Békés Megyei Hírlap, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-08 / 82. szám
| 1994. április 8., péntek CSALÁDI OLDAL f W \ BÉKÉS MECMLAP Egészséges kórház WHO-EURO mozgalmáról A véltnél régebbiek a Galapagos-szigetek A mai Galapagos-szigetek 3 millió évesek. Eddig föltételezték, hogy különleges állat- és növényviláguk sem régebbi. Az ottani pintyek 12 változatának genetikai vizsgálata igazolta, hogy 1 millió évnél nem régebben jöttek létre. Ebbe a képbe azonban nem illik bele némely leguánfajta. Molekuláris genetikai vizsgálatok szerint ugyanis ezek fejlődése 15—20 millió évvel ezelőtt vált el egymástól. Valószínű, hogy ezek az őshüllők már azokon a régi Galapa- gos-szigeteken is éltek, amelyek sok millió évvel ezelőtt merültek a tengerbe, és amelyek egykori létét a környező tengerfenék vizsgálata most igazolta. Aggodalom a régi haszonállatokért Európában ma feleannyi haszonállatfaj él, mint a század- fordulón, és a megmaradt 770 fajt is a kihalás fenyegeti a következő húsz évben. A csúcsteljesítményre alkalmas fajok a fejlődő országokban is egyre jobban kiszorítják a hazaiakat. A bekövetkező genetikai elszegényedés következményei beláthatatlanok. Míg a mezőgazdasági haszonnövényeket, sőt gyakran ezek vad változatait is génbankokban megőrzik, a haszonállatokra vonatkozóan nincs ilyen program. A FAO, az ENSZ mezőgazdasági és élelmezési szervezete most a világ haszonállatainak leltározását tervezi és a ritka fajok megőrzésére is intézkedéseket tesznek. Cukorgyűrű, mint kémiai kalitka Mint az már évek óta ismeretes, még a leggazdagabb országok egészségügyi szolgálatai sem képesek önmagukban a lakosság egészségi állapotának helyreállítására, megőrzésére. Az országok egészségügyi szervezetei elvi és gyakorlati okok miatt kénytelenek lesznek az úgynevezett paradigma váltásra, azaz az egészségpolitikai célok, prioritások megváltoztatására, új egészségvédelmi módszerek, utak keresésére. Ezek egyike a WHO által megindított mozgalom, mely az „Egészséget 2000-re mindenkinek” fő témából vált ki, „Egészség és kórház” címmel, társaként az „Egészséges városok”, „Egészséges iskolák” stb. témáknak. Az Egészséges kórház, Health Promoting Hospital, HPH lényege, hogy a kórházaknak — szakítva a korábbi, csak kurativ munkával — szükségszeAz Öböl-háború során nemcsak a hadszínterek és környezetük vizét, levegőjét szennyezték el, hanem az érintett térségek geológiájában is változások várhatók. A csapatmozgások során ugyanis annyira fellazították a sivatag homokját, hogy a szél sokkal rű részt vállalni a kiterjedt egészségvédelmi munkában, a kórházi dolgozók, alkalmazottak, a betegek, látogatóik, rokonaik, illetve a környező közösség egészséggel kapcsolatos ismereteit növelve, oktatva őket az egészséges életmód, környezet, táplálkozás stb. fontos, nélkülözhetetlen tudnivalóira. Az Országos Korányi Tbcintézet 1991-ben csatlakozott az WHO—„Egészséges kórház” programjához. A feltételeknek megfelelően öt úgynevezett subprojectet alakítottak. Létrehoztak egy héttagú bizottságot. Subprojectek: — Klubtevékenység diabeteses, alkoholista asthmas betegek részére ismereteik növelését célozva. — Egészséges étkezés, reformételek, növényi tápanyagok kiterjesztése, választék- bővítés. könnyebben formálhatja, hordhatja, olyannyira, hogy repülőtereket, mezőgazdasági területeket, sőt településeket is eltemethet. Egy korábbi háború, az 1973-as egyiptomi— izraeli Jóm Kipur-i háború során az izraeliek egy 12 méter magas homoksáncot emeltek a — Kórházi fertőzések elleni aktív védelem, hepatis B elleni oltás, védőeszközök fertőző anyagokkal kapcsolatban lévő dolgozók számára, köpet, vér és egyéb váladékkal való kontamináció megszüntetése. — Káros, mérgező, illetve szennyező környezeti anyagok, hulladékok környezetbarát módon való megsemmisítése, hatékony takarítási, sterilizálási módok bevezetése stb. A fenti programok több-kevesebb sikerrel már évek óta működnek. Kialakításukban az intézeti dolgozók körében végzett közvéleménykutatás nagy szerepet játszott. Továbbra is várják minden orvos, nővér és más kórházi dolgozó javaslatát, ötletét, például: a nővérszállók állapotának javítását, dohányzás- mentes kórház stb., melyekkel továbbfejleszthetnék az intézet egészségvédelmi kultúrájátSzuezi-csatoma keleti oldalán, védvonal gyanánt. Más kérdés, hogy védelemnek is gyenge volt, mert az egyiptomiak vízágyúkkal elfújták, ám a környezetre gyakorolt hatása több évvel az események után is érezhető volt. A homokot a szél szétteregette a Sínai-félszige- ten, s a legváratlanabb helyeken épített homokbuckákat, a közlekedést zavaró akadályokat. Kutyák, macskák és társaik Sivatagi vihar A gyermek igazi pajtása A ciklodextrinek hat, hét, nyolc cukormolekulából álló gyűrűk, amelyek közelítőleg henger alakúak. Külsejük vízkedvelő, míg belsejük víztaszító. Nem mérgezőek, és biológiailag lebonthatók. A henger belsejébe, mint valami kalitkába, más molekulákat lehet bezárni, s így például vízben oldhatatlan anyagok oldhatókká tehetők. Ezt használják ki bizonyos gyógyszereknél és élelmiszerek zamatanyagainál. De felhasználhatók a ciklodextrinek az egymáshoz nagyon hasonló szénhidrogének szétválasztására vagy mérgek, például rovarölő szerek vízből való eltávolítására is. A ciklodextrinek a természetben a keményítő lebontásának közbülső termékeiként keletkeznek, és a szükséges enzimet tartalmazó baktériumokkal biotechnológiailag előállíthatok. A gyerekek eredendően vonzódnak az állatokhoz. A gyermek az állatban bizalmas és hűséges barátra lel, s ez a barát sokszor nagyobb türelmet és megértést tanúsít iránta, mint a felnőttek legtöbbje. Az állat sohasem bírálja őt, hanem érezteti, hogy számára milyen fontos, s ezzel a gyermek önbecsülését erősíti. Az egykék életében testvérpótló szerepet is játszhat. Bármily meglepő, a gyerek és az állat egymást neveli. A gyermek, aki kutyával vagy macskával együtt nő fel, hamar megtanulja, hogy négylábú pajtásával nem bánhat gorombán és igazságtalanul, nem dobhtja őt a sarokba, mint plüssmaciját. Az együttélés az állattal megtanítja a gyermeket az együttérzésre, a felelősségtudatra, a kötelességek vállalására, de ami ennél is fontosabb, arra is, hogy bizonyos helyzetekben a saját kívánságait a háttérbe szorítsa egy másik élőlény érdekében. Ez azt jelenti, hogy a szeretet és a barátság olyan kritikus helyzetekben is elősegítheti az együttérzést és a megértést, amelyekben egyébként nagy önuralomra és tűrőképességre van szükség. Az ember—állat kapcsolattal összefüggő tudományos kutatások egyértelműen kimutatták, hogy azokban a gyermekekben, akik állatokkal együtt élve nőnek fel, az önuralom képessége, a segítőkészség és a felelősségérzet sokkal gyorsabban és maradandóbban fejlődik ki. Megfigyelték, hogy amikor egy állatot vagy állatokat tartó család gyermeke óvodába, iskolai közösségbe kerül, a beilleszkedés sokkal zökkenőmente - sebb, az iskolai problémák lényegesen ritkábbak. Szülni - túl a harmincon? A nemi érés után a fogamzóké- pesség fordítottan arányos az életkorral: közvetlenül a pubertás utáni időszakban a legnagyobb; 30—39 éves korban viszont a kívánt terhesség valamivel hosszabb idő alatt következik be, 40 év felett pedig ez az időtartam még inkább megnyúlik és gyakoribb a terméketlenség (elsősorban a tüszőrepedés nélküli ciklusok miatt). Az orvosi kezelés azonban előrehaladottabb korban is képes biztosítani a kívánt terhességet. Későn született első gyermek után terméméhben, mint a magzat legközvetlenebb környezetében kereshető. Külön csoportot alkotnak azok az idült betegségek, amelyek az életkor előrehaladtával eleve gyakoribbá válnak, és amelyek kedvezőtlenül érintik a terhesség lefolyását és kimenetelét. Ilyen a cukorbetegség, magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek, vesebetegségek stb. Mindezek azonban megfelelő színvonalú orvosi ellátással jól befolyásolhatók. Megfelelően előkészített fogamzás, tehát optimális szetesen eleve csökken a világra hozható gyermekek száma. A magzati és a szülés utáni újszülött-csecsemő halálozás az újszülöttek állapota (például születési súlya) és bizonyos veleszületett rendellenességek gyakorisága az anyai életkor előrehaladtával kedvezőtlenül alakul. A kromoszómarendellenességek aránya az életkorral arányosan kezdetben kismértékben, 38 éves kor után pedig jelentősen növekszik. A nők életkorával párhuzamosan, 37 év felett az utódokban gyakrabban jelentkező rendellenességek másik oka a családtervezés és lelkiismeretes terhesgondozás után 30 és 45 év között sem gyakoribb számottevően a sikertelen terhességek aránya. Az előrehaladott anyai életkor kedvezőtlen hatása csak a spontán vetélések növekvő gyakoriságán mérhető le. Az életkortól függő, számbeli kromoszómahibák magzati vizsgálatokkal kivédhe- tők. A 30 éven felüli anyák gyermekeinek születés utáni fejlődése pedig sok tekintetben kedvezőbb, mint a huszonévesek gyerekeié. ÁNTSZ Békés Megyei Intézete EGÉSZSÉGVÉDELMI OSZTÁLYA Ötven esztendő jóban-rosszban Benke Mátyás és felesége Horváth Ilona Szabadkígyóson a napokban ünnepelte ötvenedik házassági évfordulóját. Sok mindenen keresztülmentek, sok mindent megéltek ezalatt a fél évszázad alatt. Volt benne jó és volt — természetesen — rossz is. Egy valami nem változott: az egymás szeretete, megbecsülése. A nagy eseményen gyermekeik, hét unokájuk és négy dédunokájuk köszöntötte az idős házaspárt Ahogyan én csinálom Meggyőződésem, hogy a háziasszonyt leginkább a konyhája minősíti. Úgy is mondhatnám, a konyha a névjegye. A konyha külleme, tisztasága, felszereltsége, meg az is, ahogyan a ház asszonya mozog, dolgozik benne. Jól felszerelt, tiszta konyha — és sok bevált fogás, ügyes háziasszonyi praktika: én erre szavazok. E praktikákból nyújtok most át egy kis csokorra valót, ahogy eszembejut, s ahogyan én csinálom. Sosem dobom ki például a megmaradt péksüteményt, fehér kenyeret. A száraz kifliből reszelt prézli sokkal finomabb, mint a bolti mostohatestvére. A fehérkenyérből vágott apró kockákat megszárítom, 5—10 dekás adagokban nejlonzacskóba töltöm, a zacskó száját vasalóval „meghegesztem”, s a pirított kockának való a spájzban várja, hogy mikor lesz rá szükség a zellerkrém-, a borsópüré-, a tejfölös-kapros saláta, a gombakrém- vagy rántottleveshez. „Erkélykertészetem” egyik sztárja manapság: a zsázsa. (Nem zsálya — zsázsa!) Vegyes vitamintálak, olajos-ecetes saláták elmaradhatatlan fűszernövénye volt régen nálunk, s ma is az Nyugaton. Amikor vetőmagját véletlenül felfedeztem hazai vetőmagboltjainkban, rögtön rácsaptam. Homokot tettem egy öblös cseréptálba, s egy csapott evőkanálnyit —sekélyen—elvetettem a zsázsamagból. Kevés vízzel lo- csolgatva — ha száraz a földje — egy hét múlva már „kaszálhatjuk” is a 6—7 centire nőtt, aprócska levelű, csípős ízű fű- szemövénykét. Másik erkélyi termésem az ugyancsak magról vetett menta. A Lajtától nyugatra a fagylaltkehely, a hideg gyümölcsleves, a tejszínhabos eper- vagy a dinnyesaláta elképzelhetetlen a díszítő és ízesítő friss mentalevelek nélkül. A harmadik sztár a magról vetett petrezselyem — lehetőleg a fodros fajtájú —, ami kitűnően felhasználható hidegkonyhai készítményekhez, köretekhez, salátákhoz, sültes tálakhoz. A beáztatott száraz babot, feles borsót, lencsét másnap annyi hideg vízbe tegyük fel főzni, amennyi ellepi. Felforrás után ezt a levet öntsük le, a hüvelyest öblítsük át folyóvízben, s úgy tegyük fel ismét főni. Meglátják, mennyivel kevésbé okoz felfúvódást, mint egyébként! Néhány jó tanács krumpliügyben: megesik, hogy a krumpli — ha kell, ha nem — szétfő. De csak akkor, ha a háziasszony elfelejt a hámozott burgonya levébe pár csepp ecetet, a héjas burgonyáéba egy evőkanál sót tenni. A rakott krumpli, a burgonyasaláta akkor gusztusos, ha a karikák épek maradnak. Szétfőtt, repedt burgonyából az étel lehet jó ízű, de szép nem! Hogyan lehet megelőzni a szétfővést? Úgy, hogy a héjas burgonyát csak félpuhára főzzük, majd levéve a tűzről, saját gőzében hagyjuk fedő alatt megpuhulni. Nyíri Éva
