Békés Megyei Hírlap, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-18 / 116. szám
O | 1994. május 18., szerda MEGYEI KÖRKÉP I g Gyulán a Pierott Gyermekszínház A szép hagyományokkal és bővülő tagsággal bíró Pierott Gyermekszínház Békéscsabán, a 2. számú általános iskolában működik. Legközelebbi előadásukat Gyulán, az Erkel Művelődési Központban láthatjuk, ahol Balogh Elemér— Kerényi Imre: Csíksomlyói passió című misztériumjátékát játsszák.“ Május 21 -én 15 órától lesz a jótékonysági célokat is szolgáló bemutató. A közönség által felajánlott jelképes „jegyárat” a daganatos gyermekek gyógyítását szolgáló alapítványnak szánják. Természetes alapanyagú a Mediflóra A Biogal Gyógyszergyár Mediflóra termékcsaládja természetes alapanyagokat hasznosító gyógykészítmé- nyek sokasága. A közelmúltban egy bemutatón találkoztunk új koncentrált, anti- szeptikus hajmosószerükkel, a Polytar liquiddel. A pikelysömörös, korpás, viszkető fejbőrre javasolják ezt a hetenként két alkalommal használható sampont FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Nyári tábor Vidéki iskolás vendégeket fogad a szarvasi városi ifjúsági tábor. A tanév befejeztével a gyerekek természetes környezetben, erdei iskolákban, napközis táborokban tölthetik el a nyári szünetet. A szabad szálláshelyeket a szünidő teljes időszakára ifjúsági csoportoknak tartják fenn. Az ebből származó bevételt és az egyéb pályázatokon elnyert összegeket a tábor és felszereléseinek felújítására használják fel. A vállalkozó ne csodálkozzon, fizessen! A zene még a taxiban sem szólhat ingyen Amikor az állam volt az egyetlen tulajdonos az országban, polgárai az intézmények, vállalatok, szolgáltatói egységek működéséről, kötelezettségeiről keveset tudtak. Ahogy szaporodnak a tulajdonosok, úgy kapkodjuk a fejünket, hogy mennyi kísérőjelenséggel kell megbirkóznia még egy kisvállalkozónak is. Nem elég a divatot és a kereskedelem mesterfogásait ismernie például egy butikosnak, de az adó- és a társadalombiztosítási jogszabályokon túl tisztában kell lennie a munkavédelmi rendelkezésekkel, vagy éppen a szerzői jogdíjfizetéssel kapcsolatos kötelezettségeivel is, hogy csak néhányat említsünk a sok közül. Jelenleg maradjunk a legutóbbinál, mert egyre többen lepődnek meg azon, hogy az Artisjus, a Szerzők Közös Jogi Képviseletének munkatársai keresik fel őket, s adnak tájékoztatást fizetési kötelezettségekről. —Kiknek kell szerzői jogdíjat fizetni és miért? — kérdeztük Marton Jánostól, a Szerzői Jogvédő Hivatal Szegedi Kirendeltségének vezetőjétől. — Mindenkinek, aki a családiasság körét meghaladó zenefölhasználást folytat. Tehát aki a lakásán hallgat rádiót, magnót, baráti körben szórakozik, vagy éppen lakodalmat rendez, amelyen csak meghívottak vesznek részt és természetesen nincs belépődíj, az nem esik a jogdíj fizetésének kötelezettsége alá, de azon túl bármilyen nyilvános zenefölhasználás után szerzői jogdíjat kell fizetni. —Mondana néhény példát? — Jogdíjfizetésre kötelezettek például a rádiók, televíziók, vendéglátó üzletek, művelődési házak, koncertrendezők, mozik, olyan sportpályák, üzletek, szállodák, autóbuszok és így tovább, amelyekben zene szól. —Mióta van érvényben ez a kötelezettség? — Magyarországon 1907- ben alapították a MARS Szerzői Jogi Szövetkezetét, melynek 1952 óta a Szerzői Jogvédő Hivatal a jogutódja. 1989 előtt azért nem okozott gondot a jogdíjak behajtása, mert központilag történtek az intézkedések. Például a vendéglátó-ipari egységek fenntartói egy összegben utalták át a megállapított összeget, és nem kellett minden üzletnek külön- külön fizetni. Most minden tulajdonos önmaga fizet a nála történt felhasználás után. ■ — Honnan szereznek az érintettek tudomást arról, hogy a sok egyéb fizetni való mellett velük szemben még a Szerzői Jogvédő Hivatal is követeléssel él. — A Magyar Közlönyből bárki tájékozódhat a rendelkezésekről, de tudjuk, ezt kevesen olvassák. Ezért a polgár- mesteri hivatalokban mi tájékozódunk arról, hogy ki milyen vállalkozásba kezdett, s ha annak jellegéből adódóan érintett az illető ezen a téren, akkor felkeresi arcképes igazolvánnyal rendelkező munkatársunk és tájékoztatja feladatáról. Ugyanakkor közösen kitöltik az adatszolgáltatási lapot, mely alapján készül a jog- díjszámla. Ilyenkor azt is el szoktuk mondani, hogy ez nem adó, ez a szerzők megélhetési alapja, s a felhasználó költségként elszámolhatja a hozzánk befizetett összeget. A felhasználók többsége általában eleget is tesz jogdíjfizetési kötelezettségének, legtöbbször azokkal van peres ügyünk, akik adót és társadalombiztosítást sem fizetnek. —Hova fordulhatnak információért azok, akiknek valamilyen kérdésük van a jogdíjfizetéssel kapcsolatban ? — A Békés megyében élők a Szerzői Jogvédő Hivatal Szegedi Kirendeltségéhez, melynek postacíme 6701, Pf. 1082, telefonszáma: (62) 483-583. A címünk megtalálható azon az adatlapon is, melyet munkatársunk átadott az üzletvezetőnek. Érdemes velünk a kapcsolatot rendszeresen tartani, mert a szerzői jogdíj a vendéglátóiparban például napidíjas. Ez azt jelenti, ha valakinek esetleg elromlott a zenegépe, s ezt azonnal bejelenti, akkor attól a naptól nem kell a jogdíjat fizetnie. Mi szeretnénk ügyfeleinkkel partneri kapcsolatba kerülni, s nemcsak a polgári peres eljárásokon találkozni. Lenthár Márta Strandtervek Füzesgyarmaton A füzesgyarmati képviselő- testület legutóbbi ülésén Földi Mihályt bízta meg a helyi strandfürdő vezetésével. Terveiről, elképzeléseiről kérdeztük őt. Bevezetőként arról beszélt, hogy hazánkban szinte valamennyi strand működése gazdaságtalan, kivéve talán a Gellért-fürdőt és a miskolctapolcai barlangfürdőt, itt viszont nagyon sokba kerülnek a belépődíjak. A füzesgyarmati strand „népfürdő” jellegű intézmény, éppen ezért az alaptevékenysége nem lehet profitorientált. Elsősorban a kisjövedelmű vendégekre számítanak. Ugyanakkor pénzben nem kifejezhető az a nyereség, amelyet a térség lakói élveznek azáltal, hogy például a gyerekek megtanulhatnak úszni, a beteg emberek pedig gyógykezeltethetik magukat. Nem utolsó szempont az sem, hogy a strand és környéke — a vendéglátást is ideértve — mintegy ötven embernek biztosít megélhetést. Nem elhanyagolható, hogy az itteni forgalomból az adók révén a helyi önkormányzat is részesül majd, bár ez természetesen a strand közvetlen eredményében nem jelentkezik. A fürdő területén folyamatosan tart az építés és a felújítás. A nyár közepére elkészül a víz- visszaforgatásos, feszített víztükrű úszómedence, ősszel átépítik a régi nagymedencét is. Már megkezdték a terület bővítését a fürdő melletti kiserdő felé, így lehetőség nyílik új táborhelyek és pavilonok kialakítására. Komoly esélyt fátok az ökoturizmus beindítására, különösen, ha 1996-ra elkészül a nemzetközi hálózathoz csatlakozó túrakerékpárút is. S végül, szeremének a falu nyári kulturális életében is részt venni. Gáli Móni Olvasóink írják .........- ■ A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Expo-csibe, expo-puli — vélekedés az expóról Az egyszerű emberek közé tartozom, de azért szeretek elgondolkodni az életfonákságain. Ma gondolataimat csatasorba állítom. Szerintem az expo egy kicsit sokba fog kerülni és félelmetes késésben van. Az expo-csirke kabalafigurája után oly gálánsán fizettek egymilliót és ma megbukott. És ma megint oly igaz hittel bejelentik, egy fiú puli lesz az expo kabalafigurája, egyelőre egyedül. Hát kérem! Ennek a csacsa- csa expo-pulinak akasszanak a nyakába egy malackaperselyt, egy felirattal, adakozzatok, mert az adakozókat szereti és megáldja az úr. Talán akkor nem lesz oly veszteséges az expo. Szerintem egy fényes festékszagú és foltozott köntösbe bújtatott szegénység fog tetszelegni az ország és a világ előtt az expón. Tudom, nincs jelentősége a mondanivalómnak, de ha egy valaki is elolvassa vagy sokan mások, mondanivalójukat állítsák csatasorba. Fazekas Gáborné, Okány „ígynevet kettőnkön a harmadik!” Igen Tisztelt Tóth Ferenc Tanár Úr! A Békés Megyei Hírlap 1994. május 16-ai (hétfői) XLIX. évfolyamának 114. számában közreadott észrevételét megválaszolom, de oly módon, hogy a ,felbújtó" is értesüljön a lényegről, nehogy nevető harmadikként szálljon ki az eseménysorból! —— Ont tehát megkövetem az elhunyt édesapja, néhai id. Tóth László, igazi kisgazda kegyeletsértéséért! A cikkből kitűnik az is, hogy az iromány körítése nem az Ön szavaiból áll össze, hanem aki kettőnk összeveszítésén fáradozik... Az Ón édesapjának a nagyszerű alkotása, melyből sajnálatosan csak négy versszakot ismerhetünk meg — a Szerzői Jogvédő Hivataltól nyert értesülésem szerint nem szerepel a bejegyzett, védett alkotások között. Az idős ember olyan nagyszerű gondolatokat verselt meg, hogy mi független kisgazdák teljes mértékben azonosulni tudtunk vele. A háttérszólamban okfejtett verskötetek tanulmányozására nem is lett volna időm a kampánymunkában, ám örömömre szolgált e négy versszakos ciklus megtalálása a fenti napilap 1994. április 1-jei számában. Szándékom tisztességét húzza alá az, hogy a nyomorból való kilábalásra ezzel a verssel akartam az állampolgárok szemétfelnyitni!—Talán nem ez a tény emelhető ki a sötétben működő, agymosott erőkkel szembeni harcomból, amikor még ma is gátlástalanul etetnek meg felnőtt választópolgárokat azzal, hogy „ha mi győzünk, újra 3,60 Ft lesz 1 kg kenyér ára!" ? Ami szándékom volt a „korhűvé tétellel", hogy jól értsék meg! Gondolom, eddigi életem „legnagyobb bűne” alólfeloldozást nyerhetnék azáltal, hogy mi kisgazdák fogjunk össze és próbáljuk meg össztársadalmi szintű cselekedetekkel az embertársaink érdekeit méltóképpen képviselni! (Beszélhetnénk azonban arról is, hogy több világirodalmi remekművet pajzán gondolatú embertársaink, obszcén kifejezésekkel átírtak—pl. Arany János: Családi kör; vagy Toldi Miklós című költeményeit — és azok ellen a sajtóban senki nem emelt még szót, mi több, én is elítélem az elkövetőket, de az őszándékuk csak „ártatlan csíny tevés" az én tetteimhez képest — ám az erkölcsi elmarasztalást én helyettük is megkaptam!) Arra gondolok, hogy valami „kakukktojás" lehet a körítésben, mert továbbra is megtévesztően hat az a jelző, hogy, ,a szocialista Kádár” —, ti. Kádár nem szocialista volt, hanem ortodox kommunista, aki a szovjet arzenált vetette be a magyar nép ellen 1956-ban; ugyanígy véreztek el legjobbjaink a Habsburgok uralkodása idején is. Nyújtson ez elégtételt azoknak, akik elhiszik, hogy én írtam át a történelmet! A leírt válaszom egyben utalás arra is, hogy a tiltakozólevélnek nem az ügyben ártatlan sajtóhoz kellett volna eljutnia, hanem hozzám. Lám, így nevet kettőnkön a „harmadik”! Legmesszebbmenőkig tartó megbecsüléssel, remélve a személyes találkozást! Tisztelettel üdvözli Önt Szedlacsek Dezső képviselőjelölt ÚJ BET É T I F O R NA Á K AZ AGROBANK FIÓKJA I B A N ♦ l-J-J híii'iiiildjulyiiiinitniitin. kiiniiilus kuiiitilhil ^uii'iiju niik + llnssuihl) Utrnii keiti'e'.nbh kiiiiniltul I lekiilési idill <>ii ihmii cl ♦ KttnnitlvíZlcscji nclkiil btiniiiknr kil eheli ♦
