Békés Megyei Hírlap, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-28-29 / 124. szám
TARKA OLDAL 1994. május 28-29., szombat-vasárnap £ \ © A YANKEE-s sapkás fiúnak. Sok boldogságot és további jó verekedést kívánok. Tudod, én mindig neked szurkolok. Legalább van értelme, mert úgyis te győzöl. Egy RAJONGÓD *** Édes Kedvesem! Köszönöm neked, megengedted, hogy megismerjelek. Személyed megismerésével lettem gazdagabb. Az idő, amely úgy rohan, és te olyan csodálatosan tudsz bánni vele. A pontosságod minden képzeletet felülmúl. Csak gondolni tudom, hogyan csinálod. A kedvességed, amivel elhalmoztál, számomra az idők végezetéig irántad való hűségre kötelez. Ha nem így van, megbeszéljük a jövő hét végén. Szeretettel: István *** Krisztián!!! NAGYON SZERETLEK! Klára Kicsim! Lantomat tovább pengetem, hiszen szívem diktálja ezt, S bocsáss meg nekem, hogy létezem. Lehet, hogy utánad újak jöttek, S lehet, hogy kicsimnek becéztek, de az „ÉN KICSIM” akkor is csak Te leszel. „KICSIM” * * * KEDVESEM! Életem legboldogabb két napja volt, amíg vártam, hogy találkozzunk. M. * * * É-VICA! Egy kis patak, mindig róhat És közben csak énekelt. Egy sziklafal útjába állt, s a dalnak így vége lett. Én is így lettem néma víztükör, mikor tőlem elmentél. Nekem többé már a nap sem tündököl, csak ha újra megjönnél! Elmegyek, elmegyek. Milyen úton indulok még nem tudom. Elhagyom otthonom, még a jó barátoktól sem búcsúzom. Elmegyek, elmegyek. Igen megkereslek én bármerre jársz. Nem tudom, merre vagy, de úgy érzem, hogy engem egyre vársz. Vasárnap volt, vasárnap volt, amikor elhagytál. Azóta én minden napot feketével írok már. Látod így vitted el a színeket, ■ mikor tőlem elmentél. Nekem többé már nem lesznek ünnepek, Csak ha újra megjönnél. Tőlem Kedvesem! Igen, a „kedvesem— kedvesed” jeligére figyelve válaszoltam, válaszolok, ugyanis akkor ott szívemből így szólítottalak. Titkot kérsz, tehát Te is csak sejted, hogy az vagyok, akire gondolsz. Gondoltam én is, hogy meglátogatlak, de feléd járva, amiről magam is meggyőződtem, visszatartott. Ha így van, nincs jogom hozzá, hogy zavarjalak. Kellemetlenség, bonyodalom nekem már nem hiányzik. Megértelek, hogy nem akarod magad felfedni. Nagyon nem szeretem az ilyen játékot! A helyemben Te mit tennél? Mert nem ismersz eléggé, nem haragszom, de mélységesen szomorú vagyok, én naiv. Kedvesed * * * Lajos! Szeretnék veled találkozni, de nem talállak sehol. Kérlek jelentkezz, hogy neked mikor jó a találkozás. Üzenj itt, vagy ha meg van még a telefonszámom, hívj fel 1994. 05. 31-én vagy 1994.06.07-én. Fontos! Reggel 8-kor a legjobb, vagy délután 15-kor. 1994.03.09. Az öngyilkosok többsége nem akar szakítani életével Az értelmetlen Az öngyilkosság, mint az egészséges ember életösztöne ellen megnyilvánuló cselekedet, mindig is nagy megdöbbenéssel töltötte el az embereket, és a legkülönbözőbb magyarázatokkal igyekeztek az okot megvizsgálni. Ismeretes, hogy az ember veleszületett tulajdonsága az életösztön és á halálösztön. A halálösztön rendkívüli körülmények hatására annyira felerősödhet, hgy az élet számára végzetessé válhat. A halálöszön kifejlődését az életkörülmények és a psziché teherbíró képessége közötti egyensúly megbomlásával magyarázhatjuk, vagyis mélyreható lelki elváltozások következnek be az egyén személyiségében. Az ember megismerésével foglalkozó kutatók szerint az ön- gyilkosság „külső, távolabbi” okai között szerepel a szerelmi csalódás, az anyagi csőd, valamely szeretett hozzátartozó elvesztése, gyógyíthatatlan betegség, szülők és tanárok túlzott szigorúsága, sorozatos kudarcok. Ezek nem valódi okai az öngyilkosságnak, ugyanis nem elégségesek, hiszen nem minden csalódott vagy súlyos beteg ember lesz öngyilkos. A tragédia valódi oka az egyén belső lelki folyamataiban található meg igen bonyolult összefüggésben, melyet a hátrahagyott kézírás, illetve búcsúlevél alapján végzett személyiségelemző munkával igazán csak a szakavatott grafológus tárhat fel. A külső okok tehát csak kiváltják az öngyilkosságot, az igaziak mélyebben determináltak, és annak feltételei már korábban kialakultak. Az öngyilkosságra való hajlamosságot, illetőleg az öngyilkosság előtti lelki állapotot a grafológus képes igen nagyfokú biztonsággal jelezni. Azok ajegyek ugyanis, amelyek az öngyilkos kézírása alapján felismerhetők, csírájában már korábban jelen vannak az egyénben, és a lelki egyensúly kezdeti megbomlása idején a figyelmeztető jelek már láthatók. A grafológus az öngyilkos kézírásánál általában a következő szempontokat vizsgálja: következtethetünk-e én-ellenes beállítottságra, széthasogatott én-részletek kimutathatók-e az írásban? Az-öngyilkosságot elkövető valóban meg akart-e halni, vagy csak az a szándék vezette, hogy úgyis megmentik? Felfedezhető-e a kézírás alapján a „különleges” lelkiállapot? A tragédia pillanatnyi elmezavar hatására következett-e be? Milyen a viszonya a halálhoz? Vannak-e olyan tulajdonságai, amelyek kedveznek az öngyilkosság létrejöttében, illetőleg milyen erősek azok a tulajdonságok, amelyek gátlólag hatnak? A legfontosabb, amit vizsgálni kell, hogy mennyiben vált jelentéktelenné számára az anyagi világ, a korábbi én-képéhalál hez viszonyítva mennyiben erősödött fel nála a szellemi szférában való gondolkodás? Sokakban felvetődik a kérdés, hogy meg lehet-e menteni az öngyilkosjelölteket? A kérdés felvetése jogos és igen aktuális. Mivel az öngyilkosságra készülők nagy százalékánál elmekóros, illetve pszichopatás tünetek mutathatók ki, így különös figyelemmel szükséges a pszichoterápiás kezelést alkalmazni, melynek lényeges mozzanatai a következők: az egyén megóvása az önuralom erősítésével, vallásos egyéneknél vallási motívumok segítségével; állandó felügyelet a teljes kigyógyulásig; a kézírásuk állandó (rendszeres) grafológiai elemzése révén figyelemmel kísérni az öngyilkosok pszichés alkatára jellemző tulajdonságváltozásokat. Törekedni kell azok kedvező irányba változtatásukra. A grafológus a kézírás alapján az öngyilkosok pszichés alkatánál a következő jellemző tulajdonságokat észlelhetik: depressziós jelleg; befelé fordulás; inelankóliás félelmi roham; agresszió különböző formái; szociális alkalmazkodásra való képtelenség; speciális alkalmazkodóképesség hiánya; én-hasadás, szorongás. Egyes öngyilkosok búcsúlevelet írnak és ezzel akarják igazolni környezetüknek, hogy életük megszakítását önerejükből teszik meg, saját akarattal. Az íráselemzések során azonban gyakran kiderül, hogy ezek az egyének nem is igazán akarnak meghalni. Inkább ijesztgetésnek, terro- risztikus cselekedetnek szánják. Egyes esetekben azonban a kísérletnek áldozatul esnek. Sok búcsúlevélben az öngyilkosok a környezetüket teszik felelőssé, amiért az életösztönük ellen ilyen végzetesen cselekedtek. Több búcsúlevél íródott már anélkül, hogy az írója nem követte el az öngyilkosságot. Aki igazán saját akaratából akar véget vetni önmaga életének, az nem ad útbaigazítást, nem oktat ki senkit, hanem elintézi magával, hogy végső megoldásként ezt az utat választja. Nagy általánosságban elmondható, hogy öngyilkosságot a gyenge idegzetűek követik el, elsősorban azok, akik az indulati anyag feldolgozására már nem képesek, különösen azok fokozódó erősségű támadása miatt. így ez a nagy feszültség levezetése rendszerint az öngyilkosság útján történik. Az öngyilkosság gondolatával foglalkozó egyénre jellemző jegyek az írásban meglehetősen idejekorán megjelennek, ezért célszerű a válságos helyzetben lévők kézírásának elemzésével a tragédiának elejét venni. ' Dr.LépoldJózsefné Tisztelt Olvasóink. Az írás szerzője, dr. Lépőid Józsefné grafológus szakértő vállalkozott arra, hogy az érdeklődők által beküldött, kézzel írott szöveget elemzi, és annak eredményét megküldi számunkra. Ezért azok, akik kíváncsiak, milyen tulajdonságokat, személyiségi jegyeket állapít meg kézírásuk alapján a grafológus, írjanak címünkre (Békés Megyei Hírlap Szerkesztősége, 5601 Békéscsaba, pf.: 111.). A borítékra írják rá: grafológia. A beérkezett leveleket továbbítjuk az írásszakértőnek, az eredményt pedig továbbítjuk a feladónak, illetve—név nélkül — megjelentetjük lapunk hasábjain. A bemutatott kézírás egy általános iskolás gyerektől származik, az ő búcsúlevele. Az írásból világosan kiolvasható a tragédia előtti zilált lelkiállapot. Valójában nem is akart meghalni, cselekedetének nagy lökést adott az iskolai problémái, de nem hanyagolható el a valamiben „kitűnni vágyás” erős gondolata és törekvése sem. Ily’ módon hívta magára környezete figyelmét Képeinken a bécsi divatbemutatóra szánt modelleket láthatják. íme a honfoglalás korát idézőkét öltözet Fehér színű huszáros menteszerű kabátkát láthatnak, többrétegű, alul hímzett szoknyával A békéscsabai Ruhaipari Szakközépiskolát már évek óta szoros szálak fűzik egy bécsi divatiskolához. A békéscsabaihoz hasonló profilú ausztriai középiskola június 10-én egy nemzetközi divatbemutatóval zárja a tanévet, amelyre több ország divatiskoláiból gyűjtik össze a modelleket. Mindenhol azt kérték a meghívott iskoláktól, hogy azok olyan saját tervezésű és készítésű divatos öltözékeket vigyenek magukkal a bécsi bemutatóra, amelyeken felfedezhetők az adott ország népviseleti elemei. Magyarországot a békéscsabai ruhaipari iskola képviseli majd ezen a nem mindennapi nemzetközi gálán. A békéscsabaiak már hetek óta készülnek a divatbemutatóra. Mind az öt modellt, amelyet Bécsbe visznek, Hovanyecz Józsefné, az iskola egyik pedagógusa tervezte. A „kivitelezést” az érettségizettek számára szervezett tanfolyam hallgatói végezték oktatóik segítségével. Az öt modell közül kettő a magyar honfoglalás korát idézi. A bársonyból készült kabátkák szabása a honfoglaláskori férfiak kabátviseletére emlékeztet. Az öltözékekhez készített fejdísz és nyakék méltó kísérői e kor stílusának. A másik három modellen már az évszázadokkal későbbi, zsinóros magyar népviselet elemeit láthatjuk. A mellényen, a kabátkán vagy a szoknyré- szeken felfedezhető zsinórozás érdekes amerikai technikával (különleges festékanyaggal és ragasztóval) készült. A nem mindennapi technikát a békéscsabai iskola tanulói szakkör keretében sajátíthatták el a tanév folyamán. Magyarországon a hetvenes években volt divat, hogy az utcai vagy alkalmi ruhák népies elemeket tartalmaztak. A szóban forgó modellek is ezekhez hasonló stílusban készültek. A ruhákhoz ékszerek is készültek, amelyek a ruhaipari szakközépiskola tűzzománc szakkörös tanulóinak a munkáit dicsérik. ma-ria A békéscsabai ruhaipari iskola modelljei Bécsben Mindig is jelen volt a magyar népviseletben a csipkézett, puffos ujjú fehér blúz, amelyhez zsinóros vagy sűrűgombos mellényt hordtak a lányok- asszonyok. Most ennek egy mai „nyelvre” lefordított változatát láthatjuk a lányokon fotó: fazekas ffrfnc
