Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-23 / 69. szám

Ma Szarvas, pénteken Sarkad és környékéről olvashatnak beszámolókat a 7. oldalon 1994. MÁRCIUS 23., SZERDA ÁRA: 16,30 FORINT XLIX. ÉVFOLYAM 69. SZÁM Mélyrepülésben a gyulai képviselő-testület Nincs fontosabb dolguk? A kormány beadta a derekát Az országgyűlés tegnapi mun­kájából egy országos és egy Békés megyei jelentőségű ügy kívánkozik kiemelésre. A me­gyei vonatkozású hír, hogy a T. Ház címzett támogatásként pénzt szavazott meg az ivóvíz­javító program folytatásához. (3. oldal) Békési molnárok kontra Zsíros Géza A békési molnárok kontra Zsí­ros Géza ügyben jogi segítsé­get adnak a felperes kollégáik­nak, akik a másodfokon is el­veszített perükben a Legfel­sőbb Bírósághoz kívánnak for­dulni. AGabona és Malomipa­ri Dolgozók Szakszervezete továbbá az Alkotmánybíró­sághoz fordul, kérve az alkot­mányellenesség megállapítá­sát. (3. oldal) Akkor hát ennek is eljött az ideje! Ártalmatlanul indult a dolog: el kell bírálni a Száz­éves cukrászda üzemeltetésé­re kiírt pályázatot. Igaz, már az előző testületi ülésen sem vált világossá, miért tekintik Gyu­lán stratégiai kérdésnek a mégoly patinás, egykori Rein­hardt cukrászda ügyét. A testület ugyanis elhatározta, hogy a helyi áfésztől való visszavételével, bérbeadásá­val kapcsolatos minden jogot fenntart magának. Tízmillió­ért nevetve szabadult meg tőle az áfész, nem ennek hasznából éltek meg mostanában. Vil­lámgyorsan „lezavartak” egy pályázatot, hogy a hétfői ülé­sen a testület feltehesse az „i”- re a pontot. Sikeredett... Hat előtt kezdtek a Száz­éves cukrászda pályázatának elbírálásához, s ha nem is eredményre, megoldásra fél tíz után jutottak. Ekkor még húsz körüli napirend várt megtárgyalásra. Három bi­zottság előzetesen együttes tanácskozáson alakította ki határozati javaslatát. Első he­lyen Anuló Pétemé, a másodi­kon Balogh László, a harma­dikon az eddigi bérlő, Kása Zsuzsanna pályázatát indítvá­nyozták elfogadni. A jelöltek bemutatkoztak. A Gyulai Ide­genforgalmi Kamara Kosa Zsuzsannát látta legalkalma­sabbnak. Az idő folyásával ér­dekes jelenségre lehetett felfi­gyelni: mintha az MDF képvi­selői Kosa Zsuzsanna, a kis­gazdák Anuló Péterné, a töb­biek meg általában Balogh László mögött sorakoztak volna fel. Pártalapú döntés gazdasági és várospolitikai ügyben? Hessegessük el még a gondolatát is! Dr. Gyarmati Sándor kifo­gásolta, hogy az idegenforgal­mi kamara milyen jogon szól bele a testület dolgába? (Ka­marai vélemények szerint in­kább az a meglepő, hogy a laikus testület elfelejtette ki­kérni a véleményüket. Azt is hozzátették: nem is baj, hogy hivatalosan nem kellett meg­szólalniuk: szakmájukhoz nem lenne méltó az a hang­nem, melyet ezen az estén a képviselők egymással szem­ben megengedtek maguknak.) Lebenszky Attila alpolgármes­ter úgy ítélte meg, hogy az eddigi üzemeltető által emlí­tett, szerződésének hirtelen (Folytatás a 4. oldalon) Az üzletet lezárták, a bírság 150 ezer forint A víz világnapja Az első durva „nyugtabukta” Az üzletet (műhelyt, telepet) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal a nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt lezár­ta — olvasható Békéscsabán, a Luther utcai Pálma autóülés­huzat szaküzlet ajtajára ragasztott tájékoztatón és egy ke­resztbe ragasztott szalagon. A tulajdonost, Rusz Lászlónét érthetően cseppet sem vigasztalja az a tény, hogy az ő üzlete az első Békés megyében, amelyet a fenti okból lezártak. Egyszerre dühös és elkeseredett. Az elmúlt évben az ENSZ ha­tározatával március 22-ét a VÍZ VILÁGNAPJÁVÁ nyil­vánították. Ebből az alkalom­ból a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság kedd délutánra baráti beszélgetésre hívta a szakembereket és a sajtót. Dr. Goda Péter, a KÖVIZIG igaz­gatója a víz jelentőségéről, ha­talmáról és alázatáról beszélt. Nem felejthetjük azt, hogy a magasan fejlett technikai civi­lizációnk ellenére a víz globá­lis körforgásába nem tudunk beleszólni — mondta. Pálin­kás Lajos főmérnök az elmúlt másfélszáz esztendőre tekin­tett vissza, hiszen Gyulán ala­pították meg az ország egyik első vízügyi társaságát. Majd az elmúlt évtizedek nagy árvizeiről adott átfogó elemzést. Különösen kiemelte az 1966-ós, 1970-es, 1974-es és 1980-as eseményeket, ami­kor csak megfeszített munká­val tudták legyőzni a pusztító vizet. Ezután a vízügyes szak­emberek baráti beszélgetés keretében cserélték ki gondo­lataikat. R T — Kezdő vállalkozóként hi­telből indultam tavaly novem­berben és mit tudtam én arról, hogy a boltom beleesik abba az üzlettípusba, ahol szüksé­ges a pénztárgép használata — mondta. — Nyugtát mindig adtam és naivan azt hittem, ez elég. A közelmúltban beállí­tottak az APEH-től és a pénz­tárgépet hiányolták, mert mint kifejtették, január elsejétől az én üzletem pénztárgépköteles. Tudomásul vettem ezt, de még aznap másik APEH-es revizo­rok érkeztek. Ok is felvették a jegyzőkönyvet, majd elmen­tek. Én megrendeltem a pénz­tárgépet, mivel azonban mind­járt nem tudtam fizetni, csak nyolc nap múltán állíthattam be a boltba. Addigra viszont már kétszer — ismét egy na­pon —jártak nálam ellenőrök. A napokban megkaptam a leg­utolsó határozatot is a bírság­ról, így a négy esetért összesen 150 ezer forintot róttak ki rám, 10 ezer, 20 ezer, 40 ezer és 80 ezer forintonként. Emellett három napra lezárták a boltot. Nem tudom elhinni, hogy ez a sűrű ellenőrzés a véletlen mű­ve és nem értem meg, miért nem adtak — legalább méltá­nyosságból — annyi időt, hogy beszerezhessem a pénz­tárgépet. A gyermekem beteg, egyszerűen nincs annyi pén­zem, hogy ilyen bírságot kifi­zessek. Megbűnhődjek azért, mert nem olvastam a Magyar Közlönyt, hogy hova kell gép és hova nem? Persze tudom, hogy a törvény nem tudása nem mentség, de bizonyos időt hagyhattak volna az ellenőrök. Az ügyben megkerestük Szabóné Juhász Ilonát, az APEH Békés Megyei Igazga­tóságának ellenőrzési igazga­tóhelyettesét is. — Az adózás rendjéről szó­ló törvény kimondja: ha valaki a számla, egyszerűsített szám­la, illetve nyugtaadási kötele­zettségét nem teljesíti, annak az adóhatóság első alkalom­mal 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. Ismétlődés esetén az előző bír­ság kétszeresét is kiróhatja. Ha két éven belül négy alkalom­mal nem tesz eleget kötele­zettségének az illető, akkor az APEH az adóköteles tevé­kenység célját szolgáló helyi­séget három napra, az ötödik alkalom után öt napra, a hato­dik és minden további alkalom után tíz napra lezárja. Nagyon (Folytatás a 3. oldalon) Összefogásból jeles Ki hitte volna, hogy az összefogás még pénzszűke világban és erősödő kampányidőszakban is csodákra képes?! Mert volna valaki is a közös fellépés erejéről és sikeréről álmodni manapság, amikor nem divat olyan elfelejtett értékekre hivatkozni, mint az emberség, a megértés, a közösségvállalás nemes szándékok megvalósítása érdekében? Ami tegnap a parlamentben történt, az példa értékű — és nemcsak nekünk, Békés megyében élőknek, hanem minden­kinek, aki hisz még a falu, a város pártállástól független szolgálatában, a képviselők valódi küldetésében. S azoknak is tanulságos, akiknek hite, bizalma — tapasztalataik alap­ján! — mostanra igencsak megingott a közélet szereplőiben. Dévaványán és Körösújfaluban szeremének az emberek arzénmentes ivóvizet inni, az édesanyák gyermeküknek egészséges ételt, italt adni. A vízminőség javítása azonban nem olcsó mulatság. Az önkormányzatok pályáztak a támo­gatásra, az elbíráláskor voltak szerencsések, de elutasítottak is szép számmal, köztük a két említett dél-alföldi település. Képviselőink nem adták fel, érveltek, ellenálltak és végül — a kormány szándéka, sőt, a koalíciós „figyelmeztetés” elle­nére — kiharcolták, amit akartak. A siker elképzelhetetlen lett volna csapatmunka, a pártállás „felfüggesztése” nélkül. Niedzielsky Katalin Hátulról a hatodik helyen A Békés Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara a foglalkoz­tatási helyzet kérdéséről, a Bé­késcsabai Regionális Munka­erőfejlesztő és Képző Központ szerepéről térségünk gazdasá­gi és vállalkozásfejlesztésé­ben, valamint a munkavédel­mi törvényről és végrehajtási rendeletéről szervezett tegnap előadásokat Békéscsabán, az Iparszövetség székházában. Dr. Nagy Ágnes, a megyei munkaügyi központ igazgatója elmondta, hogy megyénkben idén januárban 32 310 munka- nélkülit regisztráltak, ezzel a munkanélküliségi ráta nagysá­gát tekintve az országos rang­sorban hátulról a hatodik helyre „jött fel” a megye a harmadik­ról. Szólt arról is, hogy aktív foglalkoztatáspolitikai eszkö­zökkel, folyamatos pályázati le­hetőségekkel — munkahelyte­remtő beruházási támogatás, tartósan munkanélkülieket fog­lalkoztatók segítése, ingázók útiköltség-térítése — igyekez­nek a helyzeten tovább javítani. Áprilisban az Országos Foglal­koztatási Alap újabb pályázatot hirdet meg, amelyre munka­helymegtartó és -megőrző céllal lehet majd jelentkezni a megyei központban. Molnár György, a BMRKK igazgatója arról be­szélt, hogy a tartós és pályakez­dő munkanélküliek képzésére több pályázatot nyújtottak be a megyei munkaügyi központhoz és amelyeket elfogadnak, azo­kat az év második felétől már be is indítják a megyében. Ny. L. Május 8.: a magyar nép dönt Az MDF kampánynyitója Békésen Dr. Csiby Miklós, az MDF képviselőjelöltje és vendége, Für Lajos, a párt elnöke, honvédelmi miniszter FOTÓ: FAZEKAS FERENC — A rendszerváltás megtör­tént, kialakult a piacgazdaság. A magántulajdon széles körű terjedése folyamatban van. A magánvállakozók állítják elő a nemzeti jövedelem nagyobb részét. A szakértők szerint most először az infláció 20 százalék alá kerülhet. A mun­kanélküliséget kézben tartjuk. Fizetjük az elmúlt rendszer sú­lyos adósságait és kamatait, ami nem kevés. Nyugalom van, és békében élünk. Ahhoz, hogy ezt a folyamatosságot megtarhassa az ország, hűnek kell lenni az MDF-hez — mondotta dr. Csiby Miklós, a 3. számú választókerület MDF-es képviselőjelöltje teg­nap este pártja békési kam­pánynyitó nagygyűlésén, me­lyen részt vett Für Lajos, az MDF elnöke, honvédelmi mi­niszter is. A jelölt után a párt elnöke szólt a jelenlévőkhöz. Előadá­sának címe: „Független hazá­ban nyugodt jövő” volt. A tör­ténész politikus kifejtette, hogy mit is ért a mondat jelen­tése alatt. Beszélt az ország több évszázados leigázásáról, hosszasan polemizált az 1944. március 19-ei német megszál­lásról, szólt arról a röpke hu­szonnégy szabad évről, amit akkor, majd a háborút követő­en vettek el a magyarságtól, s csupán néhány esztendeje ka­pott vissza ismét hazánk. — 1944. március 19-e dik­tatúrákat vont maga után — mondotta a miniszter, majd ar­ról beszélt, hogy tulajdonkép­pen mi is kell a szabadsághoz. Szólt az egyes emberek és az ország, az állam biztonságá­ról, a belső politikai és gazda­sági stabilitásról, a külkapcso- latok rendszeréről, s végül a fegyveres erőkről. A kérdése­ket követően zárszóként dr. Varga István, az MDF megyei elnöke kérte a jelenlévőket: május 8-án menjenek el sza­vazni, amikor is a magyar nép dönti el, hogy kik fogják kor­mányozni az országot.---SZEKERES--­M agyar cement, betongerendák, áthidalók 20% árengedménnyel építőanyagok, szigetelőanyagok, tüzelők akciós ára, még 10 napig meghosszabbítva. Közületek figyelem: Hejőcsabai cement diszpozíció befizethető 615 Ft-os áfás áron, szállítás saját fuvareszközzel. Cement 350-es 749 Ft/q 30 q felett díjtalan házhoz szállítás a megye területén. Faforgácslapok: natúr és laminált kivitelben. Fenyő fűrészáru 17 000 Ft/m3-től 21 700 Ft/m3-ig Orosz pala 300 Ft/db Rúdfa, 4 m-es 450 Ft/db Perlit P1-es, P2-es 3800 Ft/m3 Gyephézagos parkburkoló 40 x 40/12 méretben 150 Ft/db Járdalapok: 40 x 60/6 méretben 95 Ft/db Sóder 1500 Ft/m3 1 Békéscsabán 3 m3-től díjtalanul Flomok 900 Ft/m3 / házhoz szállítva. Ásványgyapot 20% árengedménnyel. YTONG hőszigetelő falazó: 168 Ft/db-tól 326,50 Ft/db-ig Gázbeton szilikát falazó: 136 Ft/db LB-Knauf nemesvakolatok. Oltott mész 575 Ft/q Építőanyagoknál 60 ezer Ft feletti vásárlás esetén, Békés megyében díjtalan házhoz szállítás. Áraink az áfát is tartalmazzák. Megrendelés csak egy telefon: (66) 441-264, 453-687, 449-331. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 7—17 óráig, szombaton 7—13 óráig. Borbély Gáborné, TÜZÉP, Békéscsaba, Berényi út 140.

Next

/
Thumbnails
Contents