Békés Megyei Hírlap, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-15 / 88. szám

A HAZA MINDEN ELŐTT! MRS MEGYEI HÍRLAP 1994. ÁPRILIS 15., FENTEK ARA: 16,30 FORINT XLIX. ÉVFOLYAM 88. SZÁM Köszöntjük az Orvosok a Közlekedőkért Tudományos Konferencia résztvevőit! Nagyobb esélyt a túlélésre! Kassai gyerekek megyénkben A magyarországi szlovák iskolák látogatására érkezett Kassáról a Zeleziarik gyermek táncegyüttes. Az együttes a megyében több helyen is fellép. Műsorukban Szlovákia minden táján honos táncok, hangszerek és népi játékok is szerepelnek fotó: fazekas ferenc Városavatóra készül Tótkomlós Egy hónap van az érettségiig A nappali tagozatos gimnáziu­mokban és szakközépiskolá­ban május 16-án tartják az írásbeliket magyarból,. míg 17-én matematikából. Az esti- és levelező tagozatosok ma­gyarból május 30-án, matema­tikából pedig május 31-én tesznek vizsgát. (4. oldal) Akik futnak a pénzük után „Uram jöjjön ki és nézze meg, milyen áldatlan állapotok kö­zött dolgozunk! Nem kapunk fizetést, a nagyfőnököt hetek óta nem láttuk, összevisszaság uralkodik az üzemben” — fa­kadt ki egy mezőberényi olva­sónk. (9. oldal) Jogászaink Sopronban Tegnap kezdődött Sopronban a Magyar Jogász Egylet köz- igazgatási szekciójának há­romnapos vándorgyűlése. A rendezvényen részt vevő Bé­kés megyeiek közül' dr. Lúczi Józseffel, Gyula város jegyző­jével, a Magyar Jogász Egylet megyei szervezetének titkárá­val beszélgettünk. — A plenáris és szekcióülé­seken megtárgyalandó témák közül néhány érdekességre hívnám fel a figyelmet — mondta. — Az államigazgatá­si eljárás újraszabályozásának elvi és gyakorlati kérdéseiről dr. Zsuffa István, a Belügymi­nisztérium államtitkára tart vi­taindító előadást. Fontos té­mának tartom a munkajogi szabályozás alkalmazásának közalkalmazotti és közszolgá­lati jogviszonyban keletkezett tapasztalatait áttekintő prog­ramot is. Külön szekció foglal­kozik a gazdasági bűncselek­ményekkel. Mindannyian tudjuk, hogy a motorizáció fejlődésével tár­sadalmi méretű problémává vált a balesetek elszaporodása, a közlekedési morál, kultúra romlása. Ezzel együtt az álla­mi szervezetek, a rendőrség s a megelőzésben érdekelt, velük együttműködő intézmények kötelessége mindent megtenni a balesetek csökkentése érde­kében. — Nem fogadjuk el tör­vényszerűen azt, hogy a jár­művek számának emelkedésé­vel több balesettel kell talál­— Az országban elsőként Bé­késcsabán alakult meg a regio­nális fejlesztési társaság, amely kockázati tőkebefekte­téssel és más egyéb módon se­gíti a térség fejlődését. Ugyan­csak az elsők között hoztuk létre a munkaerő-fejlesztő és -képző, valamint a megyei vállalkozói központot is. Szó sincs tehát arról, hogy Békés megye kilátástalan helyzetben lenne. — A mezőkovácsházi és a koznunk, s különösen, hogy a sérülések súlyosságának is nö­vekednie kell — mondja Balta János rendőr alezredes, a Fék- út a Gyermekekért, a Közleke­dők Biztonságáért Alapítvány Kuratóriumának elnöke abból az alkalomból, hogy ma kez­dődik Békéscsabán az Orvo­sok a közlekedőkért tudomá­nyos konferencia. — Az el­múlt két évtizedben országo­san és a megyében is elfogad­ható közlekedésbiztonságot tarthattunk fenn úgy, hogy a gépkocsik száma dinamikusan többi elmaradott térségben mégis ilyen érzése támad az embernek. — Ha a volt mezőkovácshá­zi járásnál maradunk, megál­lapíthatjuk, hogy itt nem jel­lemző se az ipari, se a vállalko­zói tevékenység. Sőt! Mező- gazdasági szempontból is el­sősorban a termékkibocsátás­nak és nem a -feldolgozásnak vannak hagyományai. Magá­tól értetődik, hogy az e térség­re kidolgozott képzési, átkép­növekedett. E folyamatban ki­rívó az 1990-es év, amikor or­szágosan 2 ezer 600, Békés megyében pedig több, mint 100 ember vesztette életét. —Hogyan lehet megállítani e folyamatot? — Az 1993-as esztendő, amely a közlekedésbiztonság éve volt, jól bizonyította me­gyénkben is, hogy a közleke­dők magatartása jól átgondolt intézkedésekkel, aktív propa­gandával és az erők, eszközök meghatározott cél elérése ér­dekében történő koncent­rált felhasználásával a kívánt irányba befolyásolható. (Folytatás a 3. oldalon) zési programoknak egyrészt a vállalkozói kultúra és a szol­gáltatóipar fejlesztését kell megcélozniuk, másrészt pedig segíteniük kell a mezőgazda- sági termelést, a feldolgozást, valamint az értékesítést. — Vannak már konrét ered­mények is? — Igen. Dr. Remport Kata­lin képviselőnő kezdeménye­zésére a megyei munkaügyi központtal megvizsgáltuk an­nak a lehetőségét, hogy Mező- kovácsháza térségében milyen átképző programokkal lehet segíteni a mezőgazdaságból élőket. Örömmel mondhatom, hogy a napokban fejeződik be az első 880 órás mezőgazdasá­gi vállalkozókat képző progra­munk. Ezt az idén még kettő újabb fogja követni: egy alap- és egy középfokú. Az előbbire 8 általános iskolai, az utóbbira (Folytatás a 3. oldalon) Ünnepre készül Tótkomlós, megyénk legfiatalabb városa. A jövő hét végén rendezi meg az önkormányzat a városavatót. A rendezvénysorozat április 22-én, pénteken délután kezdő­dik. 14 órakor avatják a Szép utcai szlovák emlékházat, az­után pedig a tótkomlósi alkotók műveiből nyílik kiállítás a váro­si könyvtárban. Az esti program a helyi szlovák iskola Harmónia kultúrcsoportjának műsora a művelődési központban. Szom­baton, április 23-án hintójárat viszi a kíváncsiakat a tanyamú­zeumba, a délután pedig a nép­tánc jegyében telik: menettánc, felvonulás után 18 órakor kez­dődik a folklórműsor a művelő­dési központban. A városavató központi ün­nepség napja a vasárnap, ápri­lis -24-e. A délelőtti ünnepi is­tentisztelet, illetve szentmise után, 14 órakor elhelyezik az evangélikus egyház szeretet­otthonának alapkövét, majd 15 órakor, a művelődési köz­pontban kezdődik a hivatalos rendezvény. Az ünnepi beszéd utáfí kerül sor a tanúsító okle­vél és a városkulcs átadására, végül, az ünnepi műsor előtt nyújtják át.a Pro Űrbe Tótkom­lós kitüntetéseket. Máj libatömőket, gázvezeték-szerelőket és gázkészülék-karbantartókat képeznek A mezőkovácsházi térség is felzárkózhat „Békés megyét szokás úgy beállítani, mint a rend­szerváltás kárvallottját. Pedig megyénkben olyan szervezeti és intézményrendszer jött létre az utóbbi időszakban, amely éppen a vállalkozásfejlesztést helyezi a középpontba” — hangzott el a közelmúlt­ban egy Mezőkovácsházán megtartott szakmai ta­nácskozáson. Molnár Györgytől, a Békéscsabai Re­gionális Munkaerő-fejlesztő és -képző Központ igazgatójától érdeklődtünk a részletekről. Katasztrófák és kis balesetek Valamikor talán azt sem tudtuk, hogy a térképen létezik Pörböly, Taszár... Aztán elég volt egy figyelmetlenség, egy tragikus pillanat, és örökké a tudatunkba véstük a tömegszerencsétlenségek helyszíneit. Ki tudja, miért van az, hogy a katasztrófák mélyen meg­rázzák az embereket, de az újságok rendőrségi hírei között csupán kíváncsiságból keresgélik, hol, milyen baleset tör­tént, kerékpáros, gyalogos, autós halt vagy sérült meg? Amikor pedig nyilvánosságra kerülnek a statisztikák, ho­gyan alakul a baleseti helyzet egyik évről (évtizedről) a másikra, legfeljebb csóváljuk a fejünket: hát igen, már megint romlik a helyzet... És aztán minden megy tovább. Szerencsére vannak emberek, hivatalok, szervezetek, akik és amelyek számára a kis baleset is baleset, feladat, amelyet meg kell oldani, lehetőleg úgy, hogy a sérültjei mielőbb felgyógyuljanak. Gondoljunk csak bele, hányán kell, hogy helytálljanak a balesetmegelőzésben, az emberi tudat formálásában, a tragédiák elszenvedőinek szakszerű ellátásában. Létezik tehát néhány intézmény, szervezet és szakma, amelynek képviselői csak úgy dolgozhatnak hatékonyan, ha ismerik egymás munkáját, eredményeit, s közösen megte­remtik azt a hátteret, amely ott volt Pörböly, Taszár, végső soron pedig megtalálható valamennyi közlekedő mögött. László Erzsébet „Kézfogás” előtt Gyulán Nem törölték a tiltó listát Békéscsaba város közgyűlése tegnap délután először az óvodák működési rendjének felülvizsgálatával foglalkozott. Döntöttek a felvételi rendjéről és a működési körzetekről, az óvodák nyitva tartásáról, valamint az óvodai csoportok létszámhatáráról. Ez utóbbi szeptember 1-jétől 20 és 25 fő között mozoghat. Jelenleg az óvodába járó gyerekek városi átlaga 28 fő csoportonként. A testület a Hajnal Utcai Óvoda és a Ligeti Sori Óvoda csoportbő­vítéséről a következőközgyűlésen dönt, valamint az óvodapeda­gógusok létszámának megállapításához megvárják a jövő évi költségvetés irányelveit. Ezt követően az önkormány­zat tulajdonában lévő lakások elidegenítésének szabályairól szóló ez évi, január 20-ai ön- kormányzati rendeletet vizs­gálta felül a közgyűlés az 1994. XVII. törvény alapján. A közgyűlésen kiderült, „lá­tatlanban” dolgoztak a bizott­ságok, mert nem állt rendelke­zésükre rendelettervezet, pe­dig a törvény sok pontban megváltoztatta az önkor­mányzat korábban hozott ren­deletét. Az elidegenítés alól korábban kivont lakások köre is valószínű az új törvény ré­vén megváltozik, de annak a korábbi listának a visszavoná­sa nem történt meg, az ezt szorgalmazó javaslatot elve­tette a többség. A vételi jog bejelentésének határidejét május 31-ben határozták meg. A meglehetősen tanácstalan testület végül úgy döntött, hogy a rendelettervezetet a (Folytatás a 3. oldalon) Magyarok és románok Gyulán egyeztették tegnap a június 22—26-i „Kézfogások” elne­vezésű megbékélési és barát­sági rendezvény programját. Bár hírek szerint a fővédnök, Chaterine Lalumiere időköz­ben kikerült az Európa Tanács főtitkári székéből (svéd utód­ja éppen a találkozó időpont­jában foglalja el hivatalát), ez nem okozhat semmiféle zavart, hiszen a két külügy­miniszter védnöki szerepvál­lalása elegendő garanciát nyújt. Népes román delegáció ér­kezett a fürdővárosba:' Buka­resti minisztériumok képvise­lői, Arad megyei és aradi tiszt­ségviselők alkották a csapa­tot. Küldöttségüket Ivan Tru- ter, a román nemzeti kisebb­ségi tanács ügyvezető titkára vezette. A gyulaiak élén dr. Pocsay Gábor polgármester állt. A magyar központi igazgatást egyedül a Külügy­minisztérium egyik főtaná­csosa, Karikás Péter képvi­selte. A felek néhány általános kérdés megvitatásán túl fő­ként technikai kérdésekről ta­nácskoztak. A - szomszédok szemmel láthatóan a találkozó hivatalos jellegét kívánták erősíteni, a gyulaiak pedig a civil kezdeményezést, a ma­gánemberi részvételt hangsú­lyozták. A jeles napokon 7-800 sze­mély találkozójával számol­nak. Az események központja ugyan Gyula lesz, de a román fél aktivitása kitágította a ke­reteket: Aradon és Lippán is színvonalas programokat állí­tottak össze. K. A.J.

Next

/
Thumbnails
Contents