Békés Megyei Hírlap, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-14 / 87. szám

írékés megyei hírlap Parancsnokváltás Parancsnokváltás volt a mez£Í- berényi rendőrőrs élén: Moór Baranyai Gábor rendőr őrnagy, parancsnok, pályázat útján—öt pályázó közül — elnyerte Be­rettyóújfalu városi kapitányi beosztását, s időközben alezre­dessé előléptették. A herényi őrs új parancsnoka Kádas László rendőr százados lett, aki korábban már közrendvédelmi csoportvezetőként dolgozott a városban, ahonnan egy éve a megyei főkapitányság sze­mélyzeti osztályára helyezték főelőadónak. Képviselői beszámoló 1994. április 15-én, pénteken 18 órakor Nagybánhegyesen a mű­velődési házban Remport Kata­lin országgyűlési képviselői be­számolót tart. Vendég: Markó István országgyűlési képviselő. Nem annyi... Lapunk április nyolcadikai számában — a Magyar Hírlap nyomán — közöltük a tb-adó- sok megyei toplistáját. Ebben 55 hónapos elmaradással és 22 millió 250 ezres, hatalmas adóssággal szerepel az Oros­házi Új EletTéesz is. A szövet­kezet elnöke igazolást hozott a Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól, miszerint az Új Elet adóssága velük szemben 1993. december 31-én mind­össze 738 435 forint volt. Csernus távozott Nyilatkozatot juttatott el szer­kesztőségünkbe Csernus Pál, az MSZDP békéscsabai titkára. Ebben tudatja a közvéle­ménnyel, hogy 1994. március 20-án — mint írja — „egyszer és mindenkorra” megszüntette párttagságát, visszaadta a párt­ban viselt funkcióját és átlépett a „pártonkívüliek népes táborá­ba.” Döntését Csemus azzal in­dokolta, hogy „laptudósítói hi­tele ideológiai, illetve pártsem­legességet követel”, s így nem maradhat az MSZDP tagja. Súlyos baleset Orosházán Április 13-án szerdán reggel hét óra előtt néhány perccel T. A. 38 éves román állampolgár Oros­háza belterületén a Török Ignácz és a Csorvási út kereszteződésé­ben személygépkocsijával nem biztosított áthaladási elsőbbsé­get a kiemelt úton kerékpárjával közlekedő Cs. I-né, 52 éves he­lyi lakosnak és összeütköztek. T. A. személygépkocsijával megállás nélkül továbbhajtott a baleset helyszínéről. Később a rendőrség elfogta a vétkest és ellene eljárást indított. Cs. I-né nyolc napon túl gyógyuló, sú­lyos sérülést szenvedett, az anyagi kár háromezer forint. „A LEGBALGÁBB SZEREZHETI BE A LEGTÖBB FÖLÉNYT, S A LEGKÖNNYEBB ÚTON.” (Ancsel Éva) KÖRKÉP 1994. április 14., csütörtök | 9 „Kohéziónk a programunk” A tegnap esti békéscsabai fó­rumot megelőzően a Köztársa­ság Párt humánpolitikai szak­embere, az országos lista ötö­dik helyezettje, dr. Frenkl Ró­bert és a csabai képviselője­lölt, dr. P re köp Ottó tartott saj­tótájékoztatót. Dr. Prekop Ottó bejelentet­te, hogy pártjuknak hat jelöltje van a megyében. Megemlítet­te, hogy a Köztársaság Párt és az Agrárszövetség jelöltállítá­sa két helyen nem történt meg, s a két párt koalíciós tárgyalá­sokat kezdeményezett. Dr. Frenkl Róbert többek kö­zött hangsúlyozta, hogy pártjuk másfél éves megalakulása óta viszonylagos ismertségre tett szert. A 17 területi lista állításá­val elégedettek, de a 84 egyéni jelöltet keveslik. A kampány alatt nagy erőfeszítéseket tesz­nek programjuk megismerteté­séért, mert—mint mondotta— a Köztársaság Párt pragmatikus párt, amelynek kohézióját prog­ramja jelenti. Éppen ezért nem a parlamentbe kerülés számukra a fontos, hanem a kormányzati tényezővé válás. Aggódását fe­jezte ki a Munkáspárt esetleges parlamentbe kerülése miatt. A többi párt programjától preg­nánsan eltérő elképzelésként említette, hogy a Köztársaság Párt a költségvetés elosztását a jelenlegi fordítottjaként képzeli el. A kormány gazdálkodna az szja 30 százalékával, s a te­lepülések a 70-nel. Az oktatási, kulturális, egészségügyi és szo­ciális intézmények finanszíro­zása teljes mértékben az önkor­mányzatok feladata lenne. Ez­zel megszűnne a kliensrend­szer. Programjukban három gyermekig támogatnák a csa­ládokat, ezáltal a főfoglalko­zású anyaságot is lehetővé té­ve, de e fölött több gyerek nem kapna támogatást. Égyházpo- litikájukat szlogenként így fo­galmazta meg dr. Frenkl Ró­bert: — A Köztársaság Párt nem egyházbarát, hanem tár­sadalombarát, s ezáltal egy­házbarát. B.S.E. Elírásból politikai malőr (Folytatás az 1. oldalról) Mi tagadás: az elmúlt 2-3 esztendőben Kamuton igen­csak zajosan mentek a földdel, a mezőgazdasággal kapcsola­tos dolgok. A tegnapi rendez­vénynek az volt a célja, hogy a kívülállók a helyi közös gaz­daságban lévő nevesített rész­aránytulajdonukhoz, vagyo­nukhoz hozzájussanak, s azt maguk működtessék. A na­pokban a leköszönő parlament által elfogadott szövetkezeti törvény megvalósításáról Föl- desi István, a helyi Béke Me­zőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet elnöke adott tájé­koztatást, hangoztatva: a tör­vény csak akkor lép életbe, ha az a Magyar Közlönyben is megjelenik. A szétválásról ki­emelte: a törvény kettő vagy több jogutóddal létrejövő szö­vetkezetre való tagolódást tesz lehetővé, s külön rendelkezés szabályozza a közgyűlés összehívásának feltételeit. A vita során megfogalmazó­dott: a faluban sok a munka- nélküli — mintegy 140-150 a regisztráltak száma —, akik dolgozni szeremének, s nem a különféle segélyekből akarnak tengődni. Szóba került a „kima­zsolázás” lehetősége is, ami a szövetkezet elnöke szerint ki­zárt. Mások személyeskedően szóltak a tsz új autójáról, amivel csak furikáznak, s az iroda süp- pedős szőnyegét emlegették — ,,Erre bezzeg telik" —megjegy­zéssel. Végül is az egyik felszólaló vetett véget a vitának, kiemelve a résztulajdonhoz való mielőbbi hozzájutás érdekében összehí­vandó közgyűlés megtartásá­nak fontosságát, amihez a Far­merszövetség megkezdte az aláírások gyűjtését. » —sz— Ez nem ígérgetos program Az MSZP Orosházi Szervezete, valamint a párt vállalkozói ta­gozata „A Szocialista Párt és a vállalkozók, a kelet-európai pi­ac mint a magyar gazdaság kitö­rési lehetősége” címmel fóru­mot tartott Orosházán a Hotel Alföldben tegnap délután. Dr. Vastagh Pál országgyű­lési képviselő, az MSZP 6. szá­mú választókörzetének jelölt­je bevezetőben elmondta: — Ennek a térségnek sem mindegy, hogy az élelmiszer­iparnak, a mezőgazdaságnak milyenek a piaci lehetőségei. Biztos prognózist kell adni, hogy a kétségeket feloldjuk. Ezután dr. Hujber Ottó, az MSZP Vállalkozói Tagozatá­nak elnöke a tavaly megala­kult Kelet-Európai Piacokért Egyesületről beszélt, aminek az eredménye az a program, amit nagyvonalakban ismerte­tett a jelenlévőkkel. — A nem politikai célzatú társaság ebben a programban kidolgozta annak lehetőségét, miként szerezhetők vissza a keleti piacok, de elősegíti a Nyugathoz való integrálódá­sunkat is — mondta. A jelenlévők kíváncsiak vol­tak arra, miként kapcsolódhat­nak be aprogramba, van-e esélyük a középvállalkozóknak. Elhang­zott, hogy akiket a részletek ér­dekelnek, azok dr. Vastagh Pál­nál az orosházi pártirodán tanul­mányozhatják a teljes anyagot. A fórum befejezéseként — egy hozzászólásra reagálva — dr. Vastagh Pál pártja prog­ramjáról szólt néhány szót. —Az ország fejlődéséhez az kell, hogy most lélegzethez jus­son. Ez összefügg a piacok visszaszerzésével is. Ha kapunk levegőt, akkor tudunk az ország szekerén lendíteni. Az MSZP programja foglalkozik az ál­lamháztartás reformjával, hi­szen szükség van erre, de napi­renden van az adóztatás átgon­dolása éppen azért, hogy a vál­lalkozók, az önkormányzatok könnyeben tudjanak boldogulni a jövőben — mondta ajelölt. Cs. I. Orosháza 250 éves A város harmadik újratelepíté­sének a 250. évfordulója alkal­mából ünnepi hét kezdődik áp­rilis 17-én, vasárnap az egyko­ri legnagyobb magyar faluban, Orosházán. A rendezvényso­rozatot nyitó evangélikus templomi istentisztelet után a templomkertben az ősök tisz­teletére emlékkövet avatnak, majd este az evangélikus gyülekezeti teremben zenés köszöntő műsort mutatnak be a fiatalok „Akikért a zombai harang szól...” címmel. Az ünnepi hét további ren­dezvényei közül több is emlí­tésre méltó. Április 19-én a 2. sz. általános iskolában meg­nyílik „Az orosházi evangéli­kus népiskolák múltja” című kiállítás. 22-én a Szántó Ko­vács János Múzeumban meg­nyitják „Az újratelepülő Oros­háza 250 éve” című várostör­téneti kiállítást, s e napon ren­dezik meg azt a diákgálát, amelyen az ország Táncsics nevét viselő középiskolái kö­szöntik a 250 éves várost. Áp­rilis 23-án, szombaton lesz az ünnepi képviselő-testületi ülés, 24-én, vasárnap pédig fölavat­ják a Táncsics Mihály Gimná­zium előtti téren a történelmi emlékkertet, amelyben Szer- vátiusz Tibor nagyszabású tér­kompozíciója kapott helyet. Az ünnepi hetet záró nap a testvérvárosok művészegyüt­teseinek a műsorával, fáklyás fölvonulással, tűzijátékkal és utcabállal fejeződik be. Aláírásgyűjtés Dévaványán Alaposan felkavarta a kedélye­ket Dévaványán az a hír, hogy a nyáron megszüntetik a helyi TI- TÁSZ-irodát, s az ott dolgozó­kat Gyomaendrődön foglalkoz­tatják tovább. Állítólag a szol­noki központ már döntött a fel­számolás ügyében és az épüle­tet is el kívánják adni. Ez ügy­ben megkérdeztük Homok Er­nőt, a TITÁSZ gyomai kiren­deltségének vezetőjét, aki cá­folta az épület értékesítésének hírét. A polgármesteri hivatal levélben kért tájékoztatást az ügyben, ám eddig még nem ér­kezett válasz. A falu lakosait leginkább az érdekli, ezentúl hol lehet a számlát befizetni, az óraállást bemondani. Az eddigi módszerrel ellentétben ugyanis újabban a villanyóra állását napközben kísérli meg leolvas­ni a IH ÁSZ embere. Ha nem találnak otthon senkit — ami bizony gyakran megesik —, csak egy. értesítést hagynak, hogy nyolc napon belül az áramszámlát fizessék ki, az óra­állást közöljék a kirendeltség­gel. Már az is nehezen érthető a fogyasztó szemszögéből nézve, hogy miért napközben jár a díj­beszedő, amikor a legtöbb he­lyen senki sincs itthon, ám ha a helyi ügyfélfogadás megszű­nik, akkor mindezt Gyomán kell intézni, s az végleg felbor­zolná a kedélyeket. A helyi ön- kormányzat mindent elkövet, hogy a kirendeltség megmarad­jon, a falu lakói pedig aláírás- gyűjtési akciót kezdtek ugyan­ebben az ügyben. K.Sz.Z. Június 24-én kezd a Gyulai Várszínház Bessenyei Ferenc és Gulyás Dénes az 1992-ben a Tószínpadon bemutatott János vitéz című daljátékban. A Kossuth-díjas színművészt az idén is láthatja a közönség a gyulai várban FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET (Folytatás az 1. oldalról) közelmúltban elhunyt Simo- nyi Imre-emlékműsor, a má­sodik részben pedig a határain­kon túli magyar költők művei­ből hangzik el összeállítás. Az idei gyulai nyár másik kiemelkedő rendezvénysoro­zata a június 22-én kezdődő, s 26-ig tartó magyar—román baráti találkozó lesz, amely­nek fővédnökségét az Európa Tanács főtitkára, Catherine Lalumiere vállalta, védnökei pedig a két ország külügymi­niszterei. Szent István napja táján rendezik meg a gyulaiak a vadászati, horgászati, kör­nyezetvédelmi kiállítást és vá­sárt, valamint a nemzetközi tűzoltó-zenekari találkozót. A bevezetőben említett új­ságíró egyébként azt firtatta, hogy a rádió és a televízió mi­lyen érdeklődést tanúsít a vár­színház programjai iránt. A polgármester annál többet, hogy mindenhová megküldik a nyári programot, nem tudott válaszolni. Konkrétabb volt viszont a lapunk nevében fel­tett kérdések megválaszolásá­nál. Munkatársunk megkér­dezte: a gazdag várszínházi programnak megvannak-e az anyagi, gazdasági feltételei? Pocsay Gábor elmondta, hogy a várszínház költségvetése mindig nagyon nehezen és széles körű összefogással áll össze, de — mint említette — reméli, a színház anyagi hely­zete stabil marad. Munkatár­sunk másik kérdése: a polgár- mester által következetesen Reinhardtként emlegetett Százéves cukrászda esetleges névváltoztatását tudakolta. Pocsay Gábor elmondta: A Százéves cukrászda a gyulaiak és az irodalomkedvelők köré­ben mindig Reinhardt volt. Az eredeti név visszaállítása konkrétan nem merült fel, a névváltoztatás ma már csak anyagi kérdés. Éjszakáznak a gyulaiak? A Petőfi Rádió „Bekukkantó” című éjszakai műsora — az ország másik két települését is felkeresve — ma Gyulán ven­dégeskedik. Az éjfél előtt egy órával kezdődő, s hajnalig tar­tó program központja az Erkel Gyógyszálló lesz. A műsort Harsányi Ildikó vezeti. A vá­rosról átfogó ismeretet nyújtó órákban játékra, vetélkedésre is mód nyílik. Az Erkel Gyógyszálló vezetése úgy ha­tározott, hogy a győztes csa­patot egy hétvégére vendégül látják — tudtuk meg Lévárdi Jenőnétől, a hotel igazgatójá­tól. Sarkim szorítva A díszműkovács és a reklám Kádár Józsefi ed, a Gyulán élő tehetséges díszműkovácsról nem is olyan régen írtunk lapunkban. Teljes oldalt betöltő képes riportunkban mutattunk be néhányat munkái közül, amelyek bizonyították, hogy fiatal kora ellenére szakmáját mesterfokon gyakorolja. De e sorok írója sem gondolta akkor, hogy személyében a reklámszakma őstehetsége rejtőzik. Véletlenül futottunk össze az utcán, váltottunk néhány szót s már mentünk is volna tovább, amikor a kezembe nyomott valamit és hozzátette: ezt neked adom. Rápillantottam a cso­magocskára és egy pillanatig nem jöttem rá, hogy mit tartok a markomban. A feliratot persze rögtön elolvastam: Kádár József Díszműkovács, Gyula, KissJánosu.H/A. De a második szekundumban leesett a tantusz, ez egy gumióvszer, amelyet - reklámhordozóként vett igénybe a mester... Nem rossz ötlet— jegyeztem meg—, csak azt mondd meg nekem, hogy a kovács­mesterséget és az egészségvédő eszközt mi köti össze? A válasza tökéletes, mondhatni kézenfekvő volt: Mind a kettőhöz féifias keménység kell! No meg, ha valakiben óvszerhasználat közben—ami vélhetőleg igen kellemes érzésekkel párosul— tudatosodik, hogy él egy ilyen nevű díszműkovács, abból csak jó sülhet ki! Mit mondhattam volna, igaza van, kár, hogy nem nekem jutott eszembe az ötlet... Lovász Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents