Békés Megyei Hírlap, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-07 / 81. szám

1994. április 7., csütörtök HAZAI TÜKÖR tRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Gyerekvendégek az elnöknél Göncz Árpád köztársasági el­nök kétszázötven kárpátaljai és erdélyi gyereket fogadott szerdán a Parlamentben. Az államfő a gyerekcsoportot a felsőházi teremben üdvözölte, majd átvezette őket a Mun- kácsy-terembe és az irodájába. Göncz Árpád a Munkácsy-te: remben néhány szóval bemu­tatta a helyiséget díszítő, a ma­gyarok honfoglalását ábrázoló festményt. A határon túli ma­gyar gyerekek a Magyarok Vi­lágszövetségének szervezésé­ben érkeztek Magyarországra. Adomány menekülteknek Nyolcezer, magyar családok­nál élő volt jugoszláviai me­nekültnek nyújt támogatást a Vöröskereszt abból a mintegy 61 millió forintos adomány­ból, amelyet az Európai Kö­zösség Humanitárius Irodája, az ECHO ajánlott fel. Az ECHO folyamatosan segélye­zi a volt Jugoszláviában élő­ket. A Magyarországra érke­zett, elsősorban boszniai me­nekültek számára azonban most először nyújt támogatást, mégpedig a Magyar Vöröske­reszt bevonásával. A segély- program április 15-én kezdő­dik, s lehetővé teszi, hogy az érintettek mintegy három hó­napon át hozzájussanak a leg­fontosabb élelmiszerekhez és higiénés cikkekhez. Munkaerőpiaci várakozások Ebben az évben tompítottabb formában folytatódnak a ’90- es évek elején megkezdődött lendületes létszámmozgások — állapítja meg a Gazdaság- kutató Rt. előrejelzése. A fog­lalkoztatottak száma továbbra is csökken, de a korábbiaknál szerényebb dinamikával, 3 százalék körüli értékkel. A munkanélküliség folyamato­san enyhül annak ellenére, hogy a regisztrált munka- nélküliek száma az év elején átmenetileg kis mértékben nőtt. Az előrejelzés valószínű­síti, hogy az év végére — év- közbeni hullámzással — 550 ezer lesz a regisztrált munka- nélküliek száma. A vállalati szakemberek az idén a foglal­koztatás stabilizálódását re­mélik, a felmérés azonban nem tükrözi a költségvetési és az agrárszféra várható lét­számmozgását, ami feltehető­leg negatív irányba mozdítja el majd a foglalkoztatottság jel­zőszámait. Projektpályázat Új nemzeti projekt indítását tervezi az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság. Ennek értelmében az OMFB — a Földművelésügyi Minisztéri­ummal, valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium­mal közösen—pályázatot ír ki az élelmiszer-ipari és a mező- gazdasági gépgyártást támo­gató kutatások és fejlesztések ösztönzésére. A pályázók főként olyan ha­zai és a külpiacokon is kere­sett, korszerűnek minősített termékek kifejlesztéséhez kaphatnak segítséget az OMFB-től, amelyek a bíráló- bizottság által meghatározott céloknak megfelelnek. Azok a vállalatok, illetve vállalko­zók, akik elnyerték a támoga­tást, a műszaki fejlesztés költ­ségeinek maximum 65 száza­lékát kaphatják meg OMFB támogatás címén. Visszatért a völgybe a fátyolvízesés Újra régi szépségében pompázik a Szalajka-völgyi fátyolvízesés Kilenc éve nem „működött” a Szilvásvárad közelében lévő Szalajka-völgyben található fátyolvízesés. Az idén tavasszal ez a gyönyörű jelen­ség teljes pompájában látható. — Tudja kedves — szólal meg fotózásomat látva egy botjára támaszkodó idős, ősz hajú hölgy mellettem — ki­lenc esztendeje várok arra, hogy ismét láthassam ezt a szépséges szép vízesést. An­nak idején, fiatalasszony ko­romban az uram Sopron jegy­zője volt, s ide hozott nászúira. Tizenöt esztendeje viszont Egerben, a gyermekeimnél la­kom. Minden évben kihoznak, hogy lássam ifjúságom, boldog­ságom tanúját, a fátyolvízesést. Csakhogy kilenc esztendeig hi­ába jöttem... Most már azt sem bánom, ha magához szólít a Jó­isten! Tudja, nem félek a halál­tól. Nyolcvanöt éves vagyok, a lábaim már belefáradtak a tes­tem cipelésébe. Ahogyan azt a völgyben szol­gálatát végző erdőkerülőtől megtudtuk, az idén 100—120 milliméterrel esett több csapa­dék a sokévi átlagnál. Ezért van az, hogy a fátyolvízesést a régi formájában láthatják, akik a Szalajka-völgyet vá­lasztják kirándulásuk színhe­lyéül. Kép, szöveg: —BE— Nyugtalanság Pakson Tiltakoznak a tároló ellen „Kóstolja meg Magyarországot!” Nincs érdekellentét az agrár­ágazat és az idegenforgalom között. Ez abban a közös nyi­latkozatban olvasható, ame­lyet az Idegenforgalmi Koor­dinációs Testület tagjai és a mezőgazdasági érdekképvise­letek megbízottainak megbe­szélését követően tettek közzé szerdán. Az Idegenforgalmi Koordi­nációs Testület azért kezde­ményezte a mezőgazdasági ér­dekképviseletek megbízottai- val a tárgyalást, mert a két érdekcsoport közös akciókra lát lehetőséget — mondta Csáky Csaba, az IKT soros el­nöke. Az ülésen megállapod­tak abban, hogy az idegenfor­galom és a mezőgazdasági ér­dekképviseletek tájékoztatják egymást programjaikról, kö­zös reklám- és marketingtevé­kenységbe kezdenek, amely­nek szlogenje a „Kóstolja meg Magyarországot!” lesz. A KSH adatai szerint tavaly 144 millió vendégéjszakát töltöt­tek el a külföldiek hazánkban. A turisták étel-, italfogyasztá­sa több mint kétheti hazai fo­gyasztásnak felel meg. A résztvevők szeretnék elérni, hogy a mezőgazdasági terme­lés és az idegenforgalom is to­vábbi gazdasági kedvezmé­nyekben részesüljön. Felve­tették egy úgynevezett „belső exporttámogatás” lehetőségét is, amely azt jelentené, hogy a vendégforgalomba kerülő élelmiszerek is többlettámo­gatást kaphatnának. Országos ösztöndíj-pályázat cigány tanulóknak A kormány által négy évvel ez­előtt létrehozott „A magyaror­szági nemzeti és etnikai kisebb­ségekért alapítvány” ismertette az országos cigány ösztöndíj­pályázat végeredményét. A Mi­niszterelnöki Hivatalban teg­nap megtartott sajtótájékozta­tón Báthory János, az alapít­vány titkára és Urbán László ügyvezető titkár elmondta: az 1993/1994-es tanév második .félévében 1393 pályázó közül 1159-en kaptak ösztöndíjat. Hetven egyetemi és főiskolai cigány származású tanuló ha­vonta 4000, illetve 6000 forintot vehet át az alapítványtól. A töb­biek gimnáziumba, szakközép- iskolába és szakmunkásképző­be járnak és tanulmányi ered­ményeiktől függően részesül­nek havi 2000 és 3000 forint közötti támogatásban. Az alapítvány titkára azt is elmondta: valószínű, hogy ilyen jelentős összegű ösztön­díjakat utoljára tudott az ala­pítvány szétosztani, mert a ki­sebbségi törvény szerint 1995- ben már létre kell hozni a ki­sebbségi alapot, amelybe be­olvad ez az alapítvány is. A kormány által juttatott pénz is a kisebbségi alapba kerül, ahol — mint Báthory János fogal­mazott — vélhetően igen erős szervezeti érdekek fognak do­minálni. így csak reményked­hetnek, hogy az alap is folytat­ja majd az ösztöndíjrendszer gyakorlatát. Népszavazást akar Pakson a város lakosságának egy cso­portja arról, hogy megépül­jön-e vagy sem az atomerőmű kiégett fűtőelemeinek tárolá­sára tervezett létesítmény. Kellő számú aláírás gyűjtése után a helyi Szarkofág Nélküli Jövőért Egyesület fordult a polgármesterhez, hogy a kép­viselőtestület tárgyalja meg ezt az ügyet, és rendeljék el a népszavazást. Bor Imre pol­gármester !i paksi városházán szerdán tartott sajtóbeszélge­tésen bejelentette, hogy a testület legközelebbi, április 26-ai ülésén napirendre kerül a lakossági kezdeményezés. Az önkormányzati képviselők döntésétől függ, lesz-e nép­szavazás. Ha lesz, akkor sem biztos, hogy sikerrel jár a tilta­kozó kezdeményezés, ugyanis az elindításhoz elegendő volt a felnőtt lakosság 5 százaléká­nak egyetértő aláírását meg­szerezni, s az is éppen csak hogy sikerült, a népszavazá­son pedig a lakosság több mint 50 százalékának igenlő vagy elutasító döntése adja az ered­ményt. Bor Imre felhívta a figyel­met arra a kedvező körül­ményre, hogy az úgynevezett átmeneti tároló építéséről való döntés nem olyan sürgető, mint akár néhány héttel ezelőtt is volt, hiszen az orosz minisz­terelnök magyarországi láto­gatásán egyértelművé vált: Oroszország továbbra is visszaveszi a paksi kiégett fű­tőelemeket államközi szerző­dés alapján. Mindenesetre a Paksi Városi Önkormányzat be akar szerezni a közeljövő­ben minden olyan szakértői véleményt, illetve külföldi vizsgálati eredményt, ame­lyek a tároló használatával kapcsolatosan útmutatást ad­hat arra nézve, hogy káros ha­tással lehet-e a környezetére, akár csak kis mértékben is a létesítmény. A Paksi Atomerőmű számá­ra kiválasztott típusú tárolót húsz éve használják Angliá­ban, és jelenleg ezt tartják a szakemberek a legjobb megol­dásnak. Uj értékpapírokat vezet be a Budapesti Értéktőzsde Új értékpapírok tőzsdei beve­zetéséről döntött a Budapesti Értéktőzsde tanácsa. A Buda­pesti Értéktőzsde forgalma­zóid kategóriájába kerül. az OTP I. Értékpapír Alap 2,41 milliárd forint névértékben ki­bocsátott befektetési jegye, to­vábbá a Profit Befektetési Alap 1,18 milliárd forint név­értéken kibocsátott, az Arany­tallér Értékpapír Befektetési Alap 742,01 millió forint név­értéken kibocsátott, valamint a City Befektetési Alap 109,08 millió forint névértéken kibo­csátott befektetési jegyei. Va­lamennyi alap befektetési je­gyei azonos sorozatúak, be­mutatóra szólók. Beveze­tésükre április 11-én kerül sor. A Profit Befektetési alap költ­ségeinek elszámolási módjá­ról és százalékos mértékéről az alapkezelő rendkívüli tájé­koztatást ad a befektetőknek — erre a Tőzsdetanács kötelezi. Bevezetik a tőzsdére a WVM Lízing és a Pénzügyi Rt. WVM 95/1. sorozatú, 400 millió forint névértékben ki­bocsátott, bemutatóra szóló kötvényét is. A kötvényt for- galmazotti kategóriában veze­tik be az értékpapírpiacra ápri­lis 12-én. A befektetők védel­me érdekében a Tőzsdetanács itt is rendkívüli tájékoztatást tart szükségesnek, tekintettel a kibocsátó eladósodottsága mi­atti kockázatra. A tanács újból tárgyalta és elfogadta a Budapest 2. Befek­tetési Alap „B” sorozatú, név­re szóló befektetési jegyeinek bevezetési kérelmét. A koráb­bi döntés azért volt elutasító, mivel az összesen 150 eker fo­rint névértékben kibocsátott sorozat önállóan nem teljesí­tette a bevezetési és forgalom- bantartási követelményeket. A tanács most kimondta, hogy a „B” és a korábban bevezetett „AA” sorozatú befektetési je­gyek egy sorozatnak számíta­nak. Tőzsdei kereskedés csak az „AA” sorozatú jegyekkel folyhat, azonban az ilyen ügy­leteket „B” sorozatú jegyek­kel is lehet teljesíteni. A „B” sorozat április 12-én kerül a tőzsdére, forgalmazotti kate­góriában. Ugyanezen a napon beveze­tik a tőzsdére a 20 milliárd forint névértékben kibocsátott 1997/E államkötvényt, szin­tén forgalmazotti kategóriá­ban. A Tőzsdetanács felvette a BÉT tagjai közé a Lombard Értékpapír RT.-t. Legközelebb Drótszamár Derby Félezer gyermek kavalkádja A Kavalkád Gyerekfesztivált huszonnégy országból érke­zett több mint félezer gyerek résztvevőjével szerdán ren­dezte meg a Zabhegyező — Gyerekanimátorok Égyesüle- te a XIV. kerületi Kontyfa ut­cai iskolában. Tóbiás László, az egyesület tagja az ez alka­lomból rendezett sajtótájékoz­tatón elmondta: a harmadik nemzetközi fesztiválra — töb­bek között — Erdélyből, Szlo­véniából, Szerbiából, Szlová­kiából, Bonnból és Essenből érkeztek. A közös játék kereté­ben mindenki részt vehetett egy képzeletbeli utazáson, amikor a vendégek és a ven­déglátók megjelenítik hazáju­kat. A külföldi gyerekek 5 na­pig tartózkodnak Budapesten. Ezalatt többször találkoznak magyar kisiskolásokkal és megismerkednek a magyar vá­rossal. A nonprofit egyesület tagjai nem főállású pedagógusok, hanem középiskolások és egyetemisták, akik szabad idejükben foglalkoznak a gye­rekekkel. Legközelebbi prog­ramjuk az augusztusban meg­rendezendő Drótszamár Der­by, kerékpáros országismereti akadályverseny. Júliusban emelik a kereskedők minimálbérét A kereskedelemben dogozók- nak magasabb lesz a minimál­bérük idén júliustól az Érdek­egyeztető Tanácsban megha­tározottnál. A Magyar Gazda­sági Kamara Országos Keres­kedelmi Szövetsége és a Ke­reskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete megállapo­dott, hogy 1994-ben az érde­keltségi körükbe tartozó mun- kakadók kötelezően 10 700 fo­rint minimálbért fizetnek dol­gozóiknak. (Jelenleg az ÉT megállapodásában rögzített minimálbér 10 500 forint) A megállapodás eredmé­nyeiről szerdán tájékoztatta az MTl-t a szakszervezet, egyben közölte: a megállapodás első ízben tartalmaz kötelezően al­kalmazandó tarifát A megállapodás azt is meg­fogalmazza, hogy a korábbi megállapodásban szereplő va­lamennyi bértétel alsó határát a most meghatározott legki­sebb bérnek megfelelően kell felemelni. Mindkét tárgyalófél egyet­értett abban, hogy a kereske­delemben indokolt az éves bruttó átlagkeresetek 19 szá­zalékos növelése. Azoknál a cégeknél, ahol ekkorra eme­lésre nincs lehetőség, ott is leg­alább 15 százalékos kereset- növekedés biztosítását várják el a vállalkozóktól. A munkaadói és munkavál­lalói érdekképviseletek sze­rint mielőbb szükség van az átfogó ágazati kollektív szerő- dés megkötésére.

Next

/
Thumbnails
Contents