Békés Megyei Hírlap, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-11 / 110. szám
a 1994. május 11., szerda MEGYEI KÖRKÉP íRÉKÉSMEGYEI HÍRLAP Az Olivér sikere Már az is jó előjel volt, hogy az előadás megkezdése előtt negyedórával bezárták a jegypénztárat, mert minden ülő- és állóhely elkelt. Történt mindez az elmúlt hét végén Mező- kovácsházán a művelődési központban a Crazy Amatőr Színjátszó Társulat Olivér című musicaljének premierbemutatóján. Az előadást a városban régóta nem tapasztalt érdeklődés kísérte, amelyet a kis csapat lelkes játékkal hálált meg. — Nem titok, hogy a Dickens: Twist Oliver címűregénye alapján készült darab tudásunk legjavával, minden eddiginél nagyobb díszlettel, látvánnyal és költségvetéssel készült. Külön érdekessége, hogy a szereplők a saját énekhangjukon szólalnak meg. Csak a dalok felvételéhez, amely a békéscsabai Jókai Színház zenei alapjaira és a helyi zeneiskola kórusának és tanárainak segítségével készült, közel fél év kellett — mondta Duma Zsolt, aki a társulat megalkotója és a darabok rendezője. — Az sem titok, hogy a társulat majdnem teljesen megújult, akik közül az a 32 fiatal, aki most színre lépett, egy éven át hűségesen kitartott a közös célért: játszani egymásért, a közönségért. A szereplők beleélő játékát pedig a színes dal- és táncbetétek tették még látványosabbá és emlékezetesebbé. A kitartó munka eredményét mi sem bizonyítja jobban, mint a zsúfolásig megtelt teremben felhangzó viharos taps. Egyébként a társulat a közeljövőben több vidéki fellépést is tervez. H.M. Kajó János és felesége: „Mihez kezdjünk mi már a kárpótlással? Boldoguljanak belőle az utódaink!” fotó: kovács Erzsébet A dombegyházi Kajó János és felesége, Gyugár Margit 60 évvel ezelőtt fogadott örök hűséget egymásnak. Mindketten 83 esztendősek, látogatásunkkor a kertben szorgoskodtak. — Délutánra várom a doktor urat — mondja János bácsi. — Tele volt a lábam sárvízzel, szerencsére kiment mindkettőből. Akkor dagad meg, ha utazom vagy ha pityizálok. —Azt is szokott? — Idáig módjával. De most már nem megy. A házassági évfordulónkon éppen csak egy gyűszűnyi piros kevertet ittam. Mondja is a család, nehogy a pohár fenekére nézzek. De hát nem kell engem figyelmeztetni: érzem, nem vagyok jól. Pedig kórházat — hogy jó órában mondjam — csak kívülről láttam. A házaspár betessékel bennünket a lakásba. —Az esküvőnk itt volt Dombegyházán, 1934-ben. Én mező- hegyesi születésű vagyok, az uram meg csermői—mereng el Margit néni. — Csermő Romániához került a ’18-as forradalom után. A férjem hét testvére közül volt, aki átjött, volt, aki ott maradt. A nyolc gyerekből már csak az én párom él. — És .önöknek hány gyermekük született? — Kettő. János ’34-ben, An- nuska ’35-ben. Már János^ fiának is legényfiai vannak. Ok, a dédunokák is itt voltak az ünnepségen. — Hogyan kezdték a páros életet? —Nehéz volt, nagyon nehéz —mondja János bácsi.—Nap- számoskodtunk a Jakabffy mél- tóságos úmál, utána meg jött a téeszvilág. Hetven-egynéhány éves korunkban felköltöztünk Pestre, a lányomékhoz, de mindig visszavágytunk ide, ahol leéltük az életünket. Nagyon jó volt Pesten, csak nem tudtunk dolgozni. Ugye, mindig mezei munkát végeztünk, ott meg ezt nem tehettük. — Margit néni is téesznyug- díjas? — Nem, ő nem lépett be. De hála a jó istennek, elég szép pénzt kapunk: havonta 24 ezer 33 forintot hoz a postás. Mint mondani szokták, szegények vagyunk, de jól élünk. Hallgatjuk a két idős embert, sorolják küzdelmes életük tényeit, ajkukat nem hagyja el egyetlen panaszos szó sem. —A fogságot nem is említetted — figyelmezteti férjét Margit néni. — Majd 12 év után, 1955. november 25-én jöttem haza. Szentesen összetereltek bennünket az oroszok, gyalog mentünk Focsaniba, utána 24 napig vonatoztunk a szibériai lágerig. Egyharmadunk már a vagonban elhalt. A lágerben is minden nap gyászoltunk, minden nap temetés volt; egy kocsi halott, oldalukra fordítva, ki velük a hegyoldalba, és mint a kutyákat, elkapartuk őket. Ahogyan maguk nem bűnösek, nem voltunk azok mi sem. Rákosi eladott bennünket, hogy a jóvátételt dolgozzuk le. Amit más lerombolt, nekünk kellett felépítenünk. A politika mérte ránk ezt a tengernyi szenvedést. Szoktam is mondani: Krisztus urunk csak 40 napig szenvedett, én meg több ezer napig. Amikor hazajöttem, a fiam katonaidejét töltötte, a lányom férjnél. Tízévesek sem voltak, hogy itt hagytam őket. Gondolhatja, mit kellett kibírnia a feleségemnek! Még a hadisegélyt is megvonták tőle, mert nem lett párttag. —Meg tetszettek kapni a kárpótlást ezekért az évekért? — Igen. Meg — mondják egyszerre. János bácsi ösztönösen megfogja hűséges társa kezét, s hozzáteszi. — A jegyet, illetve a pénzt szétosztottuk a gyermekek között. Magunknak százvalahány ezret tartottunk meg. Elég az két ilyen öreg cselédnek. .. Ménesi György Színes kínálat a festékudvarban Budalakk Festékudvar nyílt a napokban Békéscsabán, a Szerdahelyiét 14 szám alatt. A boltot a Budalakk országos hálózata hozta létre, sorredben ez már a kilencedik hasonló telephely. A csabai üzletet a Budalakk Kereskedelmi és Festékgyártó Kft., valamint a Békéscsabai Agroker Rt. közösen működteti. Mint Nagy Zoltántól, a békéscsabai Budalakk Festékudvar vezetőjétől hallottuk: a helyszín megválasztásában jelentős szerepet játszott az, hogy az Agrokernek a megyében széles vásárlóköre van. A festékudvar kínálatában a Bu- dalakknak szinte valamennyi termékét megtalálni, s a nagyobb tételű megrendeléseket rövid határidőn belül teljesítik. A festékfélék mellett autóápolási cikkeket, festékszóró berendezéseket, különböző ragasztóanyagokat, többféle tűzoltókészüléket, valamint a műszaki technológiákban használatos tömítő, felújító anyagokat is forgalmaznak. A Békéscsabai Agroker Rt. területén létesített Budalakk Festékudvar legnagyobb erénye, hogy a vevők kedvező áron, egy helyen megtalálják mindazt, ami a ház körüli folyamatos karbantartáshoz, felújításhoz szükséges. Magyari Barna A tegnap nyílt Budalakk Festékudvarban szinte mindent egy helyen vásérolhatnak meg a vevők Fotó: Such Tamás Olvasóink írják —■■ ■ ---- ■ A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Visszhang Fatelepítési távolság ügyében A Hírlap „Vonalban vagyunk..." rovatában egy kérdés kapcsán tájékoztatás jelent meg arról, hogy melyik jogszabály rögzíti a telepítési (faültetési) távolságokat a telekhatártól. Néhány gazda az újságot lobogtatva megjelent a polgármesteri hivatalban, hogy nem értünk a dolgunkhoz, és félretájékoztattuk őket akkor, amikor azt mondtuk, hogy jelenleg nincs szabályozva a telepítési távolság. Hiába érveltünk, hogy időközben módosították a rendeletet. Sajnos nincs szabályozva a telepítési távolság, az összes többi információ félrevezető és kifogásolható. Ködösítés, amikor arra kívánja buzdítani a jegyzőket, hogy a telepítési engedélyben írják elő a telepítési távolságot a határvonaltól, mert a nyilatkozó szerint ez így „szokás”. Ez a tájékoztatás több okból is félrevezető: 1. Egy államigazgatási eljárás — jelen esetben a gyümölcsös telepítési engedélyezése — nem a szokásjogra épül, azt az érvényben lévőjogszabályokra kell építeni. Az érvényben lévő jogszabály —a 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendelet—azonban nem hatalmazza fel a jegyzőt, hogy a telepítési távolságot is előírhatja. 2. Kérelemhez nem kell mellékelni olyan tervlapot (helyszínrajzot), amelyen a kérelmező megjelölné, hogy a birtokhatártól milyen távolságra kívánja ültetni az első sort. Meg kell ugyan határozni a sor- és tőtávolságot, de a szélső sor távolságát a határvonaltól nem. 3. Ahhoz, hogy a jegyző felelősen meg tudja határozni ezt a távolságot, legalább kertészmérnöki képesítéssel is kellene hogy rendelkezzen, és ez nem várható el tőlük. 4. Lehet, hogy „odafönn” nem érzékelik, de ténykérdés, hogy a földtulajdonhoz jutással a józan szemléletű, normális gazdálkodókon kívül két igen veszélyes csoport termelődött ki, amelyre a kedves olvasó is tud példát környezetében. Az egyik csoport a lehengerlő típusú, gátlástalan gazdálkodó, aki nem ismer se Istent, se embert, se törvényt, se rendet. A másik veszélyes csoport a bizonytalan, tájékozatlan és egy kicsit pipogya típus. Aki hirtelenjében nem igazán tud mit kezdeni a földtulajdonával, aki könnyen átverhető. 5. A legalapvetőbb ok, ami miatta tájékoztatásfélrevezetővolt az, hogy jelenleg is érvényben van ebben a témában magasabb rendű jogszabály, mégpedig az 1970. évi 36. törvényerejű rendelet. Ez hatalmazta fel a földművelésügyi minisztert, hogy a részletesebb szabályokat határozza meg. Ennek a 2. §-a a következőképpen rendelkezik: , A földművelésügyi miniszter a) az ingatlan határától meghatározott ültetési (telepítési) távolságot írhat elő, b) szőlő és gyümölcsös kivágását engedélyhez kötheti. ” Nem a jegyzőket hatalmazza fel tehát a törvényerejű rendelet, hanem a földművelésügyi minisztert! Ideje lenne már végre, ha a feladatoknak és a felelősségnek az önkormányzatokra, polgármesterekre, jegyzőkre történő áthárítása helyett „odafönn” is tennék a dolgukat, különösen akkor, ha az érvényben lévőjogszabályok a feladatot nekik írják elő. Molnár Sándor, Medgyesegyháza MINDEN ELŐTT! naponta házhoz megy! Mire a Nap felkel\ már ott van az Ön asztalán! Kávézzon együtt a IRF.KRS MRfíYFI HÍRÍ.AP -no 1! U J BETET FORMÁK A Z AGROBANK FIÓKJAIBAN ít-sJL : *jL '~7*. (i.YKIS, a uuntló... / Z' ; . - • tt.'. 1 „V'T W? j Békéscsaba, Hunyadi tér 2. Szarvas, Kossuth L. u. 21. V ív KirUGAK, a klasszikus. (Kft A. ♦ Ininniui ínlviiiiiiitnsiiii kanialus kamattal grara/milik ♦ llnsszahb hmm WikhWi kamattal D)!'K\TV a testre szabott.. s ■ KGROXlr, a feltétel nélküli... . I lekiilivi iih il I in iliInti í'I Kamatívszlvsvg mikul hanuiknr ke ,li,ii
