Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-11 / 59. szám

a A körösladányi Wenckheim- kripta a csonka kereszttel Az oldalt szerkesztette: Gila Károly Telefon: (66) 371-139. Az oldal fotóit Balogh László készítette Kulturális ajánlat Dévaványa. — Művelődési ház. Március 18-án este hét óra­kor Mindenki kedvére címmel vidám, zenés műsor, Lorán Lenkével és Tahi Tóth László­val. Március 27-én nyugdíjas­találkozó a környék klubjaival együtt. Szeghalom. — Városi mű­velődési központ. Március 17—18-án 14 órakor ifjúsági mozi: Beethoven. Március 23- án délelőtt nyugdíjasklubok térségi találkozója. Március 26- án tavaszi bál a táncbarátok kö­rének szervezésében. Vésztó'. —Sinka István Mű­velődési Központ. Március 26—27-én Békés Megyei Színjátszó Napok. Nagy az érdeklődés Bucsa. — A polgármesteri hiva­tal segítséget nyújtott a kárpótlá­si ügyek intézésében. Nemcsak árulták a szükséges nyomtatvá­nyokat, hanem legalább három­száz alkalommal annak kitölté­sében is közreműködtek. Nőtt a munkanélküliség Ecsegfalva. — A faluban to­vább nőtt a munkanélküliek aránya, meghaladja a harmin­chárom százalékot. Ez azt is je­lenti, hogy a munkanélküli-se­gély lejárata után adható jöve­delempótló támogatás iránti igény is növekedni fog. Diákok Angliába mennek Füzesgyarmat. — A helyi és a bihamagybajomi általános isko­la kirándulást szervez Angliába. Az autóbuszos túra programjá­ban szerepel Canterburry, Lon­don és Windsor nevezetességei­nek megtekintése. Az utazás 26 ezer forintos költségének csök­kentéséhez néhány alapítvány és a MÓL Rt. támogatása járult hozzá. Terítéken a közbiztonság Okány. — Február 24-én tartot­ta ülését a helyi képviselő- testület, ahol egyebek mellett na­pirenden szerepelt a falu közbiz­tonsága is. Mint az írásos előter­jesztés megállapította, nőtt az el­követett bűncselekmények szá­ma, ezen belül legnagyobb mér­tékben a személyi tulajdon elleni lopások mértéke emelkedett, az 1992. évi 7-ről 20-ra 1993-ban. Családi körben Dévaványa. — A februárban megtartott közmeghallgatás szinte családias hangulatban, alig ötven helybeli részvételével zajlott le. Papp Tiborpolgármes- ter ismertette az előző év teljesít­ményét, majd részletesen szólt az idei feladatokról is. SZEGHALOM ÉS KÖRNYÉKE 1994. március 11., péntek A falusi turizmus közösségi vállalkozás A békés—bihari térséget felöle­lő program keretében a megyei művelődési központ a közel­múltban a falusi vendéglátás té­makörben kétnapos tanácsko­zást szervezett Biharugrán. A részletekről kérdezzük Pocsaji- ifc Fábián Magdolnát, aki a té<- ma „gazdája”. — Hogyan kezdődött ez a program ? — A békés—bihari térségi összefogás, mely hét települést — Körösnagyharsány, Bihar- ugra, Zsadány, Körösújfalu, Geszt, Mezőgyán, Újszalonta —érint, tavaly kezdett el foglal­kozni azzal a gondolattal, hogy a Falusi Turizmusért Országos Egyesület bevonásával meg kellene vizsgálni, volna-e lehe­tőség a régió ilyen jellegű hasz­nosítására. Alapelvünk az volt, hogy ez térségi összefogásként könnyebben megvalósulhat, mintha külön-külön próbálkoz­na minden település. — Milyen konkrét lépések történtek eddig az ügyben ? — A térségbeli érdeklődők részére szakmai utat szer­veztünk Baranya megyébe, ahol a gyakorlatban láthatták az egyesület munkájának eredményeit. A békés—bihari régióra vonatkozó pályáza­tunkba beleépítettük a falusi turizmus tematikáját, most en­nek első lépéseként hívtuk össze az érdeklődőket Bihar- ugrára. — Hányán vettek részt és mi volt a téma ezen a kétnapos ta­nácskozáson? — Hét településről mintegy húsz fő volt jelen, feladatunk volt egyebek mellett a helyi ér­tékek összegyűjtése. — Hallhatnánk erre konkrét példát? — Egész listánk van ezek­ről az értékekről, amelyek kö­zött természeti értékek éppúgy szerepeltek, mint hagyomá­nyok, szolgáltatások. Például Zsadányban természeti erő­forrás az őstölgyes, a Holt- Korhány, kulturális érték a fancsikai kastély, az Árpád­kori templomhalom. Egyben feltárták azt is, mi az, ami problémát okoz, itt például az érdektelenség és a pénzhiány. —Hogyan tovább? — A következő lépésben megpróbáljuk a térségben meglévő akaratot szervezetté formálni, szeretnénk egy területi egyesületet alakítani. Erre rövid időn belül sort ke­rítünk. Ezután kérdőíves fel­mérést végzünk a lakosok kö­rében, megszervezzük az ér­deklődők képzését is. Vége­zetül egy kiadványt tervezünk megjelentetni a térség propa­gálására, mely remélhetőleg kedvet teremt arra, hogy minél többen meglátogassák ezt a csodálatosan szép, ám isme­retlen vidéket. Mi győzünk egy orrhosszal! Szeghalmon, a Fáy utcai óvodában már túlvannak a farsangi mulatságon. A szülők bevonásával az idén is sikerült emlékezetessé tenni a bulit, volt sok érdekes jelmez, vidám játékok és főleg nagyon jó hangulat Rejtőzködő értékeink A világjáró fokos A Szeghalmi Sárréti Múzeum gyűjteményében szerényen megbújik egy különös tárgy. Kinézetére egyszerre fegyver és túrabot. Szeghalmon készült, vas fokosfején „P. Gy.” és „1929.” bevésésekkel. A nyelén — régi szép túrázó szokás szerint — a felkeresett helyek emblémái, címerei réz­táblácskákba foglalva vannak felszegezve. Egy vállalkozás emlékei, kalandos, megpró­báltatásokkal teli út bizonyíté­kai: Praha, Plzen, München, Zürich, Frankfurt, Bruxelles, Mainz, St. Gallen, Graz... ♦ A bot tulajdonosa, készítte­tője, Patai Gyula 1908 decem­berében született Szeghal­mon, s az itteni Tóth nyomdá­ban kezdett inasoskodni, majd miután összekülönbözött a nyomdatulajdonossal, Be­rettyóújfaluban helyezkedett el, szintén nyomdában. Már szeghalmi működése során lelkes szervezője volt az itteni 561. sz. cserkészcsapat kirán­dulásainak, majd ugyanezt tet­te új lakóhelyén is. Ezeken a kirándulásokon érlelődött meg benne későbbi vállalko­zásának gondolata. A főpróbá­ra 1928-ban került sor, amikor társat fogadva "maga mellé, gyalogosan bejárták Magyar- országot. Novemberben, Sze­ged, Kiskőrös, Pécs érintésé­vel Zalaegerszegig jutottak, majd decemberben Szombat­hely, Sopron, Győr, Veszp­rém, Budapest, Eger, Miskolc következett, majd Debrecenen át január közepén ismét Be­rettyóújfalu. Az úton nyom­dákban dolgozott egy-egy he­tet, cserkészotthonokban szállt meg. 1929 májusában — hosszas okmánybeszerzés után — elindult álmát megva­lósítani. Budapesten belépett a Természetbarátok Turista Egyesületébe, majd nekivá­gott európai útjának. Kassától végigjárta Csehszlovákiát, majd Németország nagyváro­sait és szép tájait. Személyes találkozót kért és kapott Vil­mos császártól is. Ezután Hol­landiát, majd Belgiumot ke­reste fel, innen folytatta útját; Mainz, Párizs, Tull érintésével Franciaországot barangolta végig. Svájci útját Bernnél kezdte, ahonnan Tirol érinté­sével a Duna völgyében a janu­ári hidegben Bécsig gyalogolt. Innen Graz felé vette az útját és 1930. február elején lépett Szentgotthárdnál ismét ma­gyar földre. Szeghalomba március 29-én érkezett haza, közel egyéves távoliét után. 1931 áprilisában most már ki­bővített útvonalon (Kárpátal­ja, Bretagne, Olaszország, Ju­goszlávia) ismételte meg ván­dorúját. Vándorlása során a világ minden táján segítették nyom­dásztársai, a turista- és cser­készegyesületek, az egyik csa­pattól a másikhoz vitt jókíván­ságokat, üdvözleteket. Az útja során felkeresett nevezetes he­lyekről a Sárréti Múzeum több száz képeslapot őriz. 1929— 32 között Patai Gyula közel 15 000 kilométert tett meg job­bára gyalogszerrel, hogy olt- hatatlan tudásvágyát kielégít­se, s ezzel a régmúlt idők ván­dorinasainak hagyományát is felelevenítse. Kele József A fehér köpeny becsülete Mindig zavarban vagyok, ha egyesek dolgairól ima mások érzik magukat megbántva, ezért már most az elején sietve leszögezem: amiről szó lesz, az a hétfői okányi falufórumon történt és — hál’ istennek — nem általánosítható. Indulatos szavak hangzottak ott el arról, legyen-e gyógyult alkoholistákat gondo­zó szociális otthon a faluban vagy sem. Ez a helyiek ügye, az csak magánvéleményem, hogy nem mindig annak van igaza, aki a leghangosabban kiabál. Ami megszólalásra késztet az az, ahogyan a vita során a már ott működő fogyatékosok otthonáról esett szó. Azt még megértem — bár nagyon sajnálom—, hogy az okányiak egy része irigyli tőlük a tavaly átadott új épületüket. Mondom, ennek sem örülök, de tudo­másul veszem. Am az, hogy magát nagy hanggal egészség- ügyi dolgozónak valló teszi ugyanezt, az felháborít. Miért kell sajnálni tőlük az emberi körülményeket, hogy ezentúl nem tízen, hanem csak hárman vannak egy szobá­ban, hogy kétszobánként fürdőszobájuk van?! Én úgy gondolom, hogy aki magára veszi a fehér köpenyt, azt azért teszi, hogy beteg és rászoruló embertársain segítsen. Az otthonbeliek körülményeit az iskola viszonyaival — rá­adásul mint kiderült, nem is valós módon—összehasonlí­tani nem szerencsés dolog, bár hangulatkeltésre nyilván­valóan kiválóan alkalmas. Tulajdonképp nem nagy ügy az egész, mindössze én lettem szegényebb egy illúzióval, hiszen kiderült, hogy aki fehér köpenyt vesz magára, az nem feltétlenül szereti is a hivatását. ^.Jsc­Nem jószívűségből jött ide Amikor megtudtam, hogy egy szegedi vállalkozó Biharugrán létesített üzemet, megmondom őszintén, nagyon kíváncsi let­tem rá. Nos Tóth Gyula nem okozott csalódást, valóban nem mindennapi egyéniség. A Mó- ravárosi Nagyker egyébként he­lyi származású cégvezetője, aki az elmúlt évben rendkívül elő­nyös áron vett egy üzemépüle­tet Biharugrán, elmondta, a sze­zonális hiányosságok kiküszö­bölése a célja. Hogy világosabb legyen az ügy, példát is hoz. Amikor a befőzési szezon tart, az itteni vegyes üzemben a fia­tal lányok celofánt csomagol­tak, befőzőgumit szortíroztak. Most éppen papírzsebkendőt raknak százasával csomagba, mert ennek van a szezonja. Je­lenleg 12, zömmel első mun­kahelyes lánynak biztosít fo­lyamatos munkalehetőséget, ám biharugrai jelenlétét to­vább kívánja erősíteni. Tervei között szerepel az UNIKON itteni varrodájában dolgozók „átvétele” a gépekkel együtt, ebben hamarosan döntés is várható. Amiért pedig egyéniségnek tekinthető Tóth Gyula, az az, hogy nem csinál titkot belőle, nem jótékonykodni jött a falu­ba, hanem mert üzletet lát ben­ne. Mindez azért nem tartotta vissza attól, hogy több tízezer forinttal támogassa az új óvo­da építését és ne kívánjon részt venni a falu közéletében is. Elég, ha odafigyelek Anyu beszélt rá a versenyre A TIT által nemrég rendezett többfordulós matematikaver­senyen sikeresen szerepelt a Körösladányi Tüköry Lajos Általános Iskola nyolcadikos diákja, Gál Péter is, aki a dön­tőbe került. Kérdésünkre el­mondta, az idei feladatok kö­zött volt könnyebb és nehe­zebb is, döntőbejutásával elé­gedett. Kedvenc tantárgya nemigen van, a matekot vi­szont könnyen tanulja, sokszor elég, ha az órán odafigyel. Erre a versenyre nem önszántából, hanem némi anyai rábeszélés­re jelentkezett. Továbbtanulá­si terveit illetően megtudtuk, hogy a Békéscsabai Számítás- technikai és Gépészeti Szak- középiskola informatika sza­kán szeretne továbbtanulni. Péter jellemzésére még egy momentum, amit már egyik tanárától tudtunk meg. A ver­senyt követő napon biológiá­ból kellett számot adni tudásá­ból. Mivel este későn ért haza, kérésére elkerülhette volna a felelést, ám ő nem élt ezzel a lehetőséggel. így a biológia ötös mellé még egy jeles kí­vánkozik akaraterőből és cél- tudatosságból.

Next

/
Thumbnails
Contents