Békés Megyei Hírlap, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-27 / 98. szám

GAZDASÁG 1994. április 27., szerda o BMKIKgg Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Békéscsaba, Szabadság tér 16—18. Télefon: (66) 324-976, 442-311 Hogyan jussunk ki a világpiacra? A Békés Megyéért Vállalko­zásfejlesztési Alapítvány az angol B’nai B’rith alapít­vánnyal közösen kétnapos üz­leti és marketingszemináriu­mot szervez Hogyan jussunk ki a világpiacra? címmel. A szemináriumra 1994. jú­nius 8—9-én kerül sor a vállal­kozásfejlesztési alapítvány Békéscsaba, Kinizsi u. 5. sz. alatti irodájában — maximum 25 fő számára—angol és ame.- rikai előadókkal. A program­ban előadások, műhelymunka, csoportos foglalkozások, sze­mélyes konzultációk szerepel­nek. A szeminárium nagyrészt angol nyelven folyik, tolmá­csot az alapítvány biztosít. Jelentkezési határidő: 1994. május 17. Jelentkezés és részletes felvi­lágosítás a vállalkozásfejleszté­si alapítvány Békés megyei vál­lalkozói központjában (Békés­csaba, Kinizsi u. 5.). Telefon: (66) 442-520, ill. 445-520. Spanyolországból vásárolnának 1994. március első felében „Al>- mentaria” nevű élelmiszer-ipari kiállítást rendeztek Barceloná­ban. A spanyol üzletembereken kívül angol, görög, osztrák, né­met, olasz, francia, finn, holland stb. kereskedelmi szakemberek is részt vettek a rendezvényen. A* alábbi termékek magyarországi beszerzési lehetőségeiről érdek­lődtek a kiállításon: baromfi, liba­máj, kacsacomb, sertés-, baromfi- konzerv, tojáspor, hagyma, fok­hagyma, gyümölcs, méz, kukori­ca, növényolaj, dobozos csemege- kukorica és egyéb élelmiszerek. További információt a kamaránál szerezhetnek be az érdeklődők. Kazah nagykövet Békéscsabán A Kazah Köztársaság rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete, Salim A. Kur- mangujin úr Békéscsabára lá­togat. Ebből az alkalomból a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 1994. május 6- án (pénteken) lehetőséget kí­ván adni a megye vállalkozói­nak a vele és munkatársaival — köztük a kereskedelmi ta­nácsossal — történő találko­zásra. A rendezvény keretében a résztvevők tájékoztatást kapnak a kazah gazdaság je­lenlegi helyzetéről és a két or­szág közötti kereskedelmi kapcsolatok továbbfejleszté­sének lehetőségeiről. A találkozón való részvételi szándékot kérjük legkésőbb május 2-ig (hétfőig) a 66/324- 976-os telefon-, illetve tele­faxszámonjelezni, ezt követő­en a részletes meghívót meg­küldjük. Kutatóból lett falugazdász Battonyán több pályázó közül dr. Karsai József nyerte el a falugazdászi állást. Iro­dája a polgármesteri hivatal „félemeletén” található. Né­hány eredménytelen próbál­kozás után egyik esős napon sikerült vele találkoznunk. — Talán ki sem bírnék nyolc órát az íróasztal mellett — mondja nevetve. — Az ügye­letet meghagyom Marikának. — Kérem, mutassa be ön­magát olvasóinknak! — Battonyai születésű va­gyok, az általános és a közép­iskolát is itt végeztem. Érettsé­gi után egy évig a gépállomá­son traktoroskodtam, majd felvettek a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetemre. 1968- ban államvizsgáztam mint ál­talános agrármérnök. Pálya­kezdőként főagronómus-he- lyettesi beosztást kaptam a he­lyi Petőfi tsz-ben. Akkor kezd­ték forszírozni a növényvédel­met. 1972-re már megszerez­tem a növényvédő szakmérnö­ki diplomát is. Röviddel ezu­tán négy hónapi katonáskodás következett, majd 1973-ban áthívtak a mezőkovácsházi Új Alkotmányba, ahol akkor 26 féle vetőmagnövényt termel­tek. Egy nagyon komoly nö- vényvédős szakember mellé kerültem, tőle valóban nagyon sokat tanultam. Eltekintve egy kétéves megszakítástól, Me- zőkovácsházán dolgoztam egészen 1982-ig. Az utóbbi időszakban már jelentős kuta­tómunkát is folytattam. Az ak­kori MÉM szakemberei felfi­gyeltek a kísérleteimre, a nö­vényvédő szereimre. Elvittek Velencére, az ottani kutatóbá­zisra. Gyakorlatilag 10 évet töltöttem Velencén. —Nyilván jelentős eredmé­nyeket ért el ez alatt az idő alatt. — Mintegy 35-40 talál­mányt hoztam össze, együtt­működve három hazai gyárral. A nemzetközi szakirodalom körülbelül 15 önálló, originá­lis molekulámat jegyzi. Hogy közérthető legyek: elsősorban Dr. Karsai József: „A tiszte- letdíjamból alkalmazok egy Segítőt” A SZERZŐ FELVÉTELE csávázóadalékokról, valamint a növényvédő szerek hatását fokozó segédanyagokról van szó. Az egyik anyagomat azért nem gyártották, mert annyira olcsó és annyira hatásos lett volna, hogy az már sértette a gyártók érdekeit. A Bazagrám nevű gyomirtó szerhez kikí­sérleteztem egy olyan adalék­anyagot, amely körülbelül fe­lére csökkentette a felhaszná­landó mennyiséget. Ezzel ez­reket lehetett volna hektáron­ként megtakarítani... — Gondolom azért néhány találmánya eljutott a terme­lőkhöz. — Igen. A Tiosol most is forgalomban van. No meg né­hány csávázószerem, egy-két „felragasztó” és párolgás­csökkentő anyagom most is használatos. A csúcs a Propo- nit 720 EC volt, ezt közösen készítettük a Nitrokémiával. Bevizsgálták az USA-ban, Brazíliában, Kínában, enge­délyezés alatt áll Oroszország­ban, Romániában, itthon pe­dig máris eredményesen hasz­nálják, az idei felhasználás körülbelül 200 köbméter. Hét­nyolc növényi kultúrában le­het levélre permetezve alkal­mazni, így többek között ku­koricában, napraforgóban, szójában, borsóban. Tíz-tizen- két hét a hatástartama. Jobb­nak tűnik, mint a hasonló sváj­ci szer, pedig az még mindig nagy mennyiségben érkezik az országba, holott itt van a meg­felelő magyar termék. Attól tartok, ha a hazai cégek kiszo­rulnak a piacról, a növényvédő szerekhez is csak nyugati ára­kon juthatunk majd hozzá. — Térjünk vissza az ön pá­lyájára! Miért hagyta abba a kutatást? — A 90-es évek elején a vegyipari gyárak többsége igen nehéz helyzetbe jutott, vagy tönkrement. Pénzügyi okokra hivatkozva sorra visszaadták a találmányain­kat. Időközben az intézetünk is átalakult, a kutatás szinte telje­sen megszűnt. Elkerültem egy kereskedelmi kft.-hez, de hát nem a kalmárkodás a profi­lom. Azért pályáztam meg a falugazdászi állást, hogy azt csináljam, amihez értek. Hoz­zátartozik a dologhoz, hogy a kárpótlás során a családom is jelentős földtulajdonhoz jutott itt, Battonyán. Hazaköltöz­tem, önálló vállalkozóként szerveztem egy növényvédős brigádot, ennek révén is segí­teni tudom az új gazdákat, ugyanis az első kategóriás sze­reket csak szakemberek alkal­mazhatják. — Önnek jelentős birtoka, vállalkozása van. Az irodája mégis mindig nyitva. — A tiszteletdíjamból alkal­mazok egy segítőt, Angyal Jó- zsefnét. O minden munkanapon itt van reggel nyolctól délután fél ötig. így bármikor bármilyen kérdéssel, kéréssel fordulnak hozzánk a gazdák, arra választ kapnak, azt elintézzük. —Konkrétan milyen ügyek­ben segítettek már? — A teljesség igénye nélkül sorolom: pályázatok készíté­se, támogatások megkérése, földkimérések, vetőmag- és vegyszerbeszerzések, szak­mai ügyek, vállalkozók aján­lása... ezek a legfontosabb fel­adataink. Úgy érzem, idáig közmegelégedésre végeztük ezt a szerteágazó munkát. Ménesi György Üzleti ajánlatok Frank Aponyi: Hogyan lehet valaki sikeres vállalkozó? 88. Német cég magyarországi farmer- ruházat-gyártókkal keresi a kap­csolatot. (276) Akácfából készült négyszögle­tű és hegyezett karók gyártóival keres kapcsolatot egy németorszá­gi cég.(277) Németországi cég sínhez kötött járművek (yillamos, földalatti) gyártásával foglalkozik, és ma­gyar fémfeldolgozó beszállító partnert keres (hegesztett, hajlított, sajtolt és élhajlított darabok). (278) Német konzultáns cég felajánl­ja szolgálatait magyar exportőrök­nek kedvező feltétellel. A cég vál­lal számlázást, raktározást, továb­bá forgalmazást a magyar vállalat eladási lehetőségeinek növelése érdekében. (279) Német cég fúrt, mart és eszter­gált munkadarabok, valamint ki­sebb méretű acélszerkezetek gyár­tóival keres kapcsolatot. (280) Németországban élő, németül és magyarul beszélő jogásznő most nyíló irodájában magyar vál­lalatok bármilyen ügyeinek inté­zésére vállalkozna. (281) Svájci bútorgyártó cég vásárol­na Magyarországon asztalosmű­helyt. Igény: kb. 300—500 m2 vagy nagyobb területű, egyszerű famegmunkáló gépek, fröccsöntő berendezés, síknyomó gépek; kí­vánalom, hogy kamionnal megkö­zelíthető legyed. (282) Svéd kereskedővállalat új tűz­helyek gyártását tervezi, acélle­mez-kandallók gyártóját keresi. (283) Izraeli cég sürgősen vásárolna 35—45 kg közötti kosokat és ma­ximum 100 kg súlyú bikaborjakat. (284) Abu-Dhabi-i cég vásárolna különböző paradicsom- és ket­chupsűrítményekhez fémdobozo­kat, kartondobozokat, fehér üveg­ből palackot (kupakkal), korsókat stb. nagy mennyiségben. (285) Orosz és ukrán üzleti ajánlatok: Hús és húskészítmények, szár­nyasok, főleg Globus típusú zöld­ség- és gyümölcskonzervek vásár­lásában érdekelt, számos orosz ré­gió ellátói szervezete (az áru szár­mazhat harmadik országból is). (286) Ne feledje, hogy ezek az ötletek sok ezer embert tettek Amerikában sike­ressé. Célom nem az volt, hogy üzleti tervet készítsek az ön számára, hanem hogy rövid, egyszerű ötleteket adjak, melyeket természetesen át kell tenni a magyar gyakorlatba. Ha a megvalósí­tás még nagyon nehézkes, sok a bürok­ratikus akadály vagy éppen lehetetlen, akkor is fel a fejjel! Még számtalan átalakulás vár a magyar gazdasági életre és talán éppen ön lesz egy fontos változás elindítója. Ne zavarja, ha egy- egy ötlet túl egyszerűnek tűnik vagy sok hasonló működik már! Gondolja át, hogyan csinálhatja ön másképp, mint a többiek! A hamburger is egy egyszerű ötlet, mégis vannak cégek, amelyek világsikert arattak vele. Képkeretezés Ha van némi kézügyessége, és ért valamit a famunkához, na­gyon jól profitáló üzletbe fog­hat, mint képkeretező. A hagyo­mányos fakereteken kívül per­sze a fémből készült keretek is divatosak. Ezekhez meg kell szerezni az alapanyagot és né­hány szerszámot. Énnyi elég is az induláshoz. Az üveg vágása talán a munka legnehezebb ré­sze, de ez is megtanulható egy kis gyakorlattal. Ez a munka kevésbé szerszámigényes, nincs szükség óriási gépekre: kalapács, fúró, csavarhúzó, fű­részek, szögek a legfontosab­bak. A kereten és az üvegen kívül főleg fotók keretezéséhez használatos, fehér vágy fekete keménypapírt kell keresnie, ami a fénykép alapját adja. A szakmai oldalt megtanul­hatja egy már működő képke- retezőnél, de ehhez a munká­hoz művészi érzék sem árt, és ez az, ami megkülönböztetheti önt a többiektől, és sikeressé teheti. Ha valaki festményt, vagy fényképet akar bekereteztetni, nem feltétlenül tudja kiválasz­tani a hozzá illő keretet. Ekkor önnek kell tanácsot adnia a megfelelő választáshoz, hi­szen egy művészi munkát na­gyon „fel tud dobni”, ki tud emelni egy hozzáillő keret. Az üzletet a saját otthoná­ban, vagy annak garázsában is elkezdheti. Azon túl, hogy a vevők itt felkeresik, nyújtson egy olyan szolgáltatást is, hogy — a kényelmesebb vá­lasztás kedvéért — elviszi az érdeklődők lakására a minta­darabokat! Ez nagy segítség lehet bizonyos esetekben, mert egy képhez vagy fest­ményhez gyakran csak ott le­het a megfelelő keretet kivá­lasztani, ahol a végleges helye lesz majd. Nyilvánvaló példá­ul, hogy egy antik bútorokkal berendezett lakásban egy mo­dem fémkeret nem mutat olyan jól, mint egy régimódi hangulatú fakeret. Hirdessen újságokban, és lépjen összeköttetésbe fényké­pészekkel, festőkkel, vagy olyan üzletemberekkel, akik­nek gyakran van szükségük lak- berendezési tárgyakra! Beszél­jen a kereskedőkkel különböző bútorboltokban, hogy ajánlják az érdeklődőknek az ön által készített kereteket! Ha eleinte nem bízik a siker­ben vagy saját tehetségében, akkor csak hétvégeken vagy munka után foglalkozzon ez­zel a tevékenységgel, aztán — ha úgy látja, hogy érdemes — szenteljen neki több időt! (Folytatjuk) OTTHON IS ­Itt az ideje, hogy a magyar konyha ne csak híresen jó, de végre szép, kényelmes és korszerű is legyen! A legnagyobb magyar konyhabútorgyártó, a TISZA Rt. 21 féle konyhát ajánl Önnek az újonnan kifejlesztett Euro-team és Euro-program kínálatából. Több száz elem, számtalan színvariáció, beépítés* lehetőség és árfekvés között dönthet. Ez a „ TISZA a’ la carte "= az elképzelései szerint! Mintaboltjainkban a legkedvezőbb fogyasztói árakkal, in­gyenes tanácsadással, tervezéssel, igény esetén házhoz szállítással és szakszerű szereléssel állunk rendelkezésére. Cím: Szeged, Arany János u. 17. Csongrád, Fő u. 59. TISZA BÚTORIPARI ÉS KERESKEDELMI RT.

Next

/
Thumbnails
Contents