Békés Megyei Hírlap, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-22 / 94. szám

Párhuzamos életrajz kemény politikus feleségekről, akik erősek és gyengédek (11. oldal) 1A HAZA MINDEN ELŐTT! MES MEGYEI HÍRLAP 1994. ÁPRILIS 22., PENTEK ARA: 16,30 FORINT XLIX. ÉVFOLYAM 94. SZÁM Jeszenszky-látogatás Auguszta drámákat olvas Domán Auguszta, az országos József Attila-szavalóverseny első helyezettje, az orosházi Táncsics gimnázium negyedi­kese igazán szép lány. Érettsé­gire készül és így bizony most kevés idő jut az olvasásra. Az irodalom és a zene az élete részévé vált. A Színművészeti Főiskola felvételi vizsgáján az első rostán túljutott (5. oldal) Kérem segítsenek Sacinak! Duska Sarolta gyulai kislány gyermekkorában három évig egészségesen fejlődött, majd izomsorvadás sújtott le rá. Rendkívüli akaraterővel érte el, hogy a jóslatok ellenére nem szorul tolókocsira. Kül­földi gyógykezelésre viszont igen, ehhez pedig 12 millió forint kellene. Sarolta hisz az emberekben, hogy segítenek neki (10. oldal) Talpig vasban és vászonban Tíz évvel ezelőtt, 1984 tava­szán hat alapító taggal és 6000 forint induló vagyonnal kezd­te meg működését Sarkadon a Minőség Vasipari Gazdasági Munkaközösség. A minőségi munka, amelyet célul tűztek ki, csakhamar jó hírnevet biz­tosított az egyre bővülő lét­számú vállalkozásnak. Ta­valy év végén már hat és fél millió forint volt a saját tő­kéjük. A gmk önálló telep­hellyel rendelkezik, és több mint négymillió forint értékű tárgyi eszközt tudhat magáé­nak. A nehéz gazdasági viszo­nyok között is stabil cég ma este ünnepli 10. születésnap­ját a sarkadi Andi presszóban, ahol fellépnek a békéscsabai T. T. Divatstúdió manökenjei is, bemutatva a város butikjai­nak legelegánsabb ruhadarab­jait. Remport Katalin országgyűlé­si képviselő meghívására szombaton megyénkbe látogat Jeszenszky Géza külügymi­niszter. A magyar diplomácia vezetője délelőtt Battonyával ismerkedik, majd egy Arad megyei delegációval folytat tárgyalást a polgármesteri hi­vatalban. Ezt követően a ro­mán vendégekkel közösen megtekinti a battonyai határát­„Bekábítóztak” a holland ka­mionok török vezetői — ug­rott be, amikor meghallottam az alábbi hírt. A két holland rendszámú ka­mion április 20-án, szerda haj­nalban leblokkolt a biharke- resztesi határállomáson. A tö­rök állampolgárságú gépkocsi- vezetők belépésre jelentkeztek. Az ellenőrzés során az éber útlevélkezelő határőr mindkét kamionnál szabálytalanságo­kat észlelt. Az egyik kamion ponyvájának ragasztása ugyanis „rosszul sikerült”. A Határőrség kérésére a he­Tegnapi lapunkban megjelen­tettük a Földművelésügyi Mi­nisztérium 1994. évi pályázati felhívását, amely a Mezőgazda- sági Fejlesztési Alapból a me­zőgazdasági és egyes erdőgaz­dálkodási beruházásokhoz igé­nyelhető támogatásokról szóló tudnivalókat foglalta össze. (Ez a jogszabály a 6/1992-es FM rendelet módosítása, amely ki­bővíti a korábbi lehetőségeket. Például lehetővé teszi, hogy a saját erő pótlására a beruházási kelőhelyet. Délután 13 órától a dombegyházi önkormányzat vendége lesz Jeszenszky Gé­za. A rövid „szomszédolás” után ismét visszatér Battonyá- ra, hogy 14 órai kezdettel la­kossági fórumon találkozzék a helybeliekkel. Battonya után Pusztaottlakára látogat a külügyminiszter, ahol a nem­zetiségi lakosság helyzetéről tart fórumot. lyi vámhivatal beosztottjaival közösen ellenőrizték a gépjár­műveket és azok rakományát. Az egyik kamion üzemanyag- tartályában kialakított rejtek­helyen összesen 211 kiló 284 deka kábítószergyanús anya­got találtak. A heroingyanús származék kartondobozokban és fóliazsákokban elhelyezett 207 csomagból került elő. * A rövid hír nyomán kerestük meg az Orosházi Határőr Igaz­gatóságot. Kérdéseinkre Pakó Józseftől, a szervezési igazga­tóhelyettestől kaptunk választ. érték eddigieken felüli 30 szá­zalékát úgynevezett forráski­egészítő, vissza nem térítendő támogatásként felvegyék a ter­melők.) Igen ám, de a miniszté­rium nemrégiben felfüggesztet­te a pályázatot, így a közöltek félreértésekre adhatnak okot. Az FM megyei hivatalához for­dultunk a legfrissebb informá­ciókért. Szakolczay István fő­munkatárs a következőkkel kezdte: (Folytatás a 9. oldalon) Részvényfelajánlások További 2,3 milliárd forint nagyságú OTP-részvényt ajánl fel az ÁV Rt. kárpótlási jegy ellenében a péntekig tartó jegy­zési időszakban. Aggodalomra nincs ok, hiszen az elkövetke­zendőkben a vagyonkezelő szervezetek még több értékes társaság részvényét ajánlják fel olyan mennyiségben, hogy va­lamennyi kárpótlásijegy-tulaj- donosnak lehetősége lesz részt venni a részcserékben. — Alezredes úr! Volt-e ha­sonló nagyságrendű , fogá­suk” mostanában ? — Ha szorosan a mi területünket és a határőreinket vesszük, akkor ez a legna­gyobb. Sőt! Érzésem szerint Európát figyelembe véve sem sok hasonló nagyságrendű „fogás” volt. —Haforintosítani akarunk, mennyit ér ez a heroinmennyi- ség? — Pontosan 458 millió fo­rintot... Jubilál a Tomi Huszonöt évvel ezelőtt készült el az azóta közismertté vált Tomi mosószercsalád első tagja Szolnokon a Tiszamenti Vegyiművekben. Az első korszerű szintetikus mosópor hazai megjelenésére csütörtökön emlékeztek a szolnoki nagyüzemben. El­mondták, hogy a Tomi Príma megszületése óta a TVM kö­vetkezetesen az élen jár a ve­gyi termékek fejlesztésében, a cég kínálatában szerepelt elő­ször a foszfátszegény, illetve foszfátmentes mosópor. Csábító a kábító! Félmilliárdos rekordfogás a „heroin-kamionban” b. v. Hamarosan megjelennek az új pályázati feltételek Van remény? Nyugatnak repültünk, a Nap után, úgy tízezer méter magasan, pár héttel ezelőtt. A parányi ablakból nézve minden olyan szépnek, harmonikusnak, tisztának tűnt odalenn. Pedig... Mindezzel annak okán hozakodom elő éppen ma, mert április 22-e a Föld napja. Ilyen alkalmakkor hallhatunk emelkedett szónoklatokat, kemény dörgedelmeket arról, hogy pusztulnak természeti kincseink, hogy tönkretesszük környezetünket, egyszóval minden tőlünk telhető módon rongáljuk vén bolygónkat. Mindez persze színtiszta igaz­ság, ám — miközben üres frázissá vált minden figyelmez­tető, okos szó, elkoptatva ilyen-olyan anyagi-politikai érdekek szolgálatában, kisszerű embertársaink által kisa­játítva — ezenközben szinte semmi sem történt valójában. A világ tudós nagy elméi — közöttük a magyar Balogh János ökológus professzor — próbálják a helyes útra terelgetni a természetromboló, önpusztító emberiséget, szerveződnek akciók, mozgalmak — azt hiszem, ők az emberiség lelkiismerete. A „megrongált” Föld végtére is önvédelemre kény­szerülve, a maga mindennél erősebb természeti törvényei szerint gyógyítgatja sebeit, a romokon épít talán valami újat, mást — csakhogy abban a világban nékünk már nem lesz helyünk. Akkor hát nincs remény? Bízzunk, hogy van — ha hallgatunk a lelkiismeretünkre... Tóth Ibolya A koallíció és az ellenzék is felelős A Kereszténydemkokrata Néppárt választási nagygyű­lést tartott tegnap este Békés­csabán, az ifjúsági házban dr. Gáspár Miklós országgyűlési képviselő, Kovács István bé­késcsabai képviselőjelölt, Gá­bor Dzsingisz holland állam­titkár és dr. Szánthó Gyula, megyei elnök résztvételével. Dr. Gáspár Miklóstól hallot­tuk: Európában egyedül csak hazánkban léteznek az úgyne­vezett kétharmados törvények. Ezek megszavazásához az or­szággyűlés kétharmadának igenlő válasza szükséges. Mi­vel a kormánykoalíció a Parla­mentben nem rendelkezett két­harmados többséggel, a meg- szavaztatás végett a kormány­nak gyakran engednie kellett el­képzeléseiből. Ezért a felelős­ség nem csak a koalícióé, ha­nem az ellenzéké is. Például ez utóbbiakat terheli, hogy az or­szággyűlés nem fogadta el a külföldi magyarok szavazására vonatkozó jogszabályt A televí­zió körül egész médiaháború dúl. Nagy írónk, Márai Sándor azt mondta: a kommunizmus­ban az a legrosszabb, ami utá­na jön. S valóban — hangzot­tak a szónok gondolatai — a diktatúrák bukása után gazda­sági, erkölcsi és társadalmi romhalmazt kellett eltakaríta­ni. Az úgynevezett reform­kommunisták is tudják, ha egy évet késett volna a rendszer- váltás, Magyarországon való­ságos forradalom tört volna ki. *** Dr. Szánthó Gyula, a KDNP megyei elnöke lapunk számá­ra elmondta: Ferenczi Balázs, a 4-es körzet korábbi jelöltje — az elterjedt szóbeszédekkel ellentétben — nem lépett ki a pártból, sőt a körösladányi alapszervezet elnökeként to­vább működik. Magyari Barna Ünnepség a Szép utcában Városavató rendezvények Tótkomlóson ­Tomka Judit hagyatéka ez szép, kézzel festett hálószobabú­tor részlete fotó: kovács Erzsébet A városavatási ünnepség ré­szeként — pénteken 14 órai kezdettel — Tótkomlóson Ju­hász Pál polgármester ünne­pélyes keretek között átadja a Szép utcai szlovák emlékhá­zat. Az 1837-ben épült lakó­ház a paraszti, népi építészet jellegzetes darabja. A műem­léki épület berendezése külön figyelmet érdemel. Tomka Ju­dit hagyatékát — miután az önkormányzat a Nemzeti Et­nikai Kisebbségi Hivatal se­gítségével megvásárolta — is itt helyezték el. A komlósiak által csak Juci néniként ismert és tisztelt asszonyról köztu­dott, hogy bútorait maga fes­tette. A művészetek pártolója a 20-as évektől a kitelepítések idejéig 130 színdarabot rende­zett a településen. Mától a tótkomlósi szlová­kok helyi szövetségének lesz itt a székhelye. Az ünnepségsorozat része­ként ezen a napon nyitják meg a tótkomlósi alkotók kiállítását a városi könyvtárban, a szlovák iskola „Harmónia” kultúrcso- portja pedig a művelődési köz­pontban lép fel műsorával. (Csete) Kisiskolák mindennapi gondjai A Békés megyei Kisiskolák Alapítvány támogatásával tegnap délelőtt Nagykamará­son üléseztek a dél-békési tér­ség 300-nál kevesebb tanuló­létszámmal rendelkező általá­nos iskolák igazgatói és meg­hívott képviselői. A szakmai fórum vendége dr. Újfaludi László, a Dél-magyarországi Tankerületi és Oktatásügyi Központ igazgatóhelyettese, valamint dr. Kincses László, a Békés megyei Pedagógiai In­tézet igazgatója volt. Az ülést Mittnacht Jánosné, a nagykamarási iskola igazgatója nyitotta meg, majd Köböl And­rás polgármester ismertette az alapítvány létrehozásának körülményeit és célját. Ezt kö­vetően dr. Kincses László a kis­iskolák hátrányos gazdasági és szakmai helyzetét elemezve rá­mutatott a pedagógiai intézet jelen feladataira. Elsődleges céljaként emelte ki, hogy a helyi igényekre támaszkodva az isko­lák sajátos gondjain kell segíte­ni. Dr. Újfaludi László három témakörre bontva szólt az isko­laszék munkájáról, a nemzeti alaptantervről és az általános iskolák jövő évi finanszírozási rendszeréről. Az iskolaszékek­ről — hivatkozva a minisztéri­um felkérésére elkészített mód­szertani anyagra — elmondta, hogy a most megalakult iskola­székek már nem rendelkeznek olyan jogosítványokkal, mint a századfordulón. A véleménye­zési jogkör gyakorlása az, ami­ben nagy segítséget nyújthatnak az iskoláknak. Csak a gyermek­centrikus, a helyi viszonyokhoz igazodó és a megfelelő jövőké­pet formáló iskola tud jól mű­ködni — hangsúlyozta, végül a feladatokhoz kapcsolódó pénzügyi finanszírozásról szólt. H.M.

Next

/
Thumbnails
Contents