Békés Megyei Hírlap, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-15 / 88. szám

HlÉKfiS MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1994. április 15., péntek Mi újság a vetomagfronton? Magyar és külföldi termékek sokféle mennyiségben, jó minőségben Korán reggel, boltnyitás után fotó: fazekas ferenc Frank Aponyi: Hogyan lehet valaki sikeres vállalkozó? 83. Egyedi képzőművészeti darabok eladása A helyes szám A Békés Megyei Hírlap 1994. április 13-ai számában megje­lent „Befizetés a Bérgarancia Alapra” című cikkben a mun­kaadói járulék II. beszedési számla számát tévesen adtuk meg. A munkaadói járulék II. beszedési számla helyes szá­ma: 232-90605-6050 Obsuszt András, AZ APEH OSZTÁLYVEZETŐJE A sokévi átlag duplája esett Az elmúlt években aszály volt, most meg hetek óta hull ránk az égi áldás. — Jó ez a mezőgazdaság­nak? — tettük fel a kérdést Szudár Béla meteorológus­nak. — Tény, hogy egy hét alatt leesett az egész április csapa­déka. De ez pontosan az elmúlt évek csapadékszegény idősza­kát pótolja. Miután nem zápor- szerűen esett az eső, szépen leszivárog a mélyebb rétegek­be is. — Ha jól értem, pótolja az elmúlt esztendő esőmennyisé­gét. — 1993-ban április közepé­ig nem volt probléma, május­tól lehet az aszályosabb idő­szakot számítani. Most vi­szont, ha májusban nem esne, nem lenne olyan nagy a prob­léma. — Meg tudná mondani, hogy a sokévi átlaghoz viszo­nyítva mennyivel esett több csapadék április közepéig? — Durván a duplája esett le a megyében. BÉ A gyulai Farmer Gazdabolt fofgalma a vártnál jobb volt eddig, remélhetőleg így is folytatódik, jegyzi meg elöljá­róban Szabó Gyula boltvezető. Vagyis az áprilist és többit még nem lehet tudni. Az eső már két napja esik, amikor be­szélgetünk, ami jó is, meg rossz is. Jó mindenre, ami már földben van, nem jó viszont a virágzó fák beporzására, amit a méhek ilyenkor nem tudnak elvégezni. A boltban az eső dacára is pezseg az élet, pedig a virágmagvak kéreslete is alább hagyott, mert a bő vá­lasztékból már sokat elvetet­tek. A bolt vevőköre kiterjedt, a kis hobbikertesektől kezdve a fóliásokon keresztül a kis és nagyobb birtokosokig szinte mindenki, s nem csak Gyulá­ról, hanem a környező falvak­ból is idejárnak. És válogat­hatnak, mert az ellátottság jó­nak mondható mennyiségben és minőségben is. Virág- és zöldségmagvakból, de gabo­naféleségekből is magyar és külföldi termék áll rendelke­zésre, sokféle változatban. Kell is, mert változnak, na­gyobbak lettek az igények például a többféle katalógus nyomán a virágfronton, s ma már ezeket is ki tudják elégíte­ni. Vagy a fóliások különböző elvárásait, hogy a szinte egész évi folyamatos termelést újabb, kelendőbb, sőt divato­sabb termékekből biztosítsák. Most a kukorica, cukorré­pa, takarmányrépa, zöldborsó vetésének a szezonja követke­zik, s mindből igen sokféle a választék. Szóba kerül, hogy a reklámnak van-e forgalomnö­velő szerepe, például a rádió­ban, tévében Pajonírnak becé­zett Pioneer hibridkukorica­vetőmag tekintetében. A boltvezető szerint ez a fajta reklám nem igazít el, mi­vel azt nem közlik, hogy közel 20-féle ilyenfajta vetőmag van forgalomban a Helga ne­vezetűtől a Florentínáig. így aztán» a vevő nem tudja, ha­csak nem szakember és olva­sott, hogy erre a vidékre a Chi­ara a jó ezekből az amerikai kukoricákból. De a legjobb a Kiskun magyar fajta. Hát ennyit a reklámról, amely te­temes kiegészítő magyarázat­ra szorul a boltban. Egyébként és végezetül, mert ez is az igazsághoz tarto­zik, az ellátás csak tél végén akadozott. A mákvetőmaggal volt baj, mivel a megszokott­hoz képest többszörös lett az idei kereslet. Valószínűleg a jól beütött tavalyi év miatt, de aztán a cégek drazsírozott má­kot hoztak forgalomba, ami­ből sokkal kevesebb szüksé­ges. Vass Márta Azok, akiknek van megfelelő kézügyességük és kellően kre­atívak, jól jövedelmező üzlet­re számíthatnak egyedi gyárt­mányú műtárgyak eladásá­val. Ha ön szeret fafaragással, ékszerkészítéssel vagy érde­kes bőrtárgyak készítésével foglalkozni, már csak azokat a helyeket kell megtalálnia, ahol ezek eladhatók. Ameri­kában a hazai karácsonyi vá­sárokhoz hasonló utcai kira­kodóvásárok már egész évben vannak. Ilyeneket kellene itt­hon is felkeresnie, mert ez ki­váló lehetőség, hogy műtár­gyait eladja. Főként kirándu­lóhelyeken, idegenforgalmi központokban lehet sikere, ahol több turista megfordul. Sok ember számára okoz nehézséget, hogy mit vegyen ismerőseinek különböző al­kalmakra, és a megszokott vi­rág, édesség helyett esetleg szívesen vennének valamit, ami egyedi darab. Az ön áruját tulajdonkép­pen bármely üzletben árulhat­ják; ha felkeresi a környék bu­tikjait, kereskedőit, mintákkal látja el őket, esetleg bizo­mányba otthagyja az árut, ak­kor ezzel nem teremt verseny­helyzetet az üzlet számára. Sőt, sok üzletben még dekorá­ciónak is kitűnően megfelel majd az ön kézimunkája, kerá­miája vagy bizsuja. Ugyanez érvényes éttermekre vagy akár bankokra is, bármilyen helyre, ahol sokan megfordulnak. Az ár, amit szabni fog, az alapanyag árából és a munka­díjból tevődik össze. Amíg nem indult be az üzlet, addig ne számítson magas munkadí­jat, hisz amúgy is olyasmivel foglalkozik, amit szeret és ha tisztes haszonra tesz szert, rö­videsen emelheti az árait. (Folytatjuk) Szeretne Ön több pénzt csinálni? Jöjjön cl az American Business School kétnapos előadás-technikai tanfolyamai valamelyikére! Mint a Békés Megyei Hírlap újságolvasó­ja kedvezményt kap és megismerkedik más üzlettulajdonosokkal, vállalatvezetőkkel, menedzserekkel, üzletkötőkkel, kereskedőkkel, azaz vállalkozókkal vagy leendő vállalkozókkal. Még ma kérjen részletes tájékoztatót programjainkról! American Business School: 1122 Budapest, Goldmark K. u. 14. Tel.: 155-3161; 175-1477; (9—16 óráig). Fax: 1551-524. A már leadott ötleteket meghallgathatja telefonon is, és amerikai utazást nyerhet! Hívja a 06 (90) 309-008-as telefonszámot! Mezőberény központjában, a Luther téren, a BERÉNYTEX bérleményében kezdte meg te­vékenységét a budapesti szék­helyű PLÁVI Nagykereske­delmi Export-Import Kereske­delmi EGYÉNI CÉG, mely­nek tulajdonosa egykoron a városból származott el. A he­rényi telepen ötven helybeli tartósan munkanélküli dolgo­zik, valamennyien olyanok, akiket a polgármesteri hivatal — a jól informáltak szerint — minősített szelektálást köve­tően közvetített ki. A Textil Ktsz-ként ismert cég új épüle­tét egy jó évtizeddel ezelőtt adták át. Akkortájt konfek­cióüzemnek készült. Most két műszakban papírválogatás fo­lyik benne. Éppen váltáskor érkezünk. Hírünk futótűzként terjed, pillanatok alatt min­denki ott-terem. A beszélge­tésünk elején kérik: ők nem a nevüket akarják a lapban vi­szontlátni, hanem a tényeket. Persze, ha kell, valamennyien vállalják azt, amit mondtak, hiszen mindenki szavának több tucat ember a tanúja. Megtudjuk: március 24-én ír­ták alá a munkaszerződést, melyben az is szerepel, hogy a legelső fizetési nap április 7-e. — Aki aláíratta velünk a szerződést azt azóta sem lát­tuk, köszönés nélkül elvihar- zott, távirányítással, telefonon keresztül működünk — így az egyik asszony. — Jól csőbe húztak bennün­ket— kesereg egy férfiú. Ven­déglátóimtól megtudom: min­den nélkül magukra hagyták őket. A WC három hete nem volt felmosva, mert nincs mi­vel. Szappant, törülközőt, WC- papírt, különféle anyagokat, olajakat a gépekbe nem tudnak venni, mert nincs rá pénz. Aztán se öltözőjük, se zuhanyzójuk nincs. A poros papír— inkább nevezném szemétnek — válo­gatásához maszk kellene. Ot- ven ember kapott tizenöt egy­szer használatos maszkot, amit felváltva viselnek. Az asszo­nyok elmondták azt is, hogy munkába állásuk előtt minden nőt megvizsgáltattak, hogy nem terhes-e? — Szerződésszegést követ­tek el — mondja határozottan az egyik férfi. —Nem fizettek, pedig mi becsülettel dolgoz­tunk. — Tulajdonképpen mi a fel­adatuk? — kérdezem a léleg­zetvételnyi szünetben. — A cég Moszkva mellől hárommázsás bálákban ve­gyes papírhulladékot szállít válogatásra, amit azután majd osztrák és német exportra szál­lítanak. Ha az ember tempósan dolgozik, akkor óránként 70- 80 dekát tud kiválogatni. — A tulaj azt mondta, hogy alacsony a teljesítményünk. Nem csodálom, ugyanis a pa­pírt három minőségi osztályba válogatjuk. Ha a megállapo­dásunk szerinti méretű kartont kapnánk, akkor biztosan más lenne a teljesítményünk—hal­lom. — Szerintem halvány gőze ...aztán folytatják a filléres jövedelmet hozó „robotot” fotók: kovács Erzsébet nincs ehhez a munkához — jegyzi meg valaki. Közben körbejárjuk a birodalmat, me­lyért a legutóbbi bérleti díjat — 80 ezer forintot és a rezsit — még nem fizették ki. A BE­RÉNYTEX elnöke többször felszólította a bérlőt a fizetés­re, ami ott jártunkig ered­ménytelen volt. Ezután egy lé­pés marad: bezárja az épület­részt. Szóval az udvaron, az isten szabad ege alatt ázik a több ezer kilométerről érkezett alapanyag. A válogatott papír, vagyis az érték az egyik helyi­ségben tornyosul, eltakarva a gázkazán automatikáját és be­lelógva a fénycső-armatúrába. Csak sejtem, hogy mennyire tűz- és robbanásveszélyes... — Tudja, az a legborzasz­tóbb, hogy szóba sem állnak velünk. Amikor a műszakveze­tőink telefonáltak, hogy mi van a fizetésünkkel, azt válaszolták neki: ne is várjuk a pénzt, dol­gozzunk tovább, s ne azon jár­jon az eszünk, hogy követe­lőzzünk — így az egyik dolgo­zó. S amíg beszélgetünk újabb telefon érkezik: az egyik bala­Az emberek szusszanásnyi szünetet tartanak és kiöntik a szívüket... tonfűzfői kft.-tői bérelt emelő­villás targoncáért is elfelejtet­tek fizetni, s a cégvezető szólt, hogy jönnek a gépükért, ami­nek csak a szállítása több mint 26 ezer forint. — Szerintünk nem sokat ért a dolgokhoz. Csak két példa: itt van a nagy teljesítményű, több milliós értékű présgép, aminek a hidraulikájához Pestről 20 literes kannákban küldték az olajat, aminek csak a fuvarköltsége 16 ezer 800 forint volt. Ráadásul „elszá­molták” magukat, a megérke­zett olajnak a többszöröse, vagyis 400 liter kellett — sum­mázzák. A látottakhoz, hallottakhoz nincs mit hozzáfűznöm. Ön­kéntelenül is Payer András egy régi slágere jut az eszembe, mely szerint: „Futok a pénzem után, s utol is érem talán...” Szekeres András £* ' Akik futnak a pénzük után — Uram, jöjjön ki és nézze meg, hogy milyen áldatlan állapotok között dolgozunk! Nem kapunk fizetést, a nagy- főnököt hetek óta nem láttuk, összevisszaság uralkodik az üzemben... Úgy érezzük, hogy szélhámosok karmai közé kerültünk— s árad tovább a telefonban a sírással küszkö­dő mezőberényi asszonyból a panasz, aki ötvenedmagá­val alig egy hónapja áll alkalmazásban egy pesti cégnél. Telefonálóm egyet kért: nevét ne mondjam meg, mert fél az esetleges retorzióktól, ugyanis sokadmagával koráb­k hnti ttirftktin volt miinkn nplkiil.

Next

/
Thumbnails
Contents