Békés Megyei Hírlap, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-10 / 135. szám
1994. június 10., péntek MEGYEI KORKÉP/HIRDETÉS Veszélyben a táncos hagyomány?! Szabad a ragasz A békéscsabai városüzemeltetési iroda által a választási kampány időszakában kihelyezett hirdetőtáblákra — például az Andrássy úton, a Len- csési lakótelepen és a vasútállomás környékén — a Békéscsaba Expo ’94 végéig hirdetményét bárki kiteheti, felragaszthatja. A városüzemeltetéstől kapott információ szerint ezen időszakban nem bírságolnak, az expo után viszont beszedik a táblákat. A szeghalmi képviselő-testület kulturális bizottsága — többszöri nekifutásra — legutóbbi ülésén százezer forintos támogatást hagyott jóvá a Sárréti Társastáncklub részére. A klub vezetőjével, Sziliné Csáki Emíliával, aki húsz éve tanítja a szeghalmi és környékbeli gyerekeket táncolni, először a nagy múltú klub sikereiről beszélgettünk, majd a napi gondok kerültek szóba. — Nyilvánvalóak az anyagi nehézségek, hiszen ezért kértek támogatást az önkormányzattól. —Igen, a pénz. A formációs tánc egy olyan műfaj, amihez szervesen hozzátartozik a megjelenés. Nem odázható tovább a ruhatárunk felfrissítése, ami mintegy ötszázezer forintba kerül, kedvezményes áron. Ehhez kértünk mi háromszázezer forint támogatást a város vezetésétől, ám a most nyújtott összeget is köszönettel fogadjuk el. Azt kell hogy mondjam, a tánc megtermeli azt a költséget, ami elég lenne a működtetéséhez, hiszen a befizetett tandíjak a művelődési házhoz kerülnek. Az az igazi baj, hogy az így befolyt több, mint félmillió forintot a ház nem tudja nekünk visszaadni, csak ennek negyven-hatvan százalékával számolhatunk. Természetesen ez nem az ő hibájuk, hanem annak a lehetetlen gazdasági helyzetnek a következménye, amelyben jelenleg is vannak, amikor a működtetéshez alapvetően szükséges összeg sem áll a rendelkezésükre. — Most hogyan tovább? Megszűnik a társastáncklub vagy a táncoktatás a városban? — A táncoktatás léte nem forog veszélyben, ám a rendelkezésre álló pénz művészeti munka szinten tartásához nem elég. Ez folyamatos színvonal-csökkenéssel jár, ekkor pedig nehéz motiválni a táncosokat a komoly munkára. Talán kemény szavak, de ki kell mondani, a városban az utóbbi időben sem erkölcsileg, sem anyagilag nincs megbecsülve a táncoktatás. — A hét végén nagy feladat előtt állnak. Hallhatnánk erről bővebbet? —Szombaton Szeghalmon, vasárnap Vésztőn rendezzük meg a VIII. Nemzetközi Gyer- mektáncversenyt. Gila Károly Kamatozó Kincstárjegy 1995/VI. Rövid távon - előnyösen Bizonyára Ön is rendelkezik olyan megtakarított összeggel, melyet egy éven belül nem tervez elkölteni. Ha ezt a tartalékot igazán megfontoltan szeretné gyarapítani, olyan befektetést kell találnia, amely erre az időtartamra magas kamatot kínál, ugyanakkor biztonságos. Ez a Kamatozó Kincstárjegy 1995/VI. A Kamatozó Kincstárjegy 1 éves futamidejű értékpapír, amely erre a rövid időszakra igen kedvező kamatot nyújt. Természetesen, mint minden Magyar Állampapírra, a Kamatozó Kincstárjegyre is érvényes az állami garancia. A Kamatozó Kincstárjegyet nem szükséges magánál tartania, tarthatja letétben, névre szóló értékpapírszámlán, így nem tudják ellopni, nem veszíthető el. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1994. június 13-17-ig jegyezhető. A kamatozás kezdődátuma: 1994. június 17. Évi bruttó kamata 24%. Az egyéves futamidő alatt a Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül. így ha tervei változnak, a birtokában levő értékpapírokat napi árfolyamon eladhatja a tőzsdén. Ugyanakkor a Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt visszaváltható, de ekkor csak a névértéket fizetik ki Önnek. Erre a befektetésre biztosan számíthat, hiszen a Kamatozó Kincstárjegyet minden hónapban kibocsátják. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt. 5601 Békéscsaba, Szent István tér 3., Gyula, Mezőkovácsháza, Orosháza, Szarvas, Szeghalom, Békés, Battonya, Csorvás, Gyomaendrőd, Mezőberény, Sarkad, Tótkomlós • Polgári Bank Rt. 5600 Békéscsaba, Mednyánszky u. 8. • MNB Békés Megyei Igazgatóság 5600 Békéscsaba, Dózsa György u. 1. • Cooptourist Rt. 5600 Békéscsaba, Andrássy u. 6. • Kereskedelmi Bank Rt. (K&H) Békéscsaba, Gyula, Mezőkovácsháza, Orosháza, Szeghalom Olvasóink írják - - ■' - -----------------------? A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Battonyai zeneiskolások fellépése Aradon Az emberek többsége egy külföldi utazás kapcsán (a munkavállalást leszámítva) turizmusra vagy bevásárlóutakra gondol. A kiskorúak rendszerint csak passzív résztvevői az ilyen kirándulásoknak. így pontos: rendszerint... Mért az a kis battonyai csapat, amely a közelmúltban Aradra látogatott, nem kisebb feladatot és felelősséget vállalt magára, mint a magyar zeneoktatás eredményességének bemutatását. A Battonyai Állami Zeneiskola életében emlékezetes nap volt 1994. május 27. Aradon számos plakát és a helyi újság is hírül adta, hogy battonyai növendékek hangversenyeznek a helyi zeneiskolában. (Először 1993 novemberében az aradiak szerepeltek Battonyán.) A résztvevők izgalmának jó részét levezette a rendkívül barátságosjó hangulatú fogadtatás. Az egynapos látogatás természetesen kevésnek bizonyult a nagyváros látnivalóinak megismerésére. Maradandó élményt jelentett a kultúrpalota megtekintése. Az épületben a természettudomány és a technika állandó kiállítása is helyet kapott. A délutáni hangverseny után a lelkes közönség hosszasan ünnepelte a kis „művészeket”. Az aradi iskola igazgatónője minden szereplőnek és minden felkészítő tanárnak átadta az Aradi Állami Zeneiskola jelvényét, ezzel az intézmény tiszteletbeli tagjaivá avatta a battonyaiakat. Ezen kívül mindenki kapott egy-egy gyermekek által készített festményt, bizonyságául annak, hogy az aradi iskolában komplex művészeti oktatás folyik. A fellépés után a diákok és a tanárok felszabadult beszélgetéssel vezették le a korábbi feszültségeket. Látogatásunkat az aradi vértanúk emlékművénél fejeztük be. Azt hiszem, a komoly teljesítményt nyújtó kis hangszeresek és tanáraik méltán érdemlik meg a Békés Megyei Hírlap nyilvánosságát■ Név szerint a következők alkották a battonyai zeneiskola Aradra látogató küldöttségét: Deth Rozália, Dobozi Beáta, Láda Mihály (zongora), Dohányos Attila (hegedű), Dohányos Gabriella, Vadászy Andrea (furulya), Almási László, Pasek Attila (klarinét), Roczkov Nóra, Roczkov Attila, Kerekes Attila (gitár) és Molnár Sándor (trombita). Felkészítő tanáraik: Molnár Kornélia, Sztanojev Angelika, Holló László, Lovász Mihály és Mándity Sztánkó. Holló László, A BATTONYAI ZENEISKOLA IGAZGATÓJA Visszhang „Apámat félholtra verték a csendőrök” A Békés Megyei Hírlap 1994. április 27-ei számában megjelent, ,,A valótlant irtani kell” Pusztai Lajos nyugdíjas úr cikkéhez lenne néhány megjegyzésem. Szerinte a Hírlap munkatársai „sok piszkálódást, mocskoló- dást írnak az újság hasábjain nap mint nap. Egy mondat Pusztai úrtól az újságírók felé. Idézem: „Szerintük ez a változás csak rosszat hozott, amit csak ócsárolni, gúnyolni kell, ők inkább dicsőítik az elmúlt bolsevik rendszert." Én is olvasója vagyok a Békés Megyei Hírlapnak de én nem találtam benne olyan cikket, amelyik az előző rendszert az égig magasztalta, a jelenlegit pedig a földig alázta volna. Pusztai úr kevesli az előző rendszer ócsárlását, gúnyolását, átkozását. Gondolom, Pusztai úrnak van televíziója és bizonyára megnézi a Magyar félmúlt—törvénytelen szocializmus című műsort. Gondolom, hogy ez a műsor tetszik Pusztai úrnak. Ha az egész sajtórendszerben több ócsárlása, átkozása nem történne ennek az „átkos" -nak, az is elég lenne ahhoz, hogy sok embernek, közöttük Pusztai úrnak is az ilyen értelmű igényét kielégítse. Nem tudom, Pusztai úr milyen idős volt a Horthy-rendszerben? Vajon hallott-e Orgoványról, az endrődi sortűzről, amelyeket az akkori rendszer elsőrendű védelmezői, közöttük a tiszti különítmények követtek el, vagyis belelőttek vagy lövettek a munkások tömegébe, akik a sorsuk elviselhetőbbé tételéért tüntettek. És Orgoványnál és Endrődnél is lettek halálos áldozatok és sebesültek. Két esetet említek meg a családomról: 1919-ben az apámat félholtra verték a csendőrök, mert valaki esküvel állította, hogy az apám is harcolt a vörös hadseregben. Ez nem volt igaz. Engem 1931-ben, 18 éves koromban a csendőrök úgy elvertek az uradalmi irodán, hogy alig bírtam hazamenni. Azért vertek el, mert egy embernek eladtam négy kilogramm dohányt, az illetőt elfogták a csendőrök és megtalálták nála a dohányt, és bevallotta, hogy tőlem vette. Megjegyzem, hogy a szüleim a Horthy-rendszerben részes dohánykertészek voltak. Akkor az úgynevezett szűzdohány igen jó valuta volt és a dohányosok többször adtak el belőle a nem éppen magas keresetük pótlására. Nem tudom, Pusztai úrnak mi volt a foglalkozása? Vagy egyáltalán volt-e valami munkahelye? A véleményéből és a megjegyzéseiből arra lehet következtetni, hogy nem tartozott a dolgozók, a munkások soraiba. Lehet, hogy egy tekintélyes földterület vagy egy jól működő ipari üzem vagy gyár tulajdonosa volt. Ahol nem dolgoznia, hanem a dolgozóknak parancsolnia kellett. Pusztai úr még gúnyolódni is szeret. Kigúnyolja Havas Henriket, hogy milyen szépen piszkálgatja az orrát és a száját, és ezért kitüntetést is érdemelne. Nem biztos, hogy ő mindenben megtestesíti a tökéletes és hibátlan embert. Szerintem vele is megtörténhet hasonló eset, lehet, hogy beszéd közben vagy máskor is vakargatja a tarkóját vagy a fülét. Tatár Gábor, Nagyszénás