Békés Megyei Hírlap, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-12 / 85. szám
<s> ^ 1994. április 12., kedd CSALÁDI OLDAL r | IHN REKES MEGYEI HIRUP Napi fél liter: orvosság A sör a hosszú élet titka? A sörivóknak nem kell szégyenkezniük szenvedélyük miatt, a sör ugyanis egészséges, meghosszabbítja az életet és még más, csodálatos tulajdonságai is vannak. Ezekre a meglepő következtetésekre jutott az a tudományos vizsgálat, amelyet a megelőző gyógymóddal foglalkozó koppenhágai intézet végzett Thor- kild Sorensen professzor vezetésével. Kiderült, hogy a sörivás a többi között gátolja a bőr rán- cosodását, védelmet jelent az Alzheimer-kórral szemben, s a sörivóknak nem kell — amint azt egyes orvosok javasolják — áttémiök a vörösbor fogyasztására. Aki „csak” napi 2 litert hörpint fel, az gond nélkül ki tudja aludni a mámort, s a napi 5 litert fogyasztók halálozási aránya éppen akkora, mint az absztinense- kéü A nők is gond nélkül sörözhetnek, mert a vizsgálat szerint nem felel meg a valóságnak az, hogy kevesebbet tudnak befogadni, mint a férfiak. Sorensen professzor szerint azok, akik a sört orvosságként fogyasztják, beérhetik napi fél literrel. Kérdéses viszont, hogy a szondáztató rendőr el- fogadja-e ezt az érvelést: „Biztos úr, gyógyszer van bennem...” Ferenczy Europress Malária ellen kókuszdióval? Peruban a maláriát terjesztő szúnyogok ellen korábban DDT-vel permeteztek. Az ilyen védekezési gyakorlat egyrészt sokba került, másrészt a környezetet súlyosan károsította. Egy limai biológus egészen újszerű védekezési módot fejlesztett ki hasznos, rovarpusztító baktériumok kókuszdión való tenyésztésével. A baktérium spóráit a kókuszdióba kell befecskendezni, ahol az óriási mennyiségben felszaporodik, és igen egyszerűen, akár a helybeli lakosok segítségével a helyi tavak közelében a kókuszdiók feltörésével a baktériumok kijuttathatok. Minthogy Peruban bőven van kókuszdió, így a módszer rendkívül olcsó és egyszerű eljárásnak számít. Végzetes csecsemólialál-ok A csecsemők egyik legrettegettebb, ez ideig megmagyarázhatatlan és végzetes kimenetelű betegsége a hirtelen csecsemőhalál. A betegség angol megfelelőjének kezdőbetűiből kialakított SIDS szindróma következtében a csecsemő egyszer csak minden előjel, kórelőzmény nélkül nem vesz tovább levegőt és meghal. Miért? Hosszú évek óta keresik és nem találják az okát a kutatók. A marylandi egyetem orvosai legalábbis úgy remélik, találtak „valamit”. Hat koraszülött kisgyermekre, akiknél a SIDS fellépésére számítottak, úgynevezett memory monitort kapcsoltak, amely folyamatosan regisztrálta a babák életműködésének főbb funkcióit. így derült ki, hogy a SIDS, vagyis lélegzésük elakadása előtt a kis csecsemőknek hirtelen leesett a pulzusuk. A szív lassúbb ritmusának oka azonban most még szintén megmagyarázatlan. De legalább valami konkrétum, hiszen csak az Egyesült Államokban évente 5 ezer kisbaba pusztul el a SIDS szimptóma felléptekor. Péntektói „bababutikot nyitunk”! Vésztői édesanyák ötleteit közöljük, olvasóink nyerhetnek A megszállott kötős mamák és a fiúk fotó: fazekas Ferenc „Vésztőről, egy Békés megyei községből írunk Önöknek. Lánytestvérek vagyunk, jelenleg munka- nélküliek. Több éve már, hogy saját készítésű kötött ruhadarabokkal látjuk el családtagjainkat. Szívesen közreadjuk a gyerekeknek szóló terveinket és akinek tetszik vagy hasonlót szeretne, annak a lap segítségével, sorsolás útján nyereményként felajánljuk.” Nem mindennapi gondolat! Felkerestem Vésztőn Bíróné Nagy Máriát és Rábai László- nét Pirkót, mesélnének terveikről és mutatkozzanak be olvasóinknak: Nehezen állnak kötélnek, hiszen ők magukról mit sem tudnak mondani, beszéljen helyettük a munkájuk — győzködnek. — Higgyék el, szívesebben próbálkoznak az anyukák a kötésminták elkészítésével, ha tudják, kitől származik és a valóságban kipróbált módszerről van szó — kérem őket. — Hát jó, kétségtelen, hogy sokkal olcsóbb egy-egy nagyon szép kötött holmi, ha saját kezűleg gyártják a mamák — mondja a szőke Pirkó (mindenki így hívja, bennünket is erre kér). A szép új házban tisztaság és rend fogad, három legény viháncol a szomszéd szobában. Rábai Laci 6 éves, huncutképű kis kaján, Bíró Pisti 4, Bíró Adám 3 éves fiúcska bátortalanul pillantanak a fotó- masinára. Ok voltak a „próbababák”. — Itt a nagyközségben nem sok lehetőség terem a munkára — mondja Marika —, mi pedig szeretnénk az időnket hasznosan tölteni, talán később az ötletet továbbfejlesztve valami kis üzlet is kikerekedhet belőle. Mi ehhez értünk, ezzel próbálkozunk. Irtunk a fonalgyártóknak is, van, aki válaszolt. Sokan azt hiszik, hogy csak külföldi fonalból lehet szép holmit kötni, ez bizony nem így van. Mi kipróbáltunk jó magyar fonalakat is, amelyek lényegesen olcsóbbak és ez nem mellékes szempont. — Van valami specialitásuk a tervezésben? — Igen, majd meglátják a kedves olvasók — veszi át a szót a szőke Rábainé —, igaz a meleg pulóverek szezonja lassan véget ér, de nyári holmit is lehet kötni, vagy egykét számmal nagyobbat a következő szezonra. Nemcsak a saját családtagjainknak, hanem ajándékozásra is igen praktikus a kötött holmi. Szóval én inkább a fodros, csipkés modelleket szeretem, Marika pedig különböző állatmintákat tervez. Az Amor, a Vénusz, a Csillagfény, a Parma fonalakat felkutatjuk a környéken, persze akkor marad sokáig szép a babaholmi, ha kézzel mossa az édesanya. A megszállott kötősök, mint mi, akár heti egy ruhadarabot is elkészíthetnek... Péntektől közöljük a lánytestvérek egy-egy modelljét lapunkban. Kérjük azokat az olvasóinkat, akiknek tetszenek a kis ruhák, szerkesztőségünk címére (5600. Békéscsaba, Munkácsy utca 4.) küldjenek egy lapot, nevük, címük és a „Bababutik” jelige feltüntetésével. Sorsolással döntünk, ki nyeri a babaruhát. Annak is örülünk, ha véleményüket, ötleteiket, tapasztalataikat megírják. A beküldési határidő ezúttal április 20-a, szerda lesz. Az első kötési mintát pénteki Családi oldalunkon keressék! Az OLDAL szerkesztője: Bede Zsóká Virágzó díszcserjék, mályvacserje Tartós és látványos virágzásáért kedvelt a kertekben a mályvacserje. Virágai 10—15 cm nagyok, többféle színben pompáznak. Az alapfaj virága liláskék, a nagy virágú fajok a hófehértől a bíborliláig többfélék lehetnek. Alkalmas sövénynek, térhatárolónak, a nagy virágú díszváltozatokat a kert hangsúlyos pontjaira oliterként (egymagában) ültethetjük. Konténeres szapo- áanyagot még április közepén és végén is telepíthetünk, íségesen öntözzük a tavaszi telepítésű egyedeket! A jrjesövény akkor szép, ha keveset nyírjuk. Napos fekvéstelepítsük, jól tűri a szárazságot idősebb korban. A mnyagban gazdag, jó vízellátású talajokon díszük szé- n. A 2—4 méter magas cserje virágai júliustól szeptembe- díszítik kertünket. Tusjak Jánosné tanár Amikor még színházba vágytak, jártak — Azt kérded, most mért nem? Gyere üljünk be ide a sarokba, a többiek úgyis mással foglalkoznak — mondja az egyik nyugdíjas összejövetelen T.M., a még-mindig csinos és szép asszony. — Igen, miért nem vagy ott, mint régen mindig: a színházban? — Veled őszinte vagyok: nem is tudom. Igaz, borzasztó kevés a pénzem, s én csak a legjobb helyet szeretem, de végül is, ha nagyon akarnám, két-háromszor egy évadban megtehetném. Talán bennem van a hiba, már úgy értem, hogy nem kívánkozom eléggé... Szinte szégyellem, hogy nem érdekel és nincs semmi ami felrázna. Se olyan darab, se olyan előadás. — A darab felől könnyen eligazodhatsz, de az előadást, ha nem láttad, hogy ítélheted meg? — A nagy sikernek nagy a híre és ilyen most hol van? — Mi hol van? Mondjátok, tudjam meg én is — jön közénk B.B.-né, akinek hirtelen fölvázoljuk a témát. Bébé, mert így hívtuk valaha, szinte átszellemülten suttogja: sohase felejtem el, sohasem... — Elmondanád, mire gondolsz? — Persze, persze, csak hozok egy poharat a borotokhoz, s egy ujnyit adtok bele. Szóval, nekem még mindig felejthetetlen több más mellett, A mi kis városunk. Talán a hetvenes évek elején került Csabára Karinthy Márton mint ifjú rendező, s ez volt az első munkája. Ez az egyszerű, csendes, bensőséges Wilder-darab. A nem nyomtalanul elmúló élet van benne, a halál utáni fennmaradás a mások szerető emlékezetében. S az egész szellemisége olyan jól kijött a sallangtalan, mély benyomást keltő, finom előadásban, hogy ma is bennem van. —Jársz most is színházba ? — Ritkán. Egy évben ha egy-két előadást megnézek. Olyat, mint pár éve a Légy jó mindhalálig volt. — Itt jónak kell lenni? Akkor itt vagyok! — köszönt ránk kedves ismerősünk, M.I., a most is délceg nyugdíjas mérnök. — Node, csak ha a hölgyek befogadnak. A színházról van szó? — Arról, vagy inkább a „színházkerülésről”. Maguk még hűségesek? — Hát közel sem annyira, mint régebben, amikor ahogy mondani szokták, nélkülünk a premiert meg sem tartották volna. Most már évek óta csak „esetenként” járunk színházba, ha éppen kedvünk szottyan. És ez nem sűrűn fordul elő. Hiába, megöregedtünk... —Annak semmi köze sincs a színházhoz. — Dehogy nincs, dehogy nincs. Csak egy például: már jó régen nem akarunk mindenütt ott lenni, a színház pedig társadalmi életet is jelent. —S erről már lemondtak? A felesége is? — Inkább úgy mondom: túl vagyunk rajta. A baráti kör már nincs meg, a jó barátok elköltöztek, többségük a temetőbe. Szinte hihetetlen, hogy voltak hosszú évek, amikor együtt jártunk színházba, többnyire két- három házaspár... S utána mindig átmentünk a Csabába, olykor a Kishajóba, és legalább egy órát beszélgettünk. Képtelenek voltunk addig hazamenni, míg a benyomásainkat kölcsönösen el nem mondtuk. Ami akkor az életformánk része volt, ma már a messzi múlt. Vass Márta / Érett paradicsom — tetszés szerint Az érett és ezért a legízletesebb paradicsom nagyon romlandó áru. Az Egyesült Államokban most sikerült géntechnikai úton egy csaknem korlátlan ideig ellálló paradicsomot termeszteni. Régóta ismert, hogy az etilénnek döntő szerepe van a gyümölcsök érésében. Már évtizedek óta alkalmazzák például az éretlenül leszedett banán utóérlelésére. Kaliforniai kutatók most egy lépéssel tovább mentek, és olyan paradicsomot termesztenek, amely nem képes az éréséhez szükséges etilént előállítani. Az ilyen paradicsom magától nem érik meg. Három-négy hónap múltán a gyümölcsök megsárgulnak, függetlenül attól, hogy leszedték-e őket vagy sem. Nem lesznek pirosak, nem puhulnak meg, és zamatosakká sem válnak. Ezt az érési zárlatot akármikor fel lehet oldani, ha a gyümölcsöket etilén és propilén gáz hatásának teszik ki. Az érés kl. 1 hét alatt bekövetkezik, és a paradicsom állaga, színe és zamata nem különböztethető meg a természetes úton érettekétől. Nagymamák öröme A békéscsabai Szabados Józsefék fotóalbumából Szabados Nikolett és Alexandra
