Békés Megyei Hírlap, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-09 / 134. szám

---------------------------- NAGYVILÁG ------------------------­. vozös osztrák-magyar javaslat Csaknem harminc százalékot lefaragtak Újabb jelentős költségkeret­csökkentéssel számolhat az amúgy is sokat sanyargatott amerikai űrhajózási hivatal, a NASA. Az utóbbi másfél év­ben csaknem harminc száza­lékot faragtak le a rendelkezé­sére bocsátott forrásokból, és mintha ez nem volna elég, kedden a hivatalt felügyelő szenátusi albizottság elnöke azt közölte a NASA igazgató­jával: vagy önként jelöli ki a további megszüntetésre szánt programokat, vagy maguk a törvényhozók nyúlnak a pénzügyi sebészkéshez. Bili Clinton elnök az október else­jén kezdődő pénzügyi évre 14,3 milliárd dollárt kért a NASA számára. Barbara Mi- kulski szenátor, a megajánlási albizottság elnöke kedden már azzal fenyegetett, hogy a keret 13,7 milliárdra zsugo­rodhat. Törvényben tiltva Brazíliában törvényben tiltot­ták meg a horogkereszt hasz­nálatát. A kormány hivatalos lapjában kedden közzétett tör­vény értelmében a náci jelkép előállítását, adás-vételét, ter­jesztését, viselését és bemuta­tását öt évig terjedő bör­tönbüntetéssel sújthatják — jelentette az AFP. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek Ausztria és Magyarország a ha­tékonyság növelése végett a sta­bilitás és biztonság kérdéseiben illetékes új EBEE-tanácsadó ki­nevezését javasolja. A közös in­dítványt Jeszenszky Géza külügyminiszter, a beteg Alois Mock helyett pedig Wolfgang Schallenberg, az osztrák külügyminisztérium főtitkára terjesztette elő tegnap^ a bécsi Hofburgban az EBEE vezető testületéinek együttes ülésén. A javaslat közös kidolgozá­sakor abból indultak ki — tájé­koztatta az újságírókat a beszé­dek elhangzása után a magyar külügyminiszter —, hogy a ki­sebbségi kérdésekkel foglalko­zó főbiztosság intézménye be­vált, de a feladatok rendkívüli mértékben megnövekedtek. Ezért szükséges a nagyobb ha­táskörű tanácsadói tisztség megteremtése és betöltése olyan neves személyiséggel, aki kellő nemzetközi tapaszta­latok birtokában közvetítőként pártatlanul lépne fel a válságok helyszínén. Diplomáciai körök­ben Hans-Dietrich Genscher nevét emlegetik a poszt váro­mányosaként, de vannak támo­gatói Mihail Gorbacsov felké­résének is. A közös akcióprogram, amelyről végső soron az EBEE budapesti csúcstalálkozója dönt majd, szervesen kapcsolódik Klaus Kinkel német és Pieter Kooijmans holland külügymi­niszter májusi indítványához. Ennek központi gondolata, hogy a helyi viszályok rendezé­sében az EBEE átvenné a fősze­repet az EU-tól, és szükség ese­tén közvetlenül fordul az ENSZ-hez. Az osztrák— magyar javaslat szerint a konf­liktusba keveredett felek közöt­ti közvetítés kudarca esetén a tanácsadó ezt jelezné az EBEÉ- nek, amely közvetlenül fordul­hatna a Biztonsági Tanácshoz. A javaslat az EBEÉ erősíté­se, biztonsági közösségi szere­pének növelése érdekében kívá­natosnak tartja a biztonságra vonatkozó magatartási kódex kidolgozását. Luxusvonat Szingapúr és Bangkok között 1923-tól Ezüst csillag néven luxusvonat közlekedik Szingapúr és Bangkok között. Az utasok elegáns környezetben, nagy kényelemben teszik meg az utat és gyönyörködhetnek a táj szépségeiben. 1943 kilométer hosszú az útvonal. Vasárnap délután kettőkor indul a vonat, majd megáll Kuala Lumpurban, Malajzia fővárosában. Másnap tovább haladnak a rizsföldek között, majd átlépik a thai határt és végül megérkeznek Bangkokba feb fotó ROMÁNIAI W A MAGYAR/go- írja Lenin kimászik a szekrényből Tegnap átugrottam pár órára a szomszédba. Első utam az évekkel korábban áttelepült írogató közgazdász baráthoz vezetett, aki Nyíregyházán az egyik jelentős intézménynél osztályvezető. Szereti a kópéságot, akárcsak magam, így jót nevetett, amikor egy szál vörös szegfűvel állítottam be hozzá. Értette a célzást, de még mennyire értette! — Tudod mit, én jó előre felkészültem a választási eredményekre! — mondta, aztán a szekrényhez ment, ahonnan két portrét emelt ki. A Leninét kicsit megviselte az idő, de Horn Gyuláé egészen újnak tűnt. Barátom szép komótosan mindkettőt felakasztotta irodája falára, majd így szólt: — Komám, nekem két iskolás gyermekem van, nem veszíthetem el az állásomat az új felállás után sem! Egy kávé mellett tíz-tizenöt perc alatt is sok mindenről beszélgettünk, jobbára a hazai dolgokról. Elmondtam neki, hogy sok román ismerősöm „gratulált” a magyaror­szági választási eredményekhez, rendszerint ilyen meg­jegyzéssel: „Most már testvéri egységben építhetjük együtt a kommunista piacgazdaságot!” Ez a bogár jól beült barátom fülébe, mert búcsúzáskor, mikor megkérdeztem tőle, hogy legközelebb mit hozzak neki Romániából, habozás nélkül azt válaszolta: egy Iliescu-portrét, mert milyen jól fog mutatni a másik kettő mellett! S én megdicsértem magam, amiért Iliescu elnök 1992- es nyári korteskedésekor a szatmárnémeti új főtéren a magasból leszórt portrék közül eltettem egyet. Remélem, nem veszítem el az állásomat, ha rövidesen átviszem Nyíregyházára! S.ke Lajos Mindennap feladhatja MíPEMIPIlEMI hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen adhatja fel a Békéscsaba. Munkácsy u. 4. szám alatti irodában 8—16 óráig, valamint a Mednyánszky u. 8. szám alatt 8—13 óráig. Tömőfelszerelés eladó. Almáskamarás, Kossuth u. 10. Európai Parlament - a számok tükrében A héten csütörtöktől vasárnap estig összesen 266 millió euró­pai választópolgár járul az ur­nákhoz, hogy a következő öt­éves terminusra megválassza az Európai Unió közös képvi­selő testületét, a részben Stras- bourgban, részben Brüsszel­ben ülésező Európai Parla­mentet. Ez a negyedik alkalom 1979 óta, hogy az EK/EU ál­lampolgárai saját nemzeti tör­vényhozásuk mellett közvet­lenül választanak egy európai parlamentet is. Az persze erősen kétséges, hogy valóban mind a 266 mil­lióan elmennek-e szavazni. Öt éve, 1989-ben közösségi át­lagban 60 százalék körüli volt a részvételi arány, de emögött igen erős volt az országonkénti szóródás. A mostani előzetes felmérések azt mutatják, hogy jóllehet, öt évvel ezelőtthöz képest lényegesen nagyobb az általános kiábrándultság az „európaiság” eszméjéből, ám — a britek kivételével — min­denütt a megkérdezetteknek legalább 70 százaláka azt ígér­te, hogy szavazni fog majd. (Ér­dekes módon Belgium mellett a jelenleg „Európával” legin­kább vitában álló Görögország és Olaszország polgárai köré­ben ígérkezik 90 százalékot is meghaladó részvétel.) A május 10-én leköszönt előző közös parlamentnek összesen 518 képviselője volt — számuk a július közepén összeülő új testületben immár 567-re növekszik majd. A bővülés hátterében elsősorban a német újraegyesülés áll, amely nyomán megnő a német „kvóta” (81-ről 99-re), illetve ezzel egy időben kiigazították a többi ország számarányát is. Jövő január 1-jétől egyébként még ez az 567-es létszám is módosulhat. Amennyiben sor kerül Ausztria, Finnország, Svédország és Norvégia EU- tagságára, úgy a négy belépő ország képviselőivel immár 639 fősre bővül majd a testület. Ami a pártszínek szerinti megoszlást illeti, az előrejel­zések az eddigi két legna­gyobb frakció, a szocialisták és a kereszténydemokraták (it­teni gyűjtőnevükön: a néppár­tiak) erősödését jelzik. Az elő­ző parlamentben 198 fős szo­cialista relatív többség mellett állt 162 eurohonatyával máso­dik helyen a néppárti csoport: a The European felmérése sze­rint a leendő 567 képviselőből most akár 224 is szocialista lehet majd, míg a néppártiak 188 parlamenti helyre számít­hatnak. Lényegében változat­lannak ígérkezik a liberálisok aránya (eddig 44 fős volt frak­ciójuk, most ez esetleg fel­megy 46-ra), közel megduplá­zódhat viszont a zöldek jelen­léte (28-ról 43-ra). A képletben persze renge­teg kérdőjel is van: nem tudni például, hogy melyik csopor­tot erősíti majd a jelek szerint nem esélytelen Bemard Tapie franciaországi listája, vagy ki fogadja be az olasz honatyákat (a szocialista frakció már hatá­rozatot fogadott el, hogy „fa­siszta képviselőket” nem en­gednek be a frakcióba, bármi­lyen pártnéven is érkezzenek). Emellett sókan tartanak at­tól, hogy a korábbiaknál han­gosabb jelenlétre számíthat­nak a szélsőjobboldali pártok Benesi dekrétum a cseh alkotmánybíróság előtt? A cseh alkotmánybíróság egyik bírája szerint lehetséges, hogy szeptemberben a testület elé kerül a benesi dekrétumok egyikének — nevezetesen az „ellenséges vagyon kisajátítá­sáról” szóló 108. számú dekré­tumnak — a megsemmisítésé­re irányuló javaslat. Ezt jelen­tette szerdán a CTK hírügy­nökség. Mint Vladimír Cermák bíró elmondta, egy 42 éves, német nemzetiségű cseh állampol­gár, aki libereci lakos, alkot­mányossági okokra hivatkozó felülvizsgálati kérelmet nyúj­tott be az alkotmánybíróság­hoz, mégpedig az Ústi nad La- bem-i járásbíróság egyik, 1945-ben hozott ítélete ellen. A kérelem benyújtója sze­rint vér szerinti felmenőinek vagyonát az ítélet nyomán jog­talanul kisajátították, s így alapvető jogokat sértettek meg. Az alkotmánybíróság elő­ször azt vizsgálja meg, való­ban a szóban forgó, 108. szá­mú benesi dekrétum képezte-e az akkori bírósági ítélet alap­ját. A dekrétum megsemmisí­tésére irányuló kérelemmel ugyanis csak abban az esetben foglalkozhat érdemben az al­kotmánybíróság, ha a kérel­met benyújtó illetőről bebizo­nyosodik, hogy konkrétan, személyében is érinti őt vala­mely olyan bírósági ítélet, amely a kifogásolt dekrétum alapján született. (Máskülön­ben csak a köztársasági elnök, illetve a parlamenti képvise­lők meghatározott számú cso­portja lenne jogosult az alkot­mánybíróság eljárását kérni.) Edvard Benes egykori cseh­szlovák köztársasági elnök 108. számú dekrétuma ki­mondta, hogy kártérítés nélkül ki kell sajátítani mindazt az ingó és ingatlan vagyont, ami a Német Birodalom vagy a Ma­gyar Királyság tulajdonát, né­met vagy magyar közintéz­mény tulajdonát, a német náci párt, illetve valamilyen ma­gyar politikai párt, szervezet, vállalat, intézet, közösség vagy alapítvány tulajdonát ké­pezte. A német és a magyar nemzetiségű természetes sze­mélyek vagyonát abban az esetben kellett kisajátítani a 108-as dekrétum értelmében, ha az illető nem tudta külön igazolni, hogy (a második vi­lágháború éveiben) „hűséges maradt a Csehszlovák Köztár­sasághoz”. Cotti kínosan érzi magát Flavio Cotti svájci külügymi­niszter rendkívül kínosan érzi magat Augusto Pinochet egy­kori chilei diktátor — jelenleg a hadsereg főparancsnoka — svájci tartózkodása miatt. Cot­ti a Luzemer Neuesten Nach­richten című svájci lap szerdai számában kifejtette, megérti a Svájcban élő chileiek felhábo­rodását. Cotti sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy a jelenlegi svájci jogrend nem teszi lehetővé Pinochet beuta­zásának megakadályozását. Pinochet luzerni tartózkodása kedden tiltakozásokat váltott ki a városban. A svájci szövet­ségi gyűlés zöld frakciója kö­vetelte, hogy nyilvánítsák az egykori diktátort nemkívána­tos személynek. — különösen a Le Pen-féle Nemzeti Front tűnik esélyes­nek, de befutó lehet még a belgiumi „Flamand Blokk” vagy a német Republikánus Párt valamely embere is. Az alacsonyabb részvétel ugyanis hagyományosan a szélsősége­sek fegyelmezettebb szavazó­táborának esélyeit erősíti. Ugyanezen ok miatt nem lehet kizárni, hogy esetleg bekerül­nek azok a brit, német vagy éppen francia politikai moz­galmak is, amelyek éppen, hogy az európai integráció el­lenzői. A leköszönő parlament egyébként összesen 64 plená­ris ülésszakot tartott (ez Stras- bourgban mindig egy hét, Brüsszelben két nap), és össze­sen 666 millió ECÚ-s (mint­egy 750 millió dolláros) költ­ségvetés felett rendelkezett. Az új testület a tervek sze­rint július 19-én tartja alakuló ülését Strasbourgban. Nem rossz az Európai Parlament tagjának lenni Az Európai Parlament képviselői sok mindenen vitatkoznak, egyet kivéve: jövedelmükön. Legyenek baloldaliak vagy jobbolda­liak, nacionalisták, vagy föderalisták, az Európai Parlament tag­jai anyagilag nem járnak rosszul, miután megválasztották őket. Az 567 képviselő, akit június 9. és 12. között választanak meg a tizenkét tagállamban, persze nem hajlandó bevallani, hogy fizeté­se és a többi járandóság is szerepet játszik abban, hogy indul a mandátumért. „Sok képviselő számára a mandátum főnyereményt jelent — mondta egy magát megnevezni nem kívánó politikus a Reuter brit hírügynökség tudósítójának. - Sokan félmillió belga frankot (14 700 dollár) vesznek fel havonta.” Az európai képviselők adómentes alapfizetése aszerint válto­zik, melyik országot képviselik. Fizetésüket ugyanis a hazai parla­ment állapítja meg. Ez jelentős különbségeket jelent olyan orszá­gok képviselőinek, mint például a skála legalján fekvő Írország és Portugália (1770 dolláros fizetéssel) és az olasz, vagy más gazdag államok képviselőinek jövedelme között, amely eléri a havi 7350 dollárt. Az alapfizetésen kívül napi 220 dollár üti az Európa Parlament képviselőinek markát az üléseken való megjelenésért, és 2940 dolláros „általános költség”, amely arra szolgál, hogy fedezhessék a bélyegköltséget és az írószerek árát. A képviselők azonban nemcsak a havi ötnapos ülésszakon való megjelenésért járó összeget veszik fel, hanem a bizottsági munká­ért járót is. A parlament megtéríti a képviselők útiköltségét is, hazájuk és Brüsszel, vagy Strasbourg között. Egy belga képviselő, aki 2000 kilométer távolságra lakik Brüsszeltől, havonta négyszer 2350 dollár utazási költség megtérítést kap. A képviselőknek ezen felül évente egy ingyenes repülőjegy jár, amelyet Európában akárhol felhasználhatnak. Ha egy francia parlamenti képviselő a Karib-tengeren fekvő Martinique szigetére utazik, ennek az uta­zásnak a költségeit is megtéríti számára a parlament.

Next

/
Thumbnails
Contents