Békés Megyei Hírlap, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-12 / 85. szám

KÖRKÉP/HIRDETÉS 1994. április 12., kedd Szabó János Orosházán Jobb sorsra érdemes a kisgazdapárt... Cserkészavatás Első alkalommal tettek foga­dalmat az orosházi cserké­szek, és első alkalommal ál­dották meg zászlójukat vasár­nap délelőtt. A rákóczitelepi evangélikus templomban előbb az 1502. Számú gróf Széchenyi István Cserkészcsapat, majd 10 órakor — istentisztelet kereté­ben — az orosházi evangélikus templomban az 512. Számú Győry Lóránt Cserkészcsapat tagjai tették le az esküt, kötötték nyakukba a cserkésznyakkendőt és kapták meg jelvényeiket. Az egyház részéről Ribár János lel­kész áldotta meg a csapatzász­lót. Az ünnepség után szeretet- vendégségre került sor a Tán­csics gimnázium ebédlőjében. Itt kérdeztük meg Kecskeméti Ger­gelyt, a 2. Számú Általános Is­kola negyedikes diákját — ő ol­vasta fel társai előtt a cserkészek 10 törvényét—, vajon mit jelent számára a cserkészmozgalom? — Olyan ez, mintha egy nagy család lennénk. Rengete­get tanulunk, segítünk egy­másnak, erősítjük nemzeti tu­datunkat—válaszolta akisfiú. mert ha egységes marad, 1994-ben valóban esélyes lett volna a képviselőválasztáson az első hely megszerzésére — mondotta Szabó János föld­művelésügyi miniszter, az Egyesült Kisgazdapárt elnöke szombaton, Orosházán a Pető­fi Művelődési Központban tartott választási nagygyűlé­sen. A 36-ok képviselőcso­portja reménykedett, hogy az FKGP leteszi a diktatórikus vezetést, s hogy ez nem történt meg, kénytelenek voltak — mint a pártelnök fogalmazott — nulláról indulva, a pártot hamvából feltámasztani. A fél éve létrehozott Egyesült Kis­gazdapártnak mostanra olyan a helyzete — vélekedett Szabó János —, mint akármelyik nagy párté, mert komoly esélyük van nemcsak a szava­zatok 5—10 százalékának a megszerzésére, de az új kor­mányba való bekerülésre és a kisgazda-program végrehajtá­sának a folytatására. — A 36-os kisgazda képvi­selőcsoport a pártok közül a legtöbbet tudta megvalósítani az eredeti programjából — mondotta a pártelnök. A négy év alatt a termőföld 90 százalé­ka magánkézbe került (ez majdnem kétmillió embert érint), az állami gazdaságok­ban és az élelmiszeriparban pedig rövidesen a 80 százalé­kot éri el a magántulajdon ará­nya. Az 1100 évvel ezelőtti honalapítás óta legnagyobb tu­lajdonváltás során a nép visszakapta a jussát s az idei év feladata — remélhetőleg, tette hozzá a miniszter — a meg­szerzett föld megműveléséhez szükséges eszközök biztosítá­sa. Szabó János beszédében nagyra értékelte a most meg­született földtörvényt, amely, véleménye szerint, egy ember­öltőre megadta a föld sorsának jogi kereteit. A pártelnök-miniszter arra szólította föl a híveit, hogy menjenek el szavazni, nehogy azok nyerjenek, akik — ahogy fogalmazott — égnek a bosszúvágytól. Az orosházi nagygyűlésen felszólalt Mizsei Béla ország- gyűlési képviselő, aki beszé­dében elsősorban a Torgyán- féle kisgazdapártot bírálta, Zsíros Géza, a parlament me­zőgazdasági bizottságának a vezetője pedig a szövetkezeti törvény módosításának a lé­nyegét magyarázta el a kisgaz­dáknak. Bízom benne Magyarország akkor* működik, amikor együttműködik. • Amikor az ország bízhat a kormányában, mert az végre a dolgát teszi: rendbehozza a gazdaságot, új munkahelyeket teremt. • Amikor a kormány hosszú évtizedek után végre bízik az ország népében. • Amikor a vállalkozó, a termelő tudja: a kormány tartós viszonyokat teremt és támogatást nyújt. • Amikor a nyugdíjasok bízhatnak benne: annyi munka után nem maradnak magukra. Amikor a fiatalok nyugodtan készülhetnek a jövőre. • Amikor a kormány bízik a szakértelemben, és felelősséget vállal cselekedeteiért. Mi így gondoljuk. Ezt ígérjük. Bízunk benne, hogy szívvel, ésszel, tisztességgel és együtt elindulhatunk a biztonság és a jólét felé. Együtt sikerülni fog Szabad Demokraták Szövetsége Diplomatamenü Ha valaki leejt egy tűt hétfőn délelőtt Békéscsabán, a Keres­kedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakmunkás- képző Iskola aulájában, az a tömegben valószínűleg „meg­áll”. Leginkább méhkashoz ha­sonlít az esemény színhelye. Ekkor és itt rendezték meg ugyanis a hagyományos sza­kács-, cukrász- és felszolgáló­tanulók terítési és díszmunka­bemutatóját. Ámulhatna a Hil­ton szakgárdája, ha idetéved. Remekbeszabott hidegtálakat, cukrászkölteményeket és terí­tett asztalokat láttunk az isko­lában. zöldségsaláta, erőleves nemzeti módra, hortobágyi húsos pala­csinta, párolt őzgerinc petre­zselymes burgonyával és barna- mártással, majd diplomatapu­ding és kávé zárja az ebédet. Az italokat Zwack unikummal kez­dem, Dab világos sörrel, rajnai rizlinggel, egri bikavérrel Tör­ley pezsgővel folytatom és Me- taxa konyakkal zárom. ¥ A cukrászok közül első hely ej zést ért el Jelenka Mariann. Ő is harmadik osztályos. A szép hosszú szőke hajú, magas kis­lány egy „Tökház” tortát ké­szített és mesefigurákkal dí­szítette. A felszolgálók közül első díjat kapott Csengeri Csilla III/8 osztályos tanuló. Csilla még fel sem fogta, hogy a zsűri neki ítélte a rangos helyezést, kellőképp zavarban is van, amikor megszólítjuk: — Nagyon boldog vagyok, s bevallom már másfél hete készülök. Szinte éjjel-nappal ezzel a bemutatóval foglal­koztam. Békéscsabán, a Vin- cze sörözőben töltöm a gya­korlati időmet. Nagyon szere­tek ott dolgozni. — Kiknek állította össze a menüt? — Magyar—német diplo­máciai ebédhez terítettem. A menü pedig: tavaszi vegyes­—Szereti az édességet? — Hú..., nagyon! — mond­ja őszinte bájjal a hangjában. — Az oroszkrémtorta a ked­vencem. — Eldöntötte már, hogy ha végez, hol folytatja? — Szeretnék tovább tanulni és a szakmában maradni. A gyakorlati munkám Rajki Ist­ván csabai cukrászmesterhez köt, akit nagyon tisztelek, ez talán az eredményemben is megmutatkozik. Szerettük volna megszólal­tatni a szakácsok „elsőjét”, Csipái Gábort is, de őt még az osztálytársai sem találták meg a nagy „nyüzsgésben”. B. V. Kis költők és kis történészek vetélkedtek A Békés Megyei Könyvtárban bői, a tehetséggondozását töb­hétfő délután a felső tagozato­sak irodalmi pályázatának vég­eredményét hirdették ki. A be­érkezett pályaművek száma 174, melyek többsége vers volt. A megyei vetélkedőt az 5. osz­tályosok között Kolozsi Melin­da (Gyulai Egyházi Általános Iskola) és Vágányik Lívia (Vésztői Általános Iskola) nyer­te. A zsűri különdíjjal jutalmaz­ta Németh Ágnes medgyesegy- házi tanulót. A 6. osztályosok közül Körösi Katalin, a Mező- berényi 2. Számú Általános Is­kola és Bánszki Tímea, a Békés­csabai Szlovák Általános Iskola tanulói végeztek az első helyen. A 7. osztályok versenyét Roz- gonyi Anita (Békéscsabai 1. Számú Általános Iskola) nyer­te. A zsűri értékelése szerint ez a kislány kimagaslott a mezőny­ben szorgalmazták. A nyolcadi­kosok kategóriájában nem osz­tották ki az első díjat, de hárman lettek másodikok: Somogyi Er­zsébet, Farkas László (mindket­ten a Gerlai Általános Iskola tanulói) és Bessenyei Mónika (az Orosházi 4. Számú Általá­nos Iskola) tanulója. Ezen a délután városi vetél­kedőt rendeztek „Fejtörő kis történészeknek” címmel. Az el­ső helyezést Kibédi Varga La­jos (József Attila Általános Is­kola) szerezte meg. Két tanuló végzett a második helyen, Dé­nes Attila (1. Számú Általános Iskola) és Bittmann Emil (Ma­dách utcai Általános Iskola). A harmadik helyezett Baur Edina lett, a Rózsa Ferenc Gimnázium tanulója. B.T.

Next

/
Thumbnails
Contents