Békés Megyei Hírlap, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-21 / 93. szám
1994. április 21., csütörtök PÁLYÁZAT A Földművelésügyi Minisztérium 1994. évi pályázati felhívása a Mezőgazdasági Fejlesztési Alapból mezőgazdasági és egyes erdőgazdálkodási beruházásokhoz igényelhető támogatásokra A Földművelésügyi Minisztérium az 1993. évi CVI. törvénnyel módosított, a Földművelésügyi Alapokról szóló 1992. évi LXXXVIII. sz. törvény, valamint a többször módosított és a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap kezelésének és felhasználásának egyes szabályairól szóló 6/1993. (1.30.) FM rendelet alapján az alábbi Pályázati felhívást teszi közzé. 1. A pályázat általános célja, hogy a Mezőgazdasági Fejlesztési Alapból biztosítható beruházási támogatásokkal elősegítse — a mező- és erdőgazdálkodás tulajdoni, szervezeti és szerkezeti átalakulását, — a piaci vállalkozásokhoz alkalmazkodni tudó, a hatékony termelés követelményeinek megfelelő, kis- és középvállalkozások fejlesztéseinek megvalósítását. 2. A pályázat útján igényelhető támogatások: Az alapból támogatás igényelhető: — a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások indulásához, illetve továbbfejlesztéséhez, a mezőgazdasági alaptevékenység folytatásához szükséges, azokat közvetlenül szolgáló beruházásokhoz, — az előbbiekben meghatározott beruházások rendeltetésszerű működését biztosító infrastrukturális jellegű, kiegészítő (vízellátás, víztisztítás, vízelvezetés, majori, tanyai mezőgazdasági bekötőút, térburkolat, villamosítás, energiaellátás, helyi távközlés, termény tárolás stb.) beruházásokhoz, — az erdőfeltárás létesítményeihez (erdőfeltáró út, erdei kisvasút, kötélpálya, rakodók és kapcsolódó létesítményeik), — az erdőtelepítés és ápolás gépi berendezéseinek beszerzéséhez, valamint — a felsorolt beruházások működésükhöz szükséges tartós készletek beszerzéséhez felvett banki hitelek kamatterheinek mérsékléséhez, — továbbá egy alkalommal forráskiegészítés a beruházás költségének 30 százalékáig, de legfeljebb 500 ezer forintig terjedő összegben, vissza nem térítendő támogatás formájában. (Az utóbbi két támogatási forma is csak pályázati úton, beruházásokhoz kötődően vehető igénybe.) 3. A pályázat benyújtására jogosultak (szervek és személyek) megnevezése: Az alapból nyújtható támogatásra pályázhatnak azok a —jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, — egyéni vállalkozók, más magánszemélyek, mezőgazdasági kistermelők, — termelők által alapított mezőgazdasági kisegítő szolgáltatást végző gazdálkodók, akiknek a pályázat benyújtását megelőző évben — szervezeti átalakulás miatt létrejövő, vagy a tárgyévben alapított új vállalkozások esetében a pályázat benyújtásának évében — a mező- gazdasági vagy erdőgazdálkodási termelő tevékenységből származó éves árbevétele várhatóan nem haladja meg a 150 millió forintot. A támogatásra a termelők és a szolgálatást végző gazdálkodók, gazdasági tevékenységük méretével összhangban lévő — ültetvénytelepítés kivételével — legfeljebb két év alatt megvalósítható, 500 ezer forintot meghaladó, de 60 millió forintot el nem érő fejlesztéseikkel pályázhatnak. 4. A pályázat benyújtásának és érvényességének ideje: A pályázatokat csak a tárgyévben kezdődő — de meg nem kezdett — beruházás támogatására lehet benyújtani. Tárgyévi elbírálásra legfeljebb a tárgyév szeptember 30-áig, 25 millió forint értékhatár alatti beruházás esetén október 15-éig lehet a pályázatot benyújtani. A pályázatokat 10 példányban kell elkészíteni és benyújtani, kivéve az 1 millió forint értékhatár alatti fejlesztéseket és a kizárólag gépbeszerzésre irányuló 2 millió forint értékhatár alatti beruházásokat, amelyeknél elegendő öt példány benyújtása. Az elbíráló szerv (minisztérium, földművelésügyi hivatal) által kiadott támogatási engedély érvényét veszti, ha a támogatási szerződést a pályázó a kézhezvételtől számított 60 napon belül nem köti meg, illetve a támogatási szerződés megkötésétől számított négy hónapon belül a pályázó a kivitelezést, a beszerzést nem kezdi el. 5. A támogatás módja és mértéke: A pályázati felhívás melléklete tartalmazza, hogy milyen beruházási célokra lehet támogatásért pályázni, valamint az egyes céloknál milyen a támogatás formája és mértéke. A rövid lejáratú (egy éven belüli) pénzintézeti hitelekhez és a vállalati hitelekhez kamattámogatás nem adható. 6. A pályázat benyújtásának helye: A pályázatokat a megvalósítani tervezett beruházás telephelye szerint területileg illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani. 7. A pályázat formai és tartalmi követelményei: A pályázati felhíváshoz csatolt 1. és 2. sz. útmutatóknak megfelelő tartalommal kell a pályázatokat összeállítani. Ezek az útmutatók tartalmazzák mindazokat a szakmai, formai, tartalmi követelményeket, a pályázatokhoz csatolandó dokumentumok megnevezését, amelyek a pályázat összeállításához szükségesek. A pályázati felhívás 3. sz. útmutatója tartalmazza a fogalmi meghatározásokat, értelmezéseket, és a KSH elnökének 9017/ 1991. (SK 8.) sz. közleménye alapján ismerteti a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerét. Ez utóbbi eligazítást nyújt a mezőgazdasági tevékenységek és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások meghatározásához, amely alapja a támogatásban részesíthető fejlesztések körének. 8. A pályázat elbírálásának rendje: A megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal a pályázatokat — a formai, tartalmi követelmények teljesítése szempontjából — ellenőrzi. Hiányos kérelem esetén a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal a pályázót, határidő megjelölésével, hiánypótlásra hívhatja fel, egyben közli, hogy a határidő elmulasztása esetén a pályázatot a rendelkezésre álló adatok alapján bírálják el. A megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal a pályázatokat véleményével ellátva.terjeszti fel a Földművelésügyi Minisztériumban működő Agráifejlesztési Bizottsághoz. A bizottság javaslata alapján a minisztérium dönt. Ez alól kivételt képeznek az 1 millió forint értékhatár alatti fejlesztésekre, valamint a kizárólag gépbeszerzésekre irányuló 2 millió forint értékhatár alatti pályázatok, amelyeket a földművelésügyi hivatalok bírálnak el. A pályázatot — ha azt a földművelésügyi hivatal bírálja el, a hivatalhoz történő beérkezését (hiányos pályázat esetén a hiány pótlásától számított) követő 30, — a bizottsághoz történő beérkezését (illetve hiánypótlást) követő 45 napon belül kell elbírálni. 9. A pályázat elbírálásának közlése: A minisztérium a döntéséről a pályázót, az Állami Fejlesztési Intézetet és a területileg illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalt értesíti. A földművelésügyi hivatal, a hatáskörébe utalt pályázattal kapcsolatos döntésről értesíti a pályázót, az Állami Fejlesztési Intézetet és az Agrárfejlesztési Bizottságot. Az elfogadott pályázatok jegyzékét a minisztérium évente egy alkalommal a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben, a földművelésügyi hivatal pedig a helyi sajtóban teszi közzé. 10. Az elnyert támogatás kifizetésének rendje: A minisztérium, illetve a földművelésügyi hivatal, a támogatást elnyert pályázók részére a támogatás kifizetését engedélyező iratot állít ki, amelynek alapján a pályázó támogatási szerződést köt az Állami Fejlesztési Intézettel. A támogatási szerződés tartalmazza az engedélyezett támogatás összegét, százalékát és formáját. A támogatási szerződés egy példányát megkapja az a bankszervezet, amelyet a pályázó a beruházás finanszírozásának lebonyolításával megbíz. Azok a pénzintézetek, bankok bízhatók meg a finanszírozás lebonyolításával, amelyek erre vonatkozó szerződést kötöttek az Állami Fejlesztési Intézettel. Ezek a következők: Kereskedelmi és Hitelbank Rt., Magyar Hitelbank Rt., Budapest Bank Rt., Mezőbank Rt., Agrobank Rt., Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., Külkereskedelmi Bank Rt., Postabank, Takarékszövetkezeti Bank, Rákóczi Regionális Bank, Invesztbank, továbbá számos takarékszövetkezet. A bankok köre természetesen bővülhet az ÁFI-val való szerződés esetén. A finanszírozó bank a támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően, a meghatározott forrásarányok figyelembevételével folyósítja a pályázó számára a támogatást. Amennyiben a pályázó az általa tervezett beruházás megvalósításához, saját forrásainak kiegészítésére banki hitelt is igénybovesz, és nem rendelkezik az ehhez szükséges mértékű vagyoni garanciával, a bank által engedélyezett hiteleket részben az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány is garantálhatja, abban az esetben, ha az alapítvány feltételeinek a fejlesztés megfelel. (Az alapítványt alapító bankok: Agrobank Rt., Budapest Bank Rt., Kereskedelmi és Hitelbank Rt., Mezőbank, Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt.) 11. A támogatás felhasználásának ellenőrzése és elszámolásának rendje: A pályázó köteles nyilatkozatot tenni arról, hogy az általa megvalósítani tervezett beruházás költségének 30 százalékát, de legfeljebb 500 ezer forintot kitevő vissza nem térítendő forráskiegészítést első ízben veszi igénybe. A támogatást elnyert pályázónak a támogatási szerződésben a beruházások megvalósításával, hasznosításával, illetve—visszterhes támogatás esetén — a támogatás visszafizetésével kapcsolatban is kötelezettséget kell vállalnia. Ennek megfelelően a pályázó köteles a saját tulajdonát képező ingatlan(ok)ra a visszterhes támogatással azonos összegű jelzálogot az Állami Fejlesztési Intézet javára bejegyeztetni. A zálogjog bejegyzése a támogatással megvalósítani tervezett beruházásra beszerzendő gépekre is lehetséges. E kötelezettségek betartásával összefüggő helyszíni ellenőrzést, a támogatási szerződés felbontására irányuló feladatokat a döntési jogkörhöz igazodóan a Földművelésügyi Minisztérium és a földművelésügyi hivatalok látják el, az Állami Fejlesztési Intézet, az erdőfelügyelőségek és az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet szükség szerinti bevonásával. Az ellenőrzés alapbizonylatai: a jóváhagyott pályázat, a támogatási szerződés, a támogatásból megvalósult és kifizetett tárgyi eszközökről, immateriális javakról szóló számlák és a beruházó által a beruházás megvalósításáról készített beszámoló. A támogatást elnyert pályázó fejlesztésének megvalósítási időszakában, félévenként köteles írásos jelentést benyújtani a területileg illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalnak, amelyben a beruházás megvalósításának helyzetéről ad tájékoztatást. A beruházás befejezése után a pályázó a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítéséről, a szerződésben meghatározott időpontig az ÁFI által kiadott útmutatónak megfelelő tartalmú beszámolót készít, amiből két példányt a megyei földművelésügyi hivatalnak és egy példányt az Állami Fejlesztési Intézetnek küld meg. 12. A támogatás rendeltetéstől eltérő felhasználásának következményei: Ha a pályázó a jóváhagyott bemházást nem valósítja meg (vagy csak részben valósul meg), a szerződésben meghatározott időben nem helyezi üzembe, vagy megvalósulása után 5 éven belül eltérő rendeltetéssel hasznosítja, illetve eladja, továbbá ha — korábbi nyilatkozata ellenére — a csak egyszer igénybe vehető 30 százalékos, legfeljebb 500 ezer forint vissza nem térítendő támogatást többször is igénybe vette, akkor a támogatás teljes összegének vagy arányos részének, késedelmi kamattal növelt visszafizetése kerül elrendelésre. A késedelmi kamat mértéke a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A támogatás rendeltetéstől eltérő felhasználását az elbíráló szerv állapítja meg és a támogatás visszavonásáról írásban értesíti a beruházót. Döntéséhez figyelembe veszi az Állami Fejlesztési Intézet, a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalok, az erdőfelügyelőségek és az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet javaslatát. 13. A pályázatnál alkalmazandó jogszabályok: A Földművelésügyi Alapokról szóló 1992. évi LXXXVIII. törvény és az ezt módosító 1993. évi CVI. törvény. A Mezőgazdasági Fejlesztési Alap kezelésének és felhasználásának egyes szabályairól szóló 6/1993. (1.30.) FM rendelet, azt ezt módosító 40/1993. (IX. 29.), továbbá a 4/1994. (I. 18.) FM rendeletek. A számvitelről szól az 1991. évi XVIII. törvény. A társasági adóról szóló többször módosított 1991. LXXXVI. törvény. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló többször módosított 1991. évi XC. törvény. 14. A pályázatok ügyében részletes felvilágosítást adnak: — Földművelésügyi Minisztérium Agrárfejlesztési Bizottságának Titkársága (telefon: 132-1546) — Megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalok — Állami Fejlesztési Intézet Területfejlesztési és Munkahely- teremtési Osztály. Budapest, 1994. január Földművelésügyi Minisztérium Közgazdasági Főosztálya MELLÉKLET A mezőgazdasági és egyes erdőgazdálkodási beruházások támogatásának mértéke és módja: Beruházási cél A támogatás módja és mértéke (bekerülési költség %-ában) vissza nem visszatérítendő térítendő a) Növénytermesztés és kertészet b) Állattenyésztés — c) Vegyes gazdálkodás — d) Az a)—c) tevékenységek, illetve az erdőgazdálkodás kisegítő szolgáltatásai — e) Az a)—d) tevékenységek folytatásához szükséges beruházások funkcióképességét biztosító kiegészítő infrastrukturális beruházások 40 f) Erdőfeltárás létesítményei 40 g) Erdőtelepítés és -ápolás gépi berendezései — h) Az a)—g) beruházások megvalósításához felvett hitelek kamattámogatása 50 i) Az a)—g) beruházásokhoz felvett éven túli lejáratú forgóeszköz-hitel kamattámogatása 50 j) Forráskiegészítő támogatás 30, de legfeljebb 500 EFt 50 50 50 50 50 Beruházáson a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény szerinti fogalmat kell érteni. A h) és i) ponthoz: a vissza nem térítendő támogatás összege a tartós készletek beszerzéséhez folyósított pénzintézeti hitel mindenkori kamatának 50%-a, folyósítása a hitel futamidejéhez igazodik.
