Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-24 / 70. szám

1994. március 24., csütörtök HAZAI TÜKÖR/SOROZAT Mindszentyre emlékeznek Új vámeljárás A külgazdasági tárca szakem­berei elkészítették az úgyne­vezett értékkiegyenlítő vám­eljárás tervezetét. Az értékkie­gyenlítő vámeljárás a nemzet­közi kereskedelemben meg­szokott egyik piacvédelmi eszköz, amelyet Magyaror­szágon eddig még nem alkal­maztak. Bevezetése a magyar piacvédelmi eszközök sorá­ban egy olyan újabb eszköz lehet, amelyik megfelelő in­formációk birtokában és indo­kolt esetben lehetővé teszi a tisztességtelen behozatal elle­ni fellépést. Váltás a Mezőbank Rt.-nél Üzletpolitikai, stratégiai vál­tást tervez a Mezőbank Rt. En­nek egyik fontos eleme lesz, hogy áprilistól a Mezőbank el­ső osztályú ügyfelei részére előnyös, 25 százalékot meg nem haladó kamatszintet ajánl. A munkanélkülieket segítik Pályakezdő munkanélkülie­ket, és bizonyos szakmák gya­korlatából már kiesetteket se­gítő munkaügyi gyakorlócé­get avattak tegnap Szombat­helyen. A helyi Katolikus To­vábbképző Intézet, a Vas Me­gyei Munkaügyi Központ és a német Kolping Művelődési és Oktatási Alapítvány által fi­nanszírozott gyakorlócég különböző idejű turnusokban 50 munkanélkülit fogad, akik a gyakorlatban ismerkedhet­nek meg egyebek között a cég­alapítás, az árubeszerzés, a számítógépes ügyvitel ismere­teivel. Különszám a szexuális erőszakról Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete 1994-et a család nem­zetközi évének nyílvánította. A magyarországi rendezvé­nyekhez kapcsolódva a gyer­mekkel szembeni szexuális erőszak témakörét felvázoló tematikus különszámot jelen­tetett meg a Család, Gyermek, Ifjúság című folyóirat, ame­lyet az ország minden iskolá­jába ingyenesen juttatnak el. Ötven évvel ezelőtt szentelték püspökké Mindszenty József bíborost, hercegprímást, egy­kori esztergomi érseket. Az évforduló tiszteletére március 25-én jubileumi szentmisét tartanak az esztergomi Bazili­kában. A szentmisét Paskai László bíboros, prímás, eszter- gom-budapesti érsek celebrál­ja­Egy nappal korábban, már­cius 24-én, a római Santo Ste­A Kisebbségi Kerekasztal ál­lásontja szerint, a kisebbségi törvény elfogadása után sem történt jelentős fordulat Ma­gyarország kisebbségi politi­kájában. Ének oka, hogy a nemzetiségek parlamenti kép­viselete meghiúsult — mondta Lásztity Pérp a Kisebbségi Ke­rékasztal ügyvezető elnöke szerdán, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Elmondta azt is: ez a sajtótájékoztató az első lépés azon elhatározásuk megvalósítása útján, hogy a kisebbségek problémáival a hazai és a nemzetközi nyilvá­nossághoz forduljanak. Lász­Még ebben az évben bevezetik az úgynevezett EUROP minő­sítési rendszert a nagyobb vá- góhidakon. Ezt Szerdahelyi Péter, a Földművelésügyi Mi­nisztérium helyettes államtit­kára jelentette be szerdán bu­dapesti sajtótájékoztatóján. A 60 darab/órás vágókapaci­tással rendelkező üzemek szá­mára az idén kötelezővé válik Április 15-éig lehet jelentkezni ENSZ-katonának, 6—12 hóna­pos külföldi katonai szolgálatra. Tikos László alezredes, a HM Sajtóosztályának vezető­je elmondta, hogy a kiképzés július 1-jén kezdődik egy szá­zadnyi erő, azaz mintegy 120 katona számára. fano Rotondo templomban ugyancsak szentmisén emlé­keznek Mindszenty József püspökké szentelésére. Az ün­nepségen Paskai László veze­tésével papokból, papnöven­dékekből, szerzetesekből és hívőkből álló küldöttség vesz részt. Magyarország későbbi her­cegprímása Pehm József né­ven 1892-ben született a Vas megyei Csehimindszenten. tity Péró a kisebbségeket érin­tő hátrányok közül a parlamenti képviselet hiányán kívül ki­emelte még, hogy a mai napig sincs kisebbségi ombudsman, nem valósultak meg—és lehet, hogy nem is fognak — a kisebb­ségi önkormányzatok. Felhívta a figyelmet a nemzetiségi okta­tás hátrányos feltételeire és arra is, hogy a Nemzeti Alaptanterv tantervi alapelveinek megfo­galmazásánál nem kérték ki a kisebbségi érdekvédelmi szer­vezetek véleményét. Bársony János, a kerékasz­tal jogásza a cigányság képvi­seletében szóvá tette: a ci­az Európai Unió országaiban elfogadott műszeres mérésen alapuló sertéshús-minősítés. A rendszert külföldi, elsősorban dán segítséggel honosították meg hazánkban. A költségvetés a rendszer bevezetéséhez ebben az évben mintegy 70 millió fo­rintot ad a vágóhidaknak. A be­vezetés lépcsőzetesen történik majd, időt adva a szükséges esz­A külföldi szolgálat várható időtartama 6—12 hónap, amit egy itthoni kiképzés előz meg. A magyar ENSZ-katonák a külföldi tartózkodás ideje alatt kiemelt napidíjat kapnak valu­tában. ENSZ-katonának jelent­kezhetnek hivatásos és to­Veszprémi püspökként, illet­ve hercegprímásként a haza és a kereszténység védelmében kifejtett szolgálta során üldöz­tetés volt a része, ezért az or­szág elhagyására kényszerült. 1975-ben, 83 éves korában hunyt el Bécsben, s hamvai 16 évig az ausztriai Mariazellben nyugodtak. 1991. május 4-én helyezték végső nyughelyére, az esztergomi Bazilika prímá­sok sírkápolnájába. gányság másfél éve kéri műve­lődési céljai megvalósítására az egykori Szovjet Kultúra Házát, azt most mégis a Ma­gyarok Világszövetsége (MVSZ) kapta meg. Hambuch Géza a Magyar- országi Németek Szövetségé­nek elnöke kiemelte, hogy a kisebbségi törvény megszüle­tését követően, jelenleg a kijó­zanodás, kiábrándulás stádiu­mában vannak a hazai nemze­tiségek. Leszögezte: alapvető változásokat várnak Magyar- ország kisebbségi politikájá­ban, és azt, hogy megszűnjön végre annak kirakat jellege. közök beszerzéséhez. A követ­kező évben a kormány további háromszáz millió forinttal tá­mogatja a EUROP rendszer al­kalmazását. A rendszerhez iga­zodnak a tervezett garantált árak is. A minősítési rendszer első három osztályába sorolha­tó sertések kilogrammonkénti garantált ára 98, 90, illetve 82 forint. vábbszolgáló tisztek, tiszthe­lyettesek, tartalékos katonák, valamint az idén augusztusban sorkatonai szolgálatukat befe­jező fiatalok. A jelentkezés ál­talános feltétele: a büntetlen előélet, illetve a fizikia, pszi­chikai és egészségi alkalmas­ság. A kisebbség hiányolja a fordulatot Európai minősítés a vágósertésekre Magyar ENSZ-katonák kerestetnek Apja neve: Szabó Pál 7. A földet mindig szerettük Ma is Biharugrán él Bertalan Ágnes írónő, Szabó Pál (Biharugra, 1893 — Budapest, 1970) író, politikus leánya. A következő napokban részleteket közlünk ezeken a hasábokon Bertalan Ágnes önéletrajzából. Édesnagymamám nem jó em­lékei mellett mégis maradt annyi jó, hogy Váradról hozott rózsásportulácska magot és spenótmagot. A portulácská- val terítve volt a kútkörnyéki letaposott, fel nem ásott föld, a járda mellett. S terítve volt a házeleje. Ez elpusztult a kert többszöri átalakításával, de a spenót ma is megvan. Korá­nyira nő, s egész nyáron lehet szedni a friss, világoszöld, óri­ási leveleit. A magját hordja a szél, még a szomszédokba is. No de... Zsuzsánna édesnéni kisírta, kiveszekedte, hogy mégis neki jusson valami a földből, a teleki szőlőskertet elkapta. Emlékszem, jöttek, osztoztak, még az idősebbik lánya — Ilonka —, férje, Bé­res sógor, a csendőr is, s amely Szabó Pál író osztozás végén annyit mon­dott édesnéni: „Akkor Isten áldja meg magukat!” Kész. Mindezt csak azért, hogy Apám váltotta meg, fizette ki az adósságot, ő adta férjhez mind a három lányt, adta az erejét, idejét, s ráadásul Tóth Sándor sógornak kezese volt, valami háromezer pengő ere­jéig, amit végül is Apukáék- nak kellett kifizetni. Csak idő­södő korára jött rá, hogy ilyen jónak abszolút hülyeség lenni. (Én is öregségemre jöttem rá.) A teleki föld pedig nagyon kedves volt Apukának. Na­gyocska fiú volt, amikor Sza­bó nagyapámmal forgatták szőlő alá a földet, jó nyolcvan centire. Szőlőt, gyümölcsfá­kat ültettek bele. S a földből római kori pénzek, tűzhelyma­radványok, cserépedénydara­bok kerültek elő. Ez a régi telepítés elpusztult, de kislány koromban Apuka a föld végé­ben telepített nemes szőlőt, szilvafákat, s amikor Zsuzsán­na édesnéni férje, Csordás Ká­roly sógor, mint szőlőtulajdo­nos metszette, a vadalanyig vágta a venyigéket. Tönkretet­te a nemes szőlőt. (Megint csak zárójelben, de meg kell említenem, hogy Károly bácsi hívő volt, mint az egész csa­ládja. Édesnéni meg — Nagy­anyám után — hívő reformá­tus. És egyszer, amikor az öt­venes évek legelején itthon él­tem három évig — ő is a hívő­templomba járt. Mondom ne­ki: ezt Édesnagymamám tud­ná! Azt mondja: „Ó, hallod, hát a kulcs miatt.” Nagyon csodálkoztam, s kisült, hogy... Károly bácsi ment a hívőtemp­lomba, Édesnéni a református­ba, aztán hol ő, hol Károly bácsi nem lelte a kulcsot, már- hogy a ház kulcsát, s ezen összeszólalkoztak. A békes­ség kedvéért ő is ment hát a hívőtemplomba.) Édesnagymamám kijelen­tette, és ki is jelölte azokat a szilvafákat, amiknek a termé­sét ő minden évben kéri. Mentünk vele, de a kijelölt fá­kon felényi se volt, mire meg­ért. Csak sopánkodott, mérge­lődött, mint igazi református, nem káromkodott. (Pár hete, mint minden évben ezidőtájt — a berettyóújfalui kollégium Szabó Pál nevét viseli — a mindenkori elsősök tartják a hagyományt, és jönnek a sír­hoz, az emlékházhoz. Egyik kislány csendesen, sőt halkan mondja: ő Zsuzsánna édesnéni kisebbik lányának, Irmának az unokája, Komádiból. Igen, ro­konok vagyunk. (Folytatjuk) Minimum 2400 Ft-os az emelés Pótlék az egészségügyi dolgozóknak Napokon belül megjelenik az a kormányrendelet, amely 1994. január 1-jétől visszame­nőleg 24 milliárd forintot for­dít az egészségügyben, vala­mint a szociális ágazatban dol­gozók béremelésére. Az összeget úgy osztja szét, hogy pótlékot állapít meg a járó- és fekvőbeteg szakellátásban a legnagyobb fizikai és pszichés megterheléssel járó munkakö- röben dolgozók számára—tá­jékoztatta lapunkat Veress Pálma, a Népjóléti Minisztéri­um szóvivője. Mint megtudtuk, 8000 forin­tos béremelést kapnak: a rönt­genben, a laboratóriumokban, az intenzív terápiás osztályo­kon, a fertőző osztályokon, a tüdőgondozókban, az elmeosz­tályokon dolgozó orvosok és asszisztensek, a vérkészítmé­nyek előállítását végző orvosok és asszisztensek, a műtős szak- asszisztensek, a boncolást vég­ző orvosok és boncmesterek, valamint a teljes munkaidőben a szennyes ruha átvételével fog­lalkozók. Legalább 4000 forin­tos béremelést kapnak: a három műszakban az ágy mellett dol­gozó ápolónők, az Országos Mentőszolgálat kivonuló állo­mánya, a szülésznők és a műtős­segédek. Legalább 2400 forin­tos béremelésben részesülnek a szakasszisztensek. Hozzá kell tennünk azt is, hogy a helyi kollektív szerződé­sekben természetesen az emlí­tetteknél magasabb munkahe­lyi pótlék is megállapítható. A béremeléshez szükséges összegből 17 milliárd forint az egészségbiztosítás költségveté­sében rendelkezésre áll. A fenn­maradó 5 milliárd forint kifize­tésére pedig a kormány vállalt garanciát, az ehhez szükséges törvénymódosítást elkészítette és benyújtja a parlament elé. A Népjóléti Minisztérium szeretné, ha az emelt bérek kifizetését az Egészségbizto­sítási Pénztár áprilisban meg­kezdené. Ismét lesz tb-adóslista A társadalombiztosítás két alapja április közepén — a hí­resztelésekkel ellentétben — ismét nyilvánosságra hozza legnagyobb adósainak listáját. A felsorolás az 1993. decem­ber 31-ei állapotot tükrözi majd, amely szerint a társada­lombiztosítás kintlévősége összességében megközelíti a 150 milliárd forintot. A társadalombiztosítás ezút­tal is a Magyar Hírlapban tesz közzé egy szűkített, 1001 téte­les adóslistát, amely 11,5 milli­árdos adósságtömeget takar. A nagyobb összeállítás most is az Adósságközlemények című ki­advány különszámában jelenik majd meg. Ez utóbbi 14 719 adóst foglal magában, akik összesen 18,3 milliárd forinttal tartoznak a tb-nek. A felszámo­lás alatt álló munkáltatók tb- tartozásai 47,4 milliárd forintot tesznek ki, míg a csődeljárás alatt állók adósságtömege 5,4 milliárd forint. A listákban ezút­tal sem szerepelnek azonban azok a munkáltatók, melyek adósságtörlesztésükre megálla­podást kötöttek a tb-vel. Ez a 2400 munkáltató egyébként mintegy 27,5 milliárd forinttal tartozik a biztosítónak. A meg nem fizetett tb-j árulék összege 143 milliárd forint, amelyhez körülbelül 5,2 milliárd forint adódik a korengedményes nyugdíj meg nem fizetése miatt. Tovább nőtt a segélykérők száma Megalapozatlanok azok a vé­lekedések, amelyek szerint ja­vult a magyar lakosság szociá­lis helyzete, ellentmond ennek az, hogy egyre nagyobb szám­ban fordulnak segítségért a hu­manitárius szervezetekhez. A Magyar Vöröskereszt tavalyi bevételeinek már csaknem a felét szociális segélyezésre fordították. Az elmúlt esztendőben — amikor minden ötödik magyar fordult a Vöröskereszthez — a szervezet ismét csak 260 millió forintos költségvetési hozzájá­rulást kapott. Ez az összeg való­színűleg még a mintegy 300 millió forintos működési költ­ségre sem lett volna elég, ha kormányzati és önkormányzati pályázatokból, különféle ado­mányokból nem sikerül további 452 millió forinttal kiegészíte­ni. A Vöröskereszt segélyezési tevékenységét a lakosság, vala­mint a hazai intézmények 1993- ban több mint 38 millió forinttal és csaknem 200 millió forint értékű természetbeni ado­mánnyal — főként ruhanemű­vel, élelmiszerrel, tisztálkodó szerrel és gyógyszerrel — tá­mogatták. 3 HÓNAPRA 9 K éVRe SPRIST BETÉTJEGY Maratott ‘Betétjegy • 3#C, 9 hónapos futamidó • fix kamatozísú • 3 Óval futamidő:;^;:::/ é h i • «Isii évre fix ír árnál' 21 % 3 hónapra évi 18% 6 hónapra évi 20% 9 hónapra éví 20,5% psu fü# •2-» V­• lejáratkor kamatos kamat : ;j j| füll Árral szemben, tempóelőnyben A holnap biztonsága \ Bármilyen összegben váltható: ^ Mezökovácsháza, Alkotmány u. 53. Békéscsaba, Munkácsy u. 2. Www v Vésztó, Wesselényi u. 2 . V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents