Békés Megyei Hírlap, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-11 / 84. szám

MEGYEI KORKÉP/HIRDETÉS 1994. április 11., hétfő A Kígyósi Kurír új számából Hosszú szünet után Újkígyó­son ismét megjelent a Kígyósi Kurír. A húszoldalas, szép ki­vitelű lap gazdag tartalommal került a terjesztőkhöz. Králik Jánosné egy magán- gazdálkodóhoz, Harangozó Istvánhoz látogatott el és vele beszélget a kisgazdaságokban felmerült gondokról, remé­nyekről és tervekről. Szántó Béla az újkígyósi önkormány­zat híreit ismerteti az olvasó­val. Nátor János Szabadkígyós polgármesterét kereste fel, s a vele folytatott beszélgetésről ír. Bemutatják a Baby Bone együttest, olvashatnak még a nyugdíjasokról. Megismerkedhetnek Öm- böli Sándorral. Sok minden más mellett az olvasók Tusjak Jánosné irányításával megta­nulhatják a sövények kialakí­tását, és természetesen van sportrovat bőséges olvasniva­lóval. Ezoterikus tábor A Békési Úti Közösségi Házak 1994. június 20-tól 26-ig Kás- sa László vezetésével ezoteri­kus tábort rendez. Érdeklődni április 25-éig a 326-370-es te­lefonon lehet. Vastagh Pal a negyven legaktívabb között Folytatjuk sorozatunkat, amelyben a Békés megyei országgyűlési képviselőket szólaltat­juk meg, kérve, hogy értékeljék az elmúlt négyéves parlamenti és választókerületi munkájukat. Vastagh Pál 1990-ben a Magyar Szocialista Párt megyei listájáról jutott be a parlamentbe. — Van-e különbség egy egyéni körzetben megválasztott és egy listás képviselő feladatai, munkája, s így eredményei között? — Nem látok alapvető különbséget a képviselői munkám gyakorlata alapján. A képviselőnek olyan törvényeket kell alkotnia, ami egyszerre tudja biztosítani az ország felemelkedését és a helyi gondok megoldását. A kettőt nem lehet elszakítani egymástól. Nagyon sok egyéni prob­lémával kerestek meg, hiszen mindenütt igyekez­tem fogadóórákat tartani, dacára annak, hogy nem volt egy meghatározott körzetem a megyében. — Az elmúlt négy évből mit tekint képviselői munkája eredményének, és mi az, ami nem sikerült? — Erre a kérdésre nagyon nehéz válaszolni, hiszen ellenzéki képviselőként a lehetőségeim mások voltak. Minden eszközzel és minden, a helyi problémákhoz kapcsolódó parlamenti meg­szólalásommal igyekeztem Békés megyének az országban betöltött sajátos helyzetét érzékeltetni. 1992 márciusában előterjesztettem egy, a terület- fejlesztést átfogóan szabályozó törvényterveze­tet, aminek egy része volt az, hogy az elmaradott térségek felzárkóztatására milyen központi intéz­kedéseket kell hozni. Önmagában azt a tényt, hogy a parlament kormánypárti többsége is támo­gatta a javaslatomat, és azt napirendre tűzte az Országgyűlés, sikerként tudom elkönyvelni. Szó­vá tettem azt, amikor Békés megyében meg akar­ták szüntetni a vasútvonalakat, a kárpótlással kapcsolatos fogyatékosságokat, legutóbb száz­hatvan békéscsabai lakástulajdonos kérte a segít­ségemet, hogy csak néhány dolgot említsek konk­rétan. A gondoknak igyekeztem nyilvánosságot adni, természetesen olyan korlátok között, amik egy ellenzéki képviselő számára realitásként lé­teznek. — Nem jelentett-e túlzott megterhelést, hogy szemlátomást Ön volt az egyetlen hadrafogható jogásza a szocialista frakciónak, így minden jogi témában Önnek kellett helytállnia, s a legfontosabb bizottságként számon tartott al­Legutóbb százhatvan békéscsabai lakás- tulajdonos kérte Vastagh Pál segítségét kotmányügyi bizottságban is az MSZP első számú képviselőjeként dolgozott? — Nagyon szívesen végeztem ezt a munkát. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy képviselőként is olyan területen dolgozhattam, amivel előző munkahelyemen is foglalkoztam. A korábbi tapasztalataimat nagyon jól tudtam ka­matoztatni. Ebből is következett, hogy a szocia­lista frakción belül a közigazgatási, alkotmányjo­gi kérdések, a jogalkotás és igazságszolgáltatás egész problematikája hozzám tartozott. Gyakor­latilag minden ilyen tárgyú törvénytervezet szoci­alista párti vezérszónoka én voltam. Emellett 1992 júniusától az európai közösségi ügyek bi­zottságában is képviseltem Békési Lászlóval együtt az MSZP frakcióját. Készültek különféle összesítések a négy év parlamenti munkájáról, ezek szerint a legaktívabb negyven képviselő között voltam. Természetesen ez nagyon sok felkészülést, nagyon sok konzultációt, nagyon sok szakmai elmélyülést igényelt. Nehéz volt mindenre időt találni. — Sikerült? — Az a tény, hogy újra engem jelöltek Békés megyében a szocialista párt listavezetőjének, úgy érzem, azt bizonyítja, hogy sikerült megtalálnom az összhangot a parlamenti törvényalkotó szak­mai munka, a politikai munka, a helyi érdekek képviselete és az emberek gondjaival való foglal­kozás között. Simonffy Ágnes Fellebbezett a volt szerkesztő Mint arról már korábban tudó­sítottunk, a „Sarkad város” cí­mű hetilap egykori felelős szerkesztője, Paál Tamás per­ben állt a sarkadi képviselő- testülettel, a szóban forgó új­ság kiadójával. Paál Tamás alaptalannak tartotta azokat az indokokat, amelyekre hivat­kozva a kiadó megszüntette a munkaviszonyát, ezért a bíró­sághoz fordult jogorvoslatért. Az elsőfokú bíróság jóváhagy­ta a sarkadi képviselők fel­mentési döntését. A fellebbe­zés lehetőségét azonban meg­hagyta a felperes szerkesztő számára, aki -— élve ezzel — újabb tárgyalást kért. Nemré­gen lezárult a másodfokú bíró­sági tárgyalás is, amely az el­sőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a pert meg­szüntette. Mint az indoklásból kiderül, Paál Tamás közalkal­mazotti jogviszonyba való visszahelyezése időközben aktualitását veszítette, hiszen a volt szerkesztő tavaly de­cembertől rokkantnyugdíjas lett. A bírósági végzésből az is kiderül, hogy Paál Tamás a kép­viselő-testületet egyébként sem perelhette volna, mert az nem jogi személy, tehát a perben fél­ként nem vehetett volna részt. Mindez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a felpe­res igényét a sarkadi önkor­mányzattal (és nem a testület­tel!) szemben újabb perben ér­vényesítse. Hogy Paál Tamás kíván-e élni ezzel a lehetőség­gel, a következőket válaszolta: „Még nem döntöttem, hogy kezdeményezzek-e újabb pert az önkormányzattal szemben.”----RIA T átrai Band az IFI-ben Bő kétórányi zenei csemegét hallhattak az érdeklődők a napok­ban a Békéscsabai Ifjúsági Házban. Három év után ismét Csabán játszott a Tátrai Band. A csapat kifogástalan muzsiku­sai közül talán érdemes megemlíteni Horváth „Charlie” , énekes, közvetítő szerepét, akinek sikerült a koncert végére klubhangulatot varázsolnia a terembe. Képünkön Tátrai Ti­bort és a szaxofonos Csiszár Pétert láthatjuk FOTÓ: SUCH TAMÁS %1U ÉN LEOJOBBAN A LAPOS, A KOCKA, A HOSSZÚKÁS, A KEREK ÉS A MINDENFÉLE \ NARANCSOT SZERETEM! ANCS *s «■': mm ■ á o C£ a. a z POLITIKAI HIKttl IIS

Next

/
Thumbnails
Contents