Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-09 / 57. szám

^KÉKÉS MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP 1994. március 9., szerda „Téglában” a terrárium Megbízás a műszaki vizsgához Országos tapasztalatok szerint azokban az esetekben, amikor a járműveket nem a tulajdonosuk vitte műszaki vizsgára, az eljá­rás során egy sor problémával kellett szembenézniük az érin­tetteknek. Ezért április 1-jétől ha valaki nem a saját gépkocsi­ját viszi vizsgára, fel kell mutat­nia a tulajdonos által írt megha­talmazást. Vállalati gépkocsi esetén az illető cég megbízása szükséges. Mint ismeretes, új járművek első forgalomba he­lyezésénél, illetve rendszám­tábla-cserénél eddig is kellett a meghatalmazás, ha nem a tulaj­donos jelent meg az eljárások lefolytatásánál. Együttműködés A Nemzeti Demokrata Szövet­ség (NDSZ) és az MSZOSZ Nemzeti Agrárplatformjának képviselői hétfőn, a szakszerve­zetek székházában választási együttműködési megállapodást írtak alá. Az egyezség megyén­ket is érinti: az NDSZ Békés megye 2. számú választó- kerületében (Gyulán és környé­kén), valamint megyei és orszá­gos listán indítja Kapuvári Jó­zsefet, az MSZOSZ Nemzeti Agrárplatformjának vezetőjét. Fogadóóra Kádár Péter országgyűlési kép­viselő fogadóórát tart március 10-én 16 órától Kötegyánban, 18 órától Sarkadkeresztúron a polgármesteri hivatalban. „A VILÁGON NINCSE­NEK SIKERTELEN EM­BEREK, CSAK OLYA­NOK, AKIK NEM TUD­JÁK, HOGY KÉPESEK LENNÉNEK SIKERE­SEK LENNI.” (E. Wheeler) —Ez a szervezés jobb a tavalyi­nál, mert „szellősebb"’, tága­sabb helyen kapott lehetőséget a terrárium-kiállítás — mondja Békéscsabán, a Tégla Közösségi Házban megrendezett kiállí­táson az egyik látogató, Körömi Tibomé. A nagyteremben legalább negyven gyerek rohangál az egyik terrárium tói a másikig, azt sem tudják, melyik kígyó­nál, békánál álljanak meg hosszabb ideig. Mogyorósi Istvánná 21 nagy- csoportost hozott magával a A gyulai Prakticomp Kft. júni­usban lesz ötéves. A város egyetlen teljes körű szolgálta­tást nyújtó számítástechnikai cége már régen kinőtte koráb­bi telephelyét. Novemberben át is költöztek a most ünnepé­lyesen birtokba veendő házuk­ba, melyet idáig meg kellett „osztaniuk” a kivitelezőkkel. — Üzletházunkban két üz­let számára alkalmas blokk, egy bemutatóterem, szerviz, több kiegészítő helyiség és egy lakás található — mondta megyeszékhely Penza-lakóte- lepi óvodájából: — Azt hiszem sokáig lesz téma nálunk ez a látogatás. Borzasztóan örültek a kicsik, amikor megtudták, hogy megnézzük ezt a kiállítást Szőke kislány áll hosszabb ideje a boák előtt. Szőke Niko­letta a Lenkey utcai óvodából jött, hogy megnézze a hüllőket. — Nekem a nagy kígyók tet­szenek a legjobban — „nyilat­kozza” a boák előtt, és rém büszke arra, hogy még fénykép is készül róla. Hack István ügyvezető. — Az egyik üzletet kiadtuk az Ibusz- nak, s valószínűleg ez lesz a sorsa a lakásnak is. Cégünk egyik tulajdonosa a székesfe­hérvári Albacomp Kft. Tavaly már ők voltak az ország leg­erősebbjei a számítástechni­kában. Együttműködésünket tovább kívánjuk szélesíteni, hiszen ez kölcsönös előnyök­kel jár. —Aulich Lajos tábornok, az aradi vértanúk egyike éppen a most avatandó székház helyén (aki a jegyeket árulja, s egyben gondozója is a kiállított állatok­nak), hogy egy magánkiállítást láthatunk, amelyet tulajdonosa, Herczeg István Kecskemétről hozott. A terráriumot nemcsak Békéscsabán, hanem az ország 14 városában is bemutatják. Szükségük van erre, hiszen a hüllők fenntartása nem kevés pénzbe kerül. S ha valaki látni szeretné a szalagos varánuszo- kat, a görög teknősöket, aligá­torteknőst és a mérgeskígyókat, vasárnap este 6-ig tekintheti meg a kiállítást. B.V. állt épületben éjszakázott Aradra hurcolása előtt. Az en­nek emlékét idéző márvány­táblát helyezik most vissza? — Új táblát avatunk majd Palotás János jelenlétében. Ugyanis a rajta álló szöveget értelemszerűen meg kellett változtatnunk. Palotás János­sal egyébként azonos időben, 1982-ben kezdtünk vállalko­zásba, csak éppenséggel ő szoftverekkel foglalkozott. A táblát 14 órakor avatjuk, míg az átadást jelképező szalagot díszvendégünk 15 perccel ké­sőbb vágja át. K.A.J. Tóth Attilától megtudtuk Egy szöszke kislány és egy hatalmas boa. A Tégla Közösségi Házban megnyitott hüllő- kiállításnak talán a gyerekek örülnek a legjobban fotó: lehoczky Péter / Uj helyen a gyulai Prakticomp Tanfolyamok a regionális munkaerő-központban (Folytatás az 1. oldalról) mindezeket átfogó rendszert dolgozunk ki. Másodsorban tanácsot adunk minden nálunk végzett, azt igénylő és vállal­kozásra törekvő hallgatónak. Ebben a szobában születnek szakembereinkkel és a leendő vállalkozókkal közösen az üz­leti tervek és hitelpályázatok. Állandóan tájékozódunk a tőzsdei, üzleti tevékenységről, a gazdasági tendenciákról, prognózist készítünk a várható folyamatokról. Rákapcsolód­hatnak támogatott vállalkozó­ink a Magyar Vállalkozói Ka­mara Békés megyei részlegé­nek informatikai rendszerére, amely egyelőre a teljes hazai adatbázist (hamarosan a kül­földi piaci lehetőségeket is) tartalmazza. Nagyon fontos feladatunk a kapcsolattartás a gazdasági élet főbb szereplői­vel, pénzintézetekkel, önkor­mányzatokkal, érdekképvise­letekkel. — Milyen szakembergárda lesz képes ezeket a naprakész ismereteket szinten tartani, az állandóan változó gazdasági élet áramlásait követni? — Az egyik közgazdász kolléganőnk az ohiói egyetem vállalkozói ismeretek kurzu­sán vett részt és félévenként felfrissítik az ismereteiket. Másik instruktorunk a számvi­teli és kereskedelmi ismere­tekben jártas, főiskolai vég­zettségű fiatal hölgy. Van an­gol nyelvet társalgási szinten beszélő gépészmérnökünk, villamosmérnökünk, aki most is újabb ismereteket tanul. Adótanácsadó is a munkatár­sunk, én magam pedig gépész­gazdálkodási szakmérnök va­gyok. A külsősnek felkért munkatársaink is mind a gaz­dasági életben járatos felsőfo­kú végzettségű szakemberek. Beszélgetésünk résztvevője Domsik János kevermesi fia­talember és a lökösházi Csaba István, mindketten mezőgaz­dasági kisvállalkozókéin ta­nultak a regionális központ el­ső tanfolyamain. Domsik Já­nos alapfokú mezőgazdasági tanfolyamot fejezett be, Csaba István középfokú mezőgazda­ságin végez hamarosan. Mind- ketten az agrárágazat átalaku­lása során lettek termelőszö­vetkezeti dolgozókból munka­nélküliek. Földjük van, a szak­szerű magángazdálkodáshoz a központ segítségét veszik igénybe. — Egyelőre húsz hektáron gazdálkodók — tájékoztat a kevermesi fiatal —, az átkép­ző központtal készítettünk üz­leti tervet és hitelkérelmet. Azt nyújtottam be a Polgári Bank­hoz. Gépeket szeretnék vásá­rolni, részint saját anyagi for­rásból, részint hitelből. Bele­vágok, öt év lesz elegendő ah­hoz, hogy az elfogadható felté­telű kedvezményes hitelt visszafizethessem. Cukorré­pát, búzát, kukoricát tervezek termelni és a szüleim segíte­nek a háztájiban szerzett gya­korlatukkal, no meg bérmun­kát is igénybe kell vennünk. —Nem tartanak attól, hogy esetleg valami nem úgy si­kerül, ahogyan tervezik? — Nagyon bízunk abban — veszi át a szót Bodzás Lajos —, hogy a körültekintő terve­zés meghozza a gyümölcsét. A politikai változásoknak nem szabad befolyásolniuk a gaz­daságot, ha jót akar magának ez az ország. Az is bizonyos, hogy akkora változások nem lesznek, mint 1990-ben. A vál­lalkozóink sorsát mi a tanfo­lyam végeztével is nyomon követjük, a hitelező bankkal is tartjuk a kapcsolatot. Amennyiben baj van, megpró­báljuk a megoldást együtt megtalálni. — Úgy tudom Csaba István a lökösházi Haladás termelő- szövetkezetben dolgozott... — Méghozzá az állatte­nyésztésben — válaszol. A sertéspestis után nem telepí­tették újra az állományt. — Hallottam erről a tanfolyam­ról, itt felkészítenek arra, hogy biztosabban kezdjem a mun­kát. A megyei munkaügyi köz­pont fizeti a képzési költsége­ket. Én már megkaptam a köl­csönt a gépvásárláshoz, ugyancsak szántóföldi nö­vényekkel kezdek. Ha kicsit stabilabb lesz a helyzetem, ku­tat fúratok az öntözéshez. Úgy terveztük, hogy közepes ter­mésnél is visszafizethessem a kölcsönt és megéljen a csalá­dom. Bodzás Lajos kiegészíti az elhangzottakat: — Tudjuk, hogy nagyon különböző fel­készültségű emberek járnak a tanfolyamokra, bizonyosan nem is lesz mindenkiből ga­rantáltan sikeres vállalkozó. Önmagukat teszik próbára az emberek és mi is már tapaszta­latokkal fogunk a következő szervezésekhez. A mo­dulfüzeteket, amelyből tanul­nak, a munkatársaink felnőt­tek számára készítik. Húsz, különböző ismeretet tartalma­zó füzetet kaptak Istvánék is, amely náluk marad és később is segítségként vehetik kézbe. Az új képzési központban már nyelvi laborunk is lesz és 320 órás alapszintű nyelvi képzést is tudunk biztosítani a maga­sabb szinten tanuló ipari vagy mezőgazdasági vállalkozók­nak. — Nem kell félni ettől a képzéstől —- búcsúzik Domsik János. — Itt nem iskolapadban ülünk, lazán beszélgetve tanu­lunk és szerzünk gyakorlati is­mereteket. Bede Zsóka Törvényjavaslat az átvilágításról Az Országgyűlés kedden dél­előtt megkezdte, majd le is zárta a részletes vitát a Magyar T udományos Akadémiáról szóló törvénytervezetről. Az ülés délelőtti szakaszá­nak utolsó fél órájában a szö­vetkezeti törvény módosításá­nak általános vitáját folytatták a képviselők. Délután 177 igen, 12 nem szavazattal, 50 tartózkodás mellett elfogadta az egyes fontos tisztséget be­töltő személyek ellenőrzésé­ről szóló törvényjavaslatot, valamint nagy többséggel el­fogadta az államháztartási tör­vény módosítását. Szintén módosították — mégpedig el­lenszavazat és tartózkodás nélkül — a lakások és helyisé­gek bérletére, valamint elide­genítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényt. Végül 194 igen, 2 nem sza­vazattal, tartózkodás nélkül megszavazták a Magyar Orvo­si Kamaráról szóló törvényt. Hogyan tovább Ecsegfalván? Az ecsegfalvai téesz közel másfél éve felszámolás alatt áll. A földárve­rések végén a termőföld egy része meg fog maradni, amely a szövetke­zet tagjait illetné a szövetkezeti átmeneti törvény alapján. A felszámo­ló azonhan a visszamaradó földet is be kívánja vonni a felszámolás hatálya alá tartozó vagyonba. Pelcsinszki Boleszláv és Futaki Géza (SZDSZ) azt kérdezték a földművelésügyi minisztertől, mi a tárca álláspontja a véleményük szerint törvénysértő eljárásról? Medgyasszay László államtitkár előrebocsátotta, hogy a felszámoló esetleges jogszabálysértő intézkedése ellen a felszámolást elrendelő bíróságnál lehet kifogással élni. De ismertette a minisztérium állás­pontját is, miszerint a maradék föld nem kerülhet a tagok és alkalma­zottak tulajdonába, hanem felhasználható a hitelezők kielégítésére. A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerint ugyanis a kárpótlási árverésből visszamaradt föld­terület akkor nem tartozik a felszámolás hatálya alá, ha ennek a tagok és alkalmazottak tulajdonba adásáról a szövetkezet közgyűlése az eljárás kezdő időpontjáig határozott. Ez Ecsegfalván nem történt meg, és a közgyűlés ilyen célú utólagos összehívásának lehetősége is kizárt, mert a felszámolással a szövetkezet elveszítette a vagyona feletti rendelkezés jogát. Az idézett jogszabály 1992. szeptember 2- ától van hatályban, azonban ezt megelőzően sem volt lehetőség a felszámolásba bevonandó vagyon szűkítésére. S. Á. Azé a vagyon, aki működteti? Folytatta a vitát a T. Ház a szövetkezetekről szóló tör­vény módosításáról. Zsíros Géza (EKGP) Békés megyei képviselő rámutatott, hogy na­gyon nagy értékről, mintegy 250—300 milliárd forintnyi vagyonról van szó. (A teljes kárpótlási folyamat csak 100 milliárdot érintett.) Ha a parla­ment nem avatkozik közbe, vélte Zsíros, ez a 300 milliár­dos vagyon átmegy a 250— 300 ezer aktív tag tulajdonába néhányszáz aaillió forintért, holott 1 millió 140 ezer fő a tulajdonosok száma. így nem a koalíciós pártok politikai aka­rata érvényesülne, hanem tel­jesülne az a szocialista párti szándék, hogy azé legyen a vagyon, aki működteti. Egy MSZP-s képviselő úgy rea­gált, hogy kilóg a kampány­lóláb, az ötszázezer kívülálló üzletrész-tulajdonos szavaza­tainak megszerzéséről van szó igazából. Visszaélés a kopogtatócédulákkal? Varga Zoltán (NDSZ) orosházi képviselő napirend előtt arra hívta fel a figyelmet, hogy a kitöltetlen, gyenge minőségű, könnyen sokszorosítható ko­pogtatócédulákkal, amelyeket március 9-étől gyűjthetnek a képviselőjelöltek, sokfélekép­pen vissza lehet élni. Kónya Im­re belügyminiszter megnyug­tatta őt és a közvéleményt, hogy a választási bizottság kezében megbízható rendszer van, amellyel könnyen kiszűrhetők az azonos személyi számmal többszörösen leadott ajánlások. Viszontválaszában Varga Zol­tán — aki elmondása szerint egyéni körzetben nem indul — jelezte, hogy a képviselők ke­zében nincsenek ilyen eszkö­zök. Ha például egy jelöltnek összegyűlt 1500 ajánlása, mi a biztosítéka arra, hogy abból 800 nem hamis? Ilyen módon szántszándékkal is kellemet­len helyzetbe lehet hozni a megbuktatandó politikai el­lenfelet. Képviselőnk további konzultációkat sürgetett eb­ben a témában a BM, a válasz­tási bizottság és a pártok kö­zött, amíg nem késő. Simonffy Ágnes Savóidra szorítva Bálozunk Egyre-másra hallunk arról, hogy ilyen-olyan névvel báli rendezvényeket tartanak. Ma mi sem természetesebb annál, hogy egy-egy hétvégén, aki teheti, az részt vesz ezeken a táncos összejöveteleken. Legalább ilyenkorfeledheti gondját, s baját. Ahogy lassan megszokjuk és elfogadjuk a báli rendezvé­nyeket, sajnos olyan nehezen tanuljuk és gyakoroljuk a polgári társadalmak intézményrendszerének működését. Ne­hezen tanuljuk meg, hogyan kell önmagunkat képviselni és miként kell egy-egy hivatalos ügyet elintézni. Előfordul, hogy az érintett nem tudja, nem ismeri, miként intézheti ügyeit. Sokszor azt sem, hogy hol. Talán mindannyiónk felelőssége, hogy éljünk a lehetőségeinkkel, és legalább a jogszabályban megfogalmazott törvények ismeretének birtokába legyünk. Mert nem tudja a földhasználó, milyen támogatásokat kaphat vetéskor; nem tudja a segélyezett, milyen feltételnek kel! megfelelnie, hogy az önkormányzathoz fordulhasson; nem tudja a házat építő, kaphat-e kedvezményt gyermekei után; s nem tudja az adózó, milyen adócsökkentő tényezőket vehet figyelembe adóbevalláskor—és sorolhatnánk tovább. Meg kell tanulni mindannyiunknak, hogy a lehetőség csak akkor adott, ha utánajárunk, s nem várjuk, hogy ölünkbe hulljon a manna... p j

Next

/
Thumbnails
Contents