Békés Megyei Hírlap, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-07 / 81. szám
tflÉKfe MEGYEI HÍRUP MEGYEI KÖRKÉP 1994. április 7„ csütörtök Áláfalazó szomszédok Szigeti Sándor és felesége: Senkit be nem engedünk! FOTÓ: FAZEKAS FERENC — Az én portámra senkit nem engedek be! —jelenti ki a leghatározottabban Sziget Sándor gyulai fuvarozó a kapuja előtt megjelenő két rendőrnek. Reggel hét óra van. Az eső szomorkásán szemerkél. —Amíg a szomszéd alá nem írja a feltételeinket, addig senkit! — erősíti meg a felesége, aki szemlátomást alig tud uralkodni az indulatain. A levegőben leírhatatlan a feszültség. Félő, hogy a következő pillanatokban elszabadulnak az indulatok... — Nézzék, mi nem vitatkozni jöttünk, bennünket ide vezényeltek, hogy szükség esetén érvényt szerezzünk a polgár- mesteri hivatal megfellebbezhetetlen határozatának. Be fogunk menni— mondja Bálint Lajos rendőr zászlós, de folytami nem tudja, mert az asszony közbevág: — Nálunk meg itt van a hivatal másik papírja, amit aláhamisítottak, az ügyintéző tudtával! A szomszédasszony nevét az egyik rokona biggyesztette alá... Nem ezt hívják a rendőrségen közokirat-hamisításnak? ! Hogy van ez?! —; Ebben az országban mindent meglehet csinálni azokkal, akiknek nincs pártfogoltjuk? — támad avagy védekezik a férj, s ez szemlátomást elbizonytalanítja a rendőröket. Dandé János rendőr zászlós gondol egyet, beül a rendőrautóba és rádión segítséget kér, miközben társa próbálja meggyőzni a házapárt: —Értsék meg, hogy ha ellenállnak, akkor szabálysértési eljárást indíthatunk önök ellen, bevihetjük a kapitányságra is, de a hivatal határozatának akkor is érvényt fogunk szerezni. Ha kell, kényszerítő eszközökkel is. — Nekem azt mondta az ügyvéd, hogy a rendőrség feljelenthet, eljárást indíthat ellenünk, de a lábukat a kapunkon akkor sem tehetik be, ez egy jogállam — veti közbe a férj, akinek tekintetéből kiolvasható a mindenre elszántság... — Ebben az esetben nem így van Szigeti úr, értse meg, hogy a kőművesek mindenképpen be fognak menni az udvarba, hogy a szomszéd ház hátsó falának vakolásához hozzákezdjenek. — Soha, vigyenek be, zárjanak be, de amíg a szomszéd- asszony alá nem írja a feltételeinket, addig nem engedünk. Akkor azonnal jöhetnek a kőművesek. További vitára nem futja az időből, mert újabb két rendőr érkezik Török Tibor hadnagy és Karika Ferenc zászlós személyében. A házigazdák újult erővel kezdik el bizonyítani igazukat, de a hadnagy nem hagyja végigmondani a mondatot: — Szigeti úr, kérem, hogy értse meg, mi nem vitathatunk egy jogerős határozatot, nekünk végre kell hajtanunk azt. A határozatot persze a bíróságon megtámadhatják, de ez a mostani intézkedésünket nem érinti. Kérem, hogy térjenek jobb belátásra. Egy ilyen átkozott vakolás miatt ezt csinálni... — Nem! — vágja rá az asszony. — Akkor be kell vinnünk magukat a rendőrségre. — Ébresztem a gyereket és mehetünk. Vigyenek be. Amikor bűnözők százai mászkálnak szabadlábon, akkor négy rendőr bennünket, becsületes embereket visz be, családostól... — egyezik bele a feleség és sírva szalad be a házba. A győzködés persze odakint folytatódik és mindinkább érezhető, hogy a férj hajlana a megbékélésre. Az utcán munkába menők lopva, félve pillantanak a vitatkozó gyülekezetre. Mi történhetett a Szigetiéknél? — meditálhatnak magukban, de megállni egyikőjük sem mer, akar. Nem szeretnék most sem a házigazdák, sem a rendőrök cipőjében lenni. Aztán—szinte váratlanul — megszólat a tulajdonos: — Menjenek, csinálják a dolgukat a kőművesek. Kimondja a szavakat, majd maga elé néz, és a messzeségbe mered. Valami összetört benne, de talán maga sem tudná megmondani, hogy mi. Zokogva jön vissza a felesége és közli a rendőrökkel: — Két perc múlva felöltözik a gyerek és mehetünk. Nyitrai György kőműves- mester átlépi a „tiltott küszöböt” —Már mondtam, hogy bejöhetnek, súgja neki a férje, miközben megpróbálja átölelni a kapuhoz ugró teremtést. — Ide nem, ide nem — ismétli, szinte önkívületi állapotban, de férje gyengéden odébb vonja. — Menjenek csak, látod, hogy nem tehetünk semmit — győzködi, s az asszony ismét berohan a házba. Az utcán várakozó Nyitrai György kőművesmester odaszól az embereinek, és bemegy a nagykapun. Kezdhetik a vakolást. A rendőrök közül az egyik marad, a többiek elmennek, s mire alaposabban körbenézünk, már három ember dolgozik a szomszéd házon. A határozat értelmében reggel héttől délután ötig van joguk igénybe venni Szigeti Sándorék telkét, hogy elvégezhessék a munkát. — Holnap — azaz csütörtökön — mi lesz, beengedik a munkásokat?—kérdezem. — Mit tehtnénk? — kérdez vissza a tulajdonos. Mit tehetnék! — ismételi meg a megválaszolatlan kérdést. Lovász Sándor A faltörténet dióhéjban A történet akkor kezdődött, amikor Rónaszéki Erzsébet megvette Gyulán a Szigeti Sándorék mellett lévő házat, majd hozzákezdtek a felújításához, a melléképület lebontásához. Szigetiék kérték, hogy a lebontott fal helyére húzzanak fel éjszakánként kerítést, mert az udvarukon jelentős értékű árukészletet tárolnak. A szomszéd nem respektálta a kérést, ezért Szigetiéknek kellett a kerítést felhúzni. Aztán meg vita kerekedett az új épület alapjáról is, hiszen Szigetiék szerint legalább harminc-negyven centivel beljebb került, holott több mint száz évig volt a korábbi helyén. Szigetiék megmakacsolták magukat, és úgy döntöttek, hogy nem engedik be a portájukra a kőműveseket. Megszületett a polgármesteri hivatal első felszólítása, de közben kiderült, hogy a szomszédnak nincs is építési engedélye... Persze szó szót követett, a szomszédok viszonya mindinkább elmérgesedett. A télen aztán Szigetiék úgy határoztak, hogy amennyiben Rónaszéki Erzsébet aláírja a feltételeiket — mellesleg teljesíthető, elfogadható pontokról van szó a hivatal szerint is —, akkor jöhetnek a mesterek! A hivatalban Szigetiék aláírták a papírt, amelyet másnap a postaládájukban viszontláttak. Igen ám, de a szomszédasszony nevében az egyik rokona vetette oda a „Rónaszéki Erzsébet” nevet. Itt telt be a pohár. Aztán megszületett a cikkben oly sokat emlegetett hivatali határozat, amelynek végrehajtásához a karhatalom igénybevételét kérték. A többit tudjuk. Tudjuk? Eleken megteremtődött az egység Gondoskodásra váró cigányok Eleken újra egységben dolgozik a cigánylakosok egyesületének helyi csoportja — hangzott el Drágos József csoport- vezető tájékoztatójában nemrégiben a megyei cigánylakosok egyesülete elnökségének ülésén. Az egységtől egyébként sokat vár az elekiek nagy létszámú csoportja, mindenekelőtt az összefogást, a szerveződést. Mint ismert, a településen új polgármestert választottak, akitől segítséget, támogatást várnak az eleki cigányok. A helyi csoport pályázatot nyújtott be országos szervezetekhez a cigánytanulók továbbtanulásának segítésére, a hagyományápolás, a sport támogatására. Drágos József fontosnak tartja, hogy szorosabb kapcsolat alakuljon ki a helyi csoportok és a megyei vezetés között. Ez utóbbi kérésre mintegy válaszként hangzott el Pusztai Józsefnek, a szarvasi helyi csoport vezetőjének néhány gondolata, melyek szerint területfelelősi hálózatot kívánnak létrehozni, s ezzel az egyesület elnöksége közelebb kerülhet a helyi csoportok vezetőihez, tagjaihoz. Többen, közöttük Zsigmondi Károly, a Békés Megyei Cigánylakosok Egyesületének elnöke kiemelte a helyi csoportok létrehozásának fontosságát, s mint hangsúlyozta, a területfelelősök munkája elsősorban a gondoskodásban, a törődésben, a támogatásban jelenik meg. / Újkígyóson döntöttek Mostanában egyre több településen tárgyalja meg a képviselő-testület, mi legyen a részvénytulajdoni gázvagyon- nal? Ezt a témát is előterjesztették az újkígyósi testület legutóbbi ülésén, hiszen a megvalósított gázszolgáltatás telekhatáron kívüli elosztóvezetékeinek és más létesítményeinek megvalósításához igénybe vett lakossági és települési hozzájárulás alapján gázva- gyon-résztulajdon illeti meg a település önkormányzatát. Két javaslatot tárgyaltak meg. Első variáció az, hogy marad a DÉGÁZ Rt.-nél a részvénytulajdon és annak évenkénti hozamából részesül az önkormányzat. A másik lehetőség, amit a DÉGÁZ felkínált, hogy a megillető részvénytulajdont névértékben megvásárolja az önkormányzattól. A képviselő-testület ez utóbbit fogadta el. Bálint gsidit válaszol Mert szétzilálták a mezőgazdaságot « Félmillió hektár föld bevetetlen. * A termelés kétaamadára zubaai, A mi kötelesség! Szabad Demokraták Szövetsége í I rj g 9 HíYíZJ I ftj p I jrn Békés megyében talált gazdára a legnagyobb földterület Az elmúlt héten az országban megtartott 241 kárpótlási földárverésen 304 ezer aranykoronát meghaladó értékű föld került 5518 kárpótlásra jogosult birtokába. A legtöbb árverést, 26-ot Veszprém megyében tartották. Legnagyobb, 47 ezer aranykoronát is meghaladó értékű földterület Borsod megyében talált gazdára ezen a héten. Az árveréseken részt vevők száma Pest megyében volt a legmagasabb, 1197 és ebben a megyében jutottak legtöbben földtulajdonhoz is, 1139-en. Az 500 forintról induló licitár Vas megyében érte el a legmagasabb értéket, ahol volt olyan terület, melynek egy aranykoronájáért 51 ezer forintot fizettek. Legkevésbé — azaz egyáltalán nem — Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok- és Komárom-Esztergom megyében emelkedtek a licitárak, ahol a kárpótlásra jogosultak a kikiáltási, aranykoronánkénti 500 forintos áron juthattak hozzá a területekhez. Az elmúlt héten a fővárosban egyetlen árverést sem tartottak. Az árverések kezdetétől az elmúlt hét végéig megtartott 17 ezer 160 árverésen 412 ezer fölé emelkedett a földtulajdonhoz jutottak száma. A liciteken összesen több mint 31 millió aranykorona értékű földterület talált gazdára. A legtöbb, számszerint 1438 árverést Vas megyében tartották. A legnagyobb, megközelítően 5 millió aranykorona értékű földterület azonban Békés megyében talált gazdára. Hajdú-Bihar megyében volt idáig legnagyobb az érdeklődés az árverések iránt, ahol több mint 60 ezren vettek részt a liciteken, legtöbb kárpótlásra jogosult azonban — több mint 36 ezer—Vas megyében jutott földtulajdonhoz. Az 500 forintról induló licitár rekordját hónapok óta az a Veszprém megyei földárverés tartja, melyen egy terület egy aranykoronájáért 2 millió forintot fizettek. Legkevésbé Csongrád megyében emelkedtek az árak: a liciteken az egy aranykoronáért fizetett összeg egyszer sem haladta meg a 22 ezer forintot. ^ A XXI. Század Alapítványa^ pályázatot hirdet különleges tanfolyamára 18 át 20 év közötti fiatalok részére! A tanfolyam feladata: Idegennyelv és titkárnői feladatok gyors elsajátítása. A tanfolyam ideje 3 és 6 hőnap, mely időre teljes ellátást és havi 500 dollárt biztosítunk! Nem dohányzók, érettségzettek vagy idén érettségizők, klasszikus zenét kedvelők jelentkezésére számítunk! Napi 8 óra intenzív tanulást várunk el (szünetekkel). Rövid fényképes életrajzát, telefonszámmal a következő címre kérjük elküldeni: s 1245 Budapest 5 Portafiók: 1215. Jelentkezési határidő: április 15. I ÁPRILIS 5-MÁJUS 31 -IG HA MOST CSERÉLI, MEGÉRI! ZANUSSI-LEHEL HŰTÓ-ÉS FAGYASZTÓSZEKRÉNY VÁSÁRLÁSAKOR 2500 Forintért BESZÁMÍTJUK RÉGI, KOMPRESSZOROS HŰTŐGÉPÉT. sas ÜNIYIB^ZÁa, ---------------------------------------o vi II AI VILLAMOSSÁGI BOLTJÁBAN GYULAI KOSSUTH TÉR 26 noncuÁ7i MŰSZAKI ÁRUHÁZBAN UKUÖHAZJ KOSSUTH U. 6-12 SZARVASI VAS-MŰSZAKI ÁRUHÁZBAN SZABADSÁG U. 50-52
