Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-14 / 61. szám

1994. március 14., hétfő HAZAI TÜKÖR ünnepi megemlékezések március 15-e alkalmából Harangszó a szegedi nagyárvíz évfordulóján A szegedi nagy árvíz 115. évfor­dulóján, szombaton reggel a szegedi Dóm tornyában meg­kongatták a hősök harangját. A Tisza 1879. március 12-én, ki­lépve medréből, szinte teljesen romba döntötte a várost Az ára­dat 151 ember életét oltotta ki, az épületek 93 százalékát pusz­títottad. Az árvíz után új fejezet kezdődött S^ged életében, megkezdődött a város új­jászületése. Több európai or­szág nyújtott segítséget annak idején a megújulásban, főváro­saik — Bécs, Berlin, London, Párizs, Brüsszel és Róma — nevét máig őrzi a nagykörút és az árvízi emlékmű. OTP-részvények kárpótlási jegyért Várhatóan április 7-től kárpót­lási jegyért lehet jegyezni az OTP törzsrészvényeit—közöl­te az MTI-vel Kiss Krisztina, az Állami Vagyonkezelő Rt va­gyonátadási menedzsere. Az AV Rt. a pénzintézet törzsrész- vényeiből 2,3 milliárd forintos névértékű csomagot kínál fel április elején kárpótlási jegye­kért. A cserearányokról még nem született döntés. Szász Endre kiállítása Szász Endre csaknem félszáz- nyi alkotásából nyílt kiállítás szombaton délután Kecske­méten az Erdei Ferenc Műve­lődési Központban. A március 31-ig megtekinthető grafiká­kat és olajfestményeket a Du- na-Tisza közén még egyálta­lán nem, s máshol is csak rit­kán láthatták az érdeklődők. (Folytatás az 1. oldalról) Csorvás Március 14-én, hétfőn 10 óra­kor a Kaláka együttes vendég- szereplésére kerül sor. Dél­után a szülők és a nevelők találkozhatnak egy sikeresen működő keresztény iskola igazgatójával és iskolaszéké­nek elnökével. 17 órakor Csa- rejs Jánosné naiv festő kiállí­tásának megnyitására kerül sor. Március 15-én, kedden 10 órakor megkoszorúzzák az elesett hősök síremlékét a ka­tolikus temetőben. 17 órakor tavaszi koncert lesz, melyen fellépnek a zeneiskola tanulói, az ifjúsági zenekar és a majo­rette csoport, valamint a Vad­virág együttes. Dévaványa Fél ötkor ünnepi istentisztele­tet tartanak a református temp­lomban, majd koszorút he­lyeznek el a Hősök terén. Az ünnepi műsort a művelődési házban tartják. Füzesgyannat A 8 órai zenés ébresztő után 9 órakor kezdődik az emlékmű- sor: ünnepi beszédet mond dr. Pelcsinszki Boleszláv ország- gyűlési képviselő. 10 órakor a Kossuth-emlékkiállítás meg­nyitására kerül sor a művelő­dési központban. Gyula Délelőtt 10 órakor a Petőfí- szobomál dr. Havassy Péter, az Erkel Ferenc Múzeum igaz­gatója mond ünnepi beszédet, majd a népfőiskola diákjainak és tanárainak műsora hangzik el, utána koszorúzás lesz. 17 órakor az Erkel Ferenc Zeneis­kolában ünnepi hangversenyt rendeznek. A város vezetői ké­rik, hogy az emléktáblákat ilyenkor hagyományosan megkoszorúzó intézmények, vállalkozások most is tegyék meg ezt. Kunágota A település megalapításának 150. évfordulója alkalmából délelőtt 9 órakor a római kato­likus templomban ünnepi mi­sét tartanak. 10 óra 30 perckor a művelődési házban a község múltjáról, valamint az 1848-as forradalmi eseményekről em­lékeznek meg. Magyarbánhegyes Az általános iskola és a polgár- mesteri hivatal rendezésében délelőtt 10 órától a művelődési házban az iskola tanulói iro­dalmi műsorral emlékeznek meg a forradalmi események­ről, majd ezt követően a részt­vevők felavatják a Kossuth Ál­talános Iskola falán elhelye­zett emléktáblát Mezőberény A Petőfi-emléktúra 8 óra 30 perckor indul az áruház elől. 10 órakor ünnepi megemléke­zést tartanak a Petőfi Sándor Művelődési Ház parkjában. Este hatkor néptáncgálával tisztelegnek a település város­sá válásának 5. évfordulója előtt. Mezőhegyes Március 15-én 15 órakor ko­szorúzásra kerül sor a Kos­suth- és a Gonzeczky-emlék- táblánál, majd 16 órakor az ÁMK-ban megnyitják Stre- meny Géza szobrászművész kiállítását. Az ünnepi műsor 16 óra 30 perckor kezdődik az ÁMK színháztermében. Mezőkovácsháza Délelőtt 10 órától az általános iskolások szavalóversenyével kezdődik az ünnepi program a helyi művelődési központban. Ezzel párhuzamosan az előtér­ben megnyitják a Pilvax teahá­zat, ahol megemlékezésekre, felolvasásra és önálló szónok­latokra nyílik lehetőség. 17.30 órától a Hunyadi János Gim­názium tanulóinak emlékmű­sorát tekinthetik meg az érdek­lődők. 18.00 órától ifjúsági kínpad, amely a város vezetői­nek kínpadra szólításával, kér­désfeltevésekkel színesíti a napot. 19.00 órakor a fiatalok egy-egy szál égő gyertyával gyülekeznek az emlékpark­ban, ahol Bereczki Máté em­léktáblájának elhelyezése után forradalmi emlékhelyet avatnak. Nagyszénás 10 órai kezdettel a katolikus templomban tartanak ünnepi istentiszteletet. 11 órakor a he­lyi művelődési házban Kaczkó Mihály polgármester köszönti az ünneplőket, majd dr. Szabó Ferenc, a Békés Megyei Mú­zeumok főigazgatója tart ün­nepi beszédet. Orosháza Az önkormányzat szervezésé­ben a program 9 óra 30 perckor kezdődik térzenével a Kos- suth-szobor előtt. 10 órakor ünnepi beszédet mond dr. Gu­lyás Mihály polgármester, majd a város középiskolás di­ákjainak ünnepi műsora kez­dődik. Sarkad A város lakossága március 15- én 10 órakor a Kossuth-emlék- műnél és a református parókia előtti téren emlékezik az 1848- as forradalmárokra. Ünnepi beszédet Molnár György kato­likus plébános mond. Á koszo­rúzás után az ünneplők átvo­nulnak a' Márki múzeumba, ahol Bérezi László fotómű­vész kiállítását tekintik meg. Szeghalom Fél tizenegykor a Kossuth té­ren ünnepi megemlékezést tartanak. Szarvas Az ünnepség 10 órakor az egészségház épülete előtti Pe- tőfi-emléktáblánál kezdődik. Az ünnepi műsort a Petőfi Sán­dor Általános Iskola tanulói rendezik. Tótkomlós Március 15-én 15 órakora Jan­kó János Általános Iskola és Gimnázium kertjében felállí­tott forradalmak kopjafájánál Juhász Pál polgármester mond ünnepi beszédet. A koszorúk, virágok elhelyezése után az is­kola tanulói emlékeznek ün­nepi műsorral 1848-ra. Fék nélküli vezetés Útvonalellenőrzést tartottak a 44 -es főút Kecskemét— Békéscsaba—Gyula — országhatár megyei szakaszán a megyei rendőr-főkapitány­ság közlekedési rendőrei és a vám- és pénzügyőrség szak­emberei március 11-én. A fel­adatot hat motorkerékpárral, két sebességellenőrző műszer­rel felszerelt autpval és a rend­számazonosító kamerával el-, látott járőrgépkocsival látták el. Az ellenőrzés során kisebb fokú szabálytalanságok miatt 92 személy ellen helyszíni bír­ságot szabtak ki 100 ezer forint értékben, 23 esetben pedig szabálysértési feljelentés készült. Az alkoholszondát 112 járművezető „fújta meg”, közülük kettőnek elszínező- dött a műszer. Műszaki ér­vénytelenség és rossz állapot miatt öt gépkocsi rendszám- tábláját vették le. Ellenőrizték a dízelmeghajtású járműveket is, a 48-ból egy akadt fenn a rostán. Sokan hódoltak a szá­guldásnak a verőfényes tava­szi napon, így 89 „drága” fényképet készített a traffipax. A „pálmát” az a pilóta vitte el, aki Békéscsaba és Gyula között úgy vezette IFA-ját, hogy annak nem volt rendszá­ma — valaha kivonták a forga­lomból a járművet —, hiány­zott a világítása, nem műkö­dött az irányjelzője és a fékje, a sofőrnek pedig két éve bevon­ták a jogosítványát ittas veze­tésért. Ezúttal nem rajta mú­lott, hogy csak anyagi kárt okozott balesetével a fele­lőtlen magatartásával. L. E. A magyar sajtó 150 esztendejének fordulatai A magyar reformkorszak 1825-től történő kibontakozá­sával mindinkább mutatkozik a sajtó növekvő szerepe. Már 1844-ben az országgyűlési re­formkudarcokat Kossuth Pesti Hírlapja ellensúlyozza. Igaz, hogy akkor még csak részleges sikerrel. Az első frontáttörést az Életképek irodalmi újság éri el. A folyóirat munkatársai hogy törekvéseiket minél töb­ben megismerhessék, 1847. december 6-án társulatot ala­kítanak. A társulat a pesti Pil­vax kávéházban hetente két­szer „nyílt asztal mellett” sza­badelvű vitafórumot tart. Vas­vári Pál és Oroszhegyi Józsa szervezésében a „nyílt asztal mellett” a radikalizálódó Sza- badsajtó-mozgalom — az 1848. január 12-ei palermói, a január 27-ei nápolyi és a febru­ár 24-ei párizsi forradalmi ese­mények hatására is — messze - hangzó tekintélyt vív ki. En­nek bizonyítéka az is, hogy a pesti ifjak a szólás-, a gyüleke­zés- és a sajtószabadságot tar­talmazó 12 pontos követelést már március 11-én — két nap­pal a bécsi felkelés és néggyel a pesti forradalom előtt — megfogalmazzák. így történ­hetik, hogy az 1848-as sajtósza­badságról szóló törvény már a forradalom kitörésének napján, március 15-én a gyakorlatban érvénybe lép. A 12 pontot és Petőfi Nemzeti dalát — 5 ezer lelkes tüntető támogatásával — a Länderer és Heckenast nyom­da dolgozói sok ezer példány­ban sokszorosítják. S vajon mi a leglényegesebb mondanivalója az 1848-as, áp­rilis 11-én, az országgyűlésen elfogadott sajtótörvénynek? „Gondolatait — szól az első paragrafus — sajtó útján min­denki szabadon közölheti és terjesztheti.” Ez új korszak kezdetét hirdeti. De a Habs­burg önkényuralom felülkere- kedése 1848—1849 alig 17 hónapos forradalmának min­den vívmányát eltapossa. Visszatér és 18 éven át tart az előzetes sajtóellenőrzés. Ám az 1867-es magyar—osztrák kiegyezés az 1848-as XVIII. törvényt eredeti szöveggel, teljes terjedelmében feltá­masztja. A csorbulás újabb ve­szélye csak az 1911-től parla­menti napirendre kerülő hábo­rús időkre vonatkozó kivételes törvényekben jelentkezik. Ez az 1914-es háború kitörésével be is következik. A magyar sajtó életében a harmadik kedvező fordulatot az 1918. október 31 -én győze­delmeskedő polgári demokra­tikus forradalom hozza. A Ká­rolyi Mihály, Jászi Oszkár, Kunfi Zsigmond fémjelezte őszirózsás forradalom első órájában ismét érvénybe lép az 1848-as XVIII. törvény, il­letve azt meg is haladja. E valóságot erősíti meg az 1918. december 7-én kihirdetett II. néptörvény, amely a nagy­összegű kauciót teljesen meg­szünteti. Kimondja: „A lap­biztosíték eltöröltetik.” A ma­gyar sajtószabadság harmadik szakasza az elsőnél is rövi- debb életű. 141 nap után a Tanácsköztársaság kikiáltása, majd a Horthy-korszak két és fél évtizeden uát véget vet a nyomtatott (és élő) szó sza­badságának. A második világháború be­fejeztével elérkezik a magyar sajtószabadság negyedik feje­zete. A Debrecenben 1944. de­cember 24-én megalakuló Ide­iglenes Magyar Nemzetgyűlés helyreállítja az 1848-as, illet­ve az 191 9-es sajtótörvényt. Él és virágzik az írott, valamint gyorsan terjedő, rádió útján terjesztett élő szó sajtószabad­sága. De megint csak rövid ideig. Az 1947-es parlamenti választások idején már sérül a sajtószabadság. Egy esztendő­vel később a Magyar Kommu­nista Párt és Szociáldemokrata Párt erőszakos egyesítése egy­szersmind a negyedik sajtó- szabadsági periódust is lezár­ja. A népi demokratikus kor­szak sajátossága, hogy a szoci­alizmus építésére hivatkozva a rendszer formális sajtócenzú­rát nem alkalmaz. Ehelyett el­várja: az, aki a sajtóban, rádió­ban, televízióban szerepelni akar, az öncenzúrával úgy fo­galmazzon, hogy ne ütközzön a hatalmi elit szemléletével. Az 1990-es békés rendszer- váltás megteremti a magyar sajtószabadság ötödik epizód­ját. Ennek sajátossága, hogy az új hatalom a mai napig is az 1986-os sajtótörvény és még korábbi rendeletek alapján végzi médiatevékenységét. „A Magyar Köztársaság Al­kotmánya — szól az 1986-os törvény első szakasza — biz­tosítja a sajtószabadságot.” A törvény további részeinek idé­zése is azt tanúsítaná, hogy azokat általában napjainkban is lehet alkalmazni. A problé­mát az okozza, hogy az 1986­os törvény a rádió és a televízió államtól való elválasztását nem oldja meg. Elsősorban in­nen ered az 1990-től létező és folyamatosan felerősödő ma­gyar médiaháború. A magyar sajtó másfél szá­zados fordulatai, jeles dátumai mellett mindig, napjainkban is kifejeződik: a sajtótörvény csak keret, amelynek kitölté­sét a nyomtatott és elektroni­kus sajtó készítői végzik válto­zatos eredménnyel. Az 1848- as magyar szabadságharc és polgári demokratikus forrada­lom alig jut túl a március 15-ei forrponton és a Pálfí Albert szerkesztésű Márczius Tizen­ötödike 1848. május 11-én már figyelmeztet. A császár minden magyarországi embe­rek mindenütt, a sajtóban is tevékenykedő kétkulacsosai csak játsszák a márciusi vív­mányok őszinte elismerését. S 70 évvel később, az őszirózsás forradalom mézeshetei után, amikor a tengernyi gond mind élesebben jelentkezik, az újsá­gírók egy részének megingá­sa, széljárás iránti igazodása azonnal mutatkozik. Ezt ta­pasztalva írja Károlyi a Hit, illúziók nélkül című művében. „Mi, akik addig a sajtószabad­ságért küzdöttünk, nem vál­hattunk hűtlenné elveinkhez. Nem is váltunk...” Az 1990-es fordulatot követően sem nehéz az újságok lapjain, a képer­nyőkön és a rádió hangjaiban a talpnyalási törekvést meglel­ni. Remélhetőleg vannak még a médiumoknál olyanok, akik képesek a hitelesség mellett kiállni. Lónyai Sándor HIRDETÉS EGYESÜLT KISGAZDAPÁRT AGRÁRPROGRAMIÁBÓL 1. A kárpótlási eljárás során szerzett és a rész­arány-tulajdonban lévő földtulajdont meg- védjük. 2. A termőföld tulajdonbejegyzését minden ; érintett állampolgár részére két éven belül lehetővé tesszük. 3. A földadómentességet a következő négy év- : ben biztosítjuk. 4. A választási ciklus során elérjük, hogy a me­zőgazdasági kistermelők 1,5 millió Ft/fő ár- ■ bevételig személyi jövedelemadó-mentesek legyenek. ^ 5. A mezőgazdasági szövetkezeti vagyon hoz­záférhetőségét biztosítjuk a tagok, kívülálló üzletrész-tulajdonosok részére. j 6. A garantált árakat fenntartjuk búza, kukorica, 1 tej, sertés- és marhahús esetében. 7. A mezőgazdasági támogatást a jelenlegi 11%-ról a négy év alatt minimum 15%-ra I emeljük. 8. A falugazdászok létszámát két év alatt meg­duplázzuk. DR. ZSÍROS GÉZA megyei elnök L __________J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents