Békés Megyei Hírlap, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-20 / 118. szám

1994. május 20., péntek HAZAI TÜKÖR/SOROZAT fflfc MEGYEI HÍRLAP Megyénkből csak 14 pályázat Olasz délután pizzakóstolással Az olasz délutánon csuda jól szórakoztak a szarvasi alsós kisdiákok fotó: such tamás megyénkben A szociálpolitikai feltételek ta­nulmányozásának céljából negyvenfős német delegáció járt megyénkben szerdán. A Schleswig-Holstein tartomány­ból érkezett vendégek a buda­pesti egészségügyi egyetem nemzetközi szakmai csereprog­ramja keretében egy hetet tölte­nek Magyarországon, s itt-tar- tózkodásuk egyik állomásául Békés megyét választották. A jobbára középvezetőkből álló német delegációt szerda délben a megyeházán dr. Je­szenszky Géza, a megyei köz­gyűlés alelnöke tájékoztatta ré­giónk egészségügyi helyzeté­ről. Ezt követően a Békéscsabai Egészségügyi Gyermekotthon­ba látogattak a vendégek, ahol megtekintették az intézményt, s az otthon lakóinak tolókocsit, mankót és játékokat ajándékoz­tak. Délután Gyulára látogatott a delegáció, a fürdőváros ide­genforgalmi nevezetességeivel ismerkedtek. A késő esti órák­ban a gyermekotthonból indul­tak vissza a fővárosba. Ezek a német—magyar szakmai csereprogramok jelen­tős tapasztalatokkal gazdagít­ják a két ország egészségügyi ágazatában dolgozókat, hisz le­hetőséget biztosítanak egymás ötleteinek, munkakörülménye­inek megismerésére és az együttgondolkodásra. (Magyari) A Gépipari Tudományos Egyesület az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal együtt­működve, a MTESZ Békés Me­gyei Szervezetének közremű­ködésével egynapos szakmai tanácskozást tartott tegnap Bé­késcsabán, a Garzon Szállóban. Mint hallottuk: a Gépipari Tudományos Egyesület a mű­szaki értelmiséget összefogó tömörülés, mely tevékenysé­gével hamar alkalmazkodott a megváltozott piaci feltételek­hez. Az egyesület olyan típusú programok szervezésével pró­bál a szakmai mozgáskörébe tartozó szakemberek és cégek rendelkezésére állni, ame­lyekből minél előbb üzleti ér­Hosszú ideje perben áll Tímár Zoltán, a Békés Megyei Jókai Színház volt igazgató-főrende­zője és a megyei képviselő- testület. Tavaly március 10-én hozott határozatot a testület ar­ról, hogy visszavonja 1995-ig szóló megbízását, mert Tímár Zoltánt többek között a szak­mai, jogi ismeretek, az együtt­működési készség hiánya miatt alkalmatlannak találta a felada­tok ellátására. Kifogásolta, hogy a vezetői módszereivel szemben bizalmatlanság ala­kult ki, az azonnali döntéseket halogatta, a munkahelyi közös­ség szétesett. Annak idején a főrendező ellen a 136 dolgozó közül 92 aláírt egy nyilatkoza­tot, amely szerint a kialakult rossz munkahelyi légkör veszé­lyezteti a színház működését. A Munkaügyi Bíróság elő­ték kerekedik. Ez az érték két­irányú: egyik pénzben mérhe­tő, a másik pedig olyan infor­mációkhoz, módszerekhez és lehetőségek megismeréséhez juttatják el a szaktevékenysé­get folytatót, melyből később konkrétan profitálhatnak. Mivel az OMFB Pályázati Irodája által meghirdetett fel­hívásokra jelentkező pályázók 70 százaléka budapesti vagy Pest megyei, úgy vélik, a fővá­rostól távolabb eső vidékeken fokozottabb propagandát kell kifejteniük. E célból hasonló tanácskozást tartottak Győrött és Miskolcon, Békéscsaba után pedig Zalaegerszegen rendeznek újabbat. szőr helyt adott Tímár Zoltán keresetének — amellyel a me­gyei közgyűlés határozatát tá­madta meg —, de fellebbezés után a megyei bíróság új eljárás­ra kötelezte az elsőfokú bírósá­got, mert álláspontja szerint az nem derítette fel kellő mélység­ben a megbízás visszavonásá­val összefüggő tényállást. Teg­nap tehát ismét a Munkaügyi Bíróság előtt állt Tímár Zoltán, akinek színészként is megszün­tették a munkaviszonyát tavaly november 14-én. Azóta az or­szág több színházában próbál­kozott elhelyezkedni, mint ren­dező, de mindenütt becsukód­tak előtte az ajtók. A megyei közgyűlés képvi­seletében dr. Herjeczki János ügyvéd hangsúlyozta, kétféle magatartást kívánnak bizonyí­tani; egyrészt, hogy a főrendező A felkért előadók közül — Zsilinszki András, Csanádyné dr. Bodoky Agnes, Adóm An­tal, stb. — Rudan Ferenc a Békés megyéből beérkezett pályázatokról is szólott. Töb­bek között elmondta: az ered­ményes pályázatok mindössze egy százaléka (darabra tizen­négy) származik megyénkből. Sokan nem ismerik a pályá­zati feltételeket, ezért leírjuk: tematikus megkötés nincs, csak két alapfeltételnek kell megfe­lelni. Uj önálló fejlesztési tevé­kenységre lehet támogatást kér­ni, és a piaci hasznosítást (a termék értékesítésének miként­jét) meg kell nevezni. Magyari Barna munkája nem a közalkalmazot­ti munkaviszonynak és a szak­mai szokásoknak felelt meg, il­letve Tímár Zoltán vezetéshez méltatlan magatartását. A tárgyaláson a bíróság két tanút hallgatott meg, Kovács Sándor fűtőt és Horváth Margit színművésznőt. Kovács Sándor elmondta, hogy ő is aláírta a tiltakozást a főrendező ellen, mert érzékelte az igazgatóelle­nes légkört (forrongott a leve­gő), de neki nem volt vele konf­liktusa. „Mindig azt éreztem, hogy nem ért a munkájához”— mondta a másik tanú, Horváth Margit. Kifogásolta, hogy Tí­már Zoltán számára fontosabb volt, hogy tiszta legyen a csillár, és legyen pezsgő a páholyban. Bírálta a főrendező szereposz­tásbeli módszereit is. A bíróság a tárgyalást au­gusztus 23-án újabb tanúk meg­hallgatásával folytatja. L. E. Az 1. számú általános iskolában Grünvald Béla iskolaigazgató négy esztendeje szövetkezett pedagógustársaival azért, hogy a Zsolnai-féle értékközvetítő képességfejlesztő program alapján tehetségük kibontakoz­tatására késztessék az alsó tago­zatos gyerekeket. „Minden gyerekben megbújik valamifé­le tehetség” — vallják és esze­rint oktatnak, nevelnek is. Tegnap délutánra meghívott bennünket Molnár Istvánná, az iskolai munkacsoport vezetője, hogy látogassunk olasz délután­jukra. A 4. C osztályosok egy esztendeje az angol mellett ola­szul is tanulnak Gáspár Ildikó Twist Olivér A békési Szegedi Kis István Református Gimnázium és a városi művelődési központ színjátszói közösen állították színpadra, s többször nagy si­kerrel mutatták be a Twist Oli­vér musical változatát. Május tanárnőtől. Eredményeiket, jó­kedvüket a csütörtök délutánon bizonyították. Elsőként kö­szöntötték az iskola sikeres ta­nulóit, akik a városi, a megyei, sőt a külföldi versenyeken si­kerrel szerepeltek. Az iskola ne­gyedikes focicsapata franciaor­szági bajnokságról jutott tovább egy spanyolországiba és a Góli- át-csapat is Frankhonba készül. Olasz nyelvű műsor, pizzakós­toló (melyet a napközis konyha dolgozói ez alkalomra 280 adagban sütöttek) tette igazán teljessé az Erdei-iskola-mozga- lomba is benevezett 1-es suli alsós csapatának napját. 25-én, szerdán délután a mű­velődési központban ismét műsorra tűzik a darab bemuta­tását, ugyanis a Csaba TV ez alkalommal rögzíti az elő­adást. A rendezők kérik a kö­zönséget, hogy az előadás kez­dete előtt negyedórával min­denki foglalja el helyét. Alkalmatlan volt-e Tímár Zoltán? B.Zs. Kínai kaland thaiföldi előjátékkal —11. Kunming fölött megtudtuk: a Békéscsaba vezet Monumentális és romos műemlékek között merenghet rég­múlt időkön Ayutthayában a turista fotó: lehoczky Péter Pekingi tartózkodásunk utolsó napjára hagytuk a Nagy Fal megmászását, hiszen tudtuk, következik az 54 órás vonatút vissza Kunmingba, azalatt bő­ségesen kipihenhetjük magun­kat. (Ha ezt annak lehet nevez­ni). A Nagy Fal építését már a keresztény időszámítás előtti VII. században megkezdték — hogy megnehezítsék a no­mád törzsek benyomulását az ország területére —, de egyes szakaszai csak 5—600 évesek. A fal hossza mintegy ötezer kilométer, magassága 6—8, szélessége 5—6 méter és 100—200 méterenként őrtor­nyok, bástyák találhatók rajta. A Földön ez az egyetlen embe­ri építmény, amelyet a Holdról is látni lehet. A turisták anyagi megcsa­polására a helyiek minden öt­letet bevetnek, többek között aláírásokkal „hitelesített” ok­leveleket, diplomákat árusíta­nak, melyek igazolják, hogy a nevezett valóban megmászta a Nagy Falat. Fotóztathatja ma­gát az ember kínai szép lány és teve mellett is, a mi anyagi keretünk viszont csak azt en­gedte meg, hogy Bocival vé­tessük le magunkat. (Szeren­csére tőlünk ezért még yuant sem kért.) Pekinget „kivégezve” jöhe­tett a nagy utazás vissza Kun­mingba. Természetesen a vas­útállomáson azt mondták, jegyre semmi esélyünk, ami roppant érdekesnek tűnt, hi­szen kiszámoltuk, ha a követ­kező járattal — ami másnap indul — utazunk, lekéssük a bangkoki repülőt, ebből ere­dően pedig a bukaresti Airbust is. Az erre szóló jegyet pedig átíratni sem lehetett, mert má­jus 1-jén érvényességét vesz­tette. Ismét Bocira bíztuk ma­gunkat, aki az alsó-medgyes- egyházi és a pekingi nyelvjá­rást ötvözve, némiképp asztal- veregetéssel kiegészítve, ki­harcolt három jegyet. Az 54 órás vonatút kísértetiesen ha­sonlított az előzőre, tehát ször­nyű volt. Megrázó esemény is történt a vonaton, ugyanis elő­kerültek a rizspálinkás büty­kösök és meghúzásukat nem úsztuk meg. Kunmingból repülővel is­mét Bangkokba utaztunk, ahol — tízezer kilométerre Ma­gyarországtól — kis hazánkra utaló jelek bukkantak fel. Per­sze, hogy ezeket megláthas­suk, szükségeltetett az is, hogy a thai repülőgép ne zuhanjon le. Erre egyszer mutatkozott komoly esély: a motor leállt — vele együtt a szívverésünk is — és a föld felé tartott. Nem vagyunk repülési szakembe­rek, mivel azonban a stewar­desseket is kiverte a veríték, némiképp aggódni kezdtünk. Szerencsére aztán visszajött a fülünknek oly csodálatos mo­torzúgás és a gép újra emelke­dett. Egy újságot kértünk és a Na­tion thaiföldi mutációjának április 25-ei, hétfői számát kaptuk meg. Magyarországról akkor már egy hónapja nem tudtunk semmit, de az újság sportoldalához érve ledöb­bentünk. Az olasz, angol és német labdarúgó-bajnoksá­gok eredményei mellett a ma­gyarét közölték, benne pedig, hogy Békéscsaba 5, Sopron 2, a tabellán első a viharsarki együttes 37 ponttal. Azt már itthon tudtuk meg, hogy a meccset április 23-án, szom­baton játszották, tehát a jó hírt a legtöbb hazai lappal egyidő- ben Thaiföldön is olvashatták. Meglepetésünkből még fel sem ocsúdtunk, amikor hozták a thai gépen az ételválaszté­kot, rajta pedig az „A” menü, ami „természetesen” Pork Es­terhazy, azaz sertés Esterházy­módra. Tehát ha másról nem is, a fociról és a konyhánkról a világ távolabbi csücskében is ismernek bennünket. Bangkokban nem sokat időztünk, inkább a régi királyi fővárosba, Ayutthayába láto­gattunk el. A város a XIV— XVIII. század között virágzott és a korabeli Párizsnál, Lon­donnál is nagyobb volt. 1767- ben viszont a burmaiak lerom­bolták és a későbbi uralkodók már nem építették újjá, inkább áthelyezték a központot. En­nek megfelelően Ayutthayá­ban kettősség fogadja az oda látogatót. Monumentális, de romos műemlékek mellett a közelmúltban újjáépített, res­taurált templomok, paloták és hatalmas Buddha-szobrok lát­hatók. Nyemcsok László (Következik: Boci cipőjének szaga védte a csomagokat) Utunk támogatói: Kondorosi Takarékszövetkezet, Domus Bútorbolt, B. & T. Irodatech­nika Bt., Bosch Márkabolt, Hungária Biztosító Rt., Noster Kereskedelmi Kft., Hetes Kft., Endrőd és Vidéke Takarék- szövetkezet. A Nagy Fal az egyetlen olyan emberi építmény a Földön, amelyet a Holdról is látni lehet

Next

/
Thumbnails
Contents