Békés Megyei Hírlap, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-13 / 112. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1994. május 13., péntek ^-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------^ Három a kislány — és egy fiú Földink volt Ma emlékezünk Raksányi Im­re 1848-as honvéd őrnagy születésnapjára. Raksányi 1818. május 13-án született Orosházán, vagyontalan ne­mesi családban. Az olmützi katonaiskola elvégzése után 1836-tól hadfi az 5. tüzérez­rednél. Bécsben 1846-ban Szövétnek címmel kiadja az első magyar nyelvű katonai szaklapot. 1848 tavaszán őr­mester a bombászkarnál, majd tüzér hadnagy, főhad­nagy és ütegparancsnok a fel­dunai hadtestben. December­ben már százados, azután őr­nagy és hadtestparancsnok a tüzéreknél Később Kossuth katonai irodáján teljesít szol­gálatot. 1849. augusztus 9-én hősi halált hah a temesvári csatában. Gyerekülés -csere A Magyar Autóklub áprilisban egy országos akciót indított a biztonsági öv és a gyermekülé­sek használatára. Az akció ke­retében május 21 -én, szomba­ton az Autóklub Békéscsabán gyermekülés-akciót rendez. Ekkor többféle ülésből válo­gathatnak, sőt csereberére is nyílik alkalom. Bűnesetek Szanazugban Szanazug üdülőterületén ta­valy 14 vagyon elleni bűncse­lekményt követtek el, közülük nyolc esetben a személyi, hat­szor pedig a közösségi tulaj­dont sértették a törvénysze­gők. A felderítési arány 55 szá­zalékos. Az üdülőhely a ki­sebb cselekmények elkövetőit is vonzotta; 52 szabálysértés történt, ebből a közlekedés 47 esettel részesedett. Az évi helyszíni bírságolás 75 ezer forint volt. Figuli Beatrice Yvotme már rév­ben érezheti magát. A gyulai Nicolae Balcescu Gimnázium 4. osztályos tanulója — mint arról már tegnap röviden hírt adtunk—az Országos Középis­kolai Versenyen első helyezést ért el román nyelvből. Eredmé­nye felvételi vizsga nélkül jut­tatja be a Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola román-olasz szakára. Figuli Beatrice Yvonne — Nehéz volt ez a verseny, mert pontosan nem határozták meg az anyagot — kezdi széle­sen gesztikulálva a beszédes, tűzről pattant lány. — Annyit tudtunk, hogy a magyarországi román népszokások ismerete fontos lesz, és nem árt tisztában lenni a nemzetiségi írók és köl­tők műveivel. Sok időt töl­töttünk a könyvtárban, és felké­szítő tanárnőnk Rádné Zsúró Julianna is erősen megdolgo­zott bennünket. Fifi—ahogyan nevezik—érdeklődése a nyelv- tanulás felé fordult, fordítással szeretne foglalkozni. Tompán Magdolna és Kon­doros Beája megosztva kaptak Kondoros Beáta harmadik helyezést. Az ország legjobb 50 gimnáziumának ve­télkedőjén nyertünk — mondja büszkén Magdi. A nyüzsgő kol­légiumi szobában ülve beszél­getünk. — Kisebbségkutató szociológus szeretnék lenni, ezért is jelentkeztem a miskolci egyetem bölcsészkarára — je­lenti ki öntudatosan. Battonyán születtem, kettős nemzetiségű családban. A szüleim mindig nagy hangsúlyt fektettek a szerb és a román nyelv gyakorlására. Természetesen a nyelvvel együtt a két nép szokásait is tiszteljük. Magdi erősen hisz benne, hogy választott pályája során sokat tehet majd a magyaror­szági románokért és szerbekért. Kondoros Beáta nem találta nehéznek ezt a megmérettetést. — Az elődöntő nyelvtani teszt­je kissé megizzasztott bennün­ket, de erre számítottunk is — mondja. A szóbeli számomra könnyebbnek tűnt. Nagyon tet­szett, hogy a bizottság arra a négyéves tudásra volt kíváncsi, amit itt a gimnáziumban sze­reztünk. Az érettségi előtt ez jó megmérettetésnek bizonyult számunkra. A versenyre való felkészülést úgy éltem meg, mint egy utazást, melynek során több magyarországi román író és költő művével találkoztam. Mondhatom, hogy nagyon él­veztem, mindig is szerettem a verseket olvasni, szavalni. Ked­vencem például Borza Lucia, akinek a költeményeit már óvo­dás koromban is ismertem. Bea a Szarvasi Óvóképző Fő­iskolára készü,l régi vágya tel­jesül azzal, hogy óvónő lesz. Ahogy elnézem kedves, nyílt arcát, az óvodások biztosan nem járnak vele rosszul. Kovács Krisztián, a békés­csabai Kemény Gábor Műszaki Szakközépiskola harmadik osz­tályos tanulója a fizika oldaláról is szeretné kicsit jobban megis­merni a világot, ezért elméleti feladatokat old meg, kísérlete­zik, méréseket végez. Ezen te­vékenységének „következmé­nye” — ahogy ő mondja —, hogy a fizika országos középis­kolai tanulmányi versenyen ne­gyedikeseket megelőzve első helyezést ért el és „mellesleg” egy másik fizikaversenyben Tompán Magdolna szerepel a neve azok között, akikből kiválasztják a magyar csapat tagjait a nyári pekingi diákolimpiára. Krisztiánt arról kérdeztük, hogy a fizika mely ága érdekli leginkább és hol kí­vánja kamatoztatni tudását a ké­sőbbiekben. — A mechanika és az elekt­romosság kérdéseivel foglalko­Kovács Krisztián zok a legszívesebben -— kezdte. — Nem véletlenül jelentkez­tem a gépjárműtechnikai ága­zatra, hiszen az autók, repülő­gépek mindig is érdekeltek. Szeretnék a fizikának azzal a részével foglalkozni, amely közvetlenül kapcsolódik ezek technikai oldalához. Most azonban minden időmet leköti a felkészülés, hiszen a jövő héten dől el egy elméleti-kí­sérleti fordulóban, kik utaz­hatnak majd Pekingbe. Annyit még feltétlenül el szeretnék mondani, hogy rengeteget kö­szönhetek felkészítő tanára­imnak, Mekis Lászlónak és “Varga Istvánnak. BAM — Ny. L. A világ misztikus csodái Orosházán A tigrispiton, a szarvasvaránusz, a cafrangos teknős és a haragos sikló -- kuriózum Magyarországon a szalagos tigrispitonból a képen látható az egyik legnagyobb példány. Akár 6 méterre is megnő. Az ínyencek között tartják számon, ugyanis képes lenyelni egy egész leopárdot is fotó: lehoczky péter A viperák, csörgőkígyók, bo­ák, tarka gyíkok, teknősök, siklók, agámák láttán kollé­gánk megjegyezte: micsoda finom falatok! (Előzményként tudni kell, hogy fotósunkban még frissen él a kínai konyha emléke — a Szerk.) De félre a tréfát, Orosházán ugyanis lát­nivalónak szánják a Kecske­méti Akvárium és Terrárium Természetvédelmi Oktatási- Nevelési Központ munkatár­sai a különös hüllőket, a hazai és trópusi állatokat. Kosa Gá­bortól megtudtuk, hogy város­ról városra járják az országot, hogy bemutassák kedvencei­ket, a világ misztikus csodáit. Az őgyűjteményükben látható az egyik legnagyobb tigrispi­ton, kuriózum még a nőstény szarvasvaránusz, a cafrangos teknős, a haragos sikló. A Petőfi Művelődési Köz­pontban ezen a héten látható a kiállítás. Szombaton egy előa­dásra is várják az érdeklődő­ket, ahol a mérgeskígyókkal, a kígyóméreg hatásaival ismer­kedhetnek meg. Sőt! Lesz kí- gyóméreg-fejés is! qs j Az olaszországi primaverandán 1994. április 27-én, a Gyulai 2- es Számú Általános Iskola és az Erkel Gimnázium diákjai­nak delegációja indult testvér- városába, Budrióba. Megérke­zésünkkor a fogadtatás elma­radt, de annál nagyobb vaká­ció vette kezdetét. A polgár- mesteri hivatal képviseletében Bordásné Jánszky Ildikó uta­zott velünk. Hogy mi is a pri- maveranda? Olaszországban április 23-tól május 1-ig tart. Úgyhogy még a majális és a felvonulás is beleesik. Programjainkban volt sze­rencsénk megtekinteni egy olasz ginmnáziumot és külön­böző órákra is bemehettünk. Mindennap más várost néz­tünk meg. (Ravenna, Firenze stb.) A legmélyebb nyomot mindenkiben Assisi hagyta, ez „a kis ékszerdoboz” Szent Fe­renc ruhájában és Szent Chiara sírjával, ahol még mindig érezhető, „Sant Francesco” emléke befolyásolja az ott élő emberek életét. Femcia a középkorban épült, város alatti erődítmé­nye, ahová hiába zsúfoltak mozgólépcsőket, káprázatos. Velence? Gyönyörű! De csak akkor, ha a sok lerobbant ház és néhol „émelygő illat” mel­lett felfedezzük varázsát. Me­sébe illő tájait a gondolákkal, sikátorokkal, no meg a Sóha­jok hídjával. Ott-tartózkodá- sunk alkalmával szoros barát­ságot kötöttünk néhány olasz diákkal. Ekkor még nem tud­tuk, hogy a szünet, a primave- randa nem felhőtlenül fejező­dik be. Ayrton Senna halálára gon­dolok. A verseny Imolában, a szállásunktól 25 km-re volt. Emiatt a vártnál kevesebb em­ber vett részt a felvonuláson. Az emberek arcára izgalom ült, amikor értesültek a bal­esetről. A város utcái kiürül­tek. A kórház előtt szokatlanul nagy tömeg gyűlt össze. Még Budrióban sem volt felhőtlen az ünnepet lezáró tűzijáték. Nagyon megrázott mindenkit, még azokat is, akikhez nem állt olyan közel. Olasz újság­ban csak ennyit írnak róla! Senna soha többé. Boros Violetta Kezdődik a Feszty-körkép restaurálás A Feszty-körkép restaurálását felügyelő nemzetközi szakér­tő bizottság csütörtökön Opusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékparkban meg­tekintette a restauráció harma­dik szakaszának munkálatait. A nemzetközi zsűri vélemé­nye szerint a lengyel restaurá­torokból álló Ars Antiqua cso­port oly mértékben előreha­ladt a munkálatokkal, hogy megkezdődhet a felújítás leg­látványosabb része, a körkép festészeti restaurációja. Meg­történt az eddigi munkamenet legkényesebb mozzanata, az úgynevezett forgási hiperbo- loid forma kialakítása, amely­nek során bebizonyosodott, hogy az éppen 100 éves régi vászon bírja a terhelést. • Nagy üzlet a szegénység? •Alkalmazottból tulaj? • Titkosítják a Horn-karambolt? • Lesz-e még népi részvény?

Next

/
Thumbnails
Contents