Békés Megyei Hírlap, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-04 / 104. szám
MEGYEIKÖRKÉP 1994. május 4., szerda Magánélet a színházban Noel Coward Magánélet című romantikus vígjátékát láthatják Békéscsabán a Jókai Színházban 1994. május 11-én fél öttől és fél nyolctól. A híres angol író, színész-rendező egyik legismertebb darabja ez. A korabeli kritikák jelzői a darabról: „finom, fátyolszerű, szivárványszínekben csillogó, ugyanakkor gyönyörűségesen merész és tiszteletlen”. Érdekesség, hogy a bemutató előadáson maga Noel Coward és Laurence Olivier játszotta a két férfiszerepet. A vígjáték gyönyörű nyári naplemente utáni holdfényben, a varázslatos hangulatú tenger partján játszódik. Ám váratlanul feltörő érzések robbantják fel az álomvilágot... A négyszereplős darabban Piros Ildikót, Sztankay Istvánt, Orosz Helgát és Kautzky Ar- mandot láthatják. Soros-támogatás A Soros Alapítvány 1994január-márciusi döntése értelmében 150.000 forintos támogatást ítélt megyénkből a gyulai Munkácsy Mihály Szakmunkásképző- Szakközépiskola műveltségi vetélkedőjének lebonyolítására. Szeghalmi győztes A Herman Ottó Országos Biológiai Verseny megyei döntőjét a hét végén Békéscsabán rendezte meg a TIT Körösök Vidéke Egyesülete. Harminchat 7. és 8. osztályos diák indult a versenyen, melynek győztese Papp Éva, a Szeghalmi 1. Számú Általános Iskola tanulója, felkészítő tanára Komáromi Istvánná. Második Tar András, Orosháza, Eötvös téri iskola, tanára Nemes Zoltánná, harmadik Harcsás Katalin Okányból, tanára Barda Béláné, negyedik pedig Petróczki Gábor, Gyula, Karácsony János Általános Iskola, tanára Petróczki Zoltánná. A versenyeket a COCA-COLA AMATIL támogatta. Az országos döntőben, június 3—5 között Kisújszálláson tehát Papp Éva képviseli megyénket. Tor-túra Gyulán Olyannyira sikeresnek bizonyult április közepén a Petőfi rádió gyulai, Erkel gyógyüdülőbeli Bekukkantója, hogy alkotó gárdája májusban visszatér a fürdővárosba. A műsorvezető-szerkesztő, Harsányi Ildikó és munkatársai május 16- án jönnek Gyulára előkészíteni a 21-i élőadást, melynek a beszédes Tor-túra címet adták. A gasztronómiai, idegenforgalmi kalandozás helyszíne a különleges hangulatáról, ételspecialitásairól, vendégmarasztaló kiszolgálásáról híres Fehér Holló étterem lesz. Tulajdonosa, Túrák Imréné a Gyulai Idegenforgalmi Kamara tagjaként is a szakma egyik meghatározó egyénisége Gyulán. A műsorban szintén szerepet kap az Erkel Gyógyszálló Nosztalgia étterme. Gyulán gyógyvízben fürdünk 35 éve Lassan már az az érzése támad az embernek, hogy csupán egyetlen embernek fontos Gyulán visszaemlékezni a gyógyfürdőzés megvalósulására, Simon Jánosnak. A fürdőkultúra ugyan rendszersemleges valami, ám mintha a rendszerváltók szemérme éppen e ponton kezdene működésbe lépni. Mert mi más oka lehetne annak agyonhallgatá- sának, hogy a gyulai „újkori” gyógyfürdőzés éppen 35 éve vette kezdetét? Egy ilyen évforduló akár vendégcsalogató attrakcióvá is nőhetne. — A kútfúrók munkája eredményeként 1958. szeptember 17-én délután 71 fokos, gyógyító hévíz jelent meg a fúrócső felső végén — mondja Simon János PR-me- nedzser, a várfürdő dolgozója. — A víz egy darabig az Élővíz-csatornába ömlött, ahol a gyulaiak „feketén” vidám gyógyfürdőzésbe kezdtek. A víz jótékony hatásáról ekkor szerezték az első tapasztalatokat. Csodás történetekről szóló beszámolók keringtek a városban, a vizet kannákban, laj- tokban kezdték elhordani. A város akkori vezetői nem sokat tétováztak: elhatározták, hogy a megyeszékhelyi cím elvétele után szerepét kereső kisvárosban ezt az „adományt” mielőbb hasznosítani kell. —Gyulán afürdőzésnek addig is voltak hagyományai. — Éppen 35 évvel ezelőtt, egy május elsején esett meg, hogy ezt a vizet bevezették az akkorra felújított két medencébe. Sokáig kitartott a hagyománytisztelet: mindig május elsején nyitották a fürdőt, emlékezve az 1959-es jeles alkalomra. Ilyenkor a gyulaiakat ingyen engedték a strandra. Az is hagyomány volt, hogy a nyitás előtt a város, az idegenforgalom vezetői megtekintették a fürdőt — s tegyük hozzá: az egész várost —, elbírálandó, hogy Gyula megfelel-e annak a képnek, mely az emberekben a fák, virágok, a napsütés városáról kialakult. Erről bizony — bárki meggyőződhet róla — kár volt leszokni. A város vezetése ilyenkor kikérte a szakemberek véleményét is, hogy a továbbiakban arra alapozva fejleszthessék a város idegenforgalmát. Sajnos, mára odáig jutottunk, hogy a fürdőt építő gyulaiak, leszármazottaik még sétálni sem juthatnak el a fürdőbe, ahol manapság már az a 35 évvel ezelőtti felirat is hiányzik: „A fűre lépni csak mezítláb szabad!” * A Békés Megyei Népújság 1959. április 26-i számában olvashatunk a gyógyfürdő május elsejei megnyitásáról. Az ilyen, mindenáron csin- nadrattás eseményről akár az is lehetne a véleményünk, hogy porhintés a javából. De akkor mit gondoljunk az M—1-es autópálya Győrt elkerülő szakaszának félig- meddig megvalósítását — valamint Schamschula úr miniszterségét — szuperprodukcióval ünnepelő kam- pányosdiról? (Kínos eset szólni róla, de a tárca korábbi államtitkára azt is elárulta, hogy a választás előtti részátadás érdekében kifejtett gyorsítás 500 millió forinttal drágította meg az építkezést.) Akárhogy is vagyon, egy kis ünneplés nem ütött volna rést az emberek ama vélekedésén, hogy már éppen ideje volt megváltoztatni az előző rendszert. Vagy félünk valamitől? K.A.J. POLITIKAI HIRDETÉS Flórián—nap Békéscsabán A tűzoltók védőszentje Az idei a negyedik esztendő, hogy a tűzoltók megünneplik védőszentjük, Flórián napját. Békéscsabán különösen szép lesz a május 7-re szervezett ünnepség, mivel most adják át a régi, elhasználódott tűzoltóautót felváltó csaknem 18 millió forint értékű új, korszerű járművet. Az ünnepség — látványos felvonulás, zenés ébresztő után — délelőtt 10 órakor kezdődik a csabai tűzoltólaktanyában, ahol a köszöntők és a jutalmazások után üzembehelyezik az új tűzoltógépjárművet, mégpedig azok jelenlétében, akik közvetve hozzájárultak annak beszerzéséhez. O Gyula méltán lehet büszke fürdőjére „Szeretem a természetet...” Nem olyan nagy ügy ez, hogy írni kellene róla — kezdi a beszélgetést Sáfián Szabolcs, az erdészeti szakközépiskolák országos versenyének győztese. Azután kérdéseimre szerényen mégis belekezd: — Szegeden az én iskolám, a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola rendezte az országos versenyt, amelyen részt vettek a soproni, a barcsi és a mátrafüre- di szakközépiskolák legjobbjai is. Lehettünk vagy húszán. Már a verseny előtt szakmai előadók, erdészetvezetők előadásait hallgattuk iskolánk igazgatóhelyettese, Halápi Nándor irányítása mellett. Sokat tanultunk, készültünk. Az írásbeli verseny két részből állt, mely átfogta minden tanult tantárgy legfontosabb ismereteit. Az első megmérettetés „Faültetvények” címmel írt elemző dolgozat volt, amellyel maximum hatvan pontot lehetett elérni. Ezután feladatlap kérdésköreire kellett válaszolni. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium Tanügyi Igazgatósági Főosztályától iskolánk megkapta az eredményt, amelynek alapján kiderült, első helyezést értem el az országos versenyben. Második egy soproni, harmadik egy mátrafüredi, negyedik egy barcsi tanuló lett, és én nagyon örülök annak, hogy az ötödik egy iskolatársam és ugyancsak gyulai lett, Cseke István jó barátom. Sokat köszönhetek igazgatómnak, Nádaskay Gábornak és dr. Gyovai Ferenc osztályfőnökömnek. Szeretem a természetet, ezért akarok erdész lenni — fejezte be mondandóját. Tegyük még hozzá, hogy jelentkezett felvételre a Soproni Erdészeti Egyetemre és versenyeredménye alapján a teljes felvételi vizsga alól mentesül, és mint V. osztályos tanuló képesítő vizsgát sem kell tennie. Sáfián Szabolcs szavaival: „nem olyan nagy ügy ez, hogy írni kellene róla”. Csak hát... Sopron nagyon messze fekszik Gyulától. S. P. Békés megye legjobbja Ki volt Bodó Ágoston? Egy neves fizikus, akiről versenyt neveztek el. Ennek a vetélkedésnek a megyei döntőjét nyerte meg a gyulai Karácsony János, a katolikus gimnázium 3. A osztályos tanulója. Amint azt megtudtuk egy másik versenyzőtől, Kokavecz Jánostól, két feladatsort kellett megoldani otthon, ennek eredményei alapján történt a döntőre a behívás. Ezután került sor a harmadik fordulóra, amit március -25-én rendeztek Békéscsabán. Már ott éreztem, hogy elég jól sikerült, de azt nem gondoltam, hogy ekkora fölénnyel (11 ponttal) utasítom magam mögé a többieket. Persze ez még nem a végső eredmény, hiszen a megoldásainkat elküldték Szegedre, a József Attila Tudományegyetemre és ott történik meg az országos besorolás. Ezúton is szeretném megköszönni Márki-Zay Lajosné és Szilágyi Sándor segítségét a felkészülésemben. Paksi Katalin A komor arcokból elegünk van! Avagy választani kéne menni. Cséfán Lajos — a Fidesz gyulai választókörzetben induló képviselőjelöltje — Budapesten járva megdöbbenéssel tapasztalta a plakátháború eldurvulását. Vajon a 41 éves gazdasági szakember hogyan minősíti a körzetében folyó kampányolást, az esélyeket és mit kívánna Gyulának és környékének képviselőként? A Gyula Consult Menedzserképző tulajdonosát többek között ezekről faggattuk otthonában. — Ón szerint miért fontos, hogy mindannyian elmenjünk szavazni, milyen tét forog itt kockán? — Most igazából az elkövetkezendő négy év irányvonaláról és lehetőségeiről dönthetnek az emberek, hiszen az akaratuknak megfelelő parlament fog összeállni. Azok az elképzelések, amelyeket a pártok megpróbáltak többkevesebb sikerrel megismertetni az elmúlt időszakban, most olyan arányban jutnak érvényre, amilyen támogatást kapnak a lefüggönyözött választófülkékben. Feltétlenül el kell menni, mert csak akkor kérhetjük számon joggal az elkövetkezendő négy év történéseit a pártokon. — A gyulai körzetben milyen volt a kampány minősége? — Véleményem szerint az alapmotívum az, hogy a kampány mentes volt azoktól a negatív emberektől, ami máshol egymás sértegetésében és bemocskolásában csúcsosodott ki. Ez talán azért is van, mert az igazán esélyes jelöltek természetes emberi kapcsolatban vannak egymással, és akármilyen eredménnyel végződik a válaztás, valamennyien szeretnénk emelt fővel továbbra is Gyulán és a körzetben élni. Ha itt most egy negatív kampányt indítottunk volna egymás ellen, akkor a városban való létünk forgott volna kockán. Mindössze néhány jelölt lihegte túl a dolgot, szerintem a túlzottan szájbarágós kampány általában visszafelé sül el. — Körzetének tizennégy jelöltje van, az Ónok között természetes emberi kapcsolaton mit kell érteni? — Sikerült nagyon jól megismernünk egymást a kampány hónapjai alatt, csak azt mondhatom ez alapján, hogy emberileg valamennyi, mind a tizenhárom kollegám kiváló személyiség. Nem kis dolog elvállalni azt a terhet, amit a választások jelentenek, hogy kiálljanak az emberek elé, hogy a családtagjaira is __________ nyomás nehezedjen, a gyerekeink lássák plakátjaink leragasz- tását vagy lelépkedését. Tudatában voltunk, hogy ezt fel kell vállalni és mindenki jó szándékkal, akarattal indult a küzdelmeknek. — Az esélyek mérlegelésénél körzetében mik lehetnek döntő szempontok? — Az olyan objektív dolgok, amik véleményem szerint itt is érvényesülni fognak. Kizáró tényező például az, ha a jelöltnek nincs állandó lakhelye a körzetben vagy nem itt él. A számok törvénye alapján a gyulai jelöltek az esélyesebbek, hiszen itt van több választópolgár és szinte biztos, hogy csak a nagyobb pártok jelöltjei lehetnek favoritok. — Ha most hármat kívánhatna, mit kívánna, hogyan nézne ki a reklámszlogenbeli narancsliget a gyulai körzetben? — Nehéz a kérdés, mert nem sokat kívánhatok. A kívánságaim többsége az ország sorsával szorosan összefügg, hogy végre induljon be a gazdaság felemelkedése, ami több kapcsolódó dolgot jelent. A körzetben kiemelkedően fontos a munkanélküliség csökkenése, hogy végre stabilak legyenek az élet- körülmények és szilárd a fiatalok, a nyugdíjasok helyzete. Ez egy kívánság, mert keményen összefüggnek. A másik, hogy Gyulán és környékén a mezőgazdaságból élők tényleg találják meg a számításukat és erre építve stabilizálódjon az élelmiszer-feldolgozás. A harmadik kívánságom az idegenforgalom föllendülése lenne. Sorrendben ezeket a kulcsterületeket látom fontosnak, amelyek javulást jelenthetnek mindannyiunknak. Végre szeretnék vidám arcokat látni a városaink és falvaink utcáin, mert a komor arcokból elegünk van. (X)
