Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-28 / 73. szám
Ma Békéscsabáról, holnap Mezőkovácsházáról olvashatnak beszámolókat a 7. oldalon 1994. MÁRCIUS 28., HÉTFŐ ÁRA: 16,30 FORINT XLIX. ÉVFOLYAM 73. SZÁM A szociális otthon kapuja, amely a március eleji éjszakában jó ideig „bevehetetlennek” tűnt FOTÓ: FAZEKAS FERENC Tizet ütött már az óra, térjetek hát nyugovóra! Kapun belül vagy kívül? Március elején a gyulai éjszakában egy fiatalember igyekszik hazafelé. Amint elhalad a szociális otthon előtt látja, hogy annak falát egy részeg öregember támasztja. Megpróbálja bevinni a magatehetetlen embert a kapun belülre, de azt semmilyen áron nem nyitják ki neki. Ekkor telefonál és a mentőket hívja. SPOR] r melléklet 12-16. oldal Csabai a legjobb buszvezető Szombaton ügyességi, elméleti és közlekedésbiztonsági vetélkedőt rendeztek a Volán békéscsabai telepén. A megyei döntőre Orosházáról, Gyuláról, Békésről, Szarvasról és Csabáról érkezett 30 buszsofőr. (3. oldal) Talpalni, kilincselni és kérni kell Folytatjuk sorozatunkat, melyben a Békés megyei országgyűlési képviselőket szólaltatjuk meg, kérve, értékeljék az elmúlt négyéves parlamenti és választókerületi munkájukat. (5. oldal) Gépbemutató Gabonaipari berendezéseket, tárolósilókat, takarmánykeverőket, háztáji méretű szemester- mény-szárítókat, valamint a szántóföldi művelés eszközeit láthattuk azon a gépbemutatón, amelyet a hét végén Medgyes- egyházán a GMV telephelyén rendeztek meg. A megnyitót és az ezt követő szántóföldi bemutatót nagy érdeklődés kísérte, ahol a környező településekről érkező gazdáknak kedvezményes megrendelésre is lehetősége nyílott. Mint hallottuk, Békés megyében ez idáig 35 ezren licitáltak földet és 165 ezer a részarány-tulajdonosok száma. Az árverésen részt vevők 90 százaléka egy helyen jutott földhöz és az átlagos birtokméret 5 hektár. Meglepően magas a pótkárpótlásra beadott igények száma is, és talán az sem véletlen, hogy a mezőgazdasági kedvezményes hitellehetőségek iránti igényt is a megyében adták be legtöbben. Fontos tehát, hogy a földek hasznosításához a termelőknek megfelelő eszközállomány álljon rendelkezésére. H.M. A gimnazista fiú, amikor megpillantotta az öregembert, csak arra gondolt, hogy az nem talált el a kapuig. Éppen éjfél múlott, egyre hűvösebb a levegő. U. Tamás hosszan csenget, dörömböl az ajtón. Nagysokára szól ki az ajtó mögül egy férfihang, tudakolván, mit akar a csengető. Ekkor még nem tudja a fiatalember, hogy a késve érkező F. István már fél tizenegykor a kapu előtt állt és kért bebocsátást. Ezt a portás naplója bizonyítja. Többször csengetett és verte a kaput. De a házirend úgy szól, hogy a szociális otthon minden lakójának este tíz órára az épületen belül kell tartózkodnia. Tehát emberünk késett. A sikertelen csengetés után a hátsó kapunál próbálkozik átmászni a kerítésen. Ám a délutáni séta közben is botjára támaszkodó hetvennégy éves bácsinak ez italos állapotban nem sikerülhetett. Visszajön a főbejárat elé és idegességében beveri az egyik ablaküveget. Mint később mondja: „Ha engem nem engednek aludni, úgy én sem hagyom nyugton őket.” Éjfélre bejutási kísérleteit már-már feladja. Ebben a pillanatban látja meg őt a gimnazista fiú. Odacipeli a kapuhoz, miközben egyezkedni kezd a hosszú idő után visszajelző férfihanggal. Az ajtót ki sem nyitja, így kiabálnak át egymásnak. Egyelőre abban maradnak, hogy a bentlévő megkérdezi az éjszakás nővért. Kisvártatva visszajön azzal az üzenettel, hogy a házirendet szigorúan betartják, nem jöhet be az elkésett ember, akit U. Tamás nem akar otthagyni, ezért elmegy a közeli telefonfülkéhez és felhívja a mentőket. A diszpécser azt javasolja neki, tegyen. még egy próbát, ha az sem sikerülne, akkor hívja őket újra. A javaslat szerint újra hosszú csengetés és erőteljes dörömbölés a kapun. De bent- ről mégcsak neszezés sem hallatszik ekkor. Telefon másodjára a rohamkocsisoknak, akik hamarosan megérkeznek villogó kék fénnyel. Mivel az ő próbálkozásaikra sem jeleznek vissza, bekapcsolják a szirénára kapcsolt hangszórót. Bíznak abban, hogy a közelben lévő lakótelepre tekintettel hamarosan kinyílik az ajtó. A részeg emberre rátaláló fiatalember — majdnem egy óra (Folytatás a 4. oldalon) Kinek nő az útilapu? Tegnap Mezőhegyesen tanácskozott az MDF képviselő- csoportjának elnöksége. Az egészségügyi és szociálpolitikai kérdésekkel foglalkozó szekcióülésen elhangzott, hogy Budapesten van olyan kórház, amelyben 100 ágyra 48 orvos jut. „Ekkora luxust a világ leggazdagabb államai sem engedhetnek meg maguknak” — jelentette ki az előadó. A két szám valóban magáért beszél, badarság lenne a jelenlegi helyzet fenntartása mellett érvelni. Csakhogy a közelmúltban hírhedtté vált rádiós elbocsátások kapcsán is elhangzott: a Csúcs-szintű intézkedésre azért volt szükség, mert a Bródy Sándor utcában is sokkal többen lébecolnak a kelleténél. Ezzel a véleménnyel sem érdemes vitába szállni. Nyilván minden munkahelynek van egy optimális létszámszükséglete, attól sem fölfele, sem lefele nem célszerű jelentős mértékben eltérni. Nálunk idáig általában az a módi járta, hogy egy ember munkáját ketten vagy hárman (olykor még ennél is többen!) végeztük. Ne háborodjunk hát föl nagyon, ha leépítenek (elbocsátanak, kirúgnak) bennünket! Ha volt cégünk (lásd: Magyar Rádió!) csak a legkiválóbbakat tartja meg, akkor minden rendben. De csak akkor! Ménesi György Összefogni az építőiparban dolgozó szakembereket Vezetőségválasztó taggyűlést tartott a hétvégén Békéscsabán az Építéstudományi Egyesület Békés megyei csoportja. Rokszin Mihály, a csoport vezetője beszámolt az elmúlt 3 évben végzett munkáról és elmondta: igyekeztek a megváltozott gazdasági körülményekhez igazodva az építőipar különböző területein — kivitelezés, tervezés, lebonyolítás, építőanyag-gyártás és — forgalmazás — dolgozó építőipari műszaki, gazdasági szakembereket összefogni, részükre szakmai programokat biztosítani. Az emberi kapcsolatok erősítése mellett az új építési vállalkozók, építési anyagok, technológiák bemutatására, a szakmai ismeretek fejlesztésére is figyelmet fordítottak és lehetőséget biztosítottak a közvetlen környezetünket érintő városrendezési elképzelések, infrastruktúrák megismerésére is. A jövőben minél több fiatal építőipari szakember bevonásával az egyesület szeretné ezt az utat folytatni. A megyei csoport elnöke a tagok szavazatai alapján újra Rokszin Mihály lett és 7 fős vezetőséget is választottak. Ezenkívül a csoport 6 tagot delegált az országos küldöttértekezletre, melyet idén októberben rendeznek Budapesten. Ny. L. A tulipán és a szegfű pár(t)harca várható MDF-képviselők Mezőhegyesen Kétnapos regionális tanácskozást tartott a hét végén Mezőhegyesen a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportjának elnöksége. A vendégek szombaton találkoztak a Békés megyei MDF- választmány tagjaival, tájékozódtak a választási kampánnyal összefüggő kérdésekről. Az elnökség tagjai vasárnap nyílt szekcióüléseken vettek részt. Az egészségügyi kérdésekkel foglalkozó szekció munkájába Kincses Gyula és Kis Gyula országgyűlési képviselő mellett Kulin Ferenc frakcióvezető is bekapcsolódott. — A Békés megyei egészségügyi intézmények vezetőinek 80 százaléka itt volt a fórumon — mondotta Kiss Gyula, a parlament egészségügyi bizottságának elnöke a programot záró sajtótájékoztatón. — Számot adtunk arról, hogy 50-60 százalékban megvalósítottuk az MDF egészségpolitikai programját. Az elmúlt négy évben 81 milliárdról 165 milliárd forintra sikerült emelnünk az egészségügy működési költségeit. A beruházási-fejlesztési költségek ugyanezen idő alatt 9 milliárdról 18 milliárdra nőttek. De ami a leglényegesebb: megpróbáltuk úgy átalakítani az egészségügyi rendszert, hogy hasonlítson az 1948 előttihez. Ugyanis addig európai, sőt skandináviai szintű népegészségügyi mutatókat produkált a magyar egészégügyi biztosítás négy és fél százalékos befizetésből. Most 20 százalék fölött (Folytatás a 3. oldalon) Díszpolgári cím Határ Győzőnek Gyomaendrőd az idén ünnepli várossá nyilvánításának 5. évfordulóját. Ebből az alkalomból a képviselő-testület díszpolgári címet és Gyomaendrő- dért emlékplakettet adományozott. A Gyomaendrőd város díszpolgára kitüntető címet kapta Határ Győző Kos- suth-díjas író. Gyomaendrő- dért emlékplakettet hatan vehették át: Soczó Elek, a motormúzeum alapítója, Vaszkó Irén, az Endrődi Tájház létrehozója, Kruchió Endre gyomai születésű, Svédországban élő polgár, aki az utóbbi években több értékes adományt küldött a városnak, Cs. Szabó Albert nyugalmazott állatorvos, Jenei Bálint volt tanácselnök és az Endrődi Füzetek szerkesztőbizottsága. A képviselő-testület döntése értelmében, a lakosság további három személyt javasolhat a Gyomaendrődért emlékplakettre. Gyomaendrődi sikerek Három napon keresztül neves versengésben próbálták eldönteni a diák amatőr színjátszók, hogy mennyire mesterei hobbijuknak. Gyomaendrődön országos diákszínjátszó találkozóra került sor a Katona József Művelődési Központban. A versenyre nagyon sok fiatal csapat és rendező nevezett be az ország minden tájáról. A szponzorok is kitettek magukért, hiszen felsorolhatatlan sok társadalmi szervezet, gazdasági közösség és magánszemély járult hozzá a színvonalas parádéhoz. Nívódíjat kapott az Irinyi János SZKI Kazincbarcika K3 Színpada, a közönségdíjat a Gyomaendrődi Komédiás Kör nyerte el. A legjobb rendező szintén helybeli, gyomaendrődi lett, Hajdú László 617. Sz. Szakmunkás- képző Iskola tanára. A zsűrinek sem volt könnyű dolga, több első helyet adtak ki. így az Irinyi János SZKI Kazincbarcika K3 Színpada, ők Eörsi István Sírkő és kakaó című darabját adták elő. Ugyancsak az első helyet mondhatja magáénak a Hell J. K. SZKI és SZMK, Esztergom-Kertváros amatőrjei, akik E. Albee Mese az állatkertről című írását jelenítették meg. A Gyomaendrődi Komédiás Kör Kocsonya Mihály házassága című darabjával első helyet ért el. Második helyet két, harmadik helyet összesen hét csapat mondhat magáénak. P.J. A kisújszállásiak Csónak Színpada Görgey—Konilós Európa Express című darabjával aratott sikert FOTÓ: FAZEKAS FERENC
