Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-02 / 51. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1994. március 2., szerda------------------------------------------------------------------------------------------------------------------^ Újabb átvilágítás A békéscsabai önkormányzat folytatja oktatási intézményei­nek átvilágítását. Mosta635. sz. Ipari Szakmunkásképző Iskola, a Kemény Gábor Műszaki Szakközépiskola, a Tevan An­dor Gimnázium, Nyomdaipari Szakközép- és Szakmunkás- képző Iskola, valamint a Vásár­helyi Pál Műszaki Szakközépis­kola lesz terítéken. Az átvilágí­tás a pénzügyi-gazdasági, lét­szám- és bérgazdálkodási, munkaügyi, jogi, vállalkozási tevékenységekre terjed ki. Horgászbál - először A Körösvidéki Horgászegye­sületek Szövetsége március 14- én 19 órától rendezi meg első horgászbálját Békéscsabán, a Fiume Szállóban. A belépőjegy 600 forint vacsorával, jelent­kezni, jegyet vásárolni a szövet­ség Békéscsaba, Bajza utca 11. szám alatti székházában, érdek­lődni ugyancsak ott, a 328-945-ös telefonszámon lehet. A bálban a Békés Megyei Jókai Színház mű­vészei adnak műsort, a T. T. Di­vatstúdió B. T. manökenjei divat- bemutatót tartanak, a tombolán értékes díjakat sorsolnak ki, a fődíj stílszerűen egy óriási nemeshal (harcsa vagy süllő). Amerikából jött? „Yes!” Tavaszváró A kétsopronyi gyerekek szá­mára az angol nyelvtanulás le­hetősége nemrég'még elérhe­tetlennek tűnt. Ezt a hátrányos helyzetet igyekezett áthidalni a Guzsalyas Képzőművészeti Alapítvány, amikor úgy dön­tött: felvállalja az angol nyelv- oktatás megszervezését. Az alapítvány szándéka szerencsésen találkozott az amerikai egyesült államok­beli Virginia államban találha­tó richmondi egyetem hallga­tóinak kötelező gyakorlatával. Ez az egyetem diplomatákat képez, s ebből eredően minden hallgatójának, tapasztalat- szerzés céljából, külföldi gya­korlatot kell letöltenie. Ez nyelvtanítás is lehet, így vető­dött föl az akár hosszabb távon is megoldható együttműkö­dés. A kétsopronyi gyerekeket az idei tanévben John Joseph Budner végzős hallgató tanítja heti két órában a művelődési ház épületében. (Ezért a szülők havi ezer forintot fizet­nek.) E mellett heti egy órában —pályázati pénzből—a tanu­lókkal még egy magyar anya­nyelvű angoltanár is foglalko­zik, aki főleg a nyelvtani részt és a fordítási problémákat old­ja meg. Az angol nyelv iránt érdeklődőket hat csoportba so­rolták: az általános iskolások öt csoportot alkotnak, a hato­dik a gimnazisták és munka- nélküliek csoportja. A Rich- mondból érkezett fiatal és a gyerekek között nagyon jó kapcsolat alakult ki; a „tanár bácsi” angol barátaival gyak­ran látogatja a Guzsalyas Kép­zőművészeti Kört, melynek munkáiba aktívan is bekap­csolódik. A nyelvoktatás objektív fel­tételeit az alapítvány pályáza­tok útján szeretné bővíteni, a nyárra pedig nyelvi tábort szervez, mely helyszínének kiválasztása folyamatban van. Szák Kocsis Pétemé, a két­sopronyi angol nyelvtanítás fő életrehívója elmondta: nagy gondot fordítottak arra, hogy a gyerekek ne „száraz oktatást” kapjanak, hanem megszeres­sék a nyelvet. A beszélt, élő nyelvet az tudja a legjobban közvetíteni, akinek anyanyel­ve, így a tanulók rá vannak utalva, hogy megdolgozzanak a megértésért. Továbbá a többi foglalkozásokon, kirándulá­sokon kölcsönösen ismerked­nek egymás hagyományaival, szokásaival, s e kapcsolat ré­vén a két nép kultúrája is köze­lebb kerül egymáshoz. Magyari Barna Azonos feltételek mellett Szigorodik az érettségi Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium ál­lamtitkára a sajtó kérdésére a minap arról az elképzelésről is szólt, hogy nem várható a 10. osztály végén a vizsga kötelező­vé tétele, bár az országban sok­helyütt csinálják. Az kétségte­len — mondotta —, előnyben lesznek az alapvizsgát tevők a többiekkel szemben, mert jó- néhány szakma tanulásának kö­telezőelőfeltétele lesz a 10. osz­tályt követő alapvizsga. Az érettségi vizsgával kap­csolatban megemlítette, hogy törekszenek szigorítani és standardizálni, azaz min­denütt azonosak lesznek a fel­tételek és a követelmények. A tervek szerint kötelező lesz a magyar, a történelem, a mate­matika és egy idegen nyelv, ezen kívül két plusz tárgy jön hozzá, egy természettudomá­nyos és egy másik szabadon választott. B.S.E. SAROK A Békés.Megyei Hírlap és a Kurázsi című havilap együttműködése keretében szerdánként rendszeresen jelentkezik a Kurázsi sarok, melyben a civil szerveze­tek információi, pályázati felhívásai szerepelnek. Nyitott tér Ebben a rovatban lehetőséget biztosítunk a civil szervezetek rövid bemutatkozására. Első­ként ismerkedjenek meg a Bé­kés Megyei Közösségfejlesz­tők Egyesületével. Megismer­kedésünk 1990 szeptemberé­ben kezdődött, amikor jelent­keztünk a megyei művelődési központ által meghirdetett kö­zösségfejlesztő-képző kurzus­ra. Ekkor már saját te­lepülésünkön valamennyien évek óta tevékenykedtünk ki­sebb közösségekben vagy te­lepülésszinten valamilyen fej­lesztő folyamatban. A képzés során az elméleti alapok meg­szerzésén túl gyakorló helyün­kön, Magyarbánhegyesen a helyi lakosokkal közösen újsá­got indítottunk, megjelen­tettük a falu kalendáriumát, vállalkozást, gazdálkodást se­gítő fórumokat szerveztünk, külföldi cserekapcsolatot épí­tettünk ki a településen élő és francia családok között. A képzés hallgatóiból a két év során igazi baráti és szak­mai team kovácsolódott, úgy gondoltuk, hogy továbbra is együtt maradunk és megyei egyesületi formában segítjük a civil szervezetek tevékenysé­gét. Múlt év májusában me­gyei találkozót rendeztünk, ősszel Helyi nyilvánosság címmel a közösségi televízi­ók, rádiók, helyi lapok szak­mai fórumát hívtuk össze. Ez év februárjában Békés, Bács- Kiskun és Csongrád megye ci­vil szervezeteinek adtunk le­hetőséget az információ cseré­jére, a kapcsolatok építésére. Egyesületünk felvállalta a Ku­rázsi sarok szerkesztését, vár­juk a megyéből az aktuális hí­reket, információkat, az egyesületek, alapítványok be­mutatkozását és minden olyan tudósítást, amely az állampol­gárok és azok közösségei szá­mára fontosak lehetnek. Most aktuális A Magyar Garabonciás Szö­vetség pályázatot hirdet mű­velődési közösségek, egye­sületek, alapítványok részére, olvasó- és közművelődési tá­borok szervezésére. Igényel­hető támogatási ösz-szeg: 10 000—100 000 forint. Pályáza­tot kizárólag a szövetség által kiadott pályázati adatlapon le­het benyújtani 1994. április 10-éig. Cím: Magyar Gara­bonciás Szövetség, Kőváry Edit, 2081 Tatabánya, pf.: 1298. Tel.: (34) 316-644, 330-664. Hírbörze A Kompánia Gyerekiroda és az MTV Gólyahír stábja el­készült játékok videokazettán sorozatának első darabjával, melyet ,Játékkuckó” címmel ajánlunk. A kazettán ötleteket adnak a 3—7 éves gyerekek­kel való együttjátszáshoz. A tematikus feldolgozás elsősor­ban a természetes élethelyze­tekben rejlő játéklehetősége­ket kínálja. Például mit játsz­Alkotónap A kétsopronyi Guzsalyas Alkotó­házban a helybeli gyerekek részé­re nemrég alkotónapot tartottak, melyre meghívták Gerlai Ferenc- né népi fafaragóművészt és Pálos Lehelné dekoratőrt is. Az érdeklő­dő tanulók az ő vezetésükkel fa­ragtak, valamint különböző textil- és bőrtáigyakat készítettek. Itt a március, Rosszerdó'n is elűzi előbh-utóbb a rossz idó't FOTÓ: BALOGH LÁSZLÓ Mit ér a tehetség, ha pénztelen? hatunk utazás közben, szüle­tésnapi zsúrokon, a lakásban, milyen fejlesztő játékkal se­gíthetjük a gyerekek értelmi fejlődését. Megrendelhető: Kompánia Gyerekiroda, 2120 Dunakeszi, Barátság útja 40. Telefon: 111-6719. Február 25—26-án a Bé­kés—Bihar kistérség hét te­lepülésének képviselői kétna­pos tréningen vettek részt falu­si turizmus témakörben Bihar- ugrán. A Békés Megyei Nyugdí­jasközösségek Kulturális Egyesülete 1994. június 4-én Nagyszénáson, a Czabán Mű­velődési Házban rendezi meg a XI. Megyei Nyugdíjas Ki mit tud?-ot. A részletes kiírást a fenti címen lehet megszerezni, a kategóriákban a jelentkezési határidő május 16. Március 5-én délelőtt 10 órától a Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesülete összejövetelére kerül sor Ma­gyarbánhegyesen. „Közösségfejlesztés a vidé­ki térségekben” címmel an­gol—magyar szeminárium lesz március 17—18-án Hajó­son. Jelentkezni lehet a Kurá­zsi sarok szerkesztőinél: Po- csajiné Fábián Magdolna, Bé­késcsaba, Békés Megyei Mű­velődési Központ, tel.: (66) 442-122; Kovácsné Füredi Enikő, Békéscsabai Ifjúsági Ház, tel.: (66) 327-231. Jó tudni Közérdekű országos, regioná­lis alapítványok, egyesületek bemutatása. Az Egészségká­rosodott és Rokkant Gyerme­kek Táboroztatásáért, Üdülte­téséért, 1051 Budapest, Arany János u. 6-8. Népjóléti Minisz­térium. Telefon: 131-7374. Célja: iskolai táborozások tá­mogatása, mozgássérültek, hátrányos helyzetűek támoga­tása. Hatóköre: országos. Ked­vezményezettek: beteg, rok­kant gyermekek. Pályázat. Szegedi Miklósék Sarkadon laknak. — Sajnos —- sóhajt az apa, aztán belefog a történetbe: — Talán könnyebb volna, ha a fővárosban élnénk... Ha a fő­városban élnénk és sok pénzünk lenne — szúrja még közbe, majd így folytatja: — Van nekünk egy 23 éves fiunk, Miklós. Az Isten tehet­séggel áldotta meg: gyönyörű­en énekel. Valamikor én is ze­nész ember voltam, talán in­nen a hallása, de az énekhang­ja felülmúlja a családi „örök­séget”. Biztattuk is, induljon a tavalyi „Ki mit tud?”-on. Ha­marosan megkaptuk a megyei művelődési központtól a visszajelzést, a fiunk mehet a területi vetélkedőre. Innen be­jutott a megyei döntőbe. Ekkor kezdődött a kálváriánk. Az apa nagy levegőt vesz, mert hosszú történet követke­zik, amit dióhéjban talán így lehet összefoglalni: Először a zenekar hagyta cserben a fiút, így két napja maradt a család­nak, hogy új kísérőket szerezze­nek neki. Az utolsó pillanatban sikerült playbacket készíteni, így indulhatott Miklós a megyei fordulón. Továbbjutott az orszá­gos selejtezőre. A sikeren felbuz­dulva a fiú elindult segítségért vá­rosa önkormányzatához. — Többször is bekopogtam a polgármesteri hivatalba — meséli az ifjú Szegedi Miklós —, ígéretet is kaptam támoga­tásra, de aztán valahogy elfe­lejtettek. Budapestre már csak úgy mentem fel, mint az egy- szál ujjam. Szégyelltem is, amikor mindenki .meg tudta nevezni, ki a jogi képviselője, kik állnak a háta mögött, én meg „stáb” nélkül, magamra hagyva álltam ki a pódiumra. Se a megye, se a város nem állt mögöttem. Amikor megkér­dezték, kik a felkészítőim, ke­serűen mosolyogtam. Mond­jam azt, hogy egy füstös kocs­mában készültem fel ideges­kedve, hogy meg tudom-e ol­dani a zenei kíséretemet vagy sem!? Hogy nekem valaki el­mondta volna, meg kell szer­vezni a saját reklámomat? Aáá! Senki sem segített. Ott Pesten úgy éreztem, én már nem is számítok... Akármerre léptem fel ebben az országban, mindenütt csak azt hallom, különleges, istenáldotta tehet­ség vagyok. Olyanok mondták ezt, akik számítanak a szak­mában. De előrehaladni igazá­ból nem tudok, mert egyedül vagyok, és pénzem sincs... Szakemberek Zámbó Jim- myhez hasonlítják—a tehet­séges fiú, Szegedi Miklós FOTÓ: FAZEKAS FERENC Miklós az elődöntőig jutott a „Ki mit tud?” versenyben. A szülőknek meggyőződése, hogy ehhez az említett magára- maradottság is hozzájárult. No­de a család nem adta fel, hiszen az „ismeretlenből jött” Miklós tehetségét a televíziós felvétel­nél is sokan megcsodálták. Az idősebb Szegedi Miklós kap­csolatokat keresett a rádiónál. Meg is hallgatták a fiút, felvételt készítettek vele, sőt egy szöveg­írót és egy zeneszerzőt is aján­lottak a számára, akik lejöttek Sarkadra, és egy szerződéster­vezetet hoztak Miklósnak. A tervezet egy video- és hangka­zetta készítéséről szólt. A prob­léma már „csak” annyi volt, hogy a család nem tudta kifizet­ni az ezért járó kétmillió forin­tot. Elindult hát a „kuncsorgó hadjárat” szponzorok után. Hosszú hetek mentek el, de csak széttárt kezekre és be nem vál­tott ígéretekre leltek. Közben egyre több helyen ismerték meg a fiút, egyre több zenei szakértő dicsérte a tehetségét, hasonlítot­ta őt Zámbó Jimmyhez, de elő­relépnie továbbra sem sikerült. Hiányzott a kétmillió. — Most ott tartunk, hogy egy zenész munkát ajánlott a fiunknak a fővárosban — ma­gyaráz az apa. — Azt is meg­ígérte, hogy felkészíti egy kül­földi turnéra. —^Sajnos nálunk Magyaror­szágon nem ér semmit a tehet­ség pénz nélkül — mondja az ifjú Szegedi. — Ha össze aka­rom szedni a kétmilliót az indu­ló kazettámra, ki kell mennem külföldre dolgozni. Kinn pénzt adnak a tehetségért, nálunk pénz nélkül nem állnak szóba a tehetséggel... Ez van. * * * A Szegedi családdal készített interjú után a település önkor­mányzatánál arról érdeklőd­tem, vajon miért nem állt Mik­lós mögött a város a „Ki mit tud?”-ra való felkészülésekor. Tóth Imre polgármester a kö­vetkezőket mondta: — Akkoriban járt nálunk Szegedi Miklós, le is ültünk vele és a művelődési ház veze­tőjével tárgyalni a támogatá­sáról. Abban maradtunk, hogy a továbbiakban a művelődési ház patronálja. A Bartók Béla Művelődési Házban Szűcs Tibomé gazda­sági vezetővel sikerült be­szélnünk. — Anyagiakban nem volt módunk segítséget nyújtani Miklósnak, hiszen közismert a költségvetésünk szűkössége — mondta. — Egyik munkatár­sunk azonban elkísérte a ver­senyre. Tulajdonképpen ő kép­viselte Sarkad városát a felvétel idején. Tudom, ez nem sok, sőt azt is tudom, Miklós tehetsége­sebb annál, hogy a városunk kallódni hagyja őt. Épp ezért nem is hagytuk a dolgot annyi­ban. Jelenleg tárgyalásban va­gyunk egy úrral, aki több mint valószínű, segíteni tudna Mik­lósnak az elindulásban. Talán még most sem késő... Magyar Mária

Next

/
Thumbnails
Contents