Békés Megyei Hírlap, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-10 / 135. szám

1994. június 10., péntek MEGYEI KORKÉP/HIRDETÉS Veszélyben a táncos hagyomány?! Szabad a ragasz A békéscsabai városüzemelte­tési iroda által a választási kampány időszakában kihe­lyezett hirdetőtáblákra — pél­dául az Andrássy úton, a Len- csési lakótelepen és a vasútál­lomás környékén — a Békés­csaba Expo ’94 végéig hirdet­ményét bárki kiteheti, felra­gaszthatja. A városüzemelte­téstől kapott információ sze­rint ezen időszakban nem bír­ságolnak, az expo után viszont beszedik a táblákat. A szeghalmi képviselő-testület kulturális bizottsága — több­szöri nekifutásra — legutóbbi ülésén százezer forintos támo­gatást hagyott jóvá a Sárréti Társastáncklub részére. A klub vezetőjével, Sziliné Csáki Emíliával, aki húsz éve tanítja a szeghalmi és kör­nyékbeli gyerekeket táncolni, először a nagy múltú klub sikereiről beszélgettünk, majd a napi gondok kerültek szóba. — Nyilvánvalóak az anyagi nehézségek, hiszen ezért kér­tek támogatást az önkormány­zattól. —Igen, a pénz. A formációs tánc egy olyan műfaj, amihez szervesen hozzátartozik a megjelenés. Nem odázható to­vább a ruhatárunk felfrissíté­se, ami mintegy ötszázezer fo­rintba kerül, kedvezményes áron. Ehhez kértünk mi há­romszázezer forint támogatást a város vezetésétől, ám a most nyújtott összeget is köszönet­tel fogadjuk el. Azt kell hogy mondjam, a tánc megtermeli azt a költséget, ami elég lenne a működtetéséhez, hiszen a be­fizetett tandíjak a művelődési házhoz kerülnek. Az az igazi baj, hogy az így befolyt több, mint félmillió forintot a ház nem tudja nekünk visszaadni, csak ennek negyven-hatvan százalékával számolhatunk. Természetesen ez nem az ő hibájuk, hanem annak a lehe­tetlen gazdasági helyzetnek a következménye, amelyben je­lenleg is vannak, amikor a mű­ködtetéshez alapvetően szük­séges összeg sem áll a rendel­kezésükre. — Most hogyan tovább? Megszűnik a társastáncklub vagy a táncoktatás a város­ban? — A táncoktatás léte nem forog veszélyben, ám a rendel­kezésre álló pénz művészeti munka szinten tartásához nem elég. Ez folyamatos színvo­nal-csökkenéssel jár, ekkor pedig nehéz motiválni a tánco­sokat a komoly munkára. Ta­lán kemény szavak, de ki kell mondani, a városban az utóbbi időben sem erkölcsileg, sem anyagilag nincs megbecsülve a táncoktatás. — A hét végén nagy feladat előtt állnak. Hallhatnánk erről bővebbet? —Szombaton Szeghalmon, vasárnap Vésztőn rendezzük meg a VIII. Nemzetközi Gyer- mektáncversenyt. Gila Károly Kamatozó Kincstárjegy 1995/VI. Rövid távon - előnyösen Bizonyára Ön is rendelkezik olyan megtakarított összeggel, melyet egy éven belül nem tervez elköl­teni. Ha ezt a tartalékot igazán megfontoltan sze­retné gyarapítani, olyan befektetést kell találnia, amely erre az időtartamra magas kamatot kínál, ugyanakkor biztonságos. Ez a Kamatozó Kincstárjegy 1995/VI. A Kamatozó Kincstárjegy 1 éves futamidejű értékpa­pír, amely erre a rövid időszakra igen kedvező ka­matot nyújt. Természetesen, mint minden Magyar Állampapírra, a Kamatozó Kincstárjegyre is érvényes az állami garancia. A Kamatozó Kincstárjegyet nem szükséges magánál tartania, tarthatja letétben, névre szóló értékpapír­számlán, így nem tudják ellopni, nem veszíthető el. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1994. június 13-17-ig jegyezhető. A kamatozás kezdődátuma: 1994. június 17. Évi bruttó kamata 24%. Az egyéves futamidő alatt a Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül. így ha tervei változnak, a birtokában levő értékpapírokat napi árfolyamon eladhatja a tőzsdén. Ugyanakkor a Kamatozó Kincs­tárjegy a futamidő alatt visszaváltható, de ekkor csak a névértéket fizetik ki Önnek. Erre a befektetésre biztosan számíthat, hiszen a Kama­tozó Kincstárjegyet minden hónapban kibocsátják. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt. 5601 Békéscsaba, Szent István tér 3., Gyula, Mezőkovácsháza, Orosháza, Szarvas, Szeghalom, Békés, Battonya, Csorvás, Gyomaendrőd, Mezőberény, Sarkad, Tótkomlós • Polgári Bank Rt. 5600 Békéscsaba, Mednyánszky u. 8. • MNB Békés Megyei Igazgatóság 5600 Békéscsaba, Dózsa György u. 1. • Cooptourist Rt. 5600 Békéscsaba, Andrássy u. 6. • Kereskedelmi Bank Rt. (K&H) Békéscsaba, Gyula, Mezőkovácsháza, Orosháza, Szeghalom Olvasóink írják - - ■' - -----------------------? A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztő­ségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelen­tetjük meg. Battonyai zeneiskolások fellépése Aradon Az emberek többsége egy külföldi utazás kapcsán (a munkaválla­lást leszámítva) turizmusra vagy bevásárlóutakra gondol. A kiskorúak rendszerint csak passzív résztvevői az ilyen kirándulá­soknak. így pontos: rendszerint... Mért az a kis battonyai csapat, amely a közelmúltban Aradra látogatott, nem kisebb feladatot és felelősséget vállalt magára, mint a magyar zeneoktatás eredmé­nyességének bemutatását. A Battonyai Állami Zeneiskola életében emlékezetes nap volt 1994. május 27. Aradon számos plakát és a helyi újság is hírül adta, hogy battonyai növendékek hangversenyeznek a helyi zeneiskolában. (Először 1993 novemberében az aradiak szere­peltek Battonyán.) A résztvevők izgalmának jó részét levezette a rendkívül barát­ságosjó hangulatú fogadtatás. Az egynapos látogatás természe­tesen kevésnek bizonyult a nagyváros látnivalóinak megismeré­sére. Maradandó élményt jelentett a kultúrpalota megtekintése. Az épületben a természettudomány és a technika állandó kiállítá­sa is helyet kapott. A délutáni hangverseny után a lelkes közönség hosszasan ünnepelte a kis „művészeket”. Az aradi iskola igazgatónője minden szereplőnek és minden felkészítő tanárnak átadta az Aradi Állami Zeneiskola jelvényét, ezzel az intézmény tiszteletbe­li tagjaivá avatta a battonyaiakat. Ezen kívül mindenki kapott egy-egy gyermekek által készített festményt, bizonyságául an­nak, hogy az aradi iskolában komplex művészeti oktatás folyik. A fellépés után a diákok és a tanárok felszabadult beszélgetés­sel vezették le a korábbi feszültségeket. Látogatásunkat az aradi vértanúk emlékművénél fejeztük be. Azt hiszem, a komoly teljesítményt nyújtó kis hangszeresek és tanáraik méltán érdemlik meg a Békés Megyei Hírlap nyilvános­ságát■ Név szerint a következők alkották a battonyai zeneiskola Aradra látogató küldöttségét: Deth Rozália, Dobozi Beáta, Láda Mihály (zongora), Dohányos Attila (hegedű), Dohányos Gabri­ella, Vadászy Andrea (furulya), Almási László, Pasek Attila (klarinét), Roczkov Nóra, Roczkov Attila, Kerekes Attila (gitár) és Molnár Sándor (trombita). Felkészítő tanáraik: Molnár Kor­nélia, Sztanojev Angelika, Holló László, Lovász Mihály és Mándity Sztánkó. Holló László, A BATTONYAI ZENEISKOLA IGAZGATÓJA Visszhang „Apámat félholtra verték a csendőrök” A Békés Megyei Hírlap 1994. április 27-ei számában megjelent, ,,A valótlant irtani kell” Pusztai Lajos nyugdíjas úr cikkéhez lenne néhány megjegyzésem. Szerinte a Hírlap munkatársai „sok piszkálódást, mocskoló- dást írnak az újság hasábjain nap mint nap. Egy mondat Pusztai úrtól az újságírók felé. Idézem: „Szerintük ez a változás csak rosszat hozott, amit csak ócsárolni, gúnyolni kell, ők inkább dicsőítik az elmúlt bolsevik rendszert." Én is olvasója vagyok a Békés Megyei Hírlapnak de én nem találtam benne olyan cikket, amelyik az előző rendszert az égig magasztalta, a jelenlegit pedig a földig alázta volna. Pusztai úr kevesli az előző rendszer ócsárlását, gúnyolását, átkozását. Gondolom, Pusztai úrnak van televíziója és bizonyára megnézi a Magyar félmúlt—törvényte­len szocializmus című műsort. Gondolom, hogy ez a műsor tetszik Pusztai úrnak. Ha az egész sajtórendszerben több ócsárlása, átkozása nem történne ennek az „átkos" -nak, az is elég lenne ahhoz, hogy sok embernek, közöttük Pusztai úrnak is az ilyen értelmű igényét kielégítse. Nem tudom, Pusztai úr milyen idős volt a Horthy-rendszerben? Vajon hallott-e Orgoványról, az endrődi sortűzről, amelyeket az akkori rendszer elsőrendű védel­mezői, közöttük a tiszti különítmények követtek el, vagyis belelőt­tek vagy lövettek a munkások tömegébe, akik a sorsuk elviselhe­tőbbé tételéért tüntettek. És Orgoványnál és Endrődnél is lettek halálos áldozatok és sebesültek. Két esetet említek meg a csalá­domról: 1919-ben az apámat félholtra verték a csendőrök, mert valaki esküvel állította, hogy az apám is harcolt a vörös hadse­regben. Ez nem volt igaz. Engem 1931-ben, 18 éves koromban a csendőrök úgy elvertek az uradalmi irodán, hogy alig bírtam hazamenni. Azért vertek el, mert egy embernek eladtam négy kilogramm dohányt, az illetőt elfogták a csendőrök és megtalál­ták nála a dohányt, és bevallotta, hogy tőlem vette. Megjegyzem, hogy a szüleim a Horthy-rendszerben részes dohánykertészek voltak. Akkor az úgynevezett szűzdohány igen jó valuta volt és a dohányosok többször adtak el belőle a nem éppen magas ke­resetük pótlására. Nem tudom, Pusztai úrnak mi volt a foglalkozása? Vagy egyáltalán volt-e valami munkahelye? A véleményéből és a megjegyzéseiből arra lehet következtetni, hogy nem tartozott a dolgozók, a munkások soraiba. Lehet, hogy egy tekintélyes földterület vagy egy jól működő ipari üzem vagy gyár tulajdono­sa volt. Ahol nem dolgoznia, hanem a dolgozóknak parancsolnia kellett. Pusztai úr még gúnyolódni is szeret. Kigúnyolja Havas Henriket, hogy milyen szépen piszkálgatja az orrát és a száját, és ezért kitüntetést is érdemelne. Nem biztos, hogy ő mindenben megtestesíti a tökéletes és hibátlan embert. Szerintem vele is megtörténhet hasonló eset, lehet, hogy beszéd közben vagy máskor is vakargatja a tarkóját vagy a fülét. Tatár Gábor, Nagyszénás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents