Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-04 / 53. szám

jk 1994. március 4., péntek CSALÁDI OLDAL 9-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Kórházi patika Békéscsabán A csinos kis gyógyszertárban a készleteket az igényekhez igazítják majd FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Szembesülés a múlandósággal Segíteni is nehéz Több újságban is megjelent a felhívás, hogy akik szívesen vendégül látnának egy-két hétre erdélyi vagy kárpátaljai árva gyerekeket, azok jelent­kezzenek a szervezőknél. Pon­tos cím és telefonszám is sze­repelt a lapokban. A békéscsabai Antalfai Ele­mérné úgy gondolta, hogy ő nemcsak néhány gyereket lát­na vendégül, de szívesen meg­szervezné egy egész transz­port fogadását, mert biztos ab­ban, hogy vállalkozna a város­ban 15-—20 család ötven gye­rek ellátására. Felhívta hát a megadott számot, de azon nem talált senkit. Sógornője sze­mélyesen felkereste Budapes­ten a megjelölt címet, ugyan­csak hiába. Ezután Antalfainé egy teljes havi fizetését költöt­te telefonálásra (felhívta a hir­detést leközlő lapokat, a tévé Hét műsorát), s a végered­mény majdnem semmi. Legu­tóbb az egyik egyház segítsé­gét kérte, s tőlük biztatást ka­pott arra: segítenek abban, hogy segíthessen. Amennyi­ben sikerrel jár az akció, s eljut néhány tucatnyi határon túli magyar árva a békéscsabai családokhoz, hírt adunk qólíM. Egy év sem telt a nyugdí­jasklub megalakulása óta és már farsangi batyubálat tartot­tak februárban. Igen jól érez­ték magukat, amint azt a mel­lékelt kép is mutatja, de min­denki mondta is, hogy jó volt együtt szórakozni. A klubra már nagy szükség volt Tótkomlóson, többen sür­gették, s tavaly április elején meg is alakultak azzal az elha­tározással, hogy politikamen­tes szervezetet hoznak létre. Egyébként minden nyugdíjas­nak helye van itt nemre, val­lásra, nemzetiségre való tekin­tet nélkül. Fő céljuk az érdek- képviselet, sokoldalú felada­tot értve ez alatt. — Április harmadik csütör­tökén már az első klubfoglal­kozásra is sor került a művelő­Békéscsabán, a Réthy Pál kór­házban az intézeti gyógyszer- tár részeként gyógyszertárat nyitottak a napokban a kórház aulájában. Elsősorban a távo­zó betegek és a dolgozók gyógyszerigényét szeretnék kielégíteni, így mintegy két­dési házban — emlékszik vissza Tajsi Mihály elnök —, s .ez alkalommal választotta meg vezetőségét a majdnem száz megjelent nyugdíjas. Az orosháziak is itt voltak, sok hasznos tanácsot kaptunk tőlük már előzőleg, meg azóta is. Ekkor beszéltük meg a tag­sággal a munkatervet, s tartot­tuk magunkat hozzá egész év­ben, bár nem vagyunk mere­vek. Minden klubtagot igazol­vánnyal látnak el, ez azonban nem azt jelenti, hogy más nem vehet részt az összejövetele­ken. Jönnek is olyan nyugdíja­sok, akik csak érdeklődők, s őket is szívesen látják. Többen régi ismerősök, de olyanok is vannak a klubban, akik itt is­merkedtek meg, és vonzó ne­milliós forgalomra számíta­nak. Mint Takács Gézáné, a gyógyszertár vezetője el­mondta, a megyei területi ellá­tásban részt vevő kórházból sok beteget mentővel visznek haza a távolabbi települések­re, gyógyszereiket pedig már kik a kellemes, baráti légkör. Ez a titka a sikerült rendezvé­nyeknek is. Ilyen volt a nyáron részvé­telük a mezőkovácsházi nyug­díjas-találkozón, október ele­jén a nyugdíjas-világnap ün­neplése Orosházán, továbbá a szarvasi egész napos kirándu­lás. Decemberben pedig a ke­celi virágkiállítás megtekinté­se. A karácsonyi ünnepséget a város vezetőségével együtt rendezték meg. Nagy feladat áll előttük: megismerni a település nyug­díjasainak szociális helyzetét. Többen vállalkoztak erre a munkára, hizen segíteni csak a körülmények ismeretében le­het. Vagy szükség esetén eljár­ni valaki ügyében az önkor­mányzatnál. Vass Márta itt a kórházban be tudják sze­rezni. Minden fontos gyógy­szer, gyógykészítmény besze­rezhető lesz a hétközben 9 órá­tól 16 óráig, szombaton 8-tól 12-ig nyitva tartó Arany Mér­leg patikában. B.Zs. Egy csokor hóvirág Még szinte a télben já­runk, de a tavasz lehelete már érződik körülöttünk. A barkák rügyeznek, hóvi­rágok bontogatják kely he­ikel. Rózsa néni, a virág­árus kerek kosárkájában önmagukat kínálták a ta­vasz hírnökei. Nyújtózko­dó leveleikkel örömet sze­rezve valakinek.—A ked­vesnek, édesanyának vagy az otthon szívet melengető oltalmának. A piros pántlikával át­kötött csokrokat a járóke­lők szelíden megmoso­lyogták. Vettek is belőle, és hogy meggyőződjenek a szirmok valódiságáról, azonnal beleszippantot­tak édeskésen mámorító illatába. A kosárka egy ideig úgy látszott, kifogyhatatlan. De szép lassan minden szál hóvirág gazdára ta­lált. Kivéve egy csokrot. Fehér sapkás kislány a ko­sár előtt tanakodott, hogy kinek is adja a szerény ajándékot. Majd hirtelen megfordult, és átnyújtotta azt Rózsa néninek, egy pu­sziért cserébe. Bróda Ibolya A közönség összetétele is iga­zolni látszott a békéscsabai if­júsági házban Ribár János evangélikus lelkész azon kije­lentését, mely szerint a fiata­lok többet foglalkoznak a halál kérdésével, mint a középkorú­ak, s idős korban kerül ismét nagyobb gyakorisággal elő az elmúlás gondolata. Az előadó Táguló világkép című sorozatának harmadik részében az életünk egészét végigkísérő, különböző hoz­záállást, hitet, vélekedést ki­váltó halál kérdésével foglal­kozott. Mint elmondta, a halál­lal szembeni emberi megnyil­vánulások koronként és sze­mélyenként változóak. Az ókori görögök például kijelen­tették, hogy nem kell komo­lyan venni, az újkori filozófus Schopenhauer életünk mozga­tórugójának tartotta, mely ha nem lenne, a végtelenségig ha­logatnánk cselekedeteinket, ma viszont — a tudásba vetett hit következtében — a hatal­munk alá szeretnénk vonni. A legtöbb ember reakciója a halállal szemben a félelem, amely leginkább egy megma­gyarázhatatlan, konkrétan nem megindokolt szorongás formájában kíséri végig az emberi életet, s ennek feloldá­sára a legtöbben tudat alatt va­lamilyen elhárító mechaniz­must dolgoznak ki: egyesek tagadják a halál jelentőségét, mások okos magyarázatokkal oldják feszültségeikat, s akad­nak, akik félelmeiket kivetítik olyan ártatlan lényekre, mint az egér, a béka, de a sor tetszés szerint bővíthető. Az előadás második felében Ribár János a klinikai halál állapotából visszatértek élmé­nyeiről szóló kutatásokról be­szélt, az „élet az élet után” ma egyre inkább előtérbe kerülő kérdéséről, majd egy olyan el­méletről, amely a halálos be­tegségben szenvedők és kör­nyezetük legtöbbször tehetet­len vergődését segít feloldani. A több mint kétezer megfigye­lés eredményezte értelmezés kidolgozója a — svájci szüle­tésű, de amerikában élő — Eli­sabeth Kübler-Ross, hatalmas érdeklődést kiváltó könyvét magyarra is lefordították, A halál, és a hozzá vezető út cí­men jelent meg. A klinikai pszichológus szerint a halálos betegségek­ben szenvedők öt jellemző stá­diumon mennek át, melyek­nek sora nem kötött, nem is jelenik meg feltétlenül mind az öt stáció, viszont ha a hoz­zátartozók értik a tartalmukat, nagyban megkönnyíthetik a beteg és önmaguk helyzetét. Az első általában az elutasítás fázisa: a beteg nem akar szem­benézni a tényekkel, megkér­dőjelezi a diagnózist azzal a tipikus reakcióval, hogy „ez nem lehet igaz”. A második fázis akkor következik be, amikor kénytelen tudomásul venni a megváltoztathatatlant, s ez a legtöbb emberből dühöt vált ki: „miért éppen velem történik ilyen, nincs igazság a földön”. Ez a legnehezebben elviselhető időszak a beteg és környezete részéről egyaránt. A beteg ugyanis legtöbbször a családtagokat támadja, okolja, s ők általában magukra is ve­szik a kifakadásokat. Ám amint tudatosul bennük, hogy az indulati kitörések nem ne­kik, hanem a megváltoztatha­tatlan betegségnek szólnak, könnyebbé válik az együttérző magatartás kialakítása, amelyre leginkább szüksége van a szenvedőnek. Az úgynevezett alkudozás fázisát az időnyerés szándéka jellemzi. A beteg ilyenkor egyezséget ajánl fel az orvos­nak, Istennek, a sorsnak, s konkrét vágyakat fogalmaz meg mindarról, amit még sze­retne megérni. Teljesíthető kí­vánságainak mindenképpen helyet kell adni. A negyedik fázist az összeomlás jellemzi depressziós tünetekkel. A be­teg szenved a küszöbön álló veszteségektől, s bekövetkező haláláról fantáziái. Ilyenkor meg kell nyugtatni, hogy távo­zása nem jelent megoldhatat­lan gondokat a hozzátartozók­nak, s a halálképeit is érdeme­sebb az elhárítás helyett meg­beszélni vele, hogy ne marad­jon magára ezzel a problémá­jával. A haldoklás utolsó stádi­umát a belenyugvás jellemzi. A beteg már nem igényli a sok beszédet, biológiai igényei is beszűkülnek. Ribár János azzal a megál­lapítással zárta előadását, hogy a halállal kapcsolatban nincsenek tudományos érte­lemben megfogalmazott vég­ső igazságaink, be kell lát­nunk, hogy emberi valóságunk sokkal gazdagabb a mai tudá­sunk lehetővé tette megisme­résnél. Lenthár Márta Nyugdíjasoknak, nyugdíjasoknak, nyugdíjasoknak Nőnap az egyesületben Jogi tanácsadás A Békéscsabai Városi Nyugdíjas-egyesület és az MSZOSZ közös rendezésében március 7-én, hétfőn délelőtt 10 órától nőnapi ünnepség lesz a tagoknak a szakszervezeti székházban (Békés­csaba, Andrássy út 12.). Antaliné Fekete Adél doktor tart ingyenes jogi tanácsadást hétfőn 16-tól 18 óráig a Békéscsabai Városi Nyugdíjas Egyesület szervezésében a ME- DOSZszékházban (Békéscsaba, Luther u. 6/1.). A tanácsadást minden nyugdíjas igénybe veheti. Tótkomlóson még újdonság a klub Az egyik asztal a nyugdíjas batyubálból nyolc évtized tradíciójával AZ EGYESÜLT KISGAZDAPÁRT Békét megyei képviselőjelöltjei: it vk. Békéscsaba Kolarovszki Mihály / vk Gyula Dr. Kasza Pál 3* vk. Békés Blaskovits Péter 4. vk. Szeghalom Dr. Nagy Imre 5. vk. Szarvas Szabó Imre 6. vk. Orosháza Fekete Sándor 7. vk. Mezőkovácsháza Dr. Zsíros Géza A BIZTOS JÖVŐÉRT! Ajánlócéduláival támogassa az Egyesült Kisgazdapárt képviselőjelöltjeit, és ezzel a magyar mezőgazdaságot! Politikai hirdetés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents