Békés Megyei Hírlap, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-31 / 126. szám

GAZDASÁG 1994. május 31., kedd A gazdakör tettekkel bizonyít A földterületek nagyságát a különféle kultúrákhoz igazítjuk ARCHÍV FOTÓ Industria ’ 94 A Hungexpo Rt. Invest Stúdió­ja immár második alkalommal rendezi a Budapesti Nemzet­közi Vásárközpont éves prog­ramjának egyik legjelentő­sebb eseményét, az 1994. má­jus 31—június 4. között meg­rendezésre kerülő Industria ’94 beruházási javak nemzet­közi szakvásárát. Egy kiállításon belül hat esemény. Röviden így lehetne az Industria ’94 szakvásárt jel­lemezni. Az Instrument mű­szeripari, elektrotechnikai és ipari elektronikai szakkiállí­tás, a Luxexpo világítástechni­kai szakkiállítás, az Ökotech vízgazdálkodási és ipari kör­nyezetvédelmi szakkiállítás, a Transexpo járműipari szakki­állítás, az Invest Fórum befek­tetési találkozó témaköreit. A svájci—magyar mezőgazdasági vállalkozóképzés A Mezőgazdasági Fejlesztési Alapból támogatott és a Sváj­ci—Magyar Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány hozzájáru­lásával szervezett mezőgazda- sági vállalkozókat képző tan­folyam sikeresen halad a vég­célja felé. A 300 órás tanfolya­mon részt vevő 20 mezőgazda­sági vállalkozó Békés megye szinte minden térségét képvi­seli. A mezőgazdasági alaptevé­kenységet hivatásszerűen vég­zők elkezdték saját üzleti tervük megírását. A pénzügyi, jogi és vállalkozói ismeretek megszerzése mellett szakmai továbbképzést is biztosít a fo­lyamatban levő tanfolyam. A hallgatók június 25-én zá­róvizsgával fejezik be a vállal­kozóképző tanfolyamot. A si­keres vizsga feltétele az alapos üzleti terv leadása. A résztve­vők a svájci Neuchateli Egye­tem sorszámozott vizsgabizo­nyítványát kapják. Mezőkovácsházán ez év ele­jén 14 taggal alakították meg a gazdakört, majd később, a nagy érdeklődésre való tekin­tettel, 40 fölé emelkedett a lét­szám. — Kifejezetten jószándékú, összetartó kis csapat jött létre, akik barátként segítik egymást a gazdálkodásban — kezdte a bemutatkozást Hapek Ferenc, a gazdakör elnöke. — Az el­képzeléseink igen sokfélék, felölelik a mezőgazdasági ter­melés egész éves teendőit. Valljuk, hogy nagyobb mennyiségben könnyebb és olcsóbb beszerezni az árut, ezért összefogtunk a vetőma­gok, a növényvédő szerek, a műtrágyák és a különféle esz­közök vásárlásakor. Igyek­szünk szervezett kereteket biztosítani az új információk és a szükséges szaktanácsadás megszervezéséhez. A tájékoz­tatókban komplexitásra tö­rekszünk, amelyből mindenki a neki megfelelőt hasznosít­hatja. A kapcsolatépítés na­gyon fontos, ezért elsősorban azokat a felvásárlókat, szállí­tókat részesítjük előnyben, akikkel hosszabb távon, kor­rekt, biztonságos szerződése­ket lehet kötni. — Hogyan fogják össze a kisebb-nagyobb parcellákat? — Szervezetünkön belül a gazdálkodás milyensége a fő szempont. A földterületek nagyságát a különféle kultú­rákhoz igazítjuk, s az azonos növényt termelőket megpró­báljuk a közös művelésbe be­vonni. Mindez fontos a vetés­forgók kialakítása és a szerző­déskötések szempontjából. — Mely növényfélék iránt mutatkozott nagyobb igény? — Ez évben a kukorica, a napraforgó és a búza iránt ér­deklődtek többen, de sikerült például 23 hektár mákra is szerződést kötnünk. Tavasszal a vetőmagtermelőknek is el­mondtuk, hogy inkább keve­sebb terméshozamú, de a piaci viszonyoknak megfelelő mi­nőségű árut állítsanak elő, mert csak így lehet biztonsá­gosan és tartósan termelni. —Nyitottak-e más szerveze­tek felé? — Természetesen, hisz az információk közvetítéséhez nélkülözhetetlen, hogy más szervezetekkel, a falugaz­dásszal, a mezőgazdasághoz kapcsolódó cégekkel állandó kapcsolatot tartsunk. A helyi termelőszövetkezettől például szolgáltatási szerződés alap­ján olyan gépeket is igé­nyelünk, amelyekkel a gazda­kör nem rendelkezik. Tapasz­talat, hogy az embereknek ke­vés pénzük volt az induláshoz, így nagy segítséget jelentett az az állami támogatás, amivel gépeket, eszközöket vásárol­hattak, illetve tárolók építésé­be kezdtek. Természetesen a pályázatok elkészítésében is partnerek voltunk. — Végül említsünk néhány szót a szervezeti működésről. — Héttagú vezetőséget vá­lasztottunk és havonta rendsze­resen ülésezünk. Van közöttünk növényvédős szakmérnök, gaz­dabolt-vezető és több régi, ruti­nos gazdálkodó. A feladatokat megosztva segítünk az egyedi gondok megoldásában. Emel­lett úgynevezett ismerkedési összejöveteleket is szervezünk, mint legutóbb április végén, ahol politikusokat, önkormány­zatokat és szakmai cégek szak­embereit is vendégül láttunk. A gazdakör nem szólamokkal, ha­nem tettekkel szeretné bizonyí­tani munkája sikerét — fejezte be végül. H. M. Banki betétek, értékpapírok és hitelek kamata 7. Dunabank Rt. Érvényben: 1994. február 15-től 17 Éven belüli lekötés - felmondható, fix kamatozású betét Lekötési idő éves bruttó kamat 5 mft alatt 5 mft felett 31 -59 nap 16.00 16.00 60 - 89 nap 16.00 17.50 90 -119 nap 17.00 18.00 120 -182 nap 17.00 18.50 183 -270 nap 19.00 19.00 271 -364 nap 20.00 20.00 365 nap 21.00 21.00 27 Éven túli lekötés - felmondható, változó kamatozású betét (A meghir­detett kamatlábra a lekötött betét összegétől függően a bank 0.75 és 2.5 százalék közötti kamatprémiumot ad­hat) 21.00 Érvényben: 1994. február 15-től Duna értékjegy: fix kamatozású értékpapír lekötési idő 31 - 90 napig 91 -182 napig A 183. napon A 183. nap után éves bruttó kamat 16.0 17.0 18.5 0 vények után a bank fix kamatprémiumot ad, melynek mértéke a névérték 4 százaléka. A minimálisan váltható összeg 10 000 FT. Érvényben: 1994. március 1-től Duna-kártva, üzemanyag-kártya szerződések: Induló betét: Magán kártya 10 000 FL Közületi kártya 50 000 Ft. Betéti kamat: évi 8 százalék Hitel kamat: évi 25 Kényszerhitel kamat: évi 35 Késedelmi kamat: évi 6 Rendelkezésre tartási jutalék: évi 2 Magán-bankszámla üzletág: Betéti kamat: Kényszerhitel kamat: Forgalmi díj és jutalék: évi 8 évi 41 8 Ft/db + 0.2 Megjegyzés: 31 napnál hosszabb lekötési idő esetén az értékjegy a vásárlást követő naptól a lekötési idő sávjának megfelelő kamatlábbal kamatozik. Prémium letéti jegy II. változó kamatozású értékpapír Futamidő: 2 év, melyet negyedévekre bontanak, s a kamatláb negyedévente követi a pénzpiaci kamatszínvonal alakulását. A kétéves lejáratot követően az értékpapír nem kamatozik. A negyedik negyedébre (1994.jan.l- márc. 31.) számított kamat évi bruttó 16.5. A kamat negyedévente is felvehető. A lejáratkor be nem váltott kamatszel­Érvényben: 1994. február 1-től Duna Betétjegy: fix nem sávos kamatozású, lejárata 1 év. lekötési idő éves bruttó kamat 31-90 nap 15.0 91-182 nap 16.0 183-270 nap 18.0 271-364 nap 19.0 365. napon 20.0 Duna Takarékjegy: fix, sávos kamatozásaú, lejárata 150 nap 1-30 nap 8.0 31-60 nap 14.0 61-90 nap 20.0 91-120 nap 22.0 121-150 nap 24.0 Duna Pénztárjegy: fix, napi kamatozás­sal kiszámolt kamatot fizet Érvényben: 1994. április 18-tól 2 hónap 17.00 4 hónap 19.00 7 hónap 21.00 Részletes felvilágosítás: 269-3377 Környezetvédelem, vadász-, horgászcikk, kiállítás és -vásár A természetet kedvelők és ép­pen ezért védők is, sokan hódol­nak a vadászat, horgászat szen­vedélyének. Ezért is szerveznek az idén, augusztus 19—20—21- én Gyulán a vár tövében szakkiál­lítást és vásárt. Ugyanebben az időben és-helyszínen zajlik a IV. Nemzetközi Tűzoltózenekari Fesztivál. A vásár alkalmával emutatkozhatnak és árusíthat­nak: vadász-, horgásztársasá­gok és vállalkozások; környe­zetvédelmi technológiák és ter­mékek; képző- és iparművé­szek, népi iparművészek. Futásfelügyelet A vasúton fuvaroztatók döntő többségének fontos érdeke fű­ződik ahhoz, hogy a feladott küldeményeinek mozgását fo­lyamatosan figyelemmel kísér­hesse, informálva legyen arról, hogy a vagon mikor hagyta el az ország területét, illetve import­szállítmányoknál mikor lépett be a határon és mikor várható megérkezése a rendeltetési ál­lomásra. Kizárólag belföldi vi- szonylatú fuvarozásnál gyérebb az érdeklődés a felügyelet iránt, átmenő (tranzit) forgalomban, főleg a nyugati cégek révén, fokozottabb. Az elmúlt évben a közel húszezer futásfelügyelet- kocsi majdnem felét a „hivatal­ból felügyelt” konténerszállít­mányok tették ki, a maradék kb. tízezer vagon jórészt nemzetkö­zi forgalomban közlekedett. A futásfelügyelet díja egyedi ko­csinál 600 Ft, de a legalább 20 vagonból, zárt egységben (irány­vonat) továbbított küldemény ese­tében ez a díj 300 forintra mérsék­lődik kocsinként A felügyelet éj­jel-nappal, folyamatosan üze- melaMÁVésaGYSEV számí­tógépes áruirányítói rendszeré­re támaszkodva. A jövőben ter­vezik a trieszti és a koperi kikö­tőkkel való kooperációt, a ma­gyar vonatfűtások időzítését a ten­geri hajójáratok indulásához. Térségünkben ennek a szolgál­tatásnak több éves hagyományai vannak a Sopron-Curtici viszony- latú tranzitszállítások jóvoltából. A hazai vállalkozók egyenlőre előnyben részesítik a többszöri telefon- és faxváltásokat, a ha­tárállomásokra történő utazga­tást. De aki egyszer-kétszer hiá­ba kereste fél napokat külföld­ről érkező áruját, az biztosan feltárcsázza a 142-8718 tele- fon/fax számot Budapesten, hogy megállapodást kössön a MAVTRANS Központi Futás­felügyeletével. Kerekes Nándor Megalakult az ideiglenes szervező bizottság Az elmúlt napokban megvá­lasztották a Békés Megyei Kézműves, Agrár- és Gazda­sági Kamarák 11—11 tagú szervező bizottságainak tagja­it. A testületek feladata a ka­marák alakuló üléseinek elő­készítése lesz. Békés Megyei Kézműves Kamara szervezőbizottsága: Elnök: Nagy Mihály (Gyula és Környéke Általános Ipar­testület), tagok: Czibula Zol­tán (KISOSZ), Madács Imre (Békési Ipartestület), Nagy Mihály László (Válallkozók Bm-i Szövetsége), Németh Béla (Orosháza és Vidéke Ipartestület), Povázsay Géza (Békéscsabai Ipartestület), Valnerovicz Kálmán (Békés Megyei Kézműves Ipar­testületek Területi Szövetsé­ge), Bartyik Pál (Autójavítók és Autókereskedők Országos Szakszövetsége), Békészki Já­nos (Szobafestő, Mázoló, Ta­pétázó Országos Ipartestület), Laurinyecz János (Országos Asztalosipari Szövetség), Nagy Lajos (Országos Fog- technikus-, Fodrász-, Kozme­tikus-, Pedikűrös és Szolgálta­tó Ipartestület). Békés Megyei Agrárkamara: Elnök: Horváth Károly (Békés Megyei Agrárkamara), tagok: Beszterczey László (Békés Megyei Kézműves Ipar­testületek Területi Szövetsé­ge), Czibula Zoltán (KI­SOSZ), Drimba János (Békési Ipartestület), Gécs Görgy (Bé­kés Megyei Növényvédő Mérnöki Kamara), Győrfi Ká­roly (Békés Megyei Mezőgaz­dasági Termelők és Szövetke­zők Szövetsége), dr. Kulcsár László (Békés Megyei Gazda­körök Szövetsége), Gálfi Ro­land (VOSZ), Simon György- né ((ÁFEOSZ), Simon Imre (Hagymataqács, Makó), Szilá­gyi géza (Juh Terméktanács). Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara: Elnök: Bangó Gábor (Békés Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara), tagok: Békési Zoltán (Békési Ipartestület), Czibula Zoltán (KISOSZ), Hatos Ist­vánná (Békés Megyei Gyár­iparosok Szövetsége), Hódsá­gi Tamás (Békés Megyei Ipar- szövetség), Koltay Zsolt (Bé­kés Megyei Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Szövetsége), Simon Györgyné (ÁFÉSZ-ek Békés Megyei Szövetsége), Csukás Gyula (Magyar Agrárkamara), Ko­vács Ilona (VOSZ), Kurecskó József (Településüzemeltetők Országos Szakmai Szövetsé­ge), dr. Orosz István (Közúti Közlekedési Kamara). Az országos érdekképvise­letek képviselői közül a követ­kező 4 főt választották az ISZB tagjai közé: Csukás Gyula (Magyar Agrárkama­ra), Kovács Ilona (Vállalko­zók Országos Szövetsége), Kurecskó József (Te­lepülésüzemeltetők Országos Szakmai Szövetsége), dr. Orosz István (Közúti Közleke­dései Kamara). A 11 tagú ISZB elnökévé Bangó Gábort, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökét válasz­totta meg a teljes plénum. Mi legyen a megtakarításokkal? Dunyha vagy bankbetét? Bár sokan panaszkodnak, hogy kevés a jövedelmük, a tapaszta­latok mégis azt mutatják, hogy a legszerényebb jövedelemmel rendelkezők is igyekeznek né­mi pénzt megtakarítani. Ä háztartásokban és a vállal­kozásoknál is lehet időnként olyan jövedelmekkel számolni, amelyeket nem kívánnak elköl­teni, sőt szeretnék úgy befektet­ni, hogy az összeg gyarapodjon. Míg erre korábban szinte semmi más lehetőség nem volt, mint az országszerte egységes kamato­zású takarékbetétkönyv, no meg számos különféle nyere­ménybetétkönyv, addig mára számtalan befektetési lehetőség kínálja magát. A választás nem könnyű, hiszen nemcsak a leg­előnyösebb kamatozásra kell fi­gyelnünk, hanem arra is, hogy biztonságban tudhassuk a pénzünket. Van aki úgy dönt, hogy ott­hon a dunyhában tartja megta­karított bankóit. Ennek kétség­telen előnye, hogy bármikor rendelkezésére áll a pénz. Csak éppen nem „fial”, a vásárlóérté­ke pedig az inflációval arányo­san romlik, sőt még a betörőktől is állandóan félni kell. Ezért a biztonsági pénztartalékon túl nem is tanácsos otthon tartani a pénzünket. Bankbetétek, érték­papírok, kötvények, befektetési jegyek és részvények jöhetnek számításba. De ezekről bizony keveset tudnak az emberek. S a zavar csak fokozódik, amikor bankbotrányok, brókerházi csa­lások hírétől hangos az egész ország. Aki pénzének, megtakarítá­sainak elhelyezéséről megfon­toltan akar dönteni, annak érde­mes néhány összefüggésre fi­gyelemmel lenni. Ezek közül az első és legfontosabb: a kockázat és a kamat viszonya. Ha a meg­takarított pénzünk fejébe valaki csábítóan magas kamatot ígér, akkor valószínű, hogy a befek­tetés kockázata is nagy. Bár beüthet a hatalmas nyereség, de azzal is számolni kell, hogy a pénzünket esetleg elveszít­hetjük. Aki tehát nem engedheti meg magának, hogy sok év alatt megspórolt pénzét kockáztassa, az ne engedjen a beígért nagy kamatok vagy hozamok csábí­tásának, hanem keresse inkább azokat a lehetőségeket, ame­lyek biztonságosak. Vannak ugyanis olyan befek­tetési formák, amelyek mögött intézményes garancia áll. Ezek közé tartoznak a bankok, ame­lyeknél a betétes még akkor sem veszíti el a pénzét, ha például az adott pénzintézet csődbe megy. Ezek a bankok ugyanis a beté­tek után hozzájárulást fizetnek az Országos Betétbiztosítási Alapba, s ha bajba jutnak, az alap fizeti vissza helyettük az ügyfelek pénzét. Ferenczy Europress

Next

/
Thumbnails
Contents