Békés Megyei Hírlap, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-06 / 80. szám

Ha a fándli mesélni tudna... Sarkadé a malom? A sarkadi malomépület meg­vásárlásáról már aláírta az adásvételi szerződést a sarkadi önkormányzat és a Békés Me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat. A malom sarkadi tulajdonba kerülését már csak az ÁVÜ-nek kell szentesítenie. Marx Eleken Változtassák meg három eleki utca nevét! — fordult a képvi­selő-testülethez Gál István és Rapajkó Tibor. Azt indítvá­nyozták, hogy a Marx utca Wittmann János nevét vegye fel, a Kun Béla utcát hívják ezután Kun utcának, a Mező Imre utca pedig keresztelődjön Mező utcára. Az indokolásban többek között az szerepel: Kari Marxnak és a két másik vitatott történelmi személyiségnek nincs eleki kötődése. (Folytatás az 1. oldalról) — Csak Szabó Mihály jött be hozzánk. Mondtam neki, hogy az ügyeletes gyógyszertárba kell mennie Sarkadra. Erre ő erőszakoskodni és fenyegetőz­ni kezdett, hogy kinyírja az egész családomat, ha nem segí­tek. Történt, ami történt. Felje­lentettek. A bíróság tavaly de­cemberben tárgyalta az ügyet másodfokon. Nem ítéltek el, nem fosztottak meg az állásom­tól, három év próbára bocsájtot­tak. Az eseményekhez hozzá kell tennem, Szabó Mihályné, a feleség végig mást mondott, mint ami az igazság volt. Emlí­tettem, ő benn sem volt a portá­mon a történtekkor. De elég csak összevetni az akkoriban és a most tett kijelentéseit. Az el­lentmondások önmagukért be­szélnek! Egyébként pedig köz­tudott rólam a faluban, hogy minden tisztességes cigánycsa­ládot pártolok. Máig is több ci­gány lakosnak vagyok a kezese. —Mi a helyzet a másik eset­tel? „A sok-sok valótlan állítás után most már nálam is betelt a pohár...” —El kell mondjam, Rácz úr és Petri úr abszolút rosszul em­lékeznek az eseményekre. A dolog nem vadászaton történt, hanem egy társadalmi mun­kán. Rácz úr a fiatal vadász- mestert sértegette nyomdafes­téket nem tűrő hangon, erre lettem figyelmes. Összekapá- sunkkor pedig nem tört el a kezem, ahogyan ők állítják. Rácz Imrét sem „rúgta ki” sen­ki, csupán az akkoriban életbe lépő új jogszabályok szerint a hivatásos vadászoknak alkal­massági vizsgára kellett men­niük. Hogy ott nem felelt meg, arról én nem tehetek. — Vajon miért nyilatkoztak mégis ennyi ellenszenvvel a polgármester ellen? — Természetesen van tip­pem. Észrevételem szerint Petri Gábornak sohasem tet­szett sem a tanácselnökké, sem a polgármesterré választásom. Ahol csak tudott, ellenem szö­vetkezett. Eddig megpróbál­tam túltenni magam a „szurká- lásain”, de az, hogy most ismét „felmelegítették” a témát, már nekem is sok volt. Csak az a baj, hogy az ilyen emberek el­felejtik: ők is ennek a falukö­zösségnek a tagjai. Lehet, hogy a megye más részein el lehet hitetni a legextrémebb dolgokat, de itt mindenki min­denkiről pontosan tudja, ki ki­csoda... M.M. A közlekedő ember védelmében Balesetek A Békés Megyei Rendőr-főka­pitányság ügyeletén tegnap délután megtudtuk, hogy több könnyebb és két súlyos sérüléssel járó baleset történt négy nap alatt megyénk közút­jain. Április 1-jén, 21.05 perckor Szeghalom belterületén egy segédmotor-kerékpár utasa megijedt és leesett a motorról. Súlyos sérüléseket szenvedett. Április 2-án 13 óra 25 perckor Békéscsabán, az Orosházi út és Toldi út sarkán személygép­kocsi ütött el egy kerékpárost. S. S. békéscsabai lakos súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett. Április 5-én, Bé­késcsabán, az Orosházi úton történt baleset 12.15 órakor. Egy személygépkocsi kerék­párossal ütközött. A baleset bekövetkezéséért mindkét fe­let terheli a felelősség. Húsvétkor nem volt ittas vezető — Nagyon hatékonynak talá­lom az írott és az elektronikus sajtó szerepét a baleset-meg­előzésben — hallottuk Balta János rendőr alezredestől, akit az ünnepi hosszú hétvége bal­eseti alakulásáról kérdeztünk. — Annyit olvashattak, hall­hattak ugyanis az ittas vezetés veszélyeiről, hogy húsvétkor nem akadt fenn a rostán egyet­len ittas vezető sem a megyé­ben. Akadt viszont hat gépko­csivezető, aki ital hatása alatt vezetett a közutakon, de őket a húsvét előtti napokban, csütörtökön és pénteken szűr­ték ki a közlekedési rendőrök. Hol volt, hol nem volt, még a megyehatáron innen, évekkel ezelőtt volt — nemcsak—egy szocialista brigád. Két évti­zeddel ezelőtt, amikor a szarvasi autószervizben 22 taggal megalakultak, a Márci­us 15-e nevet választották, vál­lalásaikban pedig — a Közle­kedésbiztonsági Tanácsok alakulását követően — a köz­úti közlekedés biztonságának segítését tűzték célul. Azóta évek teltek el, meg­szűnt a szocialista brigádmoz­Tegnap kora este Szarvason, a művelődési házban Horn Gyu­la, az MSZP elnöke és Szöllősi Istvánné, a párt ötödik válasz­tókerületben indított ország- gyűlési képviselőjelöltje fóru­mom mutatta be a szocialisták programját és választási el­képzeléseit. Földesi Zoltán, a szarvasi MSZP városi elnöke beveze­tőjében elmondta, hogy a szo­cialisták Békés megyében annyi ajánlócédulát kaptak, hogy akár 26 jelöltet is indít­hatnának a képviselőválasztá­son. Helyben Szöllősi István­né a kötelezőnek mintegy négyszeresét szerezte meg. Bemutatkozó gondolataiban Szöllősi Istvánné képviselője­lölt arról szólt, hogy általános iskolai tanítóként tizenkilenc évig dolgozott Somogybán, s hogy az MSZP programjában az oktatást tartja legfonto­sabbnak, s közelállónak. Horn galom és a brigád, emberek, pártok jöttek, a kormány(ok) ment(ek), de ők dolgozóként tízenegynéhányan maradtak. Vállalásaikat azóta is rendületlenül teljesítik: min­den tavasszal és ősszel közle­kedésbiztonsági napokat ren­deznek. Ingyen, diagnosztikai műszerekkel átvizsgálják az autókat, a kisebb hibákat nyomban kijavítják, a na­gyobbakra felhívják a tulajdo­nos figyelmét. Évente négy­szer — most már a Balesetme­Gyula pártelnök az MSZP programjából azt emelte ki, hogy a gazdaság gyökeres át­formálása a mezőgazdasági problémák és a munkanélküli­ség kezelése áll a középpont­ban. Kijelentette, az MSZP a jelenlegi kormány törvényes kereteken belüli leváltását akarja. — Ez a kormány — mon­dotta Horn Gyula — számta­lan lehetőséget mulasztott el, s mi, szocialisták azt állítjuk, ennél sokkal jobban lehet csi­nálni. Amennyiben a párt kor­mányzati tényezővé válik, úgy bebizonyítjuk, a mi progra­munk végrehajtható, és olyan személyeket tudunk a hata­lomban felmutatni, akik ön­zetlenül képesek az ország érde­keit szolgálni. Mi nem volt isko­latársakra, rokonokra, a húsos­fazékhoz közel állókra építünk, mi az egész nemzet érdekeit tartjuk szem előtt. P. J. nisztériumában, az SZM irá­nyításában, a Magyar Nemzeti Banknál és a Pénzügyminisz­tériumban. Ha ezeken a helye­ken nem lesznek embereink, „átverhetnek” minket. Az Agrárszövetség elsőként — mint mondta — a finanszí­rozási és az állami támogatási hitelek megoldását szorgal­mazza, valamint létre kell hozni a vidék bankhálózatát, amely a mezőgazdaság felté­teleinek megfelelő kamatokat tud biztosítani. Összegzésként hozzátette: — Helyre kell állítani az agrárium jövedelemtermelő képességét, ha ez nem történik meg, minden más intézkedés feleslegessé válik. Mocsár József gelőzési Bizottsággal — vál­lalják ezt segítést. Legutóbb éppen pénteken volt ilyen ak­ciójuk, mely kicsit rendha­gyónak számított: jubilált a Szarvasi Autójavító Kft. — most ez a neve — tizennyolc autószerelője, ugyanis közle­kedésbiztonsági nap kereté­ben ötvenedik alkalommal fo­gadták a magánautósokat. Egy-egy alkalommal 80— 120 helyi és környékbeli jár­művet vizsgálnak át, a csúcs az elmúlt ősszel volt, amikor 136 személyautóról adtak szakvéleményt. __ __ A fődíj: egy lakóautó (Folytatás az 1. oldalról) csak annyit érnek el, hogy a teszt kitöltői a sikeres szerep­léshez előveszik a KRESZ- könyvet, felfrissítik a tudniva­lókat, már megérte megszer­vezni ezt az akciót. Balta Jánostól megtudtuk, hogy az országos statisztikai adatok szerint, a megelőző munkájuk eredményeként 1993-ban több mint 20 száza­lékkal csökkent a halálos bal­esetek száma, s ez kimagasló eredmény Európában. — Az elmúlt évben 830-cal kevesebben haltak meg, mint a korábbi években — hallottuk Balta alezredestől — me­gyénkben 26-tal kevesebben veszítették életüket közúti bal­esetben. Pedig az elmúlt esz­tendőben százmillióan fordul­tak meg Magyarországon, és tízmillió gépkocsi haladt át ha­zánkon, mégis sikerült csök­kenteni a balesetek számát az­zal, hogy nagyobb figyelmet fordítottunk az emberre, különböző vetélkedőkkel, fi­gyelemfelhívó plakátokkal, újságban megjelent írásokkal. Ezt a módszert is nagyon jónak tartjuk, amelyről itt most hal­lottak, s amelyben a rendőrség örömmel vállalta a partner szerepét... A Hungária Biztosító az or­szágban másfél millió tesztla­pot osztott ki, de ha valaki szeretne részt venni a verseny­ben de nincs kitöltendő lapja, a Hungária Biztosító kirendelt­ségein hozzájuthat a tesztla­pokhoz. BÉ GONDOLKOZÁSRA KÉNYSZERÍTSD AZ ELLENFELEDET, NE PEDIG TÉRDRE.” (William Uri) „Átverhetnek minket is” „Az igazi tét nem az, hogy az Agrárszövetség milyen erősen kerül ki a választásokból: ha a választásokat követően nem lesz elég erős, akkor az elkö­vetkezendő negyven évben nem lesz politikai képviselete a parasztságnak” — hangsú­lyozta tegnap Búzássy Lajos pártigazgató az Agrárszövet­ség Gyulán megtarott lakossá­gi fórumán. Varjú Ibolya, az Agrárszö­vetség megyei elnöke elmond­ta, hogy a választásokhoz kö­zeledve a politikai események felgyorsulnak és ezért több ha­sonló fórumot kívánnak ren­dezni. Búzássy Lajos az Agrárszö­vetség választási programjáról beszélt. Szerinte az országban a gazdasági rendszerváltás nem történt meg, és Magyaror­szágon az egyetlen működő­képes ágazat a mezőgazdaság lehet. — A jövedelemelvonás mi­att az egész agrárágazat zuha­nórepülést élt meg — véleke­dett Búzássy Lajos. — Válasz­tási sikerek esetén bizonyos kulcspozíciókat kell betölte­niük az Agrárszövetség jelölt­jeinek, hogy működőképes le­gyen a mezőgazdaság érdek- képviselete. így a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Mi­Az MSZP bízik a győzelemben Ismét határozatképtelen Ciklusának utolsó interpellá- ciós kétóráját iktatta kedd dél­utáni munkarendjébe az Or­szággyűlés. Ám a Ház ez alka­lommal nem volt határozatké­pes, így a törvényhozók csu­pán a kérdések elmondására szorítkozhattak. A mezőgazdasági kisterme­lők olajfelhasználásával kap­csolatosan Futaki Géza (SZDSZ) azt szorgalmazta, hogy tegyék lehetővé a terme­lőknek, kertészeknek az álta­luk évekkel ezelőtt vásárolt és felhalmozott háztartási tüze­lőolaj felhasználását. Rámuta­tott, hogy jövedéki törvény ér­telmében szabályellenes lett a HTO nem lakossági célú — például fóliasátor fűtésére tör­ténő — felhasználása, s a vám­hivatal sorra lefoglalja a ter­melőknél fellelt készleteket és megbírságolja a tárolókat. Szabó Iván pénzügyminiszter válaszában leszögezte: már a jövedéki törvény hatályba lé­pése előtt sem vásárolhattak jóhiszeműen HTO-t a terme­lők, hisz a nem lakossági fel- használást már egy évtizede rendeletben megtiltották. A pénzügyi tárca és az adóható­ság pedig nem engedheti meg az illegálisan szerzett olaj le­galizálását. A mezőgazdasági termelők egyébként, fűzte hozzá, a törvények értelmében kaphatnak a gázolajvásárlá­sukhoz támogatást. A szokásos interpellációs időszakot követően az Ország- gyűlés sürgős és rendkívüli eljá­rásban lefolytatta a vitát a társa­dalombiztosítás pénzügyi alap­jainak idei költségvetését mó­dosító, illetve az alapok műkö­dési költségvetését tartalmazó törvényjavaslatról, valamint az Állami Számvevőszék ezzel kapcsolatos jelentéséről. A törvényjavaslatot indo­kolva Szabó Iván pénzügymi­niszter kiemelte: a működési költségvetésről szóló jogsza­bály segíti a társadalombizto­sítási alapok szervezeti átala­kulását, a pénzeszközök meg­osztását a két ágazat között, illetve mindennek a nyilvá­nosságát. Az előirányzatokat a törvényjavaslat az állami költ­ségvetés szerkezeti rendjének mintájára határozza meg, mi­által áttekinthetőbbé, kezelhe­tőbbé válik az államháztartás egyik legjelentősebb alrend­szerének pénzügyi helyzete. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak idei költ­ségvetéséről szóló 1993-as törvény az önkormányzatok autonómiáját tiszteletben tart­va döntött úgy, hogy a műkö­dési költségvetés kerete 14,6 milliárd forint, amiből 7,6 mil­liárd felett a nyugdíjbiztosítási alap, 7 milliárd felett pedig az egészségbiztosítási alap ren­delkezik. Nemzetközi lesz-e ismét a csabai repülőtér? Futaki Géza Békés megyei szabaddemokrata képviselő azt tette szóvá a parlamenti ciklus utolsó interpellációs napján, hogy a békéscsabai repülőtéren egy belügymi­niszteri intézkedés következ­tében 1994. január 1-je óta nincs lehetőség nemzetközi forgalomra. Korábban számos alkalommal nyitottak itt ideig­lenes határátkelőhelyet, s a repülőtér működése ellen egyetlen érintett szervezet sem emelt érdemi kifogást. A visszafejlesztés a megye gaz­dasági és idegenforgalmi érde­ke ellen hat, ezért képviselőnk azt kérdezte a belügyminisz­tertől, hogy hogyan kívánják biztosítani a csabai repülőtér nemzetközi szerepét? Józsa Fábián belügyi ál­lamtitkár szerint a kérdés fel­tevése arra vall, hogy Futaki Géza csak igen hézagosán is­meri Magyarország biztonsági érdekeit, valamint a nemzet­közi polgári légiforgalommal összefüggő, szerződésekben előírt kötelezettségeit. Bár a kormány arra törekszik, hogy a határok, legyenek azok szá­razföldiek vagy légiek, ne aka­dályozzák a személyi és az áruforgalmat, az ország jogos biztonsági érdekeit mégis ér­vényesíteni kell. A bűnözők, az országunkban nem kívána­tos személyek és áruk számára a magyar határ a jövőben sem lesz átjárható, jelentette ki az államtitkár. A békéscsabaival együtt még több más repülőté­ren azért vezettek be korlátozó intézkedést, mert egyidejűleg ' sok kicsi repülőtéren bonyoló­dott alkalmi nemzetközi for­galom, olyanokon is, ahol a jogszabályokban előírt bizton­sági feltételek nem voltak biz­tosíthatók, s így veszélyhely­zet alakult ki. Ézt a biztonsá­gért felelősséget viselő Belügyminisztérium nem vál­lalhatta. Józsa Fábián szerint azonban a probléma megoldá­sa egyszerű. Magyarországon ma hat repülőtéren van nem­zetközi forgalom, ha ezek egyikén leszáll az utas, s átesik az útlevél- és vámvizsgálaton, utána akár repülővel is tovább­mehet Békéscsabára. § A. Sarakba szarífva Ha kedd, akkor hétfő... Lebuktunk! Tegnapi lapunkban az oldalak fejlécében hol „hétfőt”, hol „keddet” írtunk. Ha Önök tudnák, hogy mennyi telefont kaptunk, hányán mosták meg a fejünket— most húsvét—címén! Persze megvan a sajnálatos „tech­nikai okokra hivatkozó" magyarázatunk a miértre. Példá­ul: kíváncsiak voltunk, hogy hányán olvasnak bennünket kellő figyelmességgel. (Többen, mint gondoltuk!) Aztán: így próbáltunk egy plusz napot adni minden előfizetőnk­nek és olvasónknak. Harmadszor: az ellenségeinket ezzel a rafinált trükkel szerettük volna megzavarni, hogy velünk kapcsolatban azt se tudják, hol áll a fejük. (Meg a mienk.) Negyedszer: emígyen utaltunk ama évente visszatérő hús­véti sajátosságra, hogy a-hét első munkanapja — amely rendre hétfő—keddre esik, ami tehát kvázi hétfő! A valóság azonban sajnos teljesen más, egyszerűen elrontottuk. Elnézést kérünk mindenkitől, akinek ez a baki valamilyen kellemetlenséget okozott. Lovász Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents