Békés Megyei Hírlap, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-14 / 138. szám
1994. JÚNIUS 14., KEDD ÁRA: 16,30 FORINT XLIX. ÉVFOLYAM 138. SZÁM Ma: Elektroház - Csaba Expo Hirdetési melléklet 7-10. oldal Razzián is száguldás Az autósok számára már nem újdonság, ha hétvégén rendőri ellenőrzésekkel találkoznak az úton. A razzia tapasztalatai ismét alátámasztották, hogy a közúti balesetekhez vezető fő ok a gyorshajtás. (3. oldal) Közelebb az olvasóhoz Egyhavi „próbaüzem” után tegnap ünnepélyesen is átadták Gyulán a Békés Megyei Hírlap gyulai—sarkadi lapterjesztési és hirdetésfelvételi ügynökséget. (3. oldal) Minthogy a méhkeréki határátkelő egyelőre csak a magyar oldalon áll készenlétben, a sarkadi atyafiak még mindig csak kerülővel juthattak Nagyszalontára fotó: lehoczk y Péter Autóbusz-menetrend Egyenesedik a Sarkad és Nagyszalonta közötti út Csempészáruk alkonya Zárjegyet vagy bankjegyet—még megrendelhetik Júniustól már csak zárjeggyel ellátott jövedéki termékeket — dohányárut, alkoholt és kávét — árusíthatnak a kiskereskedők. Május utolsó napján leltárba kellett venni a zárjegy nélküli árut, amit csak azután kezdhetnek el forgalmazni újra, ha ráragasztották az úgynevezett készletzárjegyet. Ezt elvileg június 5-ig kellett megigényelni, de a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) a határidőt 8- áig meghosszabbította. Július végétől már a raktárban sem lehet zárjegy nélküli jövedéki termék. A parlament által múlt évben meghozott jövedéki törvény, majd a zárjegyekről szóló pénzügyminiszteri rendelet részletesen meghatározza a gyártók és forgalmazók kötelezettségeit. Az alkoholos palackokra, a dohánycsomagokra, valamint a kávét tartalmazó dobozokra és üvegekre azért kell felragasztani a zárjegyeket, mert ezek bizonyítják, hogy a termék után kifizették az adót. Jövedéki terméket csak az gyárthat, importálhat, illetve forgalmazhat, aki erre engedélyt kapott. Az engedély tartalmazza például kiskereskedők esetén a jogosult nevén túl az árusítható jövedéki termékek listáját is. Kockáztatni kár, hiszen akár egy doboz cigarettáért—ha nem szerepel a dohányáru az engedélyben — súlyos árat kell fizetni. (Folytatás a 4. oldalon) Ma nyílik a Csaba Expo ’94 A párbeszéd gyümölcsei Vasárnap a szokásosnál is csendesebb volt Sarkad városa, ami nem véletlen, hiszen a település elöljárói, egyházi vezetői, a polgármesteri hivatal osztályvezetői, a rendőrkapitányság munkatársai, a nyugdíjasok képviselői, az általános és középiskolák diákjai és pedagógusai, a város focistái, valamint a helybéli rockegyüttes tagjai Nagyszalontára utaztak az ottani önkormányzat meghívására. A sarkadi atyafiak legnagyobb sajnálatára azonban még mindig nem a nyílegyenes Sarkad—Nagyszalonta közötti úton juthattak el romániai szomszédvárosukba, hiszen köztudott, hogy a méhkeréki határátkelő egyelőre csak a magyar oldalon áll készenlétben... Lapunk mai, 24 oldalas számában közöljük a május 29- től érvényes Békés megyei távolsági autóbusz-menetrendet. (17—24. oldal) Szambakirálynő négylovas hintón Nem csalás, nem ámítás, valódi négylovas hintó vonul végig Békéscsaba utcáin ma délelőtt. A városháza elől 10 órakor indul az elegáns fogat, amelynek utasa egy ifjú pár: Vera Candido, a spanyol szambakirálynő és férje, Békés Csaba, vagyis Gál László, a Balassi Táncegyüttes tagja, akik két hete kötöttek házasságot. Az ifjú pár a következő útvonalon járja be a várost: Városháza — Bartók Béla út — Vasútállomás — Andrássy út — Jókai utca — Szarvasi út— Gyulai út. A menet 11 órára érkezik a sportcsarnokhoz, a Csaba Expo megnyitójára. A XVII. századi hintót a négy fekete Nonius lóval együtt Farkas Csaba László bocsátotta — ingyen — a város és az expo szolgálatába. Időjárás Változóan felhős idő várható, elszórtan esővel, záporral, egy-két helyen zivatarral. Az északi, északkeleti szél gyakran élénk lesz. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 8 és 13, a legmagasabb nappali hőmérséklet 21 és 26 fok között alakul. A romániai program, mint tavaly, most is egy ökumenikus istentisztelettel kezdődött, amit a két település köztisztviselőinek tapasztalatcseréje követett. Ekkor volt alkalmunk rövid interjút készíteni Nagyszalonta magyar polgár- mesterével, Tódor Alberttel, akit elsősorban a megnyitandó méhkeréki határátkelő román oldalának helyzetéről kérdeztünk. — Mivel több mint 10 milliárd lejes beruházásról van szó, a kivitelezők „megrohamozták” a munkáért a vám- és pénzügyőrséget — válaszolta. — Itt egyelőre öt vállalatot találtak versenyképesnek, amelyek benn maradhattak az esélyesek körében. Az utolsó versenytárgyalásra e hónap közepén kerül sor. A nyerő várhatóan az a cég lesz, amelyik a legkorábbra ígéri az átkelőhöz vezető 14 kilométer hosszú, 8-10 méter széles út megépítését. A tervek szerint a munkálatokat még a nyár közepén elkezdik, s legkésőbb az év végéig befejezik. — Sarkad és Nagyszalonta között már három esztendeje szövődik ez a jószomszédi kapcsolat. A határátkelőn kívül milyen kézzelfogható eredményei, illetve akadályai vannak ennek a barátságnak, kapcsolattartásnak? — A végén kezdem. A két település közötti barátságnak semmilyen akadálya nincs, hiszen itt minden csak rajtunk múlik... A kapcsolatok kiszélesítésének legnagyobb gátja viszont éppen a határátkelő megnyitásának elhúzódása. Ha az átjárhatóság valóság lesz, közelebb kerülhetnek egymáshoz az egyszerű emberek, megindulhat a kereskedelem, és ezáltal mindkét település gazdasága fellendülhet. A közlekedési nehézségek megszűnésével az eddiginél is sűrűbben találkozhatnak egymással az intézményeink vezetői, ami több tapasztalatcserét, esetleg hatékonyabb munkát eredményezhet. Persze a két város eddigi párbeszéde is (Folytatás a 3. oldalon) Határok és sérelmek A Felvidéken — Szlovákiában — hozott össze a sors a napokban helybéli és erdélyi — romániai —- értelmiségiekkel. Közülük senki sem foglalkozik hivatásszerűen politikával, érzéseiket, gondolataikat „ami a szívemen, az a számon” alapon fogalmazták meg. Talán a kendőzetlen őszinteségük az oka, hogy szavaik mellbevágtak, megdöbbentettek. Nem tagadom: egyszerűen megrémültem újkeletű félelmeik áradatától, nem kevésbé a mi elemi tájékozatlanságunktól! Ok persze tökéletesen megértették egymást az elszakítottságban, a megmaradásért naponta vívott küzdelemben. Sorsukról, jövőjükről beszélgetve bár honnan indultunk, mindig a határok sérthetetlenségének — manapság oly sokat szajkózott — elvénél kötöttünk ki. Valahogy így foglalhatnám össze mondandójukat: — Mi most attól félünk, hogy az új magyar kormány látszatengedmények fejében, félreértelmezett békülékeny- ségből aláírja azt az alapszerződést, amelyben kimondatik az ukrán példa, az „örökös sérthetetlenség”. De azt nem tudjátok, hogy már ennek a lehetősége is megérződik a hétköznapjainkban, körülményeink rosszabbodásában! A hatalom úgy érzi, hogy (végre) szabad kezet kap(ott!) a magyar kormánytól (is). Velünk szemben. S ha már Magyarország szolidaritásában sem reménykedhetünk, akkor a többi csak idő kérdése... Ha az igazságtalan határokat sem lehet Európában módosítani, békésen sem, akkor egyidejűleg, cserében — az elemi logika nevében — ki kell mondani, hogy a magyarság a mai Szlovákiában és Romániában nem kisebbség, hanem államalkotó nemzetrész. Azt is, hogy elemi jogként illet meg bennünket a teljes önrendelkezés, az autonómia. Ha mindezek nélkül kötik meg a fejünk fölött az alapszerződést, akkor nekünk végünk lesz — vonták le a végkövetkeztetést. Végü(n)k lesz? Lovász Sándor Ma délelőtt 11 órakor ünnepélyesen megnyitja kapuit a Csaba Expo ’94 kiállítás és vásár, amelynek a békéscsabai sportcsarnok ad otthont. A tavalyi első Csaba Expón 176 kiállító vett részt és 70 ezer látogató fordult meg. Idén 227-re gyarapodott a kiállító cégek, vállalkozások száma. A Békés megyeiek mellett az ország legkülönbözőbb részeiből, Szlovéniából, Romániából, Németországból, Görögországból és Ausztriából érkeznek résztvevők Csabára. A szervező Expo Team Kft. a rendezvény hat napján az üzletkötési lehetőségek mellett változatos kiegészítő programokról is gondoskodott. Megrendezik a kelet-európai üzletember-találkozót is, amelynek fővédnöke dr. Simon Imre, a megyei közgyűlés elnöke. Az ünnepségen Békés megye is ott lesz Másfél évszázados a Himnusz Százötven esztendővel ezelőtt, 1844. június 15-én Budapesten, a Honderű szerkesztőségében kihirdették a Kölcsey Ferenc Hymnus című költeményének megzenésítésére kiírt pályázat eredményét. A beküldött tizenhárom mű közül a bírálóbizottság az „Itt az írás olvassátok..." jeligéjűt találta a legtökéletesebbnek. E Kölcsey-idézetet jeligéül felvett pályamű szerzője Gyula neves szülötte, Erkel Ferenc volt. Az évforduló alkalmából június 16-án este fél nyolckor Budapesten, a Zeneakadémia nagytermében a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara hangversenyt ad. Az est műsorában Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Dohnányi Ernő, Moso- nyi Mihály és Kodály Zoltán művei szerepelnek. Szintén a Himnusz születésének jubileumi évfordulója alkalmából a Püski Könyvkiadó megjelentette Kölcsey és Erkel Himnuszának kéziratát fakszimile kiadásban. Ez a hasonmás kézirat öt színnyomású, s hozzá bevezető tanulmányt dr. Bónis Ferenc zene- történész írt. A koncert szüneteiben a kiadványt minden érdeklődő megvásárolhatja. A centenáris Erkel-emlék- évet bezáró ünnepségen, a zeneóriás szülővárosán kívül, régiónkból a megye vezetősége Erkel Ferenc pályaművét találták legjobbnak is képviselteti magát. A Békés megyei küldöttség a koncert előtt ellátogat a Kerepesi temetőbe, ahol megkoszorúzza Erkel Ferenc és az Erkel család sírját. Magyari Barna
