Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-23 / 69. szám

1994. március 23., szerda MEGYEI KÖRKÉP Táncolj az egészségedért... Guzsalyas tábor Az elmúlt évhez hasonlóan idén is megrendezi a békéscsabai Di­áktanya óvó- és tanítónők részé­re a guzsalyas tábort a Békés Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány szanazugi táborá­ban június 20—25. között. A felkészítő táborban a résztve­vők újabb ötletekkel, techni­kákkal ismerkedhetnek meg, amelyek a gyermekek szabad­idős foglalkozásainak megtar­tásához nyújtanak segítséget. A programot ünnepkörökhöz kap­csolódóan állítják össze, szere­pel benne batikolás, nemezelés, gyöngyfűzés, csuhézás, gyéké- nyezés, gyertyaöntés, tojásfes­tés, mézeskalácssütés és papír­hajtogatás is. Jelentkezési ha­táridő: május 15. Hévízi pihenés Egyhetes pihenésre indulnak március 24-én a gerlai és a sarkadi nyugdíjasok. Miután tagjai az „Eletet az éveknek” klubmozgalomnak, ezért ked­vezményesen pihenhetnek' a pesti klub hévízi üdülőjében. Egyéves a Hírmondó Mintha csak ma lett volna, hogy újraéledt Tótkomlóson a helyi újság. Ennek viszont már egy esztendeje. A lap legfrissebb száma olvasói véleményeket közöl a Komlósi Hírmondóról, beszámol a Viharsarok Szövet­kezet zárszámadásáról, a szlo­vák iskola életéről, a képviselő- testület munkájáról, és termé­szetesen az „ifjú” városban zaj­ló választási előkészületekről. De olvasható a lapban bűnügyi krónika, szlovák nyelvű oldal, moziajánlat és finom sültcsirke recept is. Húsvéti játszóház Húsvéti játszóházba várja az SZDSZ orosházi szervezete a gyerekeket és szüleiket március 26-án 9 órai kezdettel a Petőfi Művelődési Központba, ahol a húsvéti előkészületek jegyében mézeskalácsot süthetnek, nyu­szifigurákat, asztali díszeket ké­szíthetnek, tojást festhetnek. / Uj víz- és csatornadíjak A kondorosi képviselő-testület legutóbbi ülésén rendeletet al­kotott az új víz- és csatomaszol- gáltatási díjakról. E szerint a településen az önkormányzati tulajdonú vízműből szolgálta­tott ivóvíz közületi díja áfával 66 forint/köbméter, az önkor­mányzat és intézményei felé ér­vényesített vízdíj áfával 61,60 forint/köbméter, a lakossági vízdíj pedig 51,70 forint/ köbméter, ajnely szintén tartal­mazza az áfát. Az önkormányzati tulajdonú vízközmű által biztosított szennyvízelvezetési, azaz csa­tornadíjak a következők: közületi díj áfával 55 forint/ köbméter, az önkormányzat és intézményei felé érvényesített díj áfával 50,60 forint/ köbméter, a lakossági csatorna­díj áfával 38,50 forint/ köbméter. A lakossági vízdíjnál az emelkedés 34, a csatornadíj­nál pedig 40 százalékos. A ren­delet április 1-jétől lép hatályba. Éppen a törökszentmiklósi kézilabdás fiúkkal játszik edzőmérkőzést a békéscsa­bai Előre csapata. Nagy hát a hangzavar az újkígyósi sportcsarnokban. A lányok, asszonyok türelmesen vár­ják, hogy sorra kerüljenek. Végre füttyszó hangzik, sza­bad a „pálya”. Indul a vérpezsdítő zene, s körbe-körbe szaladnak az aerobicot kedvelő hölgyek. Ugye emlékeznek rá, minden Jane Fondával indult. Már ami az aerobicot illeti. Végigfertőz­te Európát, hiszen minden ma­gára valamit is adó nő legalább egyszer megpróbálta, elment egy fíttness klubba, de ha nem ment el, vett egy aerobickazet- tát. Itt nincs nyögve végzett tor­namutatvány. Tömény vidám­ság az az egy óra, amit nevetve lehet végigcsinálni a táncízű gyakorlatokkal. Senki nem kap fekete pontot, ha néhány percre abbahagyja. Aztán ez az őrület lecsendesedett, mint minden más a világon. Azt gondoltam, már nem is nagyon találkozom aerobicozókkal. Nemrégiben felhívták a fi­gyelmemet egy lelkes újkígyósi Vállalkozói klubot hoznak lét­re a gyulai Erkel művelődési és közösségi házban. Ba- gyinszki Zoltán igazgató nem köntörfalaz: —A kormány nem úgy keze­li a vállalkozókat, mint szüksé­ges volna — mondja. -— Köze­lebb kellene kerülnie az úgyne­vezett kisemberekhez. Ez a ház közösségi tér, tehát egy ilyen klubnak is rendeltetésszerűen ad helyet. Kovács Istvánnal, a Vállalkozók Országos Szövet­ségének elnökével már régóta beszélgettünk egy ilyen klub létrehozásáról, s most 16-án, Március tizenötödike délután* ján a Nemzeti Filharmónia és az Erkel Ferenc Társaság hangversennyel örvendeztette meg a zenével emlékezni és ünnepelni vágyó gyulaiakat. Az immár ötödik éve hagyo­mányként jelentkező ese­ményt a rádió élő adásban köz­vetítette. Az Erkel-család a 18. század végétől napjainkig szolgálta — szolgálja a ma­gyar zene ügyét, Gyula városa e nemzeti értékek pártolásával komoly kulturális feladatot lát el. A történelmi hangverse­nyen a zeneszerző dédunoká­ja, Erkel Tibor, az Erkel társa­ság alelnöke tárta a hallgató­ság elé a múlt századi szerző­páros, Erkel Ferenc és Moso- nyi Mihály küldetését, mely a reformkori magyarság nemze­ti törekvéseinek igaz vissz­hangjává vált. Műveik halla­tán ma is felbuzdul bennünk a hazafiúi érzés, szinte együtt menetelünk a márciusi ifjak- kal, a verbunkos zene ritmusá­ra ütemre mozdul a lábunk, s gondolatban valahol ott va­gyunk Kossuth, Széchenyi, Erkel világában. S ha egy kon­certen az előadói apparátus és a rendezőség még hozzá is tesz ehhez valami személyes mon­danivalót, akkor tartalmassá és közös üggyé válik az ese­mény. így történt Gyulán is. A műsor első részében Kassai lst\’án zongoraművész Bar­tók-, Mosonvi- és Erkel-mű­kis csapatra, akik futnak, tán­colnak az egészségükért. Őket „izzasztja” meg Jeszenszkyné Fáber Mariann hetente egyszer. — Mondd Mariann, mi a különleges a ti összejövetele­tekben? — Talán az, hogy ingyen kapjuk meg a termet, és senki­nek nem kerül pénzébe, ha el­jön hetente legalább egyszer mozogni az egészségéért. amikor üzletember-találkozón­kon Gyulán járt, elhatároztuk, hogy létrehozzuk a vállalkozók, üzletemberek klubját. A helyet, a telefont, telefaxot mi adnánk, sőt egy kis, hangulatos, ám na­gyon színvonalas vendéglátó- helyet is kialakítanánk a klubta­gok számára. A klubéletet egy külön szakember szervezné, ké­szítené elő. A VOSZ pedig ide­telepít egy olyan számítógépet, mellyel bekapcsolódhatunk egy speciális országos és nem­zetközi hálózatba. Ezáltal fon­tos üzleti információkhoz és partnerekhez lehet jutni. Igény veket — eredetieket és átirato­kat—játszott abszolút egysze­rűséggel, lehántva róluk min­den csábító külsőséget, hagy­va őket tisztán, őszintén éne­kelni. A Kossuth-szimfónia bartóki Gyászindulója az elő­adó feldolgozásában a március húszadikán száz éve meghalt Kossuthnak, nemzetünk nagy­jának állított emléket. Finom árnyalataival egyszerre sűrí­tette magába a kegyelet főhaj­tását és a példa értékű gondo­latébresztést. A Mosonyi-mű- vek közül az 1857-ben szüle­tett, hangvételével akkor me­részségnek számító darab, a Pusztai élet című fantázia emelkedett ki. Szabadon futó trillái a virtuozitás mellett hangulati megközelítésükkel valahol a tág tér, a szélfútta síkság, a szabadság érzetét idézték. A Rákóczi-indulót és a Hunyadi László parafrázisát a népszerűsítő rovatba je­gyeztük. Az esten Kassai méltó foly­tatójának bizonyult a Gyulai Kamarazenekar, mely több mint harminc éves működése során főleg helybéli zenetaná­rokat, kedvvel muzsikáló diá­kokat, pedagógusokat fog össze, és erejükből igen dicsé­retes produkciók születnek. Ezen az estén Kocsár: Pozso­nyi táncaival és Kókai: Ver­bunkos rapszódiájával az éter hullámain keresztül először juthattak az ország nyilvános­sága elé. E művek kiválasztása — Mit tapasztalsz, melyik korosztály szeret erre a,,ropo­gós” dzsesszre ropni? — Tíztől negyvenötig mindegyik korosztály megta­lálható ebben a lelkes csapat­ban. — Most lehettek vagy ötve- nen. Mindig ilyen sokan vagy­tok? — Van amikor ennél többen. B. V. szerinti gyakorisággal különfé­le szakemberekkel hozzuk össze a gyulaiakat. Gyula kör­nyékén élőket. A klub szigorú­an az érdekek alapján szervező­dik, távol minden pártosodás- tól, s a második félévben meg­kezdi érdemi tevékenységét. Nem is érdekvédelmi szervezet lesz. Az alapszolgáltatásokat díjtalanul biztosítjuk, a külön igényekért viszont fizetni kell. Színvonalas és zavartalan körülményeket kínálunk üzleti tárgyalásokra is. Nem a vállal­kozói egylet, kamara konkuren­ciája akarunk lenni: más az ő dolguk, s más a mienk, tehát partnerként szeretnénk együtt­működni velük. a zenekar számára jól megold­ható feladatot jelentett. Külö­nösen a 18. századi táncok ka­raktere és vonóshangzása mu­tatta a zenekar egészséges fej­lődését. A magyaros emlékezés per­cei után a műsor barokk zenére váltott. A hihetetlenül termé­keny német komponista, Ge­org Philipp Telemann két kürt­re, két hegedűre és kamaraze- nakarra íródott Esz-dúr ver­senyművét hallottuk megyei zenetanár-szólistákkal — Ba­goly Lászlóval, Vágó János­sal, Papp Sándorral és Veres Józseffel—az élen. Szép volta harmadik tétel meditativ hangvétele, és jól bírták az elő­adók a negyedik tétel sodrását is. A kürtök akrobatikus ma­gasságokban fújtak, egymás­sal, a zenekarral és a karmester elképzelésével szinkronban. Marton György zeneiskolai igazgató, az est dirigense Pur­cell: Arthur király szvitjében, annak is a hatásos, utolsó téte­lében éreztette meg legjobban muzsikusi kvalitásait. Mozdu­latai ugyan nem szokványo­sak, de mindent kézben tartott, volt koncepciója, és különö­sen a gyors tételekben sikerült pregnáns ritmikával, feszesen tartott tempókkal előtérbe hoznia a barokk zene stílusje­gyeit. Az est sikerrel zárult, haza­fiúi érzéseket és szép zenék lenyomatát hagyta a hallgató­ságban. F. Pálfy Zsuzsa Az újkígyósi új tornaterem ingyen és bérmentve áll az aero- bicozni szerető' hölgyek rendelkezésére. Élnek is vele- Hetente egyszer szívesen mozognak Fáber Mariann utasításai szerint A SZERZŐ FELVÉTELE Elitklub az Erkelben? Történelmi hangverseny Gyulán Olvasóink írják ... ..... — Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztő­ségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelen­tetjük meg. ,y4z a testet rontja” Gyarmaton a farsangolást nem kötötték dátumhoz, a hó leesésé­vel kezdődött, s a hó olvadásáig tartott... Talán azért volt, mert Füzesgyarmat lakossága szinte tiszta református volt. „Igazi” böjtöt nem tartott senki. Gondolom ezért nem volt szoros dátum a farsang kezdetére és végére?! Talán annyiban volt böjt, hogy sokkal több gyümölcslevest és főtt kukoricát ettünk, mint más évszakban. Beállt a nagy tél, például 1939—40-ben, leesett a hó, s kint a határban nem volt munka. Csak a ház körüli tevés-vevés, az meg nem jelentett sok munkát, teendőt. Olvastam egy akkori kis rigmust, mely így szólt: Megárt a sok alvás, megárt a tivornya. Emez eltompítja, az a testet rontja! Borbíró Lajos Füzesgyarmat Beteg a földrendező bizottság! Vihar a pohár vízben! Gondolná a felületes olvasó, amikor megkérdőjelezem a Békéscsabai Földrendező Bizottság költség­megtérítési díjainak a felosztási módját. Aki azonban mélyebben beletekint a bizottság érdemi munkájába, abban felvetődik, hogy vajon miért alakult ez a bizottság. Azért-e, hogy egy-két ember­nek jó mellékjövedelmet biztosítson-e vagy azért, hogy a kárpó­toltak törvény által is biztosított jogait védje ? A kétely jogosságá­nak, amely már több árverésen is elhangzott, alátámasztására két példát kívánok bemutatni. 1. Az 1994. január 26-aiárverésen történteket. A licit indítása előtt a földrendező bizottság elnöke szót kért és nyomatékosan felhívta a licitálók figyelmét, hogy most már nem lehet 500 Ft/ aranykorona áron földet venni, ezért ne is próbálkozzanak 1000 Ft/aranykorona alá menni. Ennek alátámasztására Sonkoly Já­nos bizottsági tag nyomatékosan felhívta a licitálók figyemlét, amennyiben valaki élni próbál a törvény adta lehetőséggel és 1000 FHaranykorona alá próbál menni, úgy ő maga fog rálicitál­ni. így a megfélemlített tanyatulajdonosok, hiszen róluk volt szó, licitálás nélkül elfogadták az 1000 F ti arany koronás árat mind­addig, amíg jómagam közbe nem léptem, és megmutattam ho­gyan éljenek a törvény adta lehetőségeikkel. Ettől kezdve vala­mennyien 500 Ftlaranykorona áron vették meg a tanyájukat körülvevőföldet. 2. Nem első eset, ahol Maczák János megjelenik, botrányt kavar maga körül (FKGP), így van ez a földrendező bizottságban is. Köztudott, aki őt bírálni meri, arra rásüti az összeférhetetlen­ség bélyegét. így volt ez Katona Mátéval is. És így próbálja nekem is durván az értésemre adni, hogy mivel többször is szót emeltünk—így például a 31-es parcella, amelyből Pelle László is részesült ingyenes használatba adása gyanús körülményeire— nem vagyok kívánatos személy. Történt, hogy a költségtérítés elosztására összehívott értekezletre én csodás véletlen folytán csak három nap múltán kaptam meg a meghívót. így történt, hogy a két nagyhatalmi elnök, Maczák és Pelle az állami gazdaság területén működőknek juttatott IV. negyedévi 65 ezer forintból Pelle Lászlónak, aki az egész negyedév alatt (október 3-ától) táppénzes betegállományban volt, 60 ezer, nem tévedés, hatvan­ezer forintot, míg nekem 5 ezer, nem tévedés, ötezer forintot szavaztatott meg. Mikor ez ellen Maczákéknál tiltakoztam, vállu- kat vonogatva kijelentették: ők így találják igazságosnak. Tu­dom, már Hitler is megmondta: Az igazság relatív, csak az erő pozitív! Node ennyire?... Sajnos hiába tettem panaszt a költség- térítést juttató (kecskére káposztát) felettes hatóságnál, a mai napig választ nem kaptam. így kénytelen vagyok a nyilvánosság­hoz fordulni. Medovarszky János, földrendező bizottsági tag ♦ ♦♦ A levelet megküldtük az érintetteknek, a földrendező bizott­ság válaszát alább közöljük: Fáradt agy fáradt terméke, mely választ sem érdemel, hiszen minden állítása valótlanság, nincs mögötte bizonyítás. Munkánkat pedig nem Medovarszky úr fogja minősíteni, hanem dr. Göndös József úr, a Békés Megyei Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal vezetője, valamint Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése, valamint a licitálásokon földtulaj­donhoz jutott sok száz becsületes magyar ember. Egyébként azt, hogy Medovarszky úr újságban megjelenő állításai a földrendező bizottságra vonatkozóan alaptalanok, bizonyítják a licitálásról és költségtérítésekről készült jegy­zőkönyvek, melyek nyilvánosak és megtekinthetők a Békés­csabai Földrendező Bizottságnál, illetve a Békés Megyei Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalnál. Munkánk eredmé­nyeként —amelyben Medovarszky úr nemigen vett részt—a mai napig Békéscsabán majdnem minden földterület, mint­egy 384 000 Ak értékben licitálásra ki lett jelölve. Zárszóként közöljük Önnel, Medovarszky úr, hogy a to­vábbiakban Önnek semmilyen megjelenő újságcikkeire nem reagálunk, mivel mi, a földrendező bizottság tagjai dolgo­zunk, igyekszünk munkánkat legjobb tudásunk szerint vé­gezni — nem úgy, mint Ön. Békéscsaba Megyei Jogú Város Földrendező Bizottsága nevében 10 aláírás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents