Békés Megyei Hírlap, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-02-03 / 78. szám

1994. ÁPRILIS 2-3., SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 16,30 FORINT XLIX. ÉVFOLYAM 78. SZÁM Békésen javult a közbiztonság mix - kép A BKíMMÍŰ hétvégi magazinja 5-12. oldal Bírói kinevezések Gyulán, a megyei bíróságon ünnepélyes keretek között ad­ta át tegnap a nemrég Deák Ferenc-díjjal kitüntetett dr. Nagy György, a megyei bíró­ság elnöke Orbánná dr. Papp Éva bírói kinevezését a tegna­pi nappal a Battonyai Városi Bíróságra, Szőke Tiborné dr.- nak az Orosházi Városi Bíró­ságra, és dr. Varga Lászlónak, a Gyulai Városi Bíróságra, akik letették a bírói esküt. (3. oldal) Mindenkit hazavárnak A napirendi pontok módosítá­sa után bejelentéssel kezdte munkáját csütörtökön Békés város önkormányzata: Kö- kéndy József polgármester elismeréssel szólt az ipari szakközép és 636. sz. Szak­munkásképző Intézet két vég­zős növendékéről, akik az or­szágos tanulmányi verseny döntőjében igen jó szerep­lésük eredményeként — az utóbbi két évtizedben erre nem volt példa — soron kívül szak­munkás-bizonyítványt kap­tak. Ugyancsak elismeréssel beszélt a polgármester a helyi 1. sz. általános iskola kórusá­nak és a zeneiskola ifjú zongo­ristáinak sikereiről. Az utóbbi­ak a megyei verseny vala­mennyi díját hazavitték. A tavalyi költségvetés zár­számadásáról szóló beszámo­lóban elhangzott: a város be­vételei megközelítették az egymilliárd 140 millió forin­tot, kiadásai pedig az egymilli­árd 98 millió forintot. A műkö­dési célú kiadások összege 857,3 millió forint, a fejleszté­si célú kiadások együttesen több mint 241 millió forintra rúgtak. Egyebek mellett be­számoló hangzott el a város közrendjéről és közbiztonsá­gáról. Dr. Olajos Károly rend­őr őrnagy, városi kapitány elő­terjesztéséből kitűnt: tavaly Békésen 581 bűncselekmény vált ismertté, ami az előző évi­nél 15 százalékkal kevesebb. Legnagyobb számban — 439 esetben — a vagyon elleni bűncselekmények fordultak elő, melyek együttes kára meghaladta a 18 millió forin- (F oly tatás a 3. oldalon) Határnyitás Dombegyháznál Az Orosházi Határőr Igazgató­ság tájékoztatása szerint április 3-án, 4-én ideiglenes határnyi­tás lesz a dombegyházi ma­gyar—román határon. E két na­pon reggel 7 órától este 7-ig csak magyar és román állampolgá­rok léphetik át a határt személy- gépkocsival, motorkerékpárral, kerékpárral és gyalogosan. / Göncz Árpád aláírta Göncz Árpád köztársasági el­nök aláírta az egyes fontos tisztséget betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvényt — közölte Faragó András el­nöki szóvivő pénteken az MTI-vel. A törvényt az Or­szággyűlés március 8-án fo­gadta el. (MTI) Olvasóink többsége ismét „vette a lapot” Diáktréfa volt a kisvasút A tavasz beköszöntével téli pi­henőjéből egyre több gépkocsi rajzik ki az utakra, a szép idő csábít a sebességre. A húsvéti ünnepek alatt minden bi­zonnyal megélénkül a jármű- forgalom, kiglancolt autók so­kasága tűnik majd fel. A tava­lyi megyei statisztikát bön­gészgetve kitűnik: a tavaszi és a nyári hónapokban a legve­szélyesebb a közúti közleke­dés. (3. oldal) Szüneten a városoldalak A közelgő május 8-i parlamen­ti választások miatt megyénk­ben is jócskán felélénkült a politikai élet. Lapunkban a kö­vetkező hetekben várhatóan nagyobb terjedelmet kapnak a kampánnyal kapcsolatos különböző tudósítások, beszá­molók, hirdetések. Ezért a vá­lasztások befejezéséig átme­netileg szüneteltetjük lapunk 7. oldalán a városoldalakat, amiért olvasóink szíves meg­értését kérjük. Sajnálom, hogy nem e sorok írójának jutott eszébe az ápri­lis 1-jeinek szánt tréfa, az bi­zony a Vízmű végzős földmé­rő szakos diákjait dicséri. A lányok és fiúk kedden valóban kivonultak a csabai sétálóut­cára mindenféle földmérő her­kentyűvel, s az elhangzott in­terjúk, amiket közreadtam, szintén valóságosak voltak. Csak egy dolgot hallgattam el: az interjú végeztével a meg­kérdezettnek a helyszíntől né­hány méterre a diákok meg­mondták, bizony tréfáról van szó. Hadd tegyem hozzá, senki sem sértődött meg. Volt telefonálónk, aki vette a lapot, és jelentkezett bakter- nek. Olyan is akadt, aki új ja­vaslattal állt elő. Először is örömének adott hangot, hogy a Dunántúl fejlesztése után a le­szakadt keleti országrészre is gondolnak.. De mint mondta, nem a múlt századnak kell be­ruházni, hanem a jövőnek, így a nosztalgiavonat helyett ma- gasvasutat kell építeni, amibe valószínű, az utca butikosai is beszállnának. Ezzel a téli síe- lési lehetőség is megoldott lenne e lapos városban. Azért burkolózott névtelenségbe te­lefonálónk, mert félt, hogy öt­letéért találmányi díjat kap, és akkor még többet kell befizes­sen az Apehhez. Az viszont mélységesen el­szomorított, amikor megtud­tam, egy munkanélküli vasu­tas keres bennünket, s a hírtől munkát remélt. Harmadik oldalas, Sarokba szorítva jegyzetem viszont igen dühös kifakadásra készte­tett egy telefonálót. Az írásban sok egyéb mellett említettem, hogy a városi önkormányzat a Munkácsy Múzeumban hagy­ja Munkácsy szobrát, s helyet­te a Kulich térre téteti a Sza­badság térről eltávolított Le- nin-szobrot. A telefonáló — ha jól kap­tam meg az üzenetet — fel­ajánlotta, hogy behozza a Munkácsy-szobrot a szerkesz­tőségbe (de lehet, hogy a Le- nin-szobrot) és hozzákötöz en­gem, s még mindenféléket be­ígért e nemes cselekedet körí­téséhez. Az ilyen emberi megnyilat­kozás is benne van egy áprilisi tréfa hatásában. De mégis job­ban örültem annak a telefoná­lónak, aki csak megjegyezte: ebben a kissé lehangolt, ideges világban jólesett számára, hogy még tudunk tréfálkozni. Magam is így vélem. A hu­mornál nincs jobb gyógyszer. B. Sajti Emese Szabad-e locsolni? Hosszú téli álma után végre felébred, újjáéled körülöttünk a természet, itt a húsvét, a kereszténység nagy ünnepe. A fáknál, virágoknál jobban ilyenkor csak az ember vágyhat a melengető fényre, az erőt adó napsütésre, a megújulásra. S örömmel fogadjuk szép tavaszi ünnepünket, amely — ha kis időre is, de — kiemel a hétköznapokból, a rohanásból, az egyhangúságból. Húsvét, ünnep, emelkedettség. Kis nyugalom, pihenés jó alkalom az együttlétre, elhalasztott találkozásokra, beszél­getésekre. Mert az ünnep tőlünk függ, olyan, amilyenné varázsoljuk — magunknak. A készülődés elkezdődött. Bár kevesen versenyezhetnénk a pingáló asszonyok tudományá­val, gyermekeink kívánságára megfestettünk már pár tojást. Tény, hogy a régi szép népszokásaink egyre inkább kikopnak az életünkből, s talán fel sem fogjuk, hogy ezáltal mennyivel leszünk szegényebbek. A városokban inkább boltban vesszük meg a csokitojást, de már falun sem járnak úgy házról házra a legények, hogy boldog ünnepet kívánjanak és — hogy nagyra nőjenek, frissek, fiatalok maradjanak — vödörből nyakon öntsék az eladó lányokat. Ha néhány kitartó férfiember mégis útnak indul, nem a gémes kútból merít, hanem a márkás kölnit vágja zsebre. A húsvéti nyuszik szomorú utóéletét sejtve persze jöjjön inkább a csokifigura! Akárhogy is zajlanak az előkészületek, az emberek hite vagy pénztárcája diktálja előzőleg a böjtöt, ilyenkor az asztalra kerül a tojás, a húsvéti sonka, a kalács, a bárány. Kívánom, hogy minden családban így legyen! Niedzielsky Katalin Romlott a vállalkozók helyzete Az elnökség és a felügyelő bi­zottság beszámolójával kez­dődött csütörtökön délután Gyulán, az Agro Hotelban a KISOSZ megyei küldöttgyű­lése. Az írásos beszámolókhoz Czibula Zoltán, a csaknem 1400 tagot tömörítő megyei érdekvédelmi szervezet titká­ra fűzött szóbeli kiegészítést, így téve azt kerek egésszé. A megyei titkár ezt megelőzően többek között köszöntötte Soós Károly Attila országgyű­lési képviselőt, a költségvetési bizottság elnökét, aki egyben a KISOSZ tiszteletbeli elnöke, valamint Csanády Ágnest, az országos szervezet napokban kinevezett új főtitkárát. Az előterjesztés részletesen taglalta a szervezetbe tömörült kisvállalkozók és kereskedők mindennapjait. Kitűnt: a vál­lalkozók helyzete romlott, na­gyobb a pénztelenség, miköz­ben nőtt az elvonások aránya, mértéke és köre, a szektorsem­legesség elvéből adódóan so­kasodtak és szigorodtak az ad­minisztratív terhek, csak rész­ben sikerült viszzaszorítani az illegális kereskedelmet, a vál­lalkozók hitellehetőségei csak hirdetési szlogenek. A megyei titkár kifejtette: minden követ meg kell mozgatni a kedve­zőbb változások reményében és érdekében. Elhangzott az is, hogy a szervezet gondjaival rendszeresen megkereste, ren­dezvényeire meghívta a me­gye parlamenti képviselőit, amire csak az SZDSZ-es kép­viselők reagáltak, illetve men­tek el, a koalíció pártjai, a hata­lom nem állt szóba az érdekvé­delmi szervezettel. Dr. Varga Antal, a KISOSZ országos alelnöke a szervezet­ben történt változásokról adott tájékoztatást, Soós Károly At­tila az átalányadózásról fejtet­te ki véleményét, Varga János országos társelnök a vállalko­zók még nagyobb összefogá­sát sürgette. —sz— A föltámadás ünnepe Krisztus feltámadása a Lipótszentandrási Szent András oltárról (Miagyar Nemzeti Galéria) A nagypéntek a keresztre feszítés, a szenvedés napja, nagyszombat azonban a tűzszentelés, a húsvéti gyertya, a keresztségi fogadalom megújítása és Jézus föltámadásá­nak ünnepe. Ä tűz a Szentlelket és Krisztus tanítását jelképezi, a gyertya magát Krisztust, a világ világosságát szimbolizálja, s mivel húsvét az új élet kezdete, ezért újítják meg Jézus követői keresztségi fogadalmukat. A húsvét ünneplése a keresztények körében Jézus föltá­madásának ünneplése, azé a Jézusé, aki legyőzte a bűnt és a halált. Az ünnepek ünnepének is nevezik, hiszen a keresztény egyházak ünnepei az üdvösség történetének állomásai, a föltámadás pedig a végállomás, a betel­jesülés. A középkor óta egészen a közelmúltig — a templomok ünnepi szertartásain túl — az emberek ilyen­kor zászlókkal, keresztekkel kimentek a határba „dűlő­kerülésre”, hogy köszöntsék a föltámadó természetet, élvezzék a tavasz melengető leheletét, s közben átéljék saját lelkűk örökkévalóságának győzelmét a test majdani halála fölött. A feltámadásba vetett hit következtében könnyebb a keresztény ember számára a múlandóság tudatának elviselése, s ezért ad hálát imájában minden húsvétkor. A húsvéthétfői locsolkodás is kapcsolatos Krisztus fel­támadásával, mert a monda szerint ekkor adták tovább az asszonyok a hírt: Jézus nem halt meg, föltámadott. Egyre többen ünnepük jelentőségéhez méltóan ezt a napot is. Lenthár Márta Tóth Hajnalka tizenhetedik a vb-n A mexikóvárosi kadett és junior vívó világbajnokság csütörtöki versenynapján a junior női és a kadett férfi párbajtőrözők sze­repeltek. A junior női párbajtő­rözők 71 fős mezőnyében két társával együtt ott volt a Békés­csabai Előre Vívó Egyesület ki­válósága, Galli Zsolt tanítványa Tóth Hajnalka is. A magyarok, köztük Tóth a csoportmérkőzések után ki­emeltként a 32-es táblára kerültek. Itt a világranglista pontversenyének élén álló Tóth Hajnalka 15:9-re kika­pott a német felnőtt válogatott­ban is korábban már szerepelt, jó képességű Karín Mayertól, ezzel kiesett. A következő for­dulóban Berták Agnes is bú­csúzott, kínai legyőzője ké­sőbb egy újabb magyar vívót késztetett megadásra — Szidi- ropulosz Nikét, s így elütötte a döntőbe jutástól. Szidiropu- losz ötödikként végzett a vb-n. Eredmények. Junior nól párbajtőr: 1. Yang Shaogi (kínai), 2. Imke Dupützer (né­met), 3. Isabelle Tarchini (svájci) és Simona Iluti (ro­mán) 5. Szidiropulosz Niké (magyar)... 14. Bertók Ágnes (magyar)... 17. Tóth Hajnalka ((magyar).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents