Békés Megyei Hírlap, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-13 / 137. szám

1994. június 13., hétfő NAGYVILÁG tRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 207 millió embert szólítottak az urnák elé tegnap választott Vajon Strasbourgban is a szocialisták alkotják a legnagyobb frakciót? Ausztria csatlakozik az Unióhoz Az Európai Unióhoz való csat­lakozásról szavaztak vasárnap Ausztriában. Franz Löschnak osztrák belügyminiszter teg­nap este közzétette az ausztriai népszavazás végeredményét: eszerint a választásra jogosul­tak 81,27 százaléka járult az urnák elé. Az érvényes szava­zatokból 66,39 százalék volt az igen, 33,61 százalék a nem szavazat. Az eredményben nincsenek benne a külföldön élő osztrákok szavazatai, eze­ket június 20-án számlálják meg. Még mindig Jelcin a legnépszerűbb Borisz Jelcin három évvel ez­előtti elnökké választása óta felére csökkent Moszkvában az államfő támogatottsága, azonban még így is ő a legnép­szerűbb orosz politikus. A füg­getlenség napja alkalmából Moszkvában tartott közvéle­mény-kutatás adatai szerint a megkérdezettek 28 százaléka helyesli az elnök politikáját, szemben az 1991. májusi 55 százalékkal. Európa Az Európai Unió nyolc tagor­szágában kezdődtek meg va­sárnap reggel a választások az Európai Parlament képviselői helyeiért. Az EU négy tagországában már csütörtökön megtartották a szavazást, a vasárnapi „for­dulóban” Olaszország, Görög­ország, Franciaország, Belgi­um, Luxemburg, Spanyolor­szág, Portugália és Németor­szág választói döntenek az 567 mandátum közül 418 sorsáról. A 12 országban kialakuló eredményeket összesítve va­sárnap a késő esti órákban hoz­ták nyilvánosságra. Franciaországban — az Eu­rópai Unió tagállamainak többségéhez hasonlóan — va­sárnap reggel megnyíltak a szavazóhelyiségek, hogy a 39 millió voksolásra jogosult megválassza az Európai Parla­ment új képviselőit. A 87 he­lyért 20 lista versengett: ez re­kordot jelent, de szakértők szerint közülük csak hatnak van esélye, hogy átlépje a be­kerüléshez szükséges 5 száza­lékos határt. A szavazóhelyi­ségek este 10-ig voltak nyitva, s csak utána tették közzé az első becsléseket. Franciaország az Európai Unió egyik „motorjának” szá­mít, így az itteni eredmények — a németországiak mellett — különös fontosságúak az EU jövőjének meghatározásá­ban. Ennek ellenére a válasz­tási kampány inkább belpoliti­kai témákra koncentrált — amit az elkötelezett „Európa- pártiak” hevesen bíráltak is. A kampány „eltorzulásának” a nagyarányú érdektelenség lehet majd az eredménye: a legutób­bi, 1989-es választásokon»csak a szavazópolgárok fele járult az urnákhoz, s valószínűleg most is hasonló lesz az arány. Vasárnap reggel nyolc órá­tól este kilencig tartott a stras­bourgi Európa Parlament ki­lencvenkilenc német képvise­lőjének a megválasztása. Né­metországban 60 millió em­bert, Európa nyolc országában 207 milliót szólítottak fel vok­solásra. Az euroválasztások tétje egyebek között az, hogy to­vábbra is a szocialista frakció lesz-e a legnagyobb Stras- bourgban. Németországban a felfelé ívelő ágba került ke­reszténydemokraták tesztnek tekintik a vasárnapi megmére­tést, tekintettel az októberi Bundestag-választásokra. Arafatot várják Jerikóban Nem csak az autonóm körze­tek palesztin lakossága, de az izraeli kormány is azt szeret­né, ha Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke mielőbb Jerikóba, illetve a Gáza-övezetbe érkez­ne. Az izraeli kabinet vasárna­pi ülése után Jaakov Cur mező- gazdasági miniszter bátorító- nak és ígéretesnek nevezte a palesztin rendőrség jerikói működését, és hozzátette: Arafatnak*minél előbb az au­tonóm körzetekbe kellene ér­keznie, hogy adolgok beindul­hassanak — mégpedig nem lá­togatóba, hanem azért, hogy letelepedjen. Szabadon engedik a hadifoglyokat A bosnyák kormány és a bosz­niai szerb hatóságok képvise­lői megállapodásra jutottak a hadifoglyok kölcsönös szaba­don engedésének, illetve az eltűnt személyek felkutatásá­nak menetrendjéről — jelen­tette be Szarajevóban a Vörös- kereszt Nemzetközi Bizottsá­gának (CICR) illetékese. A találkozóra a múlt szer­dán Genfben aláírt tűzszüneti megállapodás értelmében került sor, amelynek egyik pontja előírja, hogy a feleknek az általuk fogva tartott vala­mennyi személyt szabadon kell bocsátaniuk, az eltűntek­ről pedig maradéktalanul szá­mot kell adniuk. Megfogyva, megtörve, de hazaindulnak a foglyok ROMÁNIAI J A MAGYAR/»»- írja Mesemondók Diákkoromban volt egy iskolatársunk, Ödi, aki csodálato­san tudott hazudni. Münchausen bárót megszégyenítő kitalált kalandjainak ő volt a hőse, és szemmel láthatóan büszke volt elképzelt nagyszerű tetteiré. Senki sem hitte egy szavát sem; ezt néha a szemébe is mondtuk, de ez őt a legkevésbé sem zavarta, mondta tovább hihetetlen és valószerűtlen történeteit. (...) Ez jutott eszembe, mikor május 24-én este az RTV2 műsorában Raul Sorban meséit hallgattam (riporter: Ne- dic Lemnaru). Meg kell adni, színesen, érdekesen mesél; ahogy mondani szokás: úgy hazudik, mintha könyvből olvasná. Elbeszélése során félelem és gáncs nélküli lovag­nak tünteti fel magát, aki a fasisztákkal és a kommunisták­kal is szembeszállt az élete során: csak az nem világos, hogyan fér meg olyan jól mindkét szélsőséggel a Nagyro- mánia Pártban? Rablómeséinek még az izraeli hatóságok is bedőltek, elhitték neki, hogy annak idején százával- ezrével mentette meg a zsidókat a deportálásból. Mint minden előadóművész, ő is tekintettel van a közönségére, illetve megrendelőrei: olyasmit talál ki, amit azok várnak tőle. E téren azonban különbség is mutatko­zik: Ödit csak a siker érdekelte és senkinek sem ártott. Sorban viszont politikai karrier és anyagi haszon érdeké­ben hazudik, rágalmaz, uszít. Most azt állította, hogy napjainkban egy hungarista összeesküvés veszélyezteti a Trianon utáni utódállamokat; hogy az RMDSZ fasiszta párt, hogy Mikó Imre kommunista agitátor volt és hogy Kós Károly őt üldözte. Nem tudom, mennyi tiszteletdíjat fizet az RTV egy ilyen interjúért, de biztos vagyok benne, hogy Raul Sor­bánnak mindenképpen megérte. Egy rutinos hazudozónak nem kerül nagy erőfeszítésébe egy ilyen szöveg. Másrészt ilyesmire az RTV is szívesen áldoz. Fey László Az antikommunizmus vége A „vörösöktől való félelem” immár nem hoz megoldást; s mivel ezt a magyar jobboldal nem értette meg, súlyos vá­lasztási vereséget szenvedett, melyből nehéz lesz majd kiká­szálódnia — írja vasárnapi számában a La Croix l’Evéne- ment című francia délutáni na­pilap. A katolikus körökhöz közel álló újság körképet ké­szített a kelet-közép-európai országok helyzetéről, azt álla­pítva meg: az egykori szocia­lista országokban majdnem mindenütt ismét azok az em­berek vannak hatalmon, akik az egykori pártban nevelked­tek. — Ugyanakkor az egykori szocialista vagy kommunista elitek nem elhanyagolható ré­sze — amely nem annyira ide­ológiai meggyőződésből, mint inkább karriervágyból lépett be annak idején a pártba — elsajátította a politikai és gaz­dasági játszma új szabályait. Az olyan emberek, mint a len­gyel Kwasniewski, a szlovák Weiss, a magyar Horn és Bé­kési, az orosz Gajdar, Sahraj, vagy akár Csemomirgyin tud­ják, hogy a hatalmat választá­sokon kell megnyerni, s hogy az infláció vagy a munka- nélküliség rátája, a Valutaalap egy-egy irányelve többet szá­mít, mint az ideológiai meg­győződés. Ezekből az elitek­ből nem hiányzik a szakérte­lem; Magyarországon például a szocialistákat ma hozzáér­tőbbnek tartják, mint az MDF távozó minisztereit — írja a cikk szerzője. — Egyébként a baloldal visszatérése elsősorban nem a baloldal, hanem a visszafor­díthatatlanság győzelmét je­lenti. Ha az emberek a „szoci­alistákra” szavaznak, ezt nem azért teszik, mert a kommu­nizmus visszatérését akarják, hanem éppen azért, mert meg vannak győződve róla: mindez nem jön vissza. Az „exkommu- nisták” győzelme azért történ­hetett meg, mert immár lehetsé­ges eltávolítani őket, ha nem jól viszik az ügyeket — írja a lap, hozzátéve: valójában az embe­riség most a kommunizmus végső kimúlásához asszisztál — amelyet az antikommuniz­mus vége testesít meg. Kérdőjelek Miért kell nekünk OECD? A párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fej­lesztési Szervezet (OECD) külügyminiszterei párizsi ülésükön olyan döntést hoztak, hogy Csehországgal, Ma­gyarországgal, Lengyelországgal és Szlovákiával az év végével megkezdik a tagfelvételi tárgyalásokat. Miért a hirtelen nyitás? Ezt főleg amerikai részről sürgették, mondván: történelmi elégtétel, hogy ezek az államok, amelyeknek Moszkva annak idején megtiltotta a Marshall-segély elfogadását, most csatlakozhatnak e program utódszervezetéhez. Mekkora legyen az örömünk? A hajdani, óriási segé­lyekről ma persze nincs szó. Kérdés az is, mi kézzelfogha­tót adhat majd a vitaklub jellegű, kötelező határozatokat nem hozó OECD Közép-Európának? Számunkra minden­képpen az a meghatározó, hogy külkereskedelmünk 70 százalékát az OECD tagállamaival bonyolítjuk le. Abból is sok hasznunk származhat, hogy e szervezetnél ma nincs felkészültebb a világ gazdasági folyamatainak elemzésé­re, és ezekhez az információkhoz tagként majd hozzájut­hatunk. S nem utolsósorban jelenlétünk ebben a kétség­kívül elegáns klubban növelheti a súlyunkat e körön kívül: hiszen a világ országainak zöme még nem is gondolhat arra, hogy az OECD tagja lehessen. Heltai András, Ferenczy Europress Soros a nyugati önzést ostorozza Soros György, a kelet-európai jóté­konyságáról híres nyugati tó'zsdei befektető' szerint a nyugati kormá­nyok önzése és az általuk a Keletnek prédikált „laisser faire” szabadpiaci dogma is felelős azért, hogy Kelet- Európa nemzetiségi gyűlölködésbe, sőt, Boszniában már etnikai háború­ba is süllyed. Soros György az Article 19, egy szólásszabadságra ügyelő nemzet­közi társadalmi szervezet hétvégi londoni összejövetelén szólalt fel. — A kommunizmus összeomlását követő eufórikus hangulatot fel lehe­tett volna használni jobb rendszerek megteremtésére. De ez a pillanat már elmúlt — mondta Soros. , Úgy vélte, hogy a nacionalizmus nem csak Kelet-Európát, hanem az egész nyugati civilizációt fenyegeti. — Ha nincs ellenség, kitalálnak egyet. Hitlernek sok imitátora van manapság Kelet-Európábán — mondta. Külön bírálta az EU-t és az Egyesült Államokat azért, mert utat enged a Macedóniát fenyegető görög nacionalizmusnak, és ez álta­lános balkáni háború receptje le­het. Az ENSZ-et olyan önző kormá­nyok gyülekezetének nevezte, ame­lyek csak a nemzeti önérdeket köve­tik a közös jó rovására. — A szabad­ság koncepciója megváltozott. A má­sodik világháborús eszme az volt, hogy készek vagyunk harcolni és ál­dozatot hozni a szabadságért. Ez az eszme fokozatosan elhalványult — fejtegette Soros, és hozzátette: fur­csállja, hogy ő maga, aki mégis egyetlen ember csupán, többet tesz a nyílt társadalomért, mint a legtöbb kormány. Mindennap feladhatja MFPPBMPPFMI hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen adhatja fel a Békéscsaba, Munkácsy u. 4. szám alatti irodában 8—16 óráig, % valamint a Mednyánszky u. 8. szám alatt 8—13 óráig. Éjjel-nappali boltomba szakképzett üzletvezetőt felveszek. Jelentkez­ni: Borbély László, Békés, Kossuth u. 19. Telefon: 341-739. Mi is ott leszünk a Csaba Expo '94 rendezvényen! Valamennyi- külön hirdetési megállapodással nem rendelkező ­kiállítónak az expóval kapcsolatos keretes hirdetésére Keresse a Békés Megyei Hírlapot az expón, a médiastandnál!

Next

/
Thumbnails
Contents