Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-26-27 / 72. szám

0 . 1994. március 26-27., szombat-vasárnap CSALÁDI OLDAL f----------------------------------------------------------------------------------------------------------------­A nikotin pikkel a beosztottakra? Étkezési tanácsok - epéseknek Ha egy segédmunkás dohány­zik, hamarabb lesz beteg, mint szintén cigarettázó vezetője — erre a meglepő következte­tésre vezettek egy dán kórház­ban, a koppenhágai Rigshospi- talban folytatott vizsgálatok. Az intézet orvosai mintegy 20 éven át 5000 dán férfit fi­gyeltek meg; olyan aktív dol­gozókat, akik átlag napi 20 ci­garettát szívtak és megközelí­tőleg azonos intenzitással sportoltak. Azt tapasztalták, hogy a segédmunkások és más alacsonyabb jövedelmű cso­portokba tartozók hétszer (!) gyakrabban kaptak infarktust, mint a vezető állásúak, illetve a különféle szellemi foglalko­zásúak. A kisjövedelműek négyszer gyakrabban beteged­tek meg tüdőrákban, mint megfigyelt társaik. Az eredmény megdöbbentő és érdekes — mondja dr. Finn Gyntelberg, a kutatás vezető­je, s hozzáteszi: eddig nem si­került a tapasztaltakra egyér­telmű magyarázatot találniuk. Az ötezer dohányost egyéb­ként rendszeres orvosi vizsgá­latnak vetették alá. Részletes kimutatást fektettek föl vala- mennyiükről: a családjukban előfordult betegségekről, táp­lálkozási és sportolási szoká­saikról, körülményeikről, a személyüket érintő munkahe­lyi és környezeti ártalmakról. Az orvosok azt gyanítják, hogy az ellenálló képességben és az ártalmak iránti fogé­konyságban tapasztalt különb­ségek hátterében az eltérő táp­lálkozási szokások játszhatják a főszerepet. Ahhoz azonban, hogy a feltételezés bizonyos­ság lehessen, további alapos kutató munka szükséges. Már csak azért is fontos, hogy megtaláljuk a kisjöve­delműek feltűnően magas megbetegedési arányának va­lódi okait, mert különben könnyen elintézhető lenne az egészségmegőrzés azzal: mi­nél magasabb a kereseted, an­nál tovább élsz — mondják a kutatók. FEB Időszerű tennivalók a kiskertben Vethetők a hidegtűrő zöldségfélék Hazánkban közel 40 zöldség­faj ismert. Ezek legtöbbje a termőhelyi adottságoktól füg­gően elterjedt a kiskertekben. A kedvező természeti viszo­nyoknak kösznhetően me­gyénk, térségünk termőtalajai korán felmelegednek. A házi­kertekben a gondos kertészke- dők megmetszették a fákat, a díszbokrokat, és kedvező az idő a korai zöldségfélék veté­séhez. Minden kertészkedő igyek­szik március közepén — ha a talaj felmelegedett — elvetni a rövid tenyészidejű és az ala­csony hőigényű retket, salátát, spenótot, borsót és a gyökér­zöldségek közül a sárgarépát és a petrezselymet. Ezen fajok hőigényét elsősorban a szár­mazási helyük határozza meg. Optimális, kedvező számukra a 13—16 fok. A hónapos ret­ket, a korai sárgarépát, a borsót előnövényként termeszt­hetjük, és szedésüket követő­en más nyári vagy őszi ter­mesztésre alkalmas fajt vet­hetünk vagy ültethetünk. így folyamatossá tehetjük a friss zöldségek termesztését és fo­gyasztását tavasztól késő őszig. A növények térállására való utalást megtaláljuk a vető­magvakat tartalmazó tasako­kon. Ezeket a sor- és tőtávol­ság megválasztásánál vegyük figyelembe. Ha a növények gyökérzetének kifejlődéséhez nincs elegendő talaj és táp­anyag, ha a sűrűbb térállás mi­att a lombozat nem kap elegen­dő fényt, a termés, a levelek fejlődése a vártnál kisebb és rosszabb minőségű lesz. Ügyeljünk a vetés mélysé­gére, a túl mélyen vetett mag nehezen kel, a magasan vetett könnyen kiszárad. Egy négytagú család friss zöldségek termesztésére példá­ul az alábbi mennyiségű mag­vakat vásárolhatja meg: zöld­borsóból 1,2—1,6 kg vetőmag, javaslom a zöldborsó-családot, sárgarépából és petrezselyem­ből 3—4 g mag, vöröshagymá­ból 2—3 kg dughagyma, fok­hagymából 1—2 kg. A retek igen gyorsan kel 4— 6 nap alatt, a saláta és a borsó kedvező körülmények között 6—8 nap alatt csírázik ki. A sárgarépa két hétre, a petrezse­lyem, mivel apró magvú, 21-— 24 napra kel. Az utóbbi fajok­nál ajánlatos sorjelző növény­ként retket vagy salátát vetni. A magvetést követően fő­ként apró magvúak esetében hengerezzük a talajt. A jól tö­mörített és nedves talaj kedve­ző a fajok csírázásához. Kertünk növényállománya ak­kor lesz gazdagabb, ha néhány különleges zöldségfélét is vetünk. Ez lehet például dísz­káposzta, fodroskel, sonka­hagyma, póréhagyma. Javaslom, ismerjük meg és alkalmazzuk ezeket a szép és ízletes zöldségeket! Tusjak Jánosné, tanár Az egyik legkedveltebb tavaszi zöldségféle a retek POLITIKAI HIRDETÉS i.\n i.m 3.e 4.® 5m 6.® 7.CD 8.00 9.® 10.® 11.® 12.® Kuncze Gábor, az SZDSZ miniszterelnök-jelöltje: „A Szabad Demokraták a sanyarú helyzet ellenére bíz­nak a magyar ipar jobb jövőjében. Programunk ered­ményeként megállhat a piacvesztés, a termelés csök­kenése, a vagyon elherdálása. A kialakult válságot úgy kell kezelni, hogy az ipar szerkezeti átalakulása is meg­történjen. Jobban fogjuk segíteni a magyar áruk kül­földi piacra jutását, de óvni is kell iparunkat a ma­gyar vámkedvezmények megadásakor. Mindezt a több munkahely, a gazdasági fellendülés érdekében!” \ SZDSZ {Ü Amit nem lehet enni — kolbászos bableves .............és amit lehet — fűszeres, joghurtos túró R endetlenkedik az epém... A panasz elsősorban a nők, illet­ve az idősebb korúak körében gyakori, s a rendetlenkedés va­lójában többnyire epekő be­tegség vagy epegyulladás. A tapasztalatok szerint ugyan a kövekkel akár évtizedeken át is panaszmentesen együtt le­het élni, de rohamok bármikor jelentkezhetnek. A „bármi­kor” rendszerint a táplálkozá­si szabályok megsértésekor következik be. A kihágás — szaknyelven diétahiba — nem más, mint olyan élelmiszerek fogyasztá­sa, amelyek összehúzzák az epehólyagot. Az epéseknek te­hát jól felfogott érdekük, hogy a diéta kemény étkezési paran­csait megtartsák, s bármilyen finomság csábítja is őket, ne térjenek le az önmegtartóztató táplálkozás útjáról. Feltétlenül tilalmi listára kell tenniük az állati eredetű zsírokat, a tejszínt, a túlérett sajtokat, a füstölt húsokat, a vadhúsokat. Ne fogyasszanak friss kelt tésztát, ki nem hűlt kenyeret, száraz hüvelyese­ket, éretlen gyümölcsöket, jégbehűtött, illetve szénsavas italokat, alkoholt, szalonnával tűzdelt ételeket, zsírban pirí­tott hagymát. Megmaradhat viszont ét­rendjükön — mert valószínű­leg nem okoz panaszt—a tej, a tojásfehérje, az uborka, a pa­raj, a gomba, a zöldpaprika, a paradicsom, a kapor, a kö­ménymag, a mustár és a zöld­petrezselyem. Nyugodtan csillapíthatják éhségüket ga­bonafélékkel, sovány húsok­kal, zsenge zöldségekkel, fi­nom rostozatú gyümölcsök­kel, például almával, ősziba­rackkal, kevés zsírban (római tálban, alufóliában), illetve di­étás rántással, kefires habarás­sal készült fogásokkal. (Diétás rántás: a szárazon megfelelő színűre pirított liszthez — a tűzről levétel után — olajat vagy margarint adunk.) Az epebántalmakkal bajló- dóknak igen jó szolgálatot tesz tehát a grillsütő, a mikrosütő, az alufólia, a cserépedény, a teflon — vagyis minden olyan konyhai eszköz, amellyel ízle­tesen lehet sütni-főzni zsira­dék nélkül vagy legeljebb 3-5 gramm olaj felhasználásával. Csínján kell bánni a fűsze­rekkel: elsősorban az erős, csí­pős fajták (bors, paprika) okozhatnak bonyodalmakat. A só és cukor használatát is ajánlatos minimálisra csök­kenteni, viszont az úgyneve­zett kímélő fűszerezés, az aro­mát és színt adó borsikafű, sáf­rány, vöröshagyma kifőtt leve stb. bátran alkalmazható. Végül még két „epés” ta­nács: a dohányzás kedvezőt­lenül hat az epehólyag műkö­désére; teát és kávét peddig csak gyönge változatban és kis mennyiségben ajánlatos fo­gyasztani. —bolt— Ferenczy Europress Ha egyszer nincs gépesítve a háztartás Beküldendő: a nyíllal jelölt sorok megfejtése. Beküldési határidő: 1994. április 5. Cím: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5601 Bé­késcsaba, pf.: 111. A megfejtéseket csak postai levelezőlapon fogadjuk el. A helyes megfejtők között 5 darab 500 forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki, amit postán elküldünk. Az 1994. március 12—13-ai rejtvény meg­fejtése: „Még senkit nem láttam, aki ennyire szerette volna a Trabantját.” Nyertesek: Csenger Pálné, Mezőberény, Csóti Istvánné, Dombegyház, Groska Mihály- né, Csorvás, Kohut Pál, Kardos, Szijjártó István­né, Szeghalom.

Next

/
Thumbnails
Contents