Békés Megyei Hírlap, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-22 / 94. szám
GAZDASÁG 1994. április 22., pentek o Hamarosan megjelennek az új feltételek (Folytatás az 1. oldalról) — A pályázatra rengetegen jelentkeztek, az országban mintegy tizenötezren —, megyénkben ezerötszázan — lényegesen többen, mint a kiírók előzetesen gomdolták. Lehetetlen volt a törvényes harminc napon belül elbírálni a beadványokat, e mellett felül kellett vizsgálni az érintett tevékenységi köröket és a pályázatokkal szemben megfogalmazott feltételeket is. Az új kritériumok elsődlegesen azt a célt hivatottak szolgálni, hogy lehetőleg azok jussanak így forráshoz, akik a közvetlen termelés céljaira fordítják a pénzt. — A megyénkből hány pályázatot tudtak elbírálni a minisztériumi felfüggesztésig ? — Csaknem ötszázat. Az érintettek a pénzt is megkapták már, illetve a felvétel—korántsem bürokráciamentes — ügyintézése folyamatban van. — Vannak-e információk azokról a konkrét változásokról, amelyek az új kiírásban benne lesznek? — Felelősséggel még nem mondhatunk semmit, hiszen az egész anyagon jelenleg is dolgoznak. Annyi azonban biztosnak látszik, hogy a módosított pályázat még április végén megjelenik a Magyar Közlönyben és a MÉM Értesítőben. — Megítélésük szerint a rendelet közzétételétől számítva a megyében mikorra tudják elbírálni a beadott pályázatokat? — Minden erőnkkel azon leszünk, hogy két hónap alatt elvégezzük ezt a nem kis munkát. Ha a kérelmezők nem érdeklődnek szinte százával naponta, hogy mi van a pályázatukkal, akkor talán valamivel hamarabb is... S persze, ha egy beadványt elbíráltunk, akkor az érintettet azonnal értesíteni fogjuk az eredményről. Lovász Sándor Az ÁVRT megmenti a felszámolás alatt álló cégeket? Magyar privatizáció - félúton Mint arról beszámoltunk olvasóinknak, április 11-én a mezőkovácsházi körzetbe látogatott Szabó Tamás privatizációs miniszter. Az egész napos program végén interjút adott lapunknak. Az első kérdésünk a magánosítás, illetve a privatizáció Békés megyei sajátosságaira vonatkozott. — Először is azért kell magángazdaságot csinálnunk, és ezen belül azért kell az állami vállalatoknak gazdát találnunk, hogy jobban éljenek az emberek — bocsátotta előre Szabó Tamás. — Ez a célja a gazdaság átalakításának. Magángazdaságok nemcsak a privatizációval jönnek létre, hanem azzal is, hogy az emberek kezdeményeznek, hogy komoly külföldi cégek fektetnek be Magyarországon. Hol tart ebben a folyamatban Békés megye? Ugyanott, ahol az ország: félúton. — Ha a Békéscsabai Konzervgyárra gondolok... — Annak az ügye nem privatizációs kérdés. Sajnos a konzervgyár problémája nem egyedi: Békéscsabán is arra a piacra termeltek, amelyik nem tud fizetni. Az elhibázott beruházások, a felvett hitelek törvényszerűen csődhöz, a felszámolás megkezdéséhez vezettek. Ebből az állapotból akkor kerülhet ki a konzervgyár, ha olyan vevőt találunk rá, aki újraéleszti. Nagyon szeretném, ha megtalálnánk ezt a vevőt, dehát — mint mondani szokás — kettőn áll a vásár. Én most egy olyan megoldáson dolgoztatom az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaságot, amelynek az a lényege, hogy az ÁVRT a cégek újraélesztése érdekében kapcsolódjék be a felszámolási folyamatokba. —Mit jelent ez konkrétan? — Egy távoli, nem Békés SzabóTamás: Szeretném,ha megtalálnánk a vevőt a konzervgyárra, dehát itt is kettőn áll a vásár megyei példával tudnám érzékeltetni. Tapolcán van egy szigetelőanyag-gyár. Az utóbbi időben megnőtt a kereslet a termékei iránt. Csak van egy probléma: a cég felszámolás alatt áll, ezért nem bíznak benne se a bankok, se a szállítók, se a vevők. Nos, éppen ezért azt szeretném, ha az ÁVRT bekapcsolódna a felszámolásba, és átmenetileg, addig, amíg az igazi vevőt meg nem találjuk, kézbe venné a tapolcai gyárat. Ki kell ugyanis használnunk a gyár termékei iránt mutatkozó piaci keresletet. Ha ez modellként helyes, úgy gondolom, máshol is, így természetesen Békéscsabán is alkalmazható. Mindennek persze az a feltétele, hogy az illető cég piaci szempontból megálljon a lábán, legyen vevő, aki a termékeit igényli. Egyébként kár az áldozatért. — Ón vállalkozókkal találkozott Mezőkovácsházán... — Igen, és ugyanazokat a problémákat tapasztaltam, mint szerte az országban. Rendbe kell tenni a hitelszférát, csökkenteni kell a vállalkozók munkabérrel, beruházással kapcsolatos terheit. Most végre elindult fölfelé a gazdaság, s nekünk azon kell dolgoznunk, hogy ösztönözzük a befektetéseket. Az induló vállalkozások számára bizonyos tőkepótlási lehetőségeket kell biztosítanunk. Mindenki tudja, hogy ebben az országban nincs elég tőke. Egyébként ilyen tőkepótló intézmény az a regionális fejlesztési társaság, amelyet elsőként itt hoztunk létre Békésben. — Térjünk vissza a privatizációra! Azon a tanácskozáson, amelyet a gyár vezetőivel folytatott, nekem úgy tűnt, hogy ott ts elkelne tőkeinjekció. — Amikor 1992-ben átvettem a privatizáció felügyeletét, úgy ítéltem meg, hogy bizonyos korrekciókat kell végrehajtani a cukoripar tulajdoni szerkezetében. Nem tartottam volna egészségesnek azt, ha az egész cukoripar külföldi kézbe kerül. A magyar tulajdonosi kör megszervezésére jó példa Mezőhegyes. Tudjuk, hogy jó kezekben van a gyár, ugyanakkor a tartós talpon maradáshoz pótlólagos pénzre van szüksége. Az elkövetkező időszak feladata éppen ennek a pótlólagos befektetőnek a megtalálása. Egy ésszerű megoldás mellé nagyon határozottan oda fogok állni ugyanúgy, ahogyan korábban kiálltam a ménesbirtok adósságainak rendezése mellett is. —Milyennek látja a ménesbirtok mostani helyzetét? — Az ember sose legyen elégedett. Ennek ellenére azt hiszem, a birtok biztos munkahelyet jelent az itt élőknek. A vezetésnek van elképzelése arról, hogy hogyan kell jövőt építeni egy ilyen cég számára. Biztos munkahely, rétermett vezetés: a kettő számomra megnyugtató, még akkor is, ha sohasem vagyok teljesen elégedett. Ménesi György Frank Aponyi: Hogyan lehet valaki sikeres vállalkozó? 86. Házi lekvárok, befőttek készítése Biztosan sokan emlékeznek még rá, hogy milyen jó is volt a nagymama által elrakott befőtt és szilva- vagy baracklekvár. Ma már egyre több konzervet lehet kepni, de ezek íze nemigen vetekedhet a házi készítésű befőttekével. A megfelelő élelmiszeripari szabványok betartásával és a szükséges engedélyekkel ezt az üzletet bárki megvalósíthatja a saját konyhájában is. Ä legtöbb munka gyümölcsérés idején van, ekkor kell a gyümölcsöt a lehető legolcsóbban beszerezni, majd a befőtteket elrakni és a lekvárokat befőzni. A következő feladat az üvegek felcímkézésése, ami bőséges tér a kreativitásra. A kézzel írott címke mindenképpen feltűnő lesz az üzletek polcain, esetleg egy egyszerű színes rajzzal is ki lehet azt bővíteni. Ha már nagyban megy az üzlet, akkor is tartsa meg a kézzel írott jelleget és rajzot, de akkor már lehet nyomdával vagy színes fénymásolóval sokszorosítani! Á már elkészült termékekkel keressen fel üzleteket, és ne csak élelmiszerüzletre gondoljon! Sok külföldinek is érdekes lehet az ilyen egyedi áru, ezért például turistaközpontokban, akár ajándákbol- tokban is lehet lekvárt árulni. V igyen kóstolót és kínálja meg az üzlettulajdonost vagy ajándékozzon neki egy üveggel, és ha valóban jóízű a termék, akkor még a tulajdonos családja is segíteni fog önnek, hogy az árut az üzletben kirakhassa! Vigyázzon, hogy akkor se változtasson a recepten, ha beindul az üzlet és egyre több a megrendelés! Ugyanolyan jó minőséget produkáljon, mint eleinte, különben éppen a vállalkozás lényege veszhet el! (Folytatjuk) l’Ol.ITIKAI Várjuk Önt agrártalálkozónkra, melyet Gerlán rendezünk meg április 25-én (hétfőn) 18 órától a polgármesteri hivatalban. Téma: A kisbirtok jelene és jövője. Előadó: dr. Vécsei László önkormányzati képviselő. köztársaság párt Köztársaság Párt® Dr. PREKOP OTTÓ® Házigazda: dr. Prekop Ottó BÉKÉSCSABA, GERLA, CSABASZABADI, MEZŐMEGYER ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐJELÖLTJE Az országos átlagnál is gyorsabban fogyatkozik Békés megye népessége | Természetes népmozgalmi adatok 6500 6000 5500 5000 4500 4000 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 Az ellenérték kivitelét szigorúan szabályozták Küfóldiek kárpótlási jegyei 1994. január 1-jén — az előzetes, részben becsült adatok szerint —Békés megye lakónépessége már csak 401 ezer fő volt, közel 11 ezer fővel kevesebb, mint a legutóbbi (1990) nép- számláláskor és mintegy 3000 fővel kevesebb, mint az előző év elején. A megyében a népességcsökkenés üteme 1993-ban is jóval meghaladta az országost (mintegy 0,8, illetve 0,3%). 1993-ban a népesedési folyamatok főbb jellemzői az előző évekhez viszonyítva lényegében nem változtak, csak valamivel enyhébb mértékben folytatódtak a kedvezőtlen tendenciák. Az élveszületések száma (4470) 3,8%-kal alacsonyabb volt az előző évinél, de a csökkenés üteme mérséklődött. A halálozások száma (6060) 4,7%-kal csökkent az 1992. évihez képest, amikor viszont növekedés volt tapasztalható. Az élveszületések és a halálozások különbözeiéből adódó népességfogyás a megye népességszámát tehát további 1590 fővel csökkentette, de ez 7,2%-kal alacsonyabb volt az előző évinél. Az élveszületési arány (11,1 ezrelék) továbbra is alacsonyabb, a halálozási arány pedig (15,1 ezrelék) magasabb volt az országosnál (11,3, illetve 14,4 ezrelék). Ebből adódóan a természetes fogyás — a népességszámra vetítve 3,9 ezrelék — 26%-kal volt magasabb az országosnál (3,1 ezrelék). Az egyes megyéket tekintve 1993- ban csak Heves, Nógrád, Somogy és Zala megyében volt magasabb az 1000 lakosra számított természetes fogyás, mint Békésben, illetve az azzal megegyező Bács-Kiskun megyében. 1993-ban továbbra is igen kedvezőtlenül alakult a csecsemőhalandóság: ezer élveszülöttből közel 18-an haltak meg az első életévük betöltése előtt, ami alig valamivel kevesebb az előző évinél. Ezzel a megye—az előző évhez hasonlóan — negatív rekordot ért el. Magas volt a csecsemőhalandóság Somogy, Bács-Kiskun és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is (16—17), de Győr- Moson-Sopron, Jász-Nagykun- Szolnok és Komárom-Eszter- gom megyében még a tízet sem érte el. A házasságkötések száma 2060, a válásoké 980 volt, az előbbi 1,7, az utóbbi 15,0%-kal több az 1992. évinél. Központi Statisztikai Hivatal Békés Megyei Igazgatósága Amióta az országgyűlés törvényt alkotott egyes nem Magyarországon élő személyek kárpótlásáról, megszaporodott a külföldről behozott kárpótlási jegyek forgalma. Sokan tesznek szívességet külföldön élő rokonaiknak, ismerőseiknek azzal, hogy vállalják a behozott kárpótlási jegyek értékesítését. Kevesen tudják viszont, hogy a külföldiek kárpótlási jegyének értékesítése, illetve az értékesítésből származó forintért vásárolt ám kivitele engedélyhez kötött. Ezért a témával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket a Magyar Nemzeti Bank Békés Megyei Igazgatóságának segítségével alább megválaszoljuk. A legfontosabb tudnivaló: a külföldi magánszemélyeknek a kárpótlási jegyük magyarországi eladásából származó forintjaikért vásárolt, nem kereskedelmi mennyiségű áruk külföldre vitelét az MNB megyei igazgatóságai engedélyezik. —Kinek adható engedély? — A kárpótlási törvény alapján kárpótlási jegyhez jutott külföldi magánszemély, illetve közvetlen hozzátartozója (szülő, házastárs, egyeneságbeli rokon, valamint testvér) kaphat kiviteli engedélyt akkor, ha a kérelmet megfelelően dokumentálja. — Milyen igazolások szükségesek az engedély kiadásához? — Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal határozata, a Budapesti Értékpapír és Befektetési Rt. „kárpótlási értékpapír átadás-átvételi bizonylata” és az ÁFA-t is tartalmazó kereskedelmi számla. Ezeket az okmányokat kell a kérelmezőnek bemutat- nia.Amennyiben közvetlenül kárpótlási jeggyel történt a vásárlás, a számlának tartalmaznia kell a felhasznált kárpótlási jegy sorszámát, névértékét és a vételárát. Ha a kárpótlási jegy eladásából származó forintért történt a vásárlás, akkor a bróker cég vagy kereskedelmi bank igazoló bizonylatát is csatolni kell, mely tartalmazza a kárpótlásijegy sorszámát, névértékét, valamint a tényleges vételárat. Az eljárásért 500 forint illetéket illetékbélyegben kell leróni.-—A kárpótlási jegyre jogosultak gyakran idős emberek, nem biztos, hogy tudják vállalni a külföldre utazást. Amennyiben a közvetlen hozzátartozó jár el, hogyan kell ezt dokumentálnia? — Amennyiben nem a saját jogon kárpótolt kívánja az árut kivinni, szükségesek a rokonságot igazoló okmányok (pl. születési vagy házassági anyakönyvi kivonat) és külföldi közjegyző vagy két tanú előtt tett meghatalmazás. — Mi a teendő, ha a kivinni szándékozott áru vételárát a kárpótlási jegy forintellenértéke nem, fedezi? — A bank csak abban az esetben adja ki a kiviteli engedélyt, ha az ügyfél a különbözet szerinti összeg hivatalos átváltását konvertibilis valutában igazolni tudja.
