Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-01 / 50. szám
! 1994. március 1., kedd PRIVATIZÁCIÓ Jglfi ÁLLAM VAGTOKÜOT9ÍÖKSÉG „A stratégia nem változik” Interjú Hatvani Szabó Jánossal (I. rész) — Ön lett most az ÁVÜ első számú irányítója. Változik-e ennek a sokak által támadott, kritizált intézménynek a stratégiája? — A stratégia nem változik. Hangsúlyeltolódás talán mégis lesz a hazai tulajdonlás ösztönzésének a javára. Szinte már szlogenné vált, hogy a magyar befektetők körében tőkehiány van. Ezt mepróbáljuk úgy áthidalni, hogy a pályázók számára készpénzkímélő technikákat ajánlunk fel. Ilyen a részletfizetés, a lízingforma, a március végén mindenképp elindítandó KRP (Kisbefektetői Részvény- vásárlási Program), s az eddigieknél is jobban előtérbe helyezzük a tőzsdei privatizációt. — Több szakértő is felvetette már, hogy a hazai pénzügyi és intézményi befektetői piac kihasználatlan. Van-e olyan elképzelés, hogy a pénzintézeteket, társadalombiztosítási alapokat a korábbinál nagyobb mértékben bevonják a privatizációba? — Természetesen keressük azokat a le nem kötött befektetési eszközöket, amelyeket még bevonhatnánk a privatizációba. Itt elsősorban külföldi befektetői körökről lehet szó, hiszen itthon a magántulajdonosi körben markáns pénzösszeget nem találunk. Bankok körében előfordulhat, de a privatizációval szemben támasztott elvárások elsősorban nem a bankok bevonását szorgalmazzák. Közvetve előfordulhat ugyan, de inkább azt a szándékukat jelenítjük meg érezhető formában, hogy minél szélesebb kör juthasson hozzá az állami vagyontömeghez. Olyan tájékoztató, információs anyagok készülnek, amelyek hozzáférhetők lesznek az ÁVÜ megyei információs hálózatán keresztül. Ezek a szűkébb anyagi lehetőségekkel rendelkező, de vállalkozni szándékozó magyar állampolgároknak teszik lehetővé a privatizációt. — Egyáltalán mennyi pénzzel kell rendelkeznie annak, aki szeretne a folyamatba bekapcsolódni? — Attól függ, hogy az állami vagyonnak mely részét kívánja megvásárolni. Meg kell mondanom, nem törekszünk mindenáron a decentralizációs technikával történő privatizációra. Vagyis arra, hogy a régi struktúrában kialakult vállalatokat részegységekre bontsuk, s úgy egyenként ajánljuk fel. Itt az ésszerűségnek kell dönteni. Kollégáim jól ismerik a cégeket, s azokat egy hatékony magám gazdaság szempontjait és célrendszerét figyelembe véve kezelik. Tehát abban az esetben, ha valamit traktorként kell eladni, mert az a leghatékonyabb, akkor így fogjuk megadni a kínálati listát. Ugyanakkor a cég teljes vagyonának feltérképezésével lehetővé tesszük azt, hogy ha a befektetői szándék mást indokol, akkor rugalmasan alkalmazkodjunk hozzá. — A kisember, a közember mit figyeljen elsősorban, hogy őis tulajdonos lehessen, hogy bekapcsolódhasson a privatizációba? — Úgy érzékelem, hogy az emberek információ- és tudáshiány miatt meg sem merték eddgi próbálni. Egyrészt nem ismerték kellőképpen a rendelkezésre álló állami vagyont, másrészt a privatizációt megfogha- tatlannak, megközelíthetetlennek, elérhetetlennek tartották. Ebben valószínűleg az ÁVÜ is hibás volt, de most megpróbálunk egy sokkal intenzívebb. részletesebb tájékoztatást megszervezni, a lakossághoz sokkal közvetlenebb módon eljuttatni az információkat a vagyonról, s a megszerzéshez vezető eljárási módokról, lehetőségekről. — Munkanélküliből például lehet tulajdonos? — Természetesen. Egyrészt figyelje a hirdetéseinket! Másrészt Hatvani Szabó János megjelentetünk majd olyan szóróanyagokat, amelyben megkérdezzük az állampolgárokat: az állami vagyon mely részére lenne vásárló. Ezen a szórólapon kérheti az Állami Vagyonügynökséget, hogy ha van — most végletes példákat mondok — egy traktor, egy patyolatbeli mosógép, egy 100 négyzetméteres ipari terület, akkor erről ő kaphasson tájékoztatást. Ezt rövid időn belül megkaphatja. —Eddig ilyen nem volt. — Nem, hiszen az eddigi vagyonnyilvántartásunk ilyen részleteket nem tartalmazott. Most viszont a regisztert ilyen irányban kívánjuk továbbfejleszteni. — A Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) egyre több esetben járul hozzá a sikeres privatizációhoz. De hogyan jöhetnek számításba olyanok, akik nem az adott munkahelyeken dolgoznak, nem a saját cégük résztulajdonosaiként vesznek részt a privatizációban ? — Mind a két kör számításba jöhet. Továbbra is preferáljuk a dolgozói tulajdonszerzést. Ám a KRP esetében nem kell az adott vállalatnál dolgozni. A felajánlott vagyontömegből bárki jegyezhet egy meghatározott részt. Hangsúlyoznom kell: a magyar privatizáció versenyelvű. Tehát az értékesítés továbbra is pályázatok alapján történik, és testületi döntéssel határozunk az eredményről. A Kisbefektetők Részvényvásárlási Programban más a helyzet. Ott nem egy ilyen versenyszituációról van szó, de a tulajdonszerzés ott is korrektül, nyilvánosan és ellenőrizhető módon történik majd. (Az interjút a következő számunkban folytatjuk — akkor az ellenőrzés növekvő szerepéről lesz szó.) Helyi hírek • KÁRPÓTLÁSI JEGYEK. Békés megyében a következő OTP-fió- kok jogosultak kárpótlási jegy kiadására: 5600 Békéscsaba, Szent István tér 3; 6530 Békés, Széchenyi tér 2; 5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 4; 5700 Gyula, Hét vezér u 2-6; 5900 Orosháza, Kossuth L. u. 20; 5540 Szarvas, Kossuth tér 2. • FIGYELEM! Felhívjuk a privatizációban érintett cégek, szervezetek, önkormányzatok figyelmét, hogy ezeken a hasábokon köz- zétesszük rövid közérdekű információikat, híreiket, amennyiben — néhány mondatnyi terjedelemben — eljuttatják lapunkhoz, a következő címre: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Telefax: (66) 441-020. Feltétlenül írják rá a küldeményre, hogy „Privatizáció”. • PÁLYÁZATOK. A jelenleg vásárolható pályázati csomagok: Beré- nyi Téglaipari Kft.; Békés Megyei Általános Építőipari és Vállalkozói Rt., valamint a Békéscsabai Állami Gazdaság és részegységei. Érdeklődni lehetaz ÁVÜ megyei ügyfélszolgálati irodán. / Az Állami Vagyonügynökség Békés megyei ügyfélszolgálati irodájának címe: 5900 BÉKÉSCSABA, Andrássv út 22. Telefon: 66/443 490. Telefax: 66/443 490. Az ügyfélszolgálati iroda vezetője: Kovács Sándor. Ügyfélfogadási idő: hétfőtől péntekig naponta 08 —13 óráig. Tallózás a hazai sajtóból Pick: több gyár, mint szalámi Választania kellett a Pick Rt.-nek, hogy a Gyulai Húskombinátban tartja-e meg többségi részesedését, vagy a Budapesti Húskombinátot vásárolja meg. A Pick voltaképpen mindkettőt szerette volna megszerezni, és ehhez megvolt az anyagi ereje is. Az ÁV Rt. azonban választásra kényszerítette a szegedieket, akik a budapesti gyár mellett döntöttek. (Népszabadság, február 15.) MRP-cégek: másfél milliárdos nyereség A Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) 1992 nyarán lépett életbe. Tavaly év végéig 117 társaságnál alakítottak a dolgozók MRP-szervezetet, és vásárolták meg részben vagy egészben cégüket. A tulajdonossá vált MRP-szerVezetek egyharmada az iparban, negyede a kereskedelemben, ötödé pedig az építőiparban jött létre, s akad köztük könyvkiadó és más anyagi és szellemi szolgáltatást végző társaság is. (Napi Gazdaság, FEBRUÁR 14.) Részvénycsere lehetőségek A közeljövőben tervezett további részvénycsere lehetőségek vállalkozás részese Ma Békéscsaba 48 Mint ismeretes, az 1991. évi 33-as törvény, amit röviden vagyoni törvénynek neveznek, arról rendelkezik, hogy a magyar állam a tulajdonai közül mit ad az önkormányzatoknak. Az így vagyonhoz juttatott önkormányzatokat viszont a privatizáció, az állami ingatlanok tulajdonosváltozásai nagyon is érzékenyen érintik. Hogy hogyan, arról Békéscsaba Megyei Jogú Város jegy zó'- jével,dr. Simon Mihállyal beszélgettünk. — Az 1991. évi, 33-as törvénynek van egy paragrafusa, az 51., amely úgy szól, hogy az állami vállalatok által kezelt ingatlanok értékesítése, vagy gazdasági társaságba vitele során a vagyonmérlegben szereplő belterületi föld értékének megfelelő vételár rész fele az önkormányzatot illeti. Tehát minden állami tulajdonú értékesítés, privatizáció során az önkormányzat vagyonhoz jut. —Olyan hangsúllyal mondja, hogy abból érzékelhető, zökkenőkkel megy a dolog. — Hát, van, aki ezt megteszi, s akkor tudunk alkudozni, van, aki figyelmen kívül hagy bennünket, s van, hogy az ön- kormányzat csak a sajtóból értesül a privatizáció eredményéről. Holott önkormányzati vélemény nélkül a földhivatal nem írhatja át a tulajdonjogot. — Ha már megkötöttek egy szerződést, megegyeztek a vételárban az AVÜ és az új tulajdonos, viszont az önkormányzat nem ért egyet ezzel a vételárral, mit lehet tenni? — Ebből sok probléma adódott. De abból is, amikor ugyan megkérdeztek bennünket, de a belterületi föld értékét tekintve a privatizáló és a vevő, valamint az önkormányzat véleménye között jelentős az eltérés. Pedig ha valaki ismeri Békéscsaba ingatlanforgalmát, az éppen a város, mert az Illetékhivatal szervezetileg hozzánk tartozik, tehát teljes áttekintésünk van a megye ingatlanforgalmáról. — Az eddig realizálódott privatizációkból hogyan részesülnek? — Vagy részvényeket, vagy más gazdasági vállalkozásnál vagyonrészt, pénzt, esetenként pedig ingatlanrészt kaptunk. Ma Békéscsaba 48 vállalkozás részese, s ezek között nagy cégek is vannak. Már f2 rt.-nél átvettük a részvényeinket, tízzel vitában vagyunk, 30 céggel pedig a földértékben nem egyeztünk meg. Példa erre, hogy a 16 legjelentősebb cégnél 540,5 millió forint az önkormányzatot megillető vagyonrész a mi értékelésünk szerint, a cégek pedig 188 millióra taksálják. Tehát sok mindent adott az önkormányzatok számára a törvény, de a végrehajtást illetően kiszolgáltatott helyzetben vagyunk. B.S.E. Tervezett jegyzési idő Egyéb információk MASPED Rt. március 265 millió Ft MÓL Rt. 969 millió Ft osztalékelsőbbségi részvény (12% fix), nincs döntés OTP Rt. 1150 millió Ft éves jelentés elkészítése után várható Biogál január-március 439 millió Ft Tudja-e? A kárpótlásról ABC a privatizációhoz Egyszerűsített átalakulási eljárás Az ÁVÜ igazgatótanácsa jelöli ki azokat a vállalatokat, amelyek így alakulhatnak át. A cégek választhatnak a szakértői névjegyzékből és utána szerződést köthetnek a kiválasztott tanácsadókkal. Ok járnak el később az ÁVÜ helyett, vagyis ők vesznek részt az átalakításban és az értékesítésben is. A szakértővel az ÁVÜ is szeződést köt, így tehát csak a jogszabályok és a keretszerződés alapján járhat el. Á létrejövő gazdasági társaságban az ÁVÜ-t megillető tagsági jogokat a szakértő gyakorolja és bizományosként értékesítheti a vagyonügynökséget megillető részvényeket, üzletrészeket. Tevékenységét az ÁVÜ ellenőrzi és minősíti. ...hogy a kárpótlás adómentes. Ez természetes és logikus, hiszen arról van szó, hogy valamit jogtalanul elvettek és az igénylő ennek fejében részesül kárpótlásban. Ezért nem számít jövedelemnek a saját jogon kapott kárpótlási jegy, ahogy a kártérítés és kártalanítás fejében kapott pénzösszeg sem. Ha azonban a kárpótlás révén többletjövedelem keletkezik, vagyis a kárpótlási jegyét úgy tudja eladni, hogy kamattal növelt névértéknél magasabb összeget kap érte, ez a nyereség adóköteles. Az adó mértéke a nyereség 20 százaléka. ... hogy a most — f?hát az 1994. február 15 — március 15-e között beadott — kérelem alapján már nem lehet igényelni kárpótlási utalványt, miután az Alkotmánybíróság az utalvány redszerét alkotmányellenesnek minősítette. Felszámolás és a privatizáció Felszámolásról és végelszámolásról akkor van szó. ha a vállalat jogutód nélkül megszűnik. Akkor számolnak föl egy vállalatot, ha fizetésképtelenné válik, a végelszámolásról az alapító dönthet, pl. ha nincs szükség a vállalatra. Az ilyen vállalatok nem alakulhatnak át gazdasági társasággá, mivel az átalakulás lényege az, hogy a cég általános jogutódlással társaságként továbbműködjék. Ha a felszámolás esetén a hitelezők egyetértenek az eljárás felfüggesztésével, akkor meg lehet kísérelni az átalakítást és a privatizációt, mert lehetséges, hogy így a vállalat még fizetőképessé tehető. Ennek egyik módja lehet az, hogy a hitelezők a tartozás fejében a létrejövő gazdasági társaságból részesedést (részvényt, üzletrészt) kapnak. (Jövő héten: E-hitel.) a*
