Békés Megyei Hírlap, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-23-24 / 95. szám

KÖRKÉP 1994. április 23-24., szombat-vasárnap I © Diákdemonstráció a Föld napján A kicsiny tornászlányok is tiszta környezetben és egészséges Földön szeretnének sportolni, bemutató a Korzó-téren fotó: fazekas ferenc Névadó ünnep Békésen Zenés játék a Jókai Színházban 1994. április 26-án 19 órai kez­dettel Mr. Pomowszky elő­kerül címmel zenés játékot lát­hat a közönség a Sziámi zenei társulat előadásában. A játék egy bárban játszódik, valahol Amszterdam művésznegye­dében. Itt jelenik meg az egyik éjszaka Mr. Pomowsky, a fé- kezhetetlen a kábítószer-elvo- nó kúráról. Itt találkozik Zsu- zsuval, s megpróbálják balul sikerült szerelmüket újjáé­leszteni. De létezik egy har­madik személy is, Baba... Tüzes beszámolók Ma 17 órától rendkívüli köz­gyűlést tart a sarkadi önkéntes tűzoltó-egyesület a szervezet klubhelyiségében. Fodor Je­nő, az egyesület elnöke beszá­mol az elmúlt év eseményeiről és eredményeiről, a felügyelő bizottság pedig a vezetőség ta­valyi munkáját minősíti. Vacsorázó nagycsaládosok Gerlán ezen a szombaton, áp­rilis 23-án „nagykanállal” esz­nek a nagycsaládosok. Egyesületük ugyanis vacsorán látja vendégül tagjait a gerlai általános iskolában. Sarkad Tótkomlóson Sarkad városa lassan eléri a „tankötelezett kort”, hiszen a közelmúltban betöltötte az ötödik életévét. 1989-ben négy másik Békés megyei te­lepüléssel együtt Sarkad nagy­községet is várossá nyilvání­tották. Az ifjú városnak most újabb „kistestvére” születik: Tótkomlós. Sarkad város vezetői nagy örömmel fogadták az április 24-ei városavató hírét, és ugyanilyen örömmel képvi­seltetik magukat a vasárnapi avatóünnepségen is. Játék az aszfalton Orosházán 25 évvel ezelőtt — hagyományteremtés céljával — elindították az úgynevezett Táncsics-biennálék sorozatát. Az ország Táncsics gimnáziu­mainak tanulóit ezúttal ismét ez a város látta vendégül. A megszokott tanulmányi és sportversenyek helyett — a 250 éves forduló tiszteletére —ötletes, a város múltjához és jelenéhez kapcsolódó játékok­ban mérettek meg a Kossuth utca aszfaltján a vendégek és a vendéglátók csapatai. A gyanútlan járókelőket (a több száz táncsicsosról nem beszélve!) is szurkolásra kész­tették a kacagtató feladatok. Többek között képzeletbeli mocsáron kellett átgázolniuk a versenyzőknek. A feladatokat egyébként a házigazdák oldot­ták meg a legügyesebben és a leggyorsabban. Este a diákgálával (itt vá­lasztották meg a Táncsics szé­pét, a biennálé szépét, de volt tombola és diszkó is) ért véget a mulatság. Csete I. „A HÍZELKEDŐ ALATTOMBAN EL­LENSÉG” (magyar közmondás) Világszerte április 22-én ünnep­ük a Föld napját. Ebből az alka­lomból a Békéscsabai 3-as Szá­mú Általános Iskolában egész héten környezetvédelmi prog­ramsorozatot tartottak, mely­nek szerves része volt az a ke­rékpáros demonstrációs felvo­nulás, mely tegnap délután a városi sportcsarnok elől indult. A megyeszékhely általános és középiskoláiból több mint száz gyerek vett részt a rendezvé­nyen, s a városháza elé érve két Orosházán a Szántó Kovács Múzeumban tegnap nyílt kiál­lítás „Emlékek a 250 éves Orosháza történetéből” cím­mel, ahol olyan dokumentu­mok is láthatók, amelyeket ed­dig még nem tártak a nyilvá­nosság elé. Németh Béla al­polgármester megnyitója után Hévvizi Sándor múzeumigaz­gató azt a térképet is a látoga­tók figyelmébe ajánlotta, ame­lyet 1848-ban készítettek és a település belterületét tárta fel. A múzeum ajándékba kapott gimnazista (Darida Mária és Miklya György) révén átadták petíciójukat Papp János polgár­mesternek. A petíció szövegét a nemrég megalakult Békéscsa­bai Városvédő és Városszépítő Egyesület Ifjúsági Tagozatának elnöke, Miklya György olvasta fel. Ebből kiderült: a tanulóifjú­ság azt szeremé, ha több kerék­párút épülne a városban, haté­konyabb fásítási programba kellene kezdeni, s az Elővízcsa- toma is eredményesebb kömye­egy festményt, a Szikor György bírót ábrázoló arcké­pet, amit szintén megtekinthet a közönség. Az ipartörténeti emlékek sorából kiemelkedik az a borbélyüzleti berendezés, amit 2 évvel ezelőtt még hasz­nált a tulajdonos. A kiállítótermek anyagai egyébként igyekeznek hű ké­pet adni Orosháza történeté­nek egy-egy jelentős korsza­káról, így nem maradhatott ki a jelen sem, ezt fotókon örökí­tették meg. (csete) zetvédelmet igényelne. Kora­esti órákban a rendezvény a Korzó téren folytatódott, ahol többek között felléptek az Előre Agrostop tomászlányai, a Szé­chenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépis­kola akrobatikus táncosai, a Bé­késcsabai Társastáncklub tag­jai, a Körös-parti Junior Fúvó­sok és mások. Az éjszakába nyúló programot diszkó és „zöld bál” zárta. Rendőrségi felhívás! A Békés Megyei Rendőr-főka­pitányság bűnügyi osztálya nyomozást folytat előzetes le­tartóztatásba helyezése mel­lett Arsic Drágán, Ismail Imer és Gordan Richárd Szeged, Teréz u. 9/A szám alatti lako­sok, jugoszláv állampolgárok ellen. A felsorolt személyek eddig ismeretlen társukkal 1994. áp­rilis 18-án D. A. gyulai lakos­tól általuk jogosnak ítélt tarto­zásukat kísérelték meg fenye­getéssel behajtani. Arsic Drá­gán és társai egy fekete színű Mercedes 300 E típusú gépko­csival közlekedtek és olyan adatok merültek fel, hogy e személyek Bács-Kiskun, Bé­kés és Csongrád megyék területén hasonló cselekmé­nyeket követtek el és erőszak alkalmazásával pénzbehajtást végeztek. A Békés Megyei Rendőr­főkapitányság kéri azon sze­mélyek jelentkezését, akikkel szemben a gyanúsítottak ha­sonló cselekményeket követ­tek el. Jelentkezni lehet a Békés Megyei Rendőr-főkapitány­ság bűnügyi osztályán szemé­lyesen vagy a (66) 444-833, 21-74, vagy 21-68-as telefo­non, illetőleg bármely rendőri szervnél vagy rendőrnél. Felvétel a csabai színészképzőbe A békéscsabai Regionális Színházművészetért Alapít­vány az idén is felvételt hirdet 4 éves, felsőfokú színészképző tagozatára. Jelentkezni rövid életrajzzal és egy felbélyeg­zett válaszborítékkal levélben lehet az alapítvány címére: Regionális Színházművésze­tért Alapítvány, 5601 Békés­csaba, Pf. 204. A felvétel anya­gáról és a felvétel időpontjáról a jelentkezők postafordultával kapnak értesítést. Egy néhai polgárára, képviselő­jére, főorvosára emlékezett teg­nap Békés, amikor a város egye­sített szociális intézménye ün­nepélyes keretek között felvette Hajnal István nevét, aki alázat­tal szolgálta a települést, hűsé­ges maradt mind lakóihoz, mind a településhez. A ünnepség a Rózsa temetőben kezdődött, ahol Beszterczey András refor­mátus lelkész mondott emléke­ző imát az 1837. júliusában Ma­kón született, s 62 esztendős korában a városban elhunyt Hajnal István síremlékénél, aki­nek kezdeményezésére a mai szociális otthon helyén 1872. április 3-án nyitotta meg kapuit az első menház. Az ünnepség az otthonban folytatódott. DávidnéB. Hídvé­gi Julianna igazgató emlékezett arra az emberre, aki több egyhá­zi és világi tisztséget töltött be, gondozója volt az elesetteknek, Nagyszénáson, a Czabán Samu Művelődési Házban tegnap dél­után nyitották meg Péli Tamás festőművész kiállítását. A helyi általános iskola énekkarának előadása és Kaczkó Norbert ta­nuló szavalata után dr. Vastagh Pál megnyitóbeszédében is­mertette a cigány származású, festőként jegyzett művész élet­útját. A kiállított művekről el­a fiataloknak, az öregeknek és a gyermekeknek. Orvosként éve­kig ingyen gyógyította a rászo­rulókat, szellemének, hitének, munkájának eredményei ma is láthatók, fellelhetők a városban. Az alkalmi kiállítás is ezt bizo­nyítja. Az egykori kicsiny vá­lyogház igazi központtá nőtt. Áz intézményt ’78-ban a föld­rengés, ’80-ban az árvíz rongál­ta meg. Ilyen előzmények után épült meg a mai otthon, amely­be 1984-ben beköltöztek az első honfoglalók. Napjainkban mintegy háromszáz a lakója. Dr. Lakner Zoltán, a Népjó­léti Minisztérium államtitkára nemzeti színű zászlót ajándé­kozott az intézménynek. Ezt követően dr. Horváth Alajos­áé, Hajnal István dédunokája leleplezte az intézmény név­tábláját, melyen az új név: Hajnal István Szociális Köz­pont áll. —sz— mondta, hogy azok érdekessé­ge: Péli Tamás a parlamenti ülé­sek alatt az ott használatos hiva­talos papírokra készítette el rendhagyó módon grafikáit Vé­gezetül utalt a művek maradan- dóságára: azt senki nem tudja ki volt Michelangelo korában a miniszter, de azt mindenki tud­ja, hogy ki volt Michelangelo... J. V.K. Orosháza Hangja képen Bizonyára sokan hallgatják péntek reggel óta Orosháza első, máig egyetlen rádióját, az Orosháza Hangját. A stúdióban két műsorvezető' dolgozik: Pleskonics András és Józsa Mi­hály (természetesen a háttérben ennél jóval többen vannak, akiknek a segítsége nélkül elképzelhetetlen lenne az adás). A mikrofon „ördögét” egyébként arról lehet felismerni, hogy ő is ember. A műsorban, pontosabban a stúdióban sok vendég járt már, az elhangzottakkal kapcsolatban a hallgatók is kérdezhetnek, sőt elmondhatják véleményüket, javasolhat­nak témákat, küldhetnek zeneszámokat szeretteiknek. A vasárnapig „hangoskodó” rádió munkatársai továbbra is várják a megszólalni vágyókat! fotó: szűcs László Sarakba szárítva A zene és a keresztek Azon kapom magamat, hogy csücsülök az utcai pádon és hallgatom az ,,inka” zenészek távoli világot idéző dalait. A srácok valahonnan Latin-Amerikából csöppentek a csabai sétálóutcára. Milyen vidámak, állapítom meg magamban, milyen jó lehet nekik. Járják a nagyvilágot, előkapják az őseiktől örökölt hangszereiket és játszanak, zenélnek, megmutatják önmagukat, csodálatos dallamaikat. S ha már elegendőpénz csörgedezik a hangszertokaiján, akkor irány a következő város, ország. Mennyivel mások ők, mint mi,földhözragadt párák. ..De aztán az idő előrehaladtával egyre inkább úgy tűnik, hogy a pergő ritmusok és a mosolyuk mögött mélységes szomorúság szövögeti remé­nyeit. Eltelik fél óra és megérteni vélem őket: hiszen szegények most a szívüket kitöltő keserűséget öntik ki egy idegen utcára. Már nem irigylem őket. S eszembe jutnak ismerősöm napokban mondott szavai: Ha mindahányan kivinnénk saját keresztünket egy széles utcára, hogy csere­berére felajánljuk, akkor a többiek bajának ismeretében valószínűleg más színben tűnnének fel—az idáig sokszor elviselhetetlennek tartott — terheink. Végül legtöbbünk hazavinné azt, amelyikkel nekivágott a csalfa reménység­nek. Lovász Sándor (Magyari) Emlékek a 250 éves Orosháza történetéből A Rózsa temetőben megkoszorúzták a névadó, Hajnal István síremlékét fotó: fazekas ferenc Parlamenti grafikák

Next

/
Thumbnails
Contents