Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-16 / 63. szám

ÍBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­' KÖRKÉP 1994. március 16., szerda Csorvási díszpolgáravató Március 20-án, vasárnap Csor- vás díszpolgárává avatják Pá­ter Szőke Jánost, a Németor- szágban élő ismert katolikus egyházi személyiséget. A köz­ségből 1948-ban elszármazott páter eredetileg a múlt év no­vemberében kapta volna meg a megtisztelő elismerést, ám akkor betegsége miatt erre nem kerülhetett sor. Biharugrai találkozó A Sarkad térségi településveze­tők legközelebb március 25-én, Biharugrán találkoznak egy­mással. A találkozón szó esik a nemrégen életre hívott térségi Közbiztonsági Alapítványról, a parlamenti és helyi választások­kal összefüggő körzeti érdek- egyeztetésről, valamint a térsé­gi önkormányzati társulások pályázati lehetőségeiről. Vásárcsarnok Szeghalmon Március 12-én Kovács Imre polgármester rövid avatóbe­szédével hivatalosan is átadta rendeltetésének ■ az újonnan épült vásárcsarnokot. Az im­pozáns létesítményt és a mel­lette kialakított piacot a sok száz helybeli már kora reggel birtokba vette, az árusok és a vevők együtt örültek, hogy végre kulturált módon lehet kereskedni Szeghalmon is. Lakatlan házak tüzes vendégei Hétfőn Békésen és Gyulán is lakatlan házakhoz riasztották a tűzoltókat, s feltehetően mindkét esetben gondatlan il­letéktelenek okozták a bajt. Békésen például a Bihari utcá­ban az ajtófelfeszítés nyomai annak ellenére is láthatóak voltak, hogy a ház szobája, a szobában lévő régi bútorok, a nyílászárók és a födém is láng­ra lobbantak. Mindkét esetben nyomoz a rendőrség az isme­retlen tettesek után. Találkozó a tilosban Rengeteg felesleges baleset van az utakon, amelyeket az emberi hanyagság idéz elő, s különösen ünnepek alatt szaporodik meg a számuk. Szerencsére személyi sérülés nélkül végződött hétfőn kora délután az a hármas talál­kozó, amelynek a Békés—Me- zőberény útkereszteződés volt a színhelye: a piros jelzés figyel­men kívül hagyásával ütközött egymásnak három személyau­tó. A baleset körülményeit és az anyagi kár mértékét vizsgálják. Kutyaszorító Hétfőn este nyolc óra után Bé­késcsabán egy németjuhász ku­tya kiszabadult a kerítésen ke­resztül gazdája udvarából, neki­rontott egy kerékpárosnak, akit olyan erővel döntött fel, hogy kéztöréssel végződött a nem kí­vánt találkozó. A kártérítés vár­ható összege minden bizonnyal nagyobb lesz, mint amivel meg lehetett volna előzni a bajt. „A PÉNZ ÉRTÉKE AZ ÁLLAMOK ÉR­VERÉSE.” (Voltaire) Összefogásra szólított az ünnep Az egyik legifjabb érdeklődő Gyulán Ami a rádióban történt, kritika a politikusok felé (Folytatás az 1. oldalról) A Balassi Táncegyüttes zá­róműsora után a Gergely László rendezte ünnepi műsor a Szó­zattal fejeződött be, majd a város, a honvédség, a rendőr­ség, a szakszervezetek, a pár­tok, a társadalmi és civil szer­vezetek vezetői, illetve képvi­selői, valamint magánembe­rek helyezték el virágaikat, koszorúikat Kossuth Lajos szobrának talapzatánál. L. M. Gyula Az ég szeles mosollyal tekintett tegnap a gyulaiak március 15-ei megemlékezésére. Kepenyes Pál Gyulai Fúvószenekara háromne­gyed tíztől csalogató zeneszó­val várta a gyulaiakat. A Him­nusz eléneklése után dr. Ha­vassá Péter, a helyi Erkel múze­um nemrégen kinevezett igaz­gatója lépett a mikrofonhoz. (Ki­választása nem csak azért bizo­nyult szerencsésnek, mert sze­mélye mindenféle pártosodás számára megkérdőjelezhetet­len volt, hanem a napi politikán túlmutató gondolatai miatt is.) Ünnepi beszédében elmondta: — Olyan muzeológusként állok itt, aki nemrégen érkezett a városba, s aki azonnal szem­besült a gyulai szellemiséggel. A város szobrai, emléktáblái világították meg számára: szár­mazásuktól függetlenül az or­szág haladását elősegítők sora tevékenykedett, fordult meg Gyulán. Utalt arra, hogy a ha­gyomány szerint az akkori me­gyeházán — ma városházaként működik—mondtad utolsó poli­tikai beszédét Petőfi Sándor. — A hagyomány tartja ezt számon, s nem levéltári anyag, korabeli sajtóbeszámoló — hangsúlyozta. — Pár száz mé­terrel odébb le lehetett tetetni a fegyvert, 50 kilométerrel ar­rébb ki lehetett végezni a tá­bornokokat. De nem lehetett letetetni a hagyomány fegyve­rét, kivégeztetni „hagyo­mány” tábornokot... Zárógondolatként összefo­gást hirdetett gyulaiak és gyu­laiak, magyarok és magyarok, magyarok és nemzetiségiek, magyarok és minden európai között, aki — mint mondta — szebbik arcát mutatja felénk. K.A.J. Kunágota Nem szokványos eseményre került sor tegnap délelőtt Kun- ágotán, mert az 1848-as forra­dalmi események mellett e na­pon ünnepelték a település megalapításának 150. évfor­dulóját is. Az eseményen jelen volt Gyulay Endre szeged-csa- nádi megyéspüspök. A prog­ramsorozat délelőtt 9 órától a római katolikus templomban szentmisével kezdődött, majd a művelődési házban folytató­dott, ahol Pápai Zoltán polgár- mester mondott ünnepi beszé­det. — Kunágotát 1844 tava­szán dohánykertészek alapí­tották, akik szorgalmukkal egyre gyarapodó települést hoztak létre. A lakosság az évek során felmerült buktatók ellenére is mindmáig megőriz­te vállalkozó szellemét — hal­lottuk a visszaemlékezésben. Az iskolások műsora után Gyulay Endre megyéspüspök megáldotta a település új zászlaját, végül megnyitottak egy településtörténeti kiállí­tást, H.M. Füzesgyarmat A március tizenötödikéi meg­emlékezést délelőtt fél kilenc­kor zenés ébresztővel kezdték a füzesgyarmatiak. Az ünnep­ség első részére a régi piacté­ren került sor, ahol dr. Pel- csinszki Boleszláv, a térség or­szággyűlési képviselője mon­dott beszédet. A hősi emlék­műnél koszorút helyeztek el a pártok képviselői és a helyi intézmények vezetői is. Ezt követően a művelődési köz­pontban folytatódott a meg­emlékezés az iskolások ünnepi műsorával. Tíz órakor Borbíró Lajos helytörténeti kutató nyi­totta meg a Kossuth-kiállítást, mely emléket állít a szabad­ságharc füzesgyarmati részve­vőinek, hősi halottainak. Nehéz az újságírónak rövid és elfogulatlan tudósítást írni ar­ról a nyilvános sajtóbeszélge­tésről, amelyeh a Magyar Rá­dió nyolc elbocsátott vagy ön­kéntesen távozott munkatársa vett részt Békéscsabán, az if­júsági házban tegnap. Beveze­tőként az ötletadó házigazda szólt a sajtószabadság jelentő­ségéről, s ezen belül arról az áldatlan helyzetről, amely a megyei-tudósító, Cseh Éva el­bocsátása és elnémítása miatt alakult ki Békésben. Mindenkit megrendített az a Fekete Doboz által készített film, amely a Magyar Rádióban lezajlott két csúcsnapot, az el­bocsátások bejelentését és a leg­utóbbi, ám el nem hangzott 168 óra körüli elképesztő történése­ket mutatta be. Az eredmény ismert, ám a jelenlévő szerkesztők, munka­társak annak mögöttesét is próbálták érthetővé tenni. Mint Barát József mondta, az elbocsátások mögött nem az el­lenzékiség szerepelt okként, ar­ról van szó, hogy vannak újságí­rók, akik beígért béremelése­kért sem hajlandók bértollno- kok lenni. Igaz, hogy rendszer- váltásra törekszenek a Magyar Rádióban, ahol sok erő kell a megmaradottaknak, hogy meg­védjék magukat és a rádiót a Balkánra tolódástól. Márványi Péter hangsúlyozta: a rádiós új­ságíró az emberek agya, füle, s Munkácsy Gyulán Munkácsy Mihály születésé­nek 150. évfordulója lehetősé­get ad arra, hogy sokan, szá­mos módon erősítsék a festő­fejedelem beépülését a nem­zettudatba. A Munkácsy nevét viselő gyulai szakmunkáskép­ző és szakközépiskola egy bronzérem készíttetését hatá­rozta el. A munkával Kiss László gyulai éremkészítőt bízták meg, aki a vállalt időre, a tőle megszokott színvonalon le is tette az asztalra. Nemzeti ünnepünkön az or­szágban több száz rendezvény volt, s ezeket az összejövetele­ket a rendőrség biztosította. A rendezvények során rend­kívüli esemény nem történt. A biztosítási feladatok ellátásá­ban a rendőrség szabadidős ál­lománya is részt vett. A rendőrhatóságok vala­mennyi helyszínre delegáltak rendőrségi rendbiztosokat. A rendbiztosoknak csupán né­hány esetben kellett figyel­meztetéssel élniük, amikor a meghirdetett és bejelentett ün­nepségek előtt egyes szemé­lyek megkíséreltek március az a dolga, hogy tájékoztassa őket azokról az eseményekről, ahol nem tudnak jelen lenni. Nem értett egyet a szabad Ma­gyar Rádió csabai temetésével, mert akik ott maradtak például a Krónikánál, nem mondhatnak ma sem mást, mint ami történik. Keserűséggel jegyezte meg, hogy a magyar politikai pártok is szerepet játszottak abban, hogy ide jutottunk. Ezt a jelenlévő képviselőnő, Sarkadiné dr. Lukovics Éva is elismerte és ismét megfogal­mazta, hogy a sajtó szabadsá­ga a demokrácia záloga és egyetlen biztosítéka. Most ez szenvedett csorbát. Kérdésünkre, milyen feltéte­lek mellett tudják elképzelni a visszatérésüket, Ördögh Csilla megjegyezte: csak szakmailag jól működő rádióba térne vissza. Barát József megjegyez­te, ha esze és szíve szerinti mű­sort csinálhatna, nem lenne gond. Márványi Péter a jelenle­gi alelnök eltávolítását említet­te, majd javasolta, munkahelyi fórumokon vitassák meg a tör­ténteket, az arra „érdemesek­nek” ajánlják meg a távozás le­hetőségét és helyüket pályáztassák meg. Cseh Éva tö­mören kijelentette, ő ma is a Magyar Rádió munkatámak te­kinti magát, legfeljebb „néma” munkatársának. Ennyivel tartozik a vele szolidáris békésieknek. B. S. E. Mementó A Magyar Ellenállók és Antifa­siszták Szövetsége Békés Me­gyei Koordinációs Bizottsága és a Munkáspárt Békéscsabai Városi Koordinációs Bizottsá­ga szervezésében március 19- én emlékezést tartanak abból az alkalomból, hogy ötven évvel ezelőtt a német fasiszta hadse­reg megszállta hazánkat. Az összejövetelen dr. Szenes Iván, a MEASZ alelnöke tart beszédet Békéscsabán, a Szabadsát téri Party vendéglő nagytermében. 15-e szellemétől idegen han­gulatot kelteni. A figyelmez­tetések után azonban ezek a személyek rendbontó maga­tartásukkal felhagytak. Össze­sen 11 személy ellen indult szabálysértési eljárás, egye­bek közt tiltott önkényuralmi jelképek használata miatt, vagy azért, mert az illetőknél közbiztonságra különösen ve­szélyes tárgyakat találtak, il­letve lopást követtek el — tu­datta az ORFK sajtóirodája. Mint megtudtuk. Békés me­gyében semmiféle rendbontás nem volt, és senkit nem vettek őrizetbe. Tengerparti klíma az Alföldön? (Folytatás az 1. oldalról) — Ezek szerint a Somadrin és változatai nemcsak párologtatásra hasznosíthatók? — A sótégláknak van egy vízálló formája, amelyből sóbariang belső.felülete alakítható ki, köztéri szobrok, díszítőelemek, a környezetba­rát téglaelemeimből pedig használható színes kandallók építhetők olcsón. —Szegeden milyen tárgyalásokat folytatott? — A SZOTE gyermekklinikáján találkoztam dr. Novák Zoltán egyetemi adjunktussal, aki regionális gyermekpulmonológiai szakfőor­vos. Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megye gyermek-tüdőgyógyászati ellátásának irányítá­sa a feladata és felajánlotta együttműködését. Minden olyan eljárás érdekli őt, amely a hivata­los és a szokásosan elterjedt kezelés mellett kiegészítésként alkalmazva javulást eredmé­nyezhet a több ezer légúti megbetegedésben szenvedő gyermeknél. Reméljük hamarosan megkötjük a szerződést, amely szerint segítené­nek a Somadrin klinikai kipróbálásában és a betegek körében történő terjesztésében. — A mi vidékünkön is egyre több a beteg. Hogyan juthatnak a Somadrinhoz? — Nagyszabású terveink az országos háló­zatba Békéscsabát, a megyét is bekapcsolják. A megyeszékhelyen szeretnénk egy terápiás he­lyet, netán sóbarlangot létesíteni. Az oldat pe­dig mostantól kapható, egyelőre a Pemete Gyógynövényszaküzletben a Lencsési lakóte­lepen (Kőműves Kelemen sor 87. T: 459-286). A kristályok világa és a feltaláló FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Ismeretterjesztő hirdetéseinkkel jelentkezünk majd a Hírlap hasábjain. Természetesen olyan munkatársakat választok magam mellé itt is, akik elsősorban nem a kereskedelmi hasznot hajszolják, hanem a betegek érdekeit nézik. Bede Zsóka Sarakba szorítva „Felemás cipőben” „Eljön a barátnőm, sír! Kérdezem tó'le, ugyan már, mi a bajod? Azt mondja, vett Békéscsabán, az Andrássy úti cipőboltban egy pár cipőt, ami rövid idő alatt tönkrement. Kérte, hogy cseréljék ki. Eszük ágában sem volt. Elküldték a KERMl-be. Onnan meg visszajött, hogy a panasz nem jogos. Most itt áll egy pár használhatatlan lábbelivel.” —Azért jöttem be Önökhöz ezt a történetet elmondani— mondja a vékony, hosszú fekete hajú hölgy—, mert velem dettó ugyanez esett meg, csakhogy az én panaszom happy enddel végződött. Az Univerzálban vásároltam a lábbeli­met, és ott egy kedves úr segítségével végül kicserélték a használhatatlan cipőmet... Pedig talán neki sem lett volna kötelessége, mert a KERMI az O javukra döntött. Ok úgy látszik ismerik az emberséget is. Két azonos történet, felemás „cipővel”. .. Nem történt rendbontás

Next

/
Thumbnails
Contents