Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-21 / 67. szám
1994. március 21., hétfő HAZAI TÜKÖR/SOROZAT MEGYEI HÍRLAP Az Alkotmánybíróság teljes ülése Az Alkotmánybíróság március 21-én és 22-én teljes ülést tart. A hétfői ülésen a testület megvitatja: ellentétes-e a vámjog szabályozása a jogalkotási törvénnyel, miért nem terjed ki az ombudsman vizsgálatijoga a bírósági ítéletekre is, továbbá hátrányos megkülönböztetést jelent-e, hogy a közoktatási törvény szerint az állam, illetve az önkormányzatok nem alapíthatnak világnézetileg elkötelezett iskolát. Az alkotmánybírák megvitatják, megállapíthatja-e a megyei közgyűlés a megyei népszavazás lebonyolításának szabályait. Kossuth-emlékünnepség Szülőfalujában, a hegyaljai Monokon emlékeztek vasárnap Kossuth Lajosra halálának 100. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen a helybélieken kívül ott voltak azoknak a környező településeknek a lakói is, amelyeken annak idején gyakran megfordult Kossuth Lajos. Az ünnepség a katolikus templomban tartott istentisztelettel kezdődött, majd a felújított, emlékmúzeumnak berendezett Kos- suth-háznál folytatódott. Megkoszorúzták az épület falán lévő emléktáblát, majd az azzal szemben álló Kossuth-szobor talapzatán helyezték el az emlékezés és a kegyelet virágait a helyi és környékbeli önkormányzatok vezetői, a lakosság, a pártok képviselői, az ország- gyűlési képviselők. Gazdagépek Mezokovácsházán Mezokovácsházán az AGRI- MILL Rt. telephelyén a gyo- maendrődi Újrakezdési Bt. rendezésében a hétvégén nyitották meg azt a mezőgazdasági gépbemutatót, amely a budapesti ÓNIX Kereskedelmi Kft. kollekcióját mutatta be. Kiucsó László, a bt. elnöke elmondta, hogy a kezdeményezés iránti igényt bizonyítja, hogy a közelmúltban Gyoma- endrődön és a most megrendezett kiállításon nagy érdeklődés mutatkozott a mezőgazdasági kisgépek megvásárlására, amelynek megyei forgalmazását a bt végzi. Ezt követően Siági László kereskedelmi osztályvezető hangsúlyozta: „Az AGRIMILL Rt. szívesen adott helyt a bemutatónak, mert érezzük, hogy az új arculatunkhoz a komplett termeltetési vertikum, a vetőmag, a növényvédő szer és a műtrágya forgalmazása mellett képbe illenek a kis- és nagyüzemi gazdálkodást segítő gépbemutatók is. Ezen kiállításon túl, hasonló vonatkozásban a Békés megyei AGROKER-rel is kiépítés alatt áll a kapcsolatunk.” A bemutatón végül az ÓNIX Kft. képviselőitől megtudtuk, hogy az itt lévő gépek a cég első mintakollekciója, amelyeket Kínából importált alkatrészek hazai összeszerelésével hoznak forgalomba. A 14—25 lóerős, japán licenc alapján készült dízelmotorú erőgépekhez a munkaeszközök teljes választéka társul. Ezek a gépek 10—20 hektár földterület komplex megművelésére alkalmasak, amelyekre 1 év garanciát, 3 év szavatosságot és megfelelő alkatrész-utánpótlást biztosítanak. A mezőgazdasági hitel- lehetőségekkel pedig — az olcsóárak miatt—, igen előnyös a megvételük. A kiállítás egy hétig tart nyitva. h. M. A japán dízelmotorral hajtott kínai kistraktor előtt dombegyházi érdeklődők FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Több dollár, mégis maradunk? Csökkent az érdeklődés hazánk iránt Harminc ország több mint négyszáz idegenforgalmi cége mutatkozott be az elmúlt hetekben Budapesten, a Hung- expo kiállítási területén, az Utazás '94 kiállításon. A látogatók e néhány napon előnyös feltételekkel válogathattak a hazai és a nemzetközi utazási irodák kínálatából. A seregszemle is jól mutatta, hogy az idegenforgalom területén óriási verseny indult az ügyfelekért. Az átalakult, privatizált nagyobb hazai cégek mellett sok kisebb iroda és számtalan külföldi képviselet is kínálja utazási ajánlatait. De vajon milyen szezonra számíthat az idegenforgalom? Milyen veszteségeket hozott a délszláv háború, a gazdasági recesszió? A valutakeret felemelése várhatóan élénkíti-e az utazási irodák forgalmát? Több külföldire számíthatunk-e itthon? Szemenkár Erika, a hazai idegenforgalmi cégek klasszikusának számító IBUSZ vezérigazgatója bizakodó: — Az utóbbi években jelentős változások történtek mind a nemzetközi idegenforgalomban, mind hazai vállalatoknál. A gazdasági, szerkezeti átalakítás után erre mi magunk vagyunk a jó példa, a nagy irodák is rugalmasabban tudnak dolgozni, áraink is versenyképesekké váltak a kisebb irodákéval. A veszteséges ki- rendeltségeinket itthon és külföldön egyaránt bezártuk. Több olyan vállalkozóval kötöttünk együttműködési szerződést, akik az IBUSZ arculatának megfelelő üzletet nyitottak. Az elmúlt évek gazdasági nehézségei, a közelben dúló háború természetesen érzékenyen érintett bennünket is. Csökkent a kiutazási kedv és érezhetően megnőtt az igény az olcsóbb programokra. Számottevően visszaesett a külföldiek érdeklődése hazánk iránt. Ezért már az elmúlt évben, de az idén is nagy hangsúlyt helyeztünk a belföldi programkínálat szélesítésére, jobban kihasználjuk az olcsó, falusi turizmus adta lehetőségeket. Elő- és utószezonban még olcsó külföldi utakat is tudunk ajánlani a szerényebb jövedelmű családoknak. — A minőség és a megbízhatóság a legfontosabb ebben az iparágban. Egy cég vesztét jelentheti, ha megfeledkezik erről! Persze ha a szolgáltatások minőségéhez belső béke és megfelelő közbiztonság is társul, akkor az adott ország visszahódíthatja az elveszített külföldi turistákat. Ez a feladat áll előttünk is az idei idegen- forgalmi szezon kezdetén. N.Zs. Ferenczy Europress Apja neve: Szabó Pál 1. Miért ír az író önéletrajzot? Ma is Biharugrán él Bertalan Ágnes írónő, Szabó Pál (Biharugra, 1893 — Budapest, 1970) író, politikus leánya. A következő napokban részleteket közlünk ezeken a hasábokon Bertalan Ágnes önéletrajzából. Túljelentkezés a Vállalkozási Akadémián Anyukám bosszankodott, Édesnagymamám nagyon magasan nyilvánította a véleményét, dehát mindhiába. Pedig nekünk is pénz volt az az egy pengő hatvan. A méhes, ami akkoriban úgy negyven kaptár kas körül volt, nem jövedelmezett annyit, mint a mostani méhészeknek. Csak így, elaprózva lehetett eladni. Inkább búzáért, tengeriért, árpáért. Arra is emlékszem, hogy itt, mindjárt a Nagy utcán, ahogy kimegyünk a sikátorból, Zsuzsánna édesnéniék háza mögött lakott Rézsi néni. O búzáért vett egy alkalommal. Igen ám, de amikor kimérte a mézért járó búzát, zsákostól mérte. Nagy a zsák, az alján kucorog a búza... Anyuka nem gorombán — nem tudott goromba lenni — megjegyezte: „Én, Róza néni, nem edényestül mértem a mézet!” Apró kis csalások, mellébeszélések, rosszindulatok, irigység, ez is volt a falu magatartása. Egyrészt. A másik az, amikor már megindult a Kisgazdapárt, ami Bihari Nagy Lajos böjti tanító kezdeményezésére indult, még ha ezt nem is veszik tudomásul, avagy elhallgatják. (Egyik, a hatvanas években írt levelében így ír B. Nagy Lajosnak: „Tudok róla, hogy vannak emberek, akik szeretnék a kisgazdapárt történetét nem Nagy Lajossal és Szabó Pállal kezdeni, hanem leginkább önmagukkal. Tegyék. A sánta kutyának is feltéme egy kis dicsőség.”) Nagy Lajos jött Apukához, akinek arra az időre már neve volt, hogy kellene egy párt, nem a Nagyatádiféle parasztpárt... no ezt megírta a visszaemlékezéseiben. Én csak arra emlékszem, hogy jött a kismotorral, Apuka felült a hátsó ülésre s mentek. Napokra. Éhben az időben már nemigen volt mese esténként, nem értek rá velünk törődni. Szinte mindig tele volt a ház emberekkel. Nem emlékszem, mikor, s hogyan feküdtünk le az öcsémmel ilyen alkalmakkor. Hiszen zsongott a ház. vacsora, nagy beszédek, világmegváltó szándékok. A világot pedig a paraszti világ jelentette. Apukám mondotta: „Milyen emberek lesznek ezek a gyerekek, hogy mesék helyett ilyeneket hallgatnak?” Milyenek? Emberek. Több nem lehet az ember, mint ami. Egy bukott választásra emlékszem, amikor tele volt az udvar emberekkel. Emlékezetem szerint akkor volt ez, amikor a berettyóújfalui választást elbukták. Napokig itt volt Tildy Zoltán — autóval, sofőrrel. Az autóban mi nagyokat játszottunk. Anyukám főzött, Édesnagymamám mosogatott, mi játszottunk. Nos, az az este, az a teleholdas este! A sok-sok ember között egy asszonyra emlékszem, Tomyi Lojza nénire. Kis, kerek asszony volt, s pálcával verte a saját lába szárát dühében. Ennek a csupa lázadó, értelmes asszonynak félelmesen nem sikerült gyerekei lettek, sőt tragikus sorsúak, ami egy külön írást követelne. Mennyi ímivaló lenne! Nem, még — ha lehet fokkal mérni — a legnagyobbak se képesek mindent megírni teljes valóságában. Apuka sokszor emlegette, s az önéletírásában meg is írta a hántás^ fájdalmát. Elhiszem, hogy Édesnagymamám a lányaiért élt-halt, erején felül ruházta. Ágnes néni — a legidősebb — elbeszélése szerint szépen keményített, vasalt ruháik fent voltak a padláson, mert nem fért az egyetlen szekrényben. Hat rend ünneplő, s a mindenkori viselők. Áz ősi törvény szerint a fiút a család támaszának tartották. Szabó nagyapám negyvenkilenc évesen, 1910-ben nyáron halt meg. Lecsúszott egy szalma- kazalról, s megszakadt. Tóth Sándor vő kazláról. Apuka az önéletírásában megírta a gazdag vő s a szegény család kiszolgáltatottságát, az ingyen- munkákat, s mégis a szép menyt csak úgy vették, mint valami szép csikót vagy más szép jószágot. Anyukám keservét megírtam a Siratóban, a vele való beszélgetésemben, amikor fájt neki, hogy Kiss nagyapámék még az esküvőjükre se jöttek el, annyira ellenezték a házasságát Apukával. De... nincsen élet fájdalmak, hántások nélkül. Csak az az egyedüli emberi tartás, ha azon vagyunk: mennél kevesebb hántás legyen. És ha elhallgatunk, eltemetünk is a lelkűnkben egy-egy tettünket, amit nem szeretünk nem azért tesszük, hogy nagyobbnak, többnek akarunk látszani mások előtt, nem. Vagy azért, hogy önmagunkat nyugtassuk. (Folytatjuk) Ötszörös a túljelentkezés a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kereskedelmi és Vállalkozási Akadémiáján. Hauk Béla, az intézmény igazgatója az MTI-nek elmondta: elsősorban a kis- és középvállalkozások számára szakembereket képző akadémia 1992 szeptemberében kezdte meg működését. Az első két évfolyamnak összesen 260 hallgatója van. Most mintegy 600-an jelentkeztek, de csak 120 hallgatót tudnak felvenni nappali, illetve esti képzésre. A felvételinél elsősorban a rátermettséget vizsgálják, többek között intelligencia-, gazdasági műveltségi-, valamint logikai készség- és személyiségvizsgálaton esnek át a felvételizők. Brunszvik Teréz, a hazai kisdednevelés, óvodaügy, leánynevelés, gyermekvédelem jeles egyénisége szellemi hagyatékának, emlékének ápolására, naplóinak megjelentetésére alapítvány létrehozását határozta el a Brunszvik család ősi lakhelye, Martonvásár tudományos és szellemi életének több képviselője, de Gé- rando-Teleki Judit, a famillia leszármazottja, valamint a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület és a Brunszvik Teréz Óvoda óvónői. A várhatóan március végén bemutatkozó alapítvány — amelynek védnökségét Illyés Gyuláné, Göncz Árpádné, valamint de Gérando-Teleki Judit vállalta — célul tűzte ki Az oktatásban a gyakorlatiasságon van a hangsúly, a hallgatók megtanulják többek között hogyan kell vállalkozást alapítani, fejleszteni, irányítani. A tanulókkal személy szerint foglalkoznak a tanárok nyugat-európai tapasztalatok figyelembevételével. Ősszel megkezdik a rádiós és televíziós médiaszakemberek képzését is. Az akadémia, amely vállalkozásszervező üzemgazdász képesítést ad, kis létszámú, állandó szervezetet alakított ki, mivel az oktatást és annak színvonalát biztosító kutatást, fejlesztést külső oktatókkal látja el alapítványi formában. Á képzésben oktatási gyakorlattal rendelkező sikeres vállalkozók is közreműködnek. Brunszvik Teréz rokonai, köztük a nőnevelő intézetet alapító, majd hazafiságáért várfogságra ítélt Teleki Blanka, valamint Teleki Emma írónő emlékének ápolását is. Szorgalmazza Teleki Blanka földi maradványainak hazahozatalát Párizsból. Tervezi, hogy Brunszvik Teréz születésnapját, július 27-ikét kulturális, tudományos rendezvényekkel, neveléstörténeti kurzusok, előadások megtartásával teszi emlékezetessé, s magyar nyelven megjelenteti francia és német nyelvű naplóit, amelyek öt évtized megfigyeléseit, tapasztalatait rögzítik, hiteles képet adva a kor kultúrtörténetéről, társadalmáról. Szabó Pál biharugrai otthona ma emlékház / A védnökök: Illyés Gyuláné, Göncz Arpádné, Teleki Judit Brunszvik Teréz-alapítvány
