Békés Megyei Hírlap, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-28 / 99. szám

1994. április 28., csütörtök PÁRTPROGRAMOK cm. VSST Mit akar a Független Kisgazdapárt? (Folytatás a 7. oldalról) dott pártprogram alapján küld bennünket a parlamentbe. Nem azért, hogy mi érvényesüljünk, hanem azért, hogy a program mellett töretlenül kitartsunk. Az 1994-es választásokra el­sőként állítottunk pártlistát. Egyéni képviselőjelöltjeink 1-es vk. — Hanó Miklós, 2. vk. — Dr. Eisele József, 3. vk. — Pallag László, 4. vk. — Pardi Gábor, 5. vk. — Dr. Kepenyes János, 6. vk. —Setény János, 7. vk.—Szedla- csek Dezső — hitet tettek a párt programjára, melynek fő pontjai a következők: 1. Soha többé népnyúzó politi­kát. 2. Emberséget: létbiztonsá­got, jogbiztonságot. 3. Paktummentes, nemzeti alapokon nyugvó politikát, ga­ranciákra épülő demokráciát. 4. Új alkotmányt. 5. A nép által közvetlenül vá­lasztott köztársasági elnököt. Közvetlenül választható polgár- mestereket. 6. Visszahívható országgyű­lési képviselőket. 7. Pártatlan, nemzetnek elkö­telezett, hiteles sajtót, rádiót, te­levíziót. 8. Korrupció- és maffiamen­tes Magyarországot. 9. Az államadósság felülvizs­gálatát. 10. A nemzetrablás leállítá­sát, az eddigiek felülvizsgálatát, a rablott holmi visszavételét, le­hetséges reprivatizációt. 11. Új elosztási rendszert. 12. Új államháztartási tör­vényt. 13. Új nyugdíjrendszert (nyugdíjkorhatár nőknél 55, fér­fiaknál 60 év). 14. Keresztény erkölcsre ala­pozott nevelést, egyetemes igé­nyű, szellemi közösségeinkre épülő oktatást. 15. A tisztességes munka méltó anyagi és erkölcsi meg­becsülését. 16. Fiataloknak: lakást (első lakáshoz jutás joga), munkahe­lyet (az első munkahelyhez jutás joga), esélyegyenlőséget. 17. Pártatlan igazságszolgál­tatást. 18. Ügynöklistát — nyilvá­nosságra. 19. Közbiztonságot: rendőr­séget, nem a nép, hanem a tolva­jok ellen. 20. A megalázott és kifosztott vidéki Magyarország gazdasá­gi, kulturális megújulását, mert a haza felvirágzása csak akkor kezdődhet, ha a legkisebb falu is fejlődésnek indul. 21. Új agrárpolitikát. 22. Külföldi' tulajdonba ha­zánk földje ne kerülhessen. 23. A gazdálkodók érdekeit védő agrárkereskedelmet, kis­vállalkozóknak kedvező hitelt. 24. A magyar áruk védelmét. 25. A nemzetpusztulás meg­állítását, családok védelmét szolgáló adórendszert. Az anya­ság, a gyermeknevelés főállás­ként való elismertetését. 26. Az egyházak, az egyházi is­kolák, intézmények támogatását. 27. Valódi környezetvédő politikát. 28. Határviták helyett átjár­ható határokat, békés politikai diplomáciát a kárpát-medencei népek között. 29. A nemzetiségiek nyelvi, kulturális, politikai jogegyenlő­ségét itthon és határokon túl. 30. A népóhajnak megfelelő valódi rendszerváltoztatást. A FKGP már eleget tett a 6. pontban megfogalmazott ígéreté­nek. Minden képviselőjelölt, egyéni és listás jelölt szerződést írt alá, melyben kötelezettséget vállal a párt programjának mara­déktalan végrehajtására és amennyiben nem tesz eleget fela­datának, lemond képviselői man­dátumáról. Bízunk abban, hogy az elmúlt 4 év is megmutatta az embereknek, hogy milyen nehéz helyzetbe kerülhet az ország a helytelen politizálás és gazdálko­dás nyomán. A Független Kis­gazdapárt — amennyiben kor­mányzati tényezővé válik — a fent leírt programot maradéktala­nul végre fogja hajtani. Kérjük, május 8-án menjenek el szavazni és szavazzanak jelöltjeinkre és a listán 5. helyen szereplő Függet­len Kisgazdapártra. Mit akar a KDNP? Tisztelt Hon­fitársunk! A Keresz­ténydemokra­ta Néppárt nem ígér gyors és min­denre kiterje­dő megoldást. Kiválasztot­tuk a társadalmat érintő problé­mák közül azt a négyet, melyek a társadalom legfontosabb pillé­reit alkotják. Gazdasági felemelkedés A Kereszténydemokrata Nép­párt a gazdasági növekedés fel­tételeinek a megteremtésére tö­rekszik. Ehhez szükségesnek tartjuk a vállalkozások, kiemel­ten a kis- és középvállalkozások hatékony támogatását ésszerű adó- és hitelpolitikával. A privatizációnak magyar ér­dekeket kell szolgálnia, mely­nek alapkövetelménye, hogy tervezett és ellenőrizhető le­gyen. Járuljon hozzá egy széles tulajdonosi réteg kialakulásá­hoz. A privatizációból befolyt pénzeket a gazdaság korszerűsí­tésére kell fordítani. Célszerű­nek látjuk a gazdasági élet egyes irányítását egy gazdasági csúcs­minisztériumon keresztül. A gazdaság felemelkedésé­nek elengedhetetlen feltétele a hazai ipar és piac további védel­me. A belső piacon megerősö­dött ipar képes csak versenyezni a külföldi termékekkel. Ezért in­dítottuk el a „Hazai termék — Hazai munkahely” (H + H) moz­galmat. Minden, a hazájáért fe­lelősséget érző állampolgárt ar­ra kérünk, hogy hazai termékek vásárlásával járuljon hozzá új munkahelyek teremtéséhez! Felelősséget érzünk a jövő nemzedékének jobb életkörül­ményeiért. A keresztény erkölcs és a felebaráti szeretet parancsa alapján is környezetünk megó­vását a pillanatnyi gazdasági ér­dekek elé helyezzük. Külön figyelmet fordítunk a mezőgazdaságra, melynek ré­sze az erdő- és vadgazdálkodás, a természeti erőforrásokkal való okos gazdálkodás. Ezekben je­len kell lennie az államnak is, de előnyben részesítjük a családi gazdaságokat. Az élelmiszer- iparban részesedéshez juttatjuk a mezőgazdasági termelőket. Sürgetjük a mezőgazdasági hi­telrendszer kialakítását, az élet­képes szövetkezetek továbbfej­lesztését a szövetkezeti törvény ésszerű módosításával. Szociális igazságosság Jól működő piacgazdaságot csak a szociális biztonság meg­teremtésével együtt tudunk el­képzelni! A legjobb szociálpoli­tika a munkahelyteremtés. A ke­reszténydemokrácia célja a szo­ciális piacgazdaság megvalósí­tása, amely megtalálja a helyes középutat az ellentétes érdekek között. Ennek szolgálatában áll: a kötelező társadalombiztosítás, a munkanélküliség elleni bizto­sítási rendszer, a közmunka, az új munkahelyek szervezése és a szociális segélynyújtások védő­hálója. A Kereszténydemokrata Néppárt senkit sem kíván magá­ra hagyni. A társadalmi szolida­ritást alapvető értéknek tekinti. A tömeges elszegényedés pár­tunk számára elfogadhatatlan. Ösztönözni kívánjuk az új munkahelyek létrehozását, a privatizációra kerülő nagyválla­latok munkahelyeinek megőr­zését. Szükségesnek tartjuk a kötelező munkanélküliségi biz­tosítás és a jövedelempótló tá­mogatás bevezetését. Nem szűnhet meg azonban a munka- nélküliek azon érdekeltsége, hogy mielőbb elhelyezkedhes­senek. A tartósan munka- nélküliek közhasznú munkájá­val juthatnak megfelelő jövede­lemhez és járulhatnak hozzá a társadalom gyarapodásához. A nyugdíjrendszernek bizto­sítani kell a tisztességes megél­hetést az élet alkonyán. A fejlett országokhoz hasonlóan három- lépcsős rendszert tervezünk be­vezetni: mindenkinek kapnia kell a nemzeti alapnyügdíjat, ezt kiegészíti a munkaviszonyon alapuló munkanyugdíj, vala­mint lehetővé tesszük a további, önkéntes nyugdíjbiztosítást. A szociálpolitikának támaszkod­nia kell a polgári szervezetek és az egyházi jótékonysági intéz­mények segítségére. A lakásépítés ösztönzése a KDNP szociális programjának nélkülözhetetlen eleme és gaz­daságélénkítő politikájának szerves része. Új állami hitel- rendszer kidolgozását és építő takarékpénztárak felállítását lát­juk szükségesnek. A szociálpo­litikai kedvezmény rendszeré­nek és mértékének a lakásárak­hoz kell igazodnia, kiemelten foglalkozva a fiatal házasok első lakásának biztosításával. A család nyugalma és biztonsága A család a legősibb emberi kö­zösség, mindmáig az emberi együttélés, a társadalmi szerve­ződés alapsejtje. Itt történik az örökölt értékek és az életminták átadása a következő nemzedék­nek. A társadalom állapota és egészsége ezért a család helyze­tén múlik. A politikai pártokat általában inkább az egyén politi­kai és gazdasági céljai érdeklik. Mi, kereszténydemokraták kü­lönlegesjelentőséget és fontossá­got tulajdonítunk a családnak. Vállaljuk, hogy a társadalom elemi érdeke a család védelme mindenféle olyan törekvéssel szemben, amely bomlasztja a család egységét vagy sérti és semmibe veszi jogait és önren­delkezését. A KDNP meggyő­ződése szerint a család szaba­don munkálja a saját boldogulá­sát, amit a társadalomnak és a közhatalomnak tiszteletben kell­tartania. A családra, a szülőkre tartozik annak eldöntése is, hogy milyen értékeket kíván átadni, milyen erkölcsi-világné­zeti nevelést kíván * nyújtani gyermekeinek. Mivel a nevelés az emberi élet legfogékonyabb szakában elsőrendűen az édesanya felada­ta, ezért létre kell hozni a gyer­meknevelés anyagi és társadal­mi elismerésének formáit. Cé­lunk a főfoglalkozású anyaság intézményes továbbfejlesztése, a gyes állampolgári jogon való biztosítása és a gyermeknevelé­si támogatás meghosszabbítása. A gazdaságot is a család szemszögéből tekintve kíván­juk irányítani. Ezért nem en­gedjük meg a család elnyomoro- dását okozó gazdasági sokkterá­piát, az adózásban is a család méretéhez és szociális helyzeté­hez igazodó családi típusú adó­zás hívei vagyunk. Jelszavunk: „Fizessünk együtt kevesebbet!” Az iskolai nevelésben és a BTdnS tömegtájékoztatásban nagyobb szerepet kell kapnia a családi életre nevelésnek és a családok megbecsülésének. Az oktatást úgy kell megszervezni, hogy a gyerekek legalább 10 éves koru­kig lakóhelyükön járhassanak iskolába. A rászoruló tehetséges fiatalokat a mostaninál jobban támogassa az állam. Erkölcsi tisztaság Napjainkra a különböző irány­zatok és hatalmi törekvések megrendítették az erkölcsi tuda­tot. Holott az erkölcsi normák nélkül nincsen civilizált emberi élet és nincs harmonikus közélet sem. Ezért tartja a KDNP első­rendű fontosságúnak olyan er­kölcsi értékrend kialakítását, amely az európai kultúra keresz­tény gyökereire épül. Legyen erkölcsi tisztaság a magánéletben, a gazdaságban, de a múltunkban is! A szociális és gazdasági igazságtalansá­gok, az elharapózó korrupció jo­gos felháborodást váltanak ki minden jóérzésű emberben. A közéletben csak azok vál­lalhassanak szerepet, akik fedd­hetetlen életükkel igazolják, hogy képesek az egyetemes eti­kai normák talaján állva önzet­lenül a társadalmat szolgálni! Az Országház kupolacsarno­kában márványtábla hirdeti Szent István ezeréves intelmeit: „Hasson át mindannyiunkat a szeretet, a türelem és az igazsá­gosság —és — minden cseleke­detünket a bölcsesség mértéké­hez mérjük.” Ezen erkölcsi értékeket kép­viselve lép választói elé a Ke­reszténydemokrata Néppárt. Bemutatkozik a Konzervatív Párt Gazdák és Polgárok Szövetsége KONZERVATÍV PÁRT- Gazdák és Polgárok Szövetség. ­Tisztelt Választó­polgárok! A Kon­zervatív Párt sze­retné hozzásegíteni Önöket a legjobb döntéshez. Pártunk programja megalapozott és megvalósítható! Felkészült, cselekvőképes, öntudatos nem­zet létrehozásán fáradozunk. Nem célunk a tömegpárt szerve­zése, annál inkább egy hatékony választási párté, mely szakértel­mével és kiváló képviselőivel jelentős szerepet szándékozik betölteni a soron következő vá­lasztáson, míg 1998-ban a kor­mányzásban akarunk hatéko­nyan szerepet vállalni. Ehhez kérjük további bizalmukat, se­gítségüket. Pártunk másképpen beszél és tesz, mint a többi párt! A Konzervatív Párt a vidék és város pártja! Kiemelt szerepet szánunk: — Az oktatás minőségének, az emberek számára munkát, nem pedig munkanélküli-se­gélyt akarunk adni, növelni akarjuk az önkormányzatok mozgásterét, a kormányzati munkát át akarjuk alakítani — minimális célunk a nyugdíjak reálértékének közelítő" megőr­zése, második lépésként növelé­se, a magyar gazda a magyar földből tisztességesen élhessen meg! A Konzervatív Párt aNyugat- Európában meggyökerezett ha­ladó konzervativizmust képvi­selő párt Magyarországon. Tag­jai és szimpatizánsai azok, akik a haladó konzervativizmus klasszikus alappilléreit magu­kénak vallják. Ezek: a nemzet, a család, a polgárosodás és a ma­gántulajdon. E klasszikus ele­mek együtt alkotják a tradicio­nális értékrendszert, amelyet a haladó konzervativizmus evolú­ciós módszerekkel állandóan fejleszt, állandóan új értékeket létrehozva. A haladó konzerva­tivizmus magyarországi sajá­tosságait a magyar nemzet, a magyar család, a magyar polgár történelme és jövője határozza meg. A haladó konzervativiz­mus napról napra tettekkel vála­szol a felmerülő társadalmi, gaz­dasági és politikai problémákra. A Konzervatív Párt egyértelmű­en körvonalazott eszmerend­szere talaján hirdeti, hogy a ha­ladó konzervativizmus nem csak ideológia: elsősorban élet­forma, viselkedési és magatartá­si rendszer. Lényege: az egyéni és csoportszabadságot garantá­ló jogállamban a közjóért cse­lekvés. A haladó konzervatív ember mindig azt teszi, ami a közerkölcs szerint jó és helyes. A Konzervatív Párt az állam ki­segítő szerepét helyesli (szub- sziditaritás elve). Politikájának fókuszpontjába pedig a családot helyezi, amely a legkisebb de­mokrácia és gazdálkodó egy­ség, létezésével a társadalom ki­alakulását is megelőzve. Ke­resztényi alapon állva a párt tá­mogatja az egyház, család összetartó tevékenységét. Elis­meri az egyházak szerepét az oktatásban és a szociális felada­tok terén. Éppen ezért a Konzer­vatív Párt biztosítja az egyházi és az állami oktatás azonos mér­tékű anyagi támogatását. A Konzervatív Párt kiáll azért, hogy az egyházak költségvetési támogatása a társadalomban el­fogadott szerepükkel arányosan valósuljon meg. A Konzervatív Párt önálló úton halad. Választá­si szövetséget nem köt. Koalíci­ós kormányzásban csak akkor vesz részt, ha az a közjót és a haladó konzervatív embert szol­gálja. Koalícióba lép abban a kényszerhelyzetben is, ha a koa­líció a baloldal hegemón szere­pét akadályozza meg. A Kon­zervatív Párt nyitott, az összes magyarországi párttal és civil szervezettel folyamatos kapcso­latban kíván lenni. Elzárkózik azonban a szélsőséges csopor­tosulásoktól. A Konzervatív Párt két tagozata: a polgári és a gazdatagozat természetes szim­biózisban működik. Ennek megfelelően a párt a vidék és a város pártja. A párt célja 1994- ben — a parlamentbe kerülés, míg 1998-ban — meghatározó szavazati aránnyal a kormány­zás. „A nép jóléte a legfőbb törvény” (Cicero) A Köztársaság Párt programjából A Köztár­saság Párt legfőbb feladatá­nak azt tartja, hogy őszintén szembe­nézzen a jelenkor reális helyze­tével, gazdasági problémáival, és ezeket ideológiai ködösítések nélkül, illúzióktól mentesen az állampolgárok elé tárja azokkal a válaszlehetőségekkel együtt, amelyeket javasol az ország és a polgárok számára. Az előttünk álló évek kihívá­sa a gazdasági bajok orvoslása. A Köztársaság Párt olyan lehe­tőséget nyújt, hogy a gazdaság irányítói a tudomány, a kultúra és a privát élet terén is megol­dást tudnak nyújtani, mert csak így képzelhető el valódi gazda­sági-társadalmi megújulás. Az önkormányzatoknak vál­lalkozási alapon — állami rész­vétellel — meg kell kezdeni a szociális bérlakások építését, amelyhez természetesen megfe­lelő lakossági részvétel is páro­sul. A lakossági tehervállalás azonban csak olyan mértékű le­het, amely a szerényebb jöve­delműek számára is —- és főként a fiataloknak — elérhetővé teszi az önálló lakáshoz való hozzáju­tást. Ehhez nyilvánvalóan mó­dosítani kell az önkormányza­tok és az állam között a személyi jövedelemadó-bevételeken való osztozkodást. Javítani kell az önkormányzatok bevételi struk­túráját és a számukra juttatott állami vagyon jövedelmezőbb kezelését is el kell érni. A lakás- vásárlás lehetőségeit számotte­vően javítani szükséges. Az ed­diginél lényegesen magasabb mértékben kell honorálni a la­kásszerzési célú megtakarítást. A társaságok és vállalkozók számára olyan feltételeket kell teremteni, amelyek a munkavál­lalóik részére történő lakásépí­tést elősegítik, illetve a ráfordí­tásaikat az adózás szempontjá­ból kedvezőbben bírálják el. A saját erőből megvalósuló egyéni lakásépítést megfelelő hitel- konstrukciókkal szükséges tá­mogatni. A lakásbérbeadás pia­ci, etikai normáit és a kialakult lakbérpolitikát társadalmi kont­roll alá kell helyezni. A program egyik legfonto­sabb célkitűzése olyan átfogó költségvetési reform végrehaj­tása, amelynek keretében valós lehetőség nyílik a gazdaságban jelenleg meglévő, Európában is a legmagasabbnak ítélhető jöve- delemközpontosítosítás mér­séklésére. Olyan lépéssorozat megvalósítására van szükség, amely egyidejűleg képes a társa­dalomra háruló többletterhek fi-' nanszírozására úgy, hogy egy­részt a bérekben ezekre megfe­lelő fedezet képződik, másrészt az adóterhek mérséklésével bér­többletek forrása a munkáltató­nál megteremthető lesz. Reális­nak kitűzhető, hogy a költségve­tési jövedelemközpontosítás mértékét az 1994—98-as idő­szakban 60 százalék alá kell csökkenteni. Ez bevételi olda­lon azt jelenti, hogy az adóter­hek mérséklődését a gazdaság jövedelemteremtő képességé­nek növekedésével kell ellensú­lyozni. Elkerülhetetlenül szük­séges, hogy a rendkívül magas szinten állandósult költségveté­si hiány gyors ütemben csök­kenjen, a megtakarítások, ame­lyek ez idő szerint a költségveté­si hiány legnagyobb finanszíro­zói — megfelelő gazdasági kör­nyezet kialakítása után — fel­szabaduljanak és a gazdasági felemelkedést, a beruházásokat, a technológiai korszerűsödést, új vállalkozások indítását, egy élénkülő befektetési tevékeny­séget finanszírozzanak.. Az adóreform lényege — a program szerint — a költségve­tés számára az adóbevételek biztonságának növelése a társa­dalom és a gazdaság adóterhei­nek mérséklésével egyidejűleg. A megvalósítandó adóintézke­dések filozófiája: az adóbevete- (Folytatás a 9. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents