Békés Megyei Hírlap, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-24 / 120. szám
MEGYEIKÖRKÉP 1994. május 24., kedd------------------------------------------------------------------------------------------------------^ Földink volt Almássy György orvos, rönt- genológus Debrecenben született 1902. május 23-án, és Orosházán halt meg, autóbaleset következtében, 1967 szeptemberében. Oklevelét a budapesti tudományegyetem orvosi karán szerezte. Gyermekgyógyászat, sebészet és a sugaras gyógymódok tárgyköréből szakképesítést szerzett. Az általa bevezetett — levegő tartalmú ballonnal fokozatosan feltölthető gyomor — röntgenvizsgálati eljárás elismerést szerzett. Ostrom után? Félreérthetetlenül itt van a várszínházi évad kezdete. Május 16-án a gyulai polgármesteri hivatal szakemberei a műemlékvédelem falkutatóitól átvették a gyulai várat, s néhány hónapra átadták a várszínháziak használatára. A szezon végén ugyancsak helyszíni szemle keretében veszik vissza, s mindkét alkalommal rögzítik, hogy milyenek a körülmények. A hivatal dolgozói szomorúan állapították meg, hogy a falkutatás közelebb vitte a várat az ostrom utáni helyzethez. A város az állami műemlékek gondnoksága mellett a gyulai vár kezelője. Az Első Alföldi Kiegészítő Nyugdíjpénztár Szeged után Békéscsabán is megalakult az Első Alföldi Kiegészítő Nyugdíjpénztár, amely az alapító tagok szándéka szerint területi alapon működő, nagy létszámú szervezet. A pénztár biztonságosabban és magasabb szolgáltatási színvonalon tudja tagjainak — akik egyben tulajdonosok is— érdekeit képviselni és biztosítani a gondtalan nyugdíjaséveket. A rövid ideje szerveződött pénztár eddigi tapasztalatai, hogy a munkáltatók érdeklődéssel fogadták az együttműködés lehetőségeit, ami mind a munkáltatókra, mind a dolgozókra nézve előnyökkel jár. Elköltöznek a Rózsadombról Az S. O. S. Gyermekfalu Magyarországi Egyesületének decemberben megválasztott új vezetősége kezdeményezte az S. O. S. Kinderdorf Intema- tionálnál az úgynevezet Kelet- európai Koordinációs Iroda épületének eladását. A 150 millió forintot érő reprezentatív budapesti irodaház a Rózsadombon található. A nemzetközi szervezet elfogadta a magyarok indoklását: a közvéleményt irritáló székház nem méltó az S. O. S.-mozgalom eszmeiségéhez. Az S. O. S. Gyermekfalu Magyarországi Egyesülete a rózsadombi palota helyett egy szerényebb, mindössze néhány szobából álló épületre tart igényt. Minden azzal kezdődött, hogy a sarkadiak nem törődtek bele a sorsukba Szociálismenedzser-képzés a csabai főiskolán Nagyon sok településen gond, hogy a középvégzettségű szociális munkások nem tudnak továbbtanulni. Egyszerűen azért, mert nemigen van hol... Felvételünk Békéscsabán, a Csaba utcai szociális otthonban készült fotó: such tamás — Nagyon sok településen gond, hogy a középvégzettségű szociális munkások nem tudnak főiskolán vagy egyetemen továbbtanulni. Egyrészt ilyen szak nagyon kevés helyen létezik (az is messze Békés megyétől), másrészt ezekbe a felsőoktatási intézményekbe csak korlátozott számban vesznek fel hallgatókat — e problémáról Rajki Tóth László, a Sarkadi Családsegítő, Gondozási és Szociális Központ igazgatója beszélt találkozásunkkor. Sarkadon például most öt olyan szociális munkakörben dolgozó alkalmazott van, akik szívesen tanulnának tovább, ha lehetne... A fent említettek azonban gátat szabnak elképzeléseiknek. A sarkadiakat azonban nem olyan fából faragták, akik hamar beletörődnének a sorsukba. Rajki Tóth László kilincselni kezdett a minisztériumi és a megyei illetékeseknél, mígnem eljutott a békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskolára, ott is dr. Micheller Magdolna továbbképzési referens irodájába. A tárgyalások igen hamar eredményre vezettek. Micheller Magdolna feljegyezte az „alulról érkező” igényt, és a megyei szakemberekkel megállapodtak e speciális képzés elindításában. — A szociális szakemberek felsőfokú képzése régióigény, és mi azért vagyunk, hogy minden ilyen kérésre érzékenyek és nyitottak legyünk — magyarázta a főiskola továbbképzési referense, akit a Rajki Tóth Lászlóval folytatott beszélgetés után kerestünk meg. — A tárgyalásokat követően az iskolánk úgy döntött, még ez év szeptemberében elkezdjük a szociálismenedzserképzést, amennyiben erre elegendő jelentkező lesz. Elképzeléseink szerint maximum 40-40 hallgatóval elindítanánk a szociális és a kulturális menedzser tanfolyamokat, ahol a hallgatók egy év után főiskolai tanúsítványt kapnának. Ez főként a nyugdíj előtt állóknak, illetve azoknak a pályakezdőknek jó, akik még nem tudják pontosan, merre is akarnak továbblépni az életben. Akik pedig úgy érzik, bírják a továbbtanulás terheit és kedvük is van hozzá, azok folytathatják a tanulmányaikat (még három évig!), ám ezúttal már a „közszolgálati menedzser” főiskolai diplomáért. Micheller Magdolna ezek után elmondta, hogy az említett speciális képzésre azok jelentkezhetnek, akiknek általános érettségijük van, és a munkahelyük javasolja a menedzserképző egy- vagy négyéves variációjának elvégzését. Jelentkezni a főiskola tanulmányi osztályán lehet június 20-áig. Az érdeklődők telefonjait pedig a következő számon várják: (66) 447-447, 216-as mellék. A felvételi nem vizsgakérdésekből áll, hanem egy elbeszélgetésből, ahol az iskola tanárai felmérik, milyen témában szeretnének előadásokat hallgatni a jelentkezők, mi minden jelentene segítséget a munkájukhoz, ennek alapján készítik el az éves tematikát, s kémek fel szakembereket az előadások megtartására. M.M. Lehet, hogy vége a gyulai középiskolákkal való játszadozásnak A józan ész kritikája? Több képviselő-testületi tag támogató aláírásával ellátott sürgősségi indítványt nyújtott be a gyulai jegyzőhöz dr. Albel Andor, az MSZP képviselője. A dolog lényege az, hogy a május 24-i testületi ülésen az Erkel gimnázium új épületének területkijelölését ismét tárgyaltatni kívánja. Mint ismeretes, a városatyák szakértői vélemények ellenére a gimnázium új helyét nem az iskola jelenlegi környezetében — ahol alkalmas terület viszonylag egyszerűen kialakítható lett volna—jelölték ki, hanem a város egy távolabbi pontján, mellékutcába kényszerítve, súlyos szanálási költségeket is vállalva. A gimnázium kollégiuma melletti területet — az úgynevezett Zsidóudvart — azért vetették el, mert állítólag a bennlakók elhelyezési problémái megdrágították volna az építkezést, s a polgármester az izraelita egyház képviselőinek ígéretet tett az ingatlan visszaadására. Már akkoriban is mondogatták, hogy a polgár- mester hatáskörét túllépve állapodott meg, így annak joghatálya legalábbis kétséges. Árulkodónak tűntek azok a lázas gyorsasággal megfogalmazódott tervek is, melyek az egyházi iskolakomplexum részévé kívánták tenni az Erkel mai épületét, s egy majdani cserével a kollégiumot is. A kurzusszemlélet ereje a kétkedőket félresöpörte, az Erkel gimnázium igazgatója tiltakozásul felállt képviselői székéből is. Dr. Albel Andor indítványa a gimnázium helyét vissza kívánja helyezni a zeneiskola melletti területre. Egyszerűen azért, mert a városnak így előnyösebb. Ezzel az iskola évtizedek során kivívott rangjának megfelelő helyen, a kollégiuma mellett maradna, nem kellene külön ebédlőt építtetni. A zeneiskola közelsége oktatás- fejlesztési lehetőségeket kínál, a felépülő tornaterem, s a bővülő sportudvar az egyházi gimnázium számára is lehetőségeket kínálna. Ám a pénzügyi szempontok mindennél többet mondanak. Az 1. számú általános iskola melletti telkek megvásárlása ésszerűtlenül drága. Az előzetes szakértői vélemények 27,9 millióval számolnak, a polgármesteri hivatal 32,5 miliőt ajánlott fel egyezségként, ám a végső ár lehet akár 37 millió is. Ha nem a régi gimnázium mellett épül fel 'a tornaterem, az egyházi gimnáziumnak átadott épületért kapott, s csak az eredeti helyszínen, s pántlikázottan tornaterem-építésre felhasználható 13 milliótól is elesik a város. (Újabb pályázat benyújtására pedig nincs lehetőség). A Zsidóudvarban igen lepusztult önkormányzati lakások szanálásával lehetne hozzájutni a területhez. (A másik helyszínről azt is el kell mondani, hogy eleve fejleszthetet- len létesítményt hozna létre a szűklátókörűség: a teleknagyság a szabványminimumnak sem felelne meg. Ha a hivatalokban nem urambátyám- módra intézik az ügyeket, nem lesz építési hatóság, mely hozzájárulna az alkalmatlan területen való létesítéshez.) Az önkormányzati lakásokban élők nem luxuselhelyezést kémek — jövedelemviszonyaik igen szerények, ám a változás előrelépést jelentene lakáskörülményeikben is. Nem utolsó szempont: a dr. Albel Andor által javasolt helyen az építkezés hamarább is megindulhatna. A határozati javaslat még idejében, a károk nagyobb részének bekövetkeztét megelőzve azt indítványozza, hogy a testület helyezze hatályon kívül tavaly decemberi határozatát. K.A.J. Aki hajtogat, nem ideges Origami az orosházi Eötvösben A hajtogatás művészete, az origami egyre népszerűbb hazánkban. A pedagógusok — azon túl, hogy felfedezték mint nagyon jó fegyelmező eszközt — gyakran beiktatják óráik menetébe a papírhajtogatást. A gyanútlan olvasó viszont ne holmi papírcsákóra, hajóra gondoljon e téma kapcsán! Hol van az már?! Orosházán az Eötvös Téri Általános Iskola pedagógusa, Gombkötőné Kukla Irén kolléganőjének, Korponai Tündének a segítségével az alsósok munkáiból kiállítást szervezett az ifjúsági házban. A kiállítás anyagát a napokban szállítják át az iskolába, ebből az alkalomból ültünk le Gombkötőnével egy kis beszélgetésre. —Manapság nagyon elfoglaltak a pedagógusok. Hogy szánta rá magát a hajtogatásra? — Kezdetben csak saját szórakoztatásomra végeztem, majd ezekkel a munkákkal dekoráltam a tantermet, ahol tanítok. A kolléganők is egyre gyakrabban kérték, mutassam már meg, hogy kell meghajtogatni ezt vagy azt. Ekkor már levelező tagja voltam a Magyar Origami Körnek. — Szakkörön vagy tanítási órán készültek a kiállítási darabok? —Egyelőre nincs időm szakkört vezetni, ezért a technikaórákon hajtogatunk a gyerekekkel. A kiállítás anyaga egyébként az én tanítványaim és a többi alsós osztály munkáiból állt össze. A témát közösen határoztuk meg: vizek, erdők, mezők, állatok. így készült el 11 tablóra való anyag. A tanítónőtől azt is megtudtuk, hogy a gyerekek nagy lelkesedéssel hajtogatnak, olyankor soha nem kell fegyelmezni a legcsintalanabb nebulót sem. A felnőtt számára is igazi kikapcsolódást jelent ez a fajta elfoglaltság. A papírremekek egyébként megtekinthetők az Eötvös téri iskolában. Csete Ilona „Nyelvelő” gyerekek A május eleji nyelvi hét hagyományosan nagy érdeklődést vált ki a Gyulai 3. Számú Általános Iskola tanulóiból. Dr. Csanálosi Arpádnétól megtudtuk, hogy legnagyobb sikere a vers- és prózamondó versenynek, a szituációs játéknak, a fordítói vetélkedésnek volt. Érdekes, hogy nem csupán a német nemzetiségi osztályok adtak győzteseket, hanem a „sima” osztályok is. Az idén már külön nyelvi napot kaptak az angolul tanulók is. A rendezvényen megjelent dr. Pocsay Gábor, Gyula város polgármestere is. A ditzingeni partneriskola képviselői az idén nem tudtak eljönni, de szeptemberben egy hetedikes csoport Gyulára látogat. A vendéglátás viszonzásául a magyar gyerekek jövő májusban utazhatnak Németországba. POLITIKAI HIRDETÉS m Ismét kedvezményes CIPŐ- ÉS ILLATSZERVASAR Y MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT 1994. május 24-én, 25-én és 26-án 9—18 óráig a Dózsa György úti klubházban. POLITIKAI HIRDETÉS
