Békés Megyei Hírlap, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-25 / 96. szám

Egyházi textíliák Gazdag programot tervez és szervez Újkígyóson az Ipolyi Arnold népfőiskola gárdája a nemrégen megnyílt székházá­ba. A nemez és kerámiakiállí­tása után, májusban egyházi textíliák tárlatát tervezik. A ki­állítás előtt, dr. Borbély Jolán etnográfus tart előadást. A temetők rendjéért Közmunkások rendezik, taka­rítják a békécsabai temetőket. A városüzemeltetési iroda és az egyházak közösen teremtették meg ennek az anyagi feltételeit. Szavalóverseny A mezőkovácsházázi városi könyvtár szervezésében került sor a napokban az általános iskolások költészetnapi szava­lóversenyére, amely két kor­csoportban zajlott. Az öt és hatodik osztályos tanulók közül első helyezett Tóth And­rea, második Horváth Zsu­zsanna, harmadik Kovács Eri­ka és Almádi Edit. A 7. és 8. osztályosok közül első Paksi Andrea és Varga Erna, 2. Hor­váth Edit, 3. Csordás Ibolya. Az úgynevezett első verseny­zők között két különdíjat osz­tottak ki, amelyet Gyurkó El­vira és Farkas Anikó kaptak. MEGYEI KORKÉP/HIRDETÉS 1994. április 25., hétfő Merre tovább sarkadi kísérleti középiskola? A „kéregetés” után „lebegés” Nem kis visszhang kísérte dr. Gáspár Lászlónak, a sarkadi Ady Endre Kísérleti Középis­kola igazgatójának tavalyi le­mondását. A középiskolai kí­sérlet szülőatyja — mint annak idején elmondta —, megunta az örökös pénz utáni kuncsorgást. Hiába volt a kezében a szerző­dés, miszerint az iskolakísérle­tet 1996-ig patronálja a minisz­térium, a megye és a Sarkad városa, a rendszerváltással le­cserélődtek azok a partnerek, akikkel a szerződés megkötte­tett, s a jogutódok már húzódoz­tak a kísérlet megállapodás sze­rinti támogatásától. Megkezdő­dött a „kéregetés” időszaka, ami felmorzsolta az egykori is­kolaigazgató idegeit. Azóta el­csendesedett az iskola, hallgat a sajtó is. Vajon merre halad ma a sarkadi középiskola? Felállt a székből a kísérlet elindítója, va­jon van-e folytatás? Kérdése­inkre a jelenlegi megbízott isko­laigazgatótól, Lukács Istvántól kértünk választ. Gáspár László lemondásától kezdte... — ...Ezután a városi önkor­mányzat pályázatot írt ki az igazgatói állás betöltésére — magyarázta. — Volt is egy kol­lega, aki megpróbálkozott. Sze­mélyével a tantestület nyolcvan százaléka egyetértett, a városi művelődési bizottság pedig egyhangúlag támogatta. A dön­tés joga azonban a települési képviselőké volt, akiknek több­sége tartózkodott a szavazás­kor. Mivel az iskolának nem sikerült pályázat útján vezetőt találni, a testület az általános igazgató-helyettest, vagyis en­gem bízott meg az iskola irányí­tásával. Erkölcsi kötelességem­nek éreztem, hogy a patthely­zetben elvállaljam az irányítást, de mindezt feltételhez kötöt­tem. Megmondtam, hogy én nem akarom megpályázni az igazgatói széket, megbízáso­mat csak átmenetinek tekintem, épp ezért az iskola kísérleti jel­legén nem változtatok. Ezzel (bárki legyen is) az utódomnak szeretnék segíteni, aki majd a testülettel és az iskolaszékkel együtt mérlegre teszi, megéri-e a folytatás vagy nem. (A városi önkormányzat a napokban is­mét megpályáztatta az igazga­tói állást. — a szerk.) Egy biz­tos: a következő tanévre még a kísérleti oktatásra rendez­kedtünk be, hiszen így vettük fel az ide jelentkező diákokat. És egyelőre Gáspár László sem „hagyta magára” az iskolát, hi­szen még köztünk tanít, és szemmel tartja a kísérletet — Köztudott, hogy Gáspár László belefáradt a pénzért való hadakozásba. Mi a helyzet most az anyagiakkal? —Nagyon nehéz helyzetben voltunk és vagyunk. Tavaly már csak egy töredékét kaptuk meg annak a pénznek, amit a minisz­térium korábban juttatott a kí­sérletre. A megyétől kaptunk ugyan másfél milliót, de mivel az utolsó 700 ezer forint decem­ber 20-a után ért ide, „szigorító intézkedéseket” kellett beve­zetnem. A kísérletben részt ve­vő pedagógusok heti 4 óra ked­vezményét kellett volna ebből a pénzből kifizetnem, de mivel nem érkezett meg időben, meg­előlegeztem a sajátunkból. Ké­sőbb már ez sem ment, így meg kellett vonnom a heti 4 órás kedvezményeket, és mindenki­nél visszaállítottam a heti 18 órás oktatást, ami azt jelenti, a tanárok a kísérleti oktatáshoz szükséges plusz munkát ingyen végzik. — A pedagógusok hogy vi­szonyulnak a kísérlethez? — A többség ragaszkodik hozzá. Még olyan áron is, hogy a munka egy részét az említet­tek miatt ingyen végzik. — A kísérlet tehát az idén még biztosan folytatódik. Lesz- e hozzá elegendő pénzük? — Ebben az évben megújí­tottuk a szerződéseket, így re­ményünk van rá, hogy talán lesz valamennyi. Persze közel sem annyi, mint tavalyelőtt vagy még azelőtt. A minisztérium konkrét tantervek, tananyagok és egyéb segédletek elkészíté­séhez ad egymillió forintot. A megyei közgyűlés ugyanennyit szavazott meg számunkra erre az évre. A város a tanulóink létszáma után járó teljes fejkvó­tát adja a kísérlethez. (A jelenle­gi jogszabályok szerint erre nem lennének kötelesek. — a szerk.) Sajnos a szakmunkás- képzés leépítése és a demográfi­ai hullámvölgy miatt jelentősen csökkent a diáklétszámunk. Nyolcvan gyerekkel vagyunk kevesebben, mint négy-öt évvel korábban. —Sokan kritizálták az iskola kísérleti jellegét. Főleg a to­vábbtanulás miatt. Az egyete­mnek, főiskolák hagyományos mércével mértek, míg az innen indulók másként voltak felvér­tezve—mondták az elégedetle­nek. POLITIKAI HIRDETÉS Egy biztos: a jövő tanévben még a kísérlet tanterve szerint indulnak az ide jelentkező elsős diákok fotó: fazekas ferenc — Eddig két kísérleti évfo­lyam került ki az iskolánkból. Az első esetben valóban gyen­gébb volt a sikeres felvételik aránya, a tavalyi továbbtanul­ni szándékozó diákjaink 50 százalékát azonban felvették. Ha csak a kísérlet lenne a fele­lős, gondolom, a tavalyi év sem lett volna ilyen sikeres. Egyébként a felvételiken a legnagyobb gond az értékelési formánkkal volt. Ezt megpró­báltuk orvosolni azzal, hogy a negyedikeseknél a mi százalé­kos értékelésünk mellé mindig odaírjuk, hogy az milyen ha­gyományos osztályzatnak fe­lel meg. — Vajon van-e jövője a sar­kadi iskolakísérletnek hosszabb távon? — Egy biztos. Jelenleg lebe­gő állapotban van, ami azt jelen­ti, egyelőre nem tudunk fejlesz­teni, csak az eddig elért eredmé­nyeket vagyunk képesek szin­ten tartani. Megvátjuk, amíg a nemzeti alaptanterv követel­ményrendszere megjelenik, az­tán azzal összehasonlítva felül­vizsgáljuk a kísérletet, és megír­juk a törvény által előírt helyi tantervűnket. Elképzelhető, hogy ez nem lesz más, mint a jelenlegi kísérlet módosított változata, csak nem kísérlet né­ven fut, hanem helyi tantervnek hívjuk majd... Magyar Mária MELYIK PÁRT EMBLÉMÁJA VAN ELREJTVE A KÉPEN ? A megfejtéseket május 8-án adhatják le a szavazóhelyiségekben. ELEGENDŐ SZÁMÚ HELYES MEGFEJTÉS ESETÉN minden jó, sőt minden hibás választ adó kedves megfejtőnk egyaránt élvezheti a közösen elnyert alacsonyabb inflációt, több munkahelyet, egészségesebb környezetet, szociális- és közbiztonságot, á o ec valamint mindazt, amit egy igazán demokratikus állam polgárainak nyújtani tud. I BESZELJÜNK A LÉNYÉGRŐL: 3. VÁLLALKOZÁS ÉS NÖVEKEDÉS! Vállalkozó nemzet Egy nemzet akkor gazdag, ha polgárai gazdagok. Ha jól megy a vállalkozóknak, lesznek munkahelyek és jól fog menni az alkalmazottaknak is. Ezért tekinti a FIDESZ partnemek a vállalkozókat: a számukra biztosított adóked­vezmény munkahelyek teremtését könnyíti meg. A vállal­kozó szellemű polgárok hitére, kezdeményező készségére, tenni vágyására számítunk. Mindenekelőtt a beruházásokat kell ösztönözni, hogy ezzel felgyorsítsuk az új munkahelyek teremtését. Ezt szolgálják tervezett lépéseink: a kamatadó és a minimáladó eltörlése, a nagyarányú társasági nyereségadó-kedvez­mény, a hosszú távú beruházásokhoz nyújtandó kamattá­mogatások, az ÁFA-visszaigénylési lehetőség visszaállítása a magánerős lakásépítés fellendítése érdekében, az állami infrastruktúra fejlesztése és a helyi közmunkaprogramok. Lakástulajdonos polgárságot Nincs gondosabban előkészített és több odaadás­sal végzett beruházás annál, mint amikor valaki a saját lakását építi vagy építteti. A lakástámogatás legrosszabb formája az állami lakásépítés. Mi olyan támogatási rendszert javaso­lunk, amely a társadalom különböző jövedelmi helyzetű csoportjait lépcsőzetesen segíti, hogy előre léphessenek lakásigényeik kielégítésében. A panellakásokban lakók számára a családi házba költözést, a szerényebb minőségű családi házak esetén a felújítást, a semmilyen lakással nem rendelkezők esetén első lépésben a panellakások, vagy szerényebb kivitelezésű családi házak elérhetővé tételét jelentheti ez. A lakásfinanszírozási rendszer olyan, állami eszközökkel is segített átalakítását szorgalmazzuk, amely nagyobb arányban teszi lehetővé az ügyletek jelzáloghitelből történő finanszírozását és az ÁFA-visszatérítés visszaállítása mellett a hiteltörlesztést leírhatóvá teszi az adóalapból. Életképes cégeket teremtő privatizációt! A privatizációban véget kell vetni a jelenleg érvényesülő önkényes pályázati elbírálásoknak. Ellenezzük, hogy a privatizációs folyamat mielőbbi lezárása helyett jól fizető állami állásokkal járó állami intézményeket hozzanak létre a maradék állami vagyonból. A privatizációs folyamat jellemző formája a nyílt pályázat útján történő értékesítés legyen, világos feltételek alapján végrehajtott elbírálás mellett. A privatizáció leg­fontosabb célja az kell legyen, hogy az értékesített cégek a jövőben hatékonyabban működhessenek, piacképes termékeket gyárthassanak, munkahelyeket őrizzenek meg, s ezáltal biz­tosan fizető munkahelyeket nyújtsanak alkalmazottaiknak.

Next

/
Thumbnails
Contents