Békés Megyei Hírlap, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-16-17 / 89. szám
MŰVÉSZETEK- TÁRSADALOM 1994. április 16-17., szombat-vasárnap Képmetaforák Fülöp Ilonától A mítosz alapelve a körforgás, a visszatérő ismétlődés A történelem, a politika többször közbeszólt... Az Ady-hagyaték váradi őrzője Korszakunk művészete eltávolodott attól az ideáltól, hogy az ember esendően bizonytalan létének egy kitüntetett helyen újra köze lesz a világhoz, ami lényegében érinti őt. Fülöp Ilona grafikus az Iparművészeti Főiskola tipográfiai tanszékének könyv- művészeti szakán végzett. Tudja, hogy a grafika valójában illusztratív, segédműfaj volt. Mégis a „jó szolga” szerepköréből — iniciálék, kalligráfiák — A tárlaton kiállított Alföld II. akkor vált önállóvá, amikor a grafikus eszközökkel készült festményvázlatok függetlenedtek a majdani táblaképektől, s így a hangsúlyok a vonal kifejezőerejére, a tónusok, féltónusok által megadható intimitására, bensőségességre helyeződtek át. Bár valóban, a nagy művészeti változás az elmúlt másfél évtizedben a festészet világában történt meg. Éppen Magyarországi sajátosság, hogy a hatvanas években, Kondor Béla és követői nyomán, a grafikai műfaj a festészet elé lépett. Fülöp Ilona a maga emáncipált útját járja, kikerülvén mestereinek holdudvarából — Kass János, Baska József — Derkovits- ösztöndíjban részesül. A létkényszer visszatéríti szülővárosába, Orosházára, ahol „a semmi ágán ülve” keresi magában az önismeret titkos, felszabadító útjait. Az Alföldi Tárlaton kiállított grafikai lapok, a poézis élmény inspiráló ereje — Petőfi Sándor Alföld című költeményének lírai szövetéből kibomló tusrajza — körülöleli a vers strófáit. Mintegy allegorikus sűrítés tézislapja, amiben tetten érhető a művészember energiatelített személyisége—az európai kultúrához kötözött időkeresés gyötrelme. Egyéni mitológiája egy szürreális téregészet teremt, amiben átmetszett organikus lények mozognak, lüktetnek, melyben a képmetaforák átszövik, áthatják egymást. Ugyanakkor ebben a metafizikus térben—evolúciós folyamat eredményeként—új vizuális összefüggések jelennek meg, sajátos komponálású mű mutációk. Romantikus szemléletű, barokkos burjánzások, lá- tomásos alakok — ember- és állatszerű lények—belső dadogásban ki nem mondható kétségekkel. A tusrezonancia vonalak a sötét és világos foltérintések — odakent pacák — a lélek legmélyebb bugyraiból törnek elő és szakadnak fel! A titokteli magát rejtő iszo- nyodást hívja elő, ami nem tervezhető, nem irányítható, de vízióban, látomásban előre vetíthető — szublimálható! A megidézett művek Babits Mihály Jónás könyve, Kalevala stb. saját gondolati látomásának rajzba dúsításával, illusztráció helyett a költői művek együttélésével, kifejezésre juttatja civilizációnk rémisztő meghasonlá- sát, melyben az ember mindent a birtoklás fölényéből csak önmagára irányulva vesz észre. Fülöp Ilona megálmodott madarai huszadik századi áldozatok. Légies, anyagtalanul lebegő sziklarajzok, amelyek felidézik a madárban az eget: az elpusztult lények, holtak égbe szálló lelkét. Elrajzolásaival, mint az elvakart seb fájdalma, sérülésében vérző emberi lény — gyógyíthatatlan, hiába kötözött, mégis reménytelenül felemelő! A hagyományos grafikai színesség tónushatárait valódi színekkel is érvényesíti. A kép telített, rovátkolt felületeit darabos, tört vonalakkal ellenpontozza a maga sajátos expresszív naturalizmusában. A mítosz alapelve a körforgás, a visszatérés periodikussá- ga, a folyamatba ágyazott motívumok ismétlésével, stílusával sajátos ikonográfiái képi tartalmakat hoz elő újabb és újabb vizuális összefüggésekben. Fülöp Ilona művészete bizton megtalálja azokat az utakat, amelyek más formák felé visznek—ugyanabból az életből! A meditációs olvasat mindenkinek személyes lehetősége, menjünk közel hozzá, hiszen a feltáruló rejtett titkokat csak a nyitott lélek érzékenysége hite- lesíti ^ Szilágyi András A Barátság első száma Szélfútta, szélámyékos identitáskeresés helyenként viharos zavarait kerülve, közepette megjelent egy folyóirat, mely beköszöntőjében azt írja: „Sohasem jelent még meg Magyarországon olyan folyóirat, amely a hazánkban élő kisebbségek, etnikai csoportok, nemzetiségek hangját felerősítve, a sokaságon át igyekezett volna megközelíteni az egységet.” Örülök: „...mert a szabadság felelősség. És a demokrácia: tanulási folyamat. Meg kell tanulnunk türelemmel viseltetni egymás iránt.” Barátság, ez a folyóirat címe. A megbékélést a Kárpátmedencében éppen úgy, mint Közép-Kelet-Európában csak és kizárólag a kölcsönös, jobb megismerés segítheti elő. A Barátság beköszöntőjében szükségét érzi annak, hogy összefoglaló folyóirata legyen a szomszédok iránt sem közömbös magyar olvasó figyelmének felkeltésében. A kölcsönösség jegyében bízik abban, hogy a mássággal szembeni ellenérzés eloszlatható és megteremtődhet egymás légkörének megbecsülése. A műfajilag változatos folyóirat cikkeit írták többek között Dedinszky Gyula, Danie- lisz Endre, Bede Anna, Ember Mária (könyvszemle), Szabó György (tv-jegyzet). A Barátság kiadója a Filantróp Társaság, a szerkesztőség vezetője Ember Mária. A közelmúltban a szeghalmi Ady-kiállítás megnyitására hazánkba érkezett Tóth János, a nagyváradi Ady-múzeum igazgatója, akivel Adyról és a mai Ady-képről beszélgettünk. — Hogyan kezdődött az Ón vonzódása Ady hoz? — Még diákkoromban ellátogattunk az Ady-múzeumba, ahol az akkori igazgató, a múzeum megalapítója, a legendás Tabéri Géza kalauzolt végig bennünket. Nagy élmény volt, de akkor álmomban sem gondoltam, hogy egykor én lehetek ennek az intézménynek a vezetője. —A szeghalmi kiállítás megnyitóján utalt arra, hogy kettős kapcsolat is van a két város és részben Ady között. — A két város közötti kapcsolat adott, hiszen a Sárrét és Szeghalom az egykori „Bihar- ország” peremén, Váradtól nem nagy távolságra volt. Ami az Ady-múzeumunkat illeti, talán nem mindenki előtt ismert, hogy a gyűjteményünk jelentős része abból a hagyatékból származik, amelyet a korábban Szeghalmon élt Rozsnyai házaspár gyűjtött össze. Rozs- nyaiék és főleg a feleség, Dapsy Gizella, vagyis Nyl rajongása Ady iránt abban is megnyilvánult, hogy komoly kutatómunkával értékes relikviákat gyűjtöttek össze. Ezt vásárolta meg 1942-ben a nagyváradi vezetés a létesítendő Ady-múzeum részére. Az már a történelem fintora, hogy a politika többször szólt közbe, és a múzeum végül csak 1957-ben jött létre. Tóth János múzeumigazgató — Mennyire élő az Ady-kép vagy ha úgy tetszik, az Ady- kultusz a vele szorosan összefonódó Nagyváradon ? — Várad mindig büszke volt arra, hogy Ady itt élt a városban. Halálának hírére fekete zászlót tűztek ki a városháza tornyára, vezércikkek méltatták az elhunyt költőt, vagyis tulajdonképpen már halála másnapján megkezdődött az Ady-kultusz. Még ekkor döntés születik arról, hogy szobrot kell állítani Ady- nak, és 1919 februárjában megalakul az első Ady-társaság is. Ezt követően is szinte minden évben volt valamilyen megemlékezés vagy ünnepség a költővel kapcsolatban. Mint érdekességet meg lehet említeni, hogy amikor Nagyvárad Magyarországhoz tartozott, 1944. januárjában nagyszabású emlékműsort szerveztek halálának 25 éves évfordulójára. Talán furcsa, amit mondok, de a váradi Ady-kultuszhoz az is hozzájárul, hogy a város régi központja még ma is a századforduló hangulatát idézi. Aki egy kicsit is ismeri az Ady-hagyatékot, a helyszínen nyomon tudja követni, hogyan mehetett át például a Royálból az Emkébe, ahol megismerkedett Lédával. A múzeumunknak ez a feladata, hogy tudatosítsa, ébren tartsa Ady emlékét. — A mai fiataloknak mit jelent Ady? — Természetesen ismerik a műveit, és azt hiszem, minden környékbeli, magára valamit is adó magyar tanár legalább egyszer elhozza gyerekeit a kiállításunkat megtekinteni. Most januárban, a költő halálának 75. évfordulójára nagy szavalóversenyt kezdeményeztünk, melyen igen sok fiatal vett részt. —Mondhat-e napjaink felfokozott tempójú világának valamit a századforduló Ady Endréje? — Hiszem, hogy nagyon is sokat. Csak egyetlen példa ennek illusztrálására. Az köztudomású, hogy Ady számtalan publicisztikai művet is hagyott hátra. Ezek közül egyre szeretnék most utalni. 1903-ban Nagyváradon bemutatták egy román író drámáját. Erről Ady írt egy cikket, melyben a nem túl jelentős darabot néhány sorban „elintézte”, majd hosszasan írt arról, mennyire fontos, hogy egy román drámaíró művét bemutatták a városban, ezzel jelezve, hogy a különböző nemzetiségű népeknek a kultúra területén együtt lehet és kell is működniük. Azt hiszem, ez mára sem veszített semmit aktualitásából. Gila Károly Mocsár József: Szublimáció mozdulat nélkül a szétfolyó határok tehetetlenségében az éjszaka formátlan vergődésében ebben a kimozdíthatatlan iszonyatban csak a kezem talán ahogy az ujjaid megakadtak benne Weidmann József Hol a határ? Kutyák ugatnak Almomban Talán Mondani akarnak valamit Kutyák ugatnak ki Almomból A fejemet akarják Kölcsönkért hitemet Köteleimet Nem érzem Az értelem... Ki vagy?... Kezek... Hol... Egy kés... Ne...!!! Zúgó fejjel ébredek... Ki a fene ugat odakint?!? (Lapunknak a költészet napja alkalmából meghirdetett pályázatára beküldött versével a gyulai Mocsár József első, a gyomaendrődi Weidmann József második díjat nyert.) POLITIKAI HIRDETÉS EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel a játékkal most utoljára találkozhat. A VÁLASZTOK) kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja: A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjtötte mind a 13 ellenőrző szelvényt, és felragasztva 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VÁLASZTOTÓ, 1537 Budapest, 114. Pf., 453/408.), sorsoláson vesz részt. Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást, tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! KORMÁNYZAT L Az első függetten mag} ar kormánynak - 1848-ban - elsőnek? (Csak miniszterek!) 1.24 118 összesen nyolc minisztere volt Mennyi volt a rendszerváltozás utáni X. 15 □ 1 Mennyi voll ebből a tárca nélküli miniszterek száma? 1.10 18 X4 □ 3. Mennyi volt a Miniszterelnökség éves köteégvetési kerete 1990-ben? 1.2.639 millió Ft 1798millióFt X. 264 millió Ft □ 4. Hogan jelenik meg az ország lakosságát sújtó gazdasági hanyatlás, a szükséges takarátosság a Miniszterelnökség idei költségvetésében? 1. mindenkinek takarékoskodnia kei, a költségvetést csökkentették 1 a feladatok nem csökkentek, a költségvetés maradt a ’90-es szinten X. csak az áHampolgároknak kell takarékoskodniuk, a költségvetést 123 milliódra (4666%-kal) emelték I __! 5. Miért kellett a rendszerváltozás első kormány ában dolgozó környezetvédelmi helyettes államtitkárnak távoznia 1990-ben? Lmeit nem értett a dolgához Invert más helyet keresett magáná X. mert részt vett egy környezetvédelmi demonstráción I__I 6. A Magyar Rádió idei költségvetése szerint a működtetési költségeken kívül a dotáció 0 FL Mennyi kapott meg a rádió a kormánytól? LO-bólDuIlát 1 még ó fizetett X. 105 millió R-ot az elbocsátásokhoz LJ 7. Melyik párt képviselői nyújtották be a legtöbb önálló képviselői indítv ányt az 1990-94« parlamenti ciklusban a kormányon kívül? 1 az MDF lazSZDSZ XazMSZP U 8. Hány törvényt vagy törvényrészt minősített az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek 1990 és 1993 között? 1.17-et Itat X. 2-t □ 9. Melyik parlamenti pártot hagyták el legtöbben képviselői? 1.MDF 2. MSZP X SZDSZ □ 10. Az általa benyújtott törvényjavaslatok hány százalékát vonta vissza maga a kormány ? 1.2-3M 15-6M X több mint 10%-át □ 11. Ki került az elmúlt négy évben minkzleretrMjód kezdeményezés (feljelentés) következtében korrupciós ügy miatt bíróság elé?__ 1. aki korrumpált lakit korrumpáltak X aki nyilvánosan beszét róla I__I 1 1 Mire buzdította dolgozóit Dr. Boross Péter miniszterelnök 1974 ny arán mint a Dél-pesti Vendéglátóipari Vállalat igazgatója? 1. passzív ellenállásra 1 amire az akkor már létező demokratikus ellenzék tiltakozó demonstrációra X az MSZMP XI kongresszusa és a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére felajánlott szocialista munkaversenyie I__I N U » < FORDÍTS! Csobai László