Békés Megyei Hírlap, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-18 / 116. szám

<D t 1994. május 18., szerda CSALÁDI OLDAL R f 9 tKÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Hírlap-kukta Túrópuding 15 dkg friss tehéntúrót átpasszí- rozunk és keverőtálba tesszük. Hozzáadunk 1 db tejben áztatott és kicsavart zsemlét, 3 db tojás- sárgáját, 7 dkg porcukort és egy kevés reszelt citromhéjat. Jól összekeverjük és óvatosan hoz­zátesszük a három tojásfehérje keményre vert habját 4 db pu­dingformát (kis) vajjal ki­kenünk, megszórjuk kristálycu­korral és elosztjuk a puding­masszát, egy nagyobb lábasba hideg vizet teszünk, annyit, hogy a formák negyed részéig éljen a víz és beletesszük a pu­dingokat. Felforraljuk, ügyelve arra, hogy a víz ne hatoljon be a formákba. Ha felforrt, befedjük a lábast úgy, hogy egy kis nyílás maradjon az eltávozó gőz szá­mára és lassú, egyenletes tűzön gőzöljük ki a pudingokat. Ha a víz esetleg elfő alóla, mindig csak kevés forró vízzel pótoljuk azért, hogy a gőzképződés egyen­letes legyen. Körülbelül 25—30 perc alatt készül el. Ha hurka­pálcát szúrunk a pudingba, ki­húzva nem tapad rá a massza, akkor elkészült. Ellenkező eset­ben tovább kell gőzölni. Az el­készült pudingokat hegyes kés­sel a formák szélén körülvág­juk, előmelegített tálra borítjuk ki, megszórjuk vaníliás porcu­korral és külön málnaszörpöt vagy vaníliás tejsodót adunk hozzá. I. Hová forduljunk segítségért, ha lakást szeretnénk venni vagy építeni? Gyomán találkoztunk Győré Erzsébettel, aki a művelődési központ egészségvédelmi napján masszírozta a hozzá várakozó páciensek talpát. —Négy éve élek itt:— mondja.—Mostanában kezd népszerűvé válni ez a megelőző gyógymód. Nem hiszem, hogy valaki rosszat tudna monda­ni erről a módszerről, hiszen semmilyen káros mellékhatása nincs, viszont igen nagy' a szerepe a betegségek megelőzésében, a vérkeringés serkentésében és a test különböző pontjainak megcélzásában. Három­négy kezelés után már az idősebbeknek is javul a közérzete. A két láb megfelelő kezeléséhez legalább 20-20 perc kell, ezért sem fogadok szívesen napi 5 vendégnél többet. Számomra is fárasztó fizikailag ez a tevékenység, de szeretem a foglalkozásomat. Gyulán egy népfőiskola keretei között tanultam meg a talpmasszírozás mesterségét. Az tudja igazán értékelni a hatását, aki kipróbálta... R 7 Talpmasszírozás érzékeny kezekkel Eper (vagy málna) tejszínhabbal 4 dl tejszínt kemény habbá verünk, 7 dkg porcukorral elke­verjük, poharakba vagy kompó- tos tálba háromnegyed részét elosztjuk. 60 dkg epret vagy málnát jól megmosva, lecsur­gatva a tejszínhabra rakjuk, 5 dkg porcukrot szórunk rá. Tete­jére a megmaradt tejszínhabot tesszük, pár szem málnával vagy eperrel díszítjük. Tálalá­sig hűtőszekrénybe tesszük. RuszkovszkynéCsukás Erzsébet Mosolygós történet Az ötéves fiúcska briimmögő hangon utánozta az úttesten elhaladó gépkocsik ütemes moraját. Majd a kezében lévő piros autóját a járdaszegélyen e hangok kíséretében rodeóz- tatta. Édesanyja a játékbolt ki­rakata előtt álldogált, és fi­gyelte csemetéjét. A rövid idő alatt megunta a lassú tempót, hiszen a kicsi kocsi döcögve vette az akadályokat. Elhají­totta hirtelen és odaszaladt a mamájához. A kirakat üvege mögött megpillantott egy másik — távirányítható — autót. To- porzékolva követelte a na­gyobb, és „márkás” terepjá­rót. Az egyezkedés végül eredménnyel zárait, mert a gyermek kezében ott pompá­zott a vadiúj játék. Diadalmasan felemelte a dobozt és mosolygós tekinte­téből sugárzott az elégedett­ség. Elindultak. — De jött az újabb pálfordulás. — Anya nekem inkább az kell! — kiáltott és mutatott egy előttük kanyarodó Merce­des felé. „ Bróda Ibolya A fiatal házasok első és legnagyobb gondja az otthonteremtés. 1994. január 1-től számos olyan intézkedés lépett életbe, amely lényegesen kedvezőbb helyzetbe hozza azokat a családokat, amelyek új lakás építésére vagy vásárlására szánják el magukat. A méltányolható lakásigény kielégítésére az építtetőt vagy a vásárlót az általa eltartott, vele közös háztartásban élő gyermekek és a többi eltartott családtag után az építési költség vagy a vételár megfizetéséhez vissza nem térítendő állami juttatásként szociálpolitikai kedvez­mény illeti meg. A szociálpolitikai kedvezmény összege: egy gyermek esetén 50 000 Ft, két gyermek esetén 300 000 Ft, három gyermek esetén 900 000 Ft, minden további gyermek után 200 000 Ft, más eltartott családtagok után személyenként 30 000 Ft. A szociálpolitikai kedvezmény összege az építési költség vagy vételár 55 %-át nem halad­hatja meg. A kedvezmény összegének fele nyújtható három vagy több gyermek eltartásáról gondos­kodó családok lakásbővítéséhez, ha a bővítéssel legalább egy lakószoba (minimum 12 négyzet- méteres és van ablaka) létesül, és a bővített lakás nem haladja meg a szülők, eltartott gyer­mekeik és a velük legalább egy éve együttlakó nagyszülők együttes száma alapján számított méltányolható lakásigény mértékét. A méltányolható lakásigény mértéke a kö­vetkező: 2 személy esetében: egy—két lakószoba, 3 személy esetében: másfél—két és fél lakószoba, 4 személy esetében: két—három lakószoba. Minden további személy esetében fél szobá­val nő a lakásigény mértékének alsó és felső határa. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében a lakásigény mértékének felső határa minden további személy után egy szobá­val nő. 1994. január 1-től a,lakáshitelezésben meg­szűnt a törlesztési támogatás rendszere, helyébe állami kamattámogatás lépett. Az új hitelezési rendszerben a pénzintézet a családok jövedel­mének maximum egyharmadát kitevő havi tör­lesztőrészletet figyelembe véve nyújt lakásépí­tési hitelt. Természetesen a családok hitelké­pességét is megvizsgálják. Ebben a rendszerben a törlesztés minden időszakban a családok jöve­delmének előre meghatározott hányadát érinti. A szociálpolitikai kedvezménynek megfelelő támogatást a gyermekek születésekor a felvett hitelből kamataival együtt leírják. A szociálpolitikai támogatást, illetve a pénz­intézeti hitelt az illetékes OTP-fióknál kell igé­nyelni. Lehetőség van arra, hogy a munkaadók — saját szabályzatuk alapján — elősegítsék mun­kavállalóik lakáshoz jutását. Ezt a segítséget a munkahelyen kell kérvényezni. Az önkormányzatok szintén nyújtanak támo­gatást otthonteremtők számára, saját szabály­zatuk feltételei alapján. Ezek a kölcsönök lehet­nek kamatmentesek, illetve vissza nem fizeten­dők, a helyi lehetőségek függvényében. Lényeges új elem a nehéz anyagi helyzetben élők-gondjainak enyhítésére, hogy a települési önkormányzat szociális rászorultság esetén a rászorulók számára — a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény értel­mében, valamint az önkormányzat által alkotott rendeletben meghatározott feltételek szerint — lakásfenntartási támogatást állapíthat meg. Különösen indokolt a lakásfenntartási támo­gatás akkor, ha a lakásfenntartás indokolt költ­ségei elérik vagy meghaladják az égy háztartás­ban élő közeli hozzátartozók és a lakásigény mértékének meghatározásánál figyelembe vett más személyek összjövedelmének 35%-át, és az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét. A lakásfenntartási kiadások körében figye­lembe kell venni a lakbért vagy az albérleti díjat, a lakás célú pénzintézeti kölcsön törlesz­tőrészletét, a fűtési díját, illetve költségeit, a csatornahasználati díjat, a szemétszállítás költ­ségeit, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott mértékig a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás költségeit. Az önkormányzat rendeletében a lakáskarbantartási költségek fi­gyelembevételét is előírhatja. Az önkormányzati támogatással kapcsolatos ügyekben, valamint minden egyéb lakással összefüggő kérdésekben a települési önkor­mányzathoz kell fordulni. Valamennyi önkor­mányzat kialakította azt a szervezetet, amely.az állampolgároknak e témakörben teljes körű fel­világosítást ad. Részletek a Népjóléti Minisztérium KIADVÁNYÁBÓL Elsősegélynyújtás az óvodában Napjainkban nagyon sokszor megfigyelhető, hogy a bajban lévő embereken, a betegeken, a sérülteken nem segítenek, nincs a közelükben együtt érző em­ber. Vajon mi lehet az oka ennek a magatartásnak? A rossz gya­korlat, a gondolkodásmód meg­változtatása a felnőtteknél már igen nehéz. A személyiségbe rögzült elemek átépítése kevés sikerrel kecsegtet. A megszületett ember magá­ban hordozza a jót, a jóra való törekvést. Elsősorban a társada­lom, a külső környezet, körül­mények hatására változik a gyermek olyan felnőtté, ami­lyen gyakorlati tapasztalataink szerint. Egyéni boldogulásuk elősegítése, a saját magával va­ló törődés ösztönszinten létezik. Attól lesz ember az ember, hogy személyiségébe beépül a mási­kon való önzetlen segítés kész­tetése. Ezért óriási a család, és a gyermekkel foglalkozó intéz­mények szerepe e minta kiépí­tésében. A lakosság elsősegélynyújtó ismeretei nem megfelelőek. Irt­ott, néhány tanfolyamon, to­vábbképzésen kötelező jelleg­gel a legalapvetőbbnek tűnő mozzanatokat megtaníttatják. De kilépve az utcára ezen isme­reteiket a tanteremben látsza­nak hagyni. A legnagyobb prob­léma a segélynyújtói mentali­tásban van. Ennek kialakítását a személyiségfejlődés kezdeti szakaszában, az óvodáskorban célszerű elkezdeni. Az óvodáskorúak ilyen irá­nyú nevelésével 1983-óta fog­lalkoznak Szombathelyen. Pszichológusok vizsgálták az óvodások segítségnyújtásra va­ló spontán irányultságát. A cél­zott beszélgetések, a gyakorla­tok egyre meggyőzőbbé tették, hogy érdemes ezzel a korosz­tállyal ilyen irányban is foglal­kozni. Felvetődhet, hogy az óvodás gyermek lelkiségénél fogva egyáltalán alkalmas-e er­re? A választ maguk az óvodá­sok adták: közel állnak a segítés kérdéseihez, a segélynyújtói men­talitás könnyebben épül be sze­mélyiségükbe, mint ha a későb­bi korosztályok már meghatáro­zott magatartásmintái közé pró­bálnák beszorítani. A felnőttek segélynyújtói mentalitása és is­meretanyaga egyaránt csekély. A leggyakoribb felnőtt kifo­gás, hogy az illető irtózik a vér­től. A vérrel kapcsolatos ellen­szenvet a gyermek is a családból hozza, hisz a vérzés általában fájdalommal, szomorúsággal jár. A szombathelyi munkacso­portnak sikerült elérni imitációs felszerelésekkel, hogy a vér lát­ványára ne az ellenszenv, irtó­zás lépcsője felé induljanak a gyermekek, de a vérzés okát, a csillapítás lehetőségét keressék. Ez már nagy eredmény. A seb­imitációs gyakorlatok nagy­mértékben segítik az idegenke­dés leküzdését. A program azonban ennél jó­val szélesebb nevelési kört ölel fel. A veszélyt keltő eszközök, jelképrendszerek megismerése, természeti jelenségek szintjü­kön történő egyszerű magyará­zata szintén szerepel a nevelési tervben. Legalább 10—15 fős érdek­lődés esetén a programot elindí­tók közül gyakorlati tapaszta­latcserére, konzultációra min­den bizonnyal szívesen vállal­koznának. Szabad a pálya... dr. Gion Gábor A boldogságnál nincs jobb gyógyszer Mindenki tudja, hisz naponta eljut az emberekhez, hogy szin­te népbetegség formáját öltöt­te a daganatos, a szív- és kerin­gési betegség, az egyébként sem kiváló egészségi állapotú a magyar népesség soraiban. Sokféle oka van ennek, többek között mindkét betegségcso­port tekintetében főbűnösnek a dohányzást tartják, s az össztűz erre zúdul. A következő beszél­getésben arra voltam kíváncsi, ki, hogyan látja ezt a kérdést. — Mióta, úgy négy-öt éve abbahagytam a dohányzást, vallom, hogy nagyon káros — mondja T. Ildikó 40 éves jo­gász. — Én túl nagy rabja nem voltam, napi tíz cigarettánál többet ritkán szívtam el. Job­ban érzem magam azóta, de súlyos fejfájási panaszaim és az időnkénti álmatlanság telje­sen nem múltéi. —Nem kéne még valamiről leszoknia? — Arról biztosan, amiről a legnehezebb: a rohanó, hajszás életmódról. De ki tud manapság ezen változtatni, még a gyer­mekek sem. Higgye el, hogy a pihenés az, amire legjobban vá­gyakozik az egész családom. Ha nem volna jó a házaséletünk, ha a négytagú családunk nem pendülne egy húron, szeretet- ben, összetartásban, rég lerob­bantam volna. —Mit szól a dohányzási té­mához az, aki saját bevallása szerint több mint 60 éve gyako­rolja? —Tartok tőle, hogy meg sem írja amit mondok, mert szél el­len ugye nem lehet...—feleli V. János 82 éves nyugdíjas. — De akkor is igaz. Én beteg csak kétszer voltam az életemben, egyszer a lábammal három hé­tig, egyszer meg az ázsiai influ­enzában. És ha hiszi, ha nem, mégcsak nem is köhögök. — De kedves uram, köztu­dott, hogy az emberi szervezet nem egyforma, az egészségte­len hatások tekintetében sem... — Ez biztos így van, de tudja, ott vannak a szomszéda­im, akik soha életükben nem dohányoztak és senki se a csa­ládjukban, mégis a férfi 40 éves korában tüdőbeteg lett, a szegény asszonyt tavaly te­mettük el. Tüdőrákban halt meg, alig 60 évesen. Viszont tanuló koruktól kezdve festék és egyéb por közepette dolgoz­tak. Lehet, hogy én szerencsés szervezetű ember vagyok, hi­szen az ételeimet is csak az befolyásolja, szeretem vagy nem azt a valamit. — Mi a véleménye erről, a már szintén nem fiatal, komoly élettapasztalattal rendelkező B. Erzsébetnek? —- Nem vagyok dohányos, nem is voltam soha. Szerintem nemcsak a dohányzás mérgezi a levegőt, hanem például a közlekedésben részt vevő jár­művek is. A legkisebb gyer­meket is kiteszik a káros gá­zoknak, a környezet- és leve­gőszennyezésnek. —Szóval, ha a dohányzás, a munkahelyi ártalom és a körülöttünk lévő levegő szennyezettsége megszűnne, nem is volna semmi baj? — Bizonyos tekintetben... bár ez sem biztos, hiszen kezdik kimutatni a lelki hatást még a rákos betegségek esetén is. A szív meg? Szerintem semmi nem rongál annyit rajta, mint a nagy felindulás vagy a boldog­talanság. Mindkettő rágja, pusztítja a szervezetet. A bol­dogság meg védi, gyógyítja. Tapasztaltam mindkét állapot következményét. Magamról és sokakról mondom: bár az em­ber tartósan boldog lehetne... Vass Márta

Next

/
Thumbnails
Contents