Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-08 / 56. szám

­SPORT 1994. március 8., kedd £ \ „Rajta vagyunk a mókuskeréken” Amikor elúszik a búvárok pénze Gyurkó Mihály Egykor az MHSZ keretein belül működtek az uszonyos és búvárúszó szakosztályok Békés megyében is. Gyulán az első számottevőeredmények a '80-asévek közepétől jelentkeztek. A fürdővárosi színeket hosszú ideig Szabó Jenó' válogatott kerettag, Európa-bajnoki bronzérmes képviselte eredmé­nyesen, aki jó példa volt a felnövekvő generáció előtt. Az eltelt időszakban több fiatal tűnt fel, hogy csak Felek Rita vagy Kása Gábor nevét említsük, akik szintén válogatott szintig vitték. Azonban a megváltozott viszonyok között kissé leépült a búvárúszás a fürdővárosban. A Kövizig Könnyűbúvár Klub vezetőjével, Reisz Józseffel a minap beszélgettünk a sportágban elfoglalt szerepükről, életükről. I — A rendszerváltás óta sok minden más- képpen alakult a sport­ág terén, ami legfőbb­képpen a dotálást érinti. Az or­szágos szövetség is inkább csak viszi a pénzt a tagdíjak befizeté­sével, míg a tárgyi eszközöket, a felszerelést gyakorlatilag klu­bunk biztosítja sportolóinknak. A vagyonfelosztásból a kis klubok nem részesültek, még válogatottjaink sem! Még- csak egy egyszerű komp­resszort sem biztosított a szö­vetség számunkra, s hiábavaló volt klubtitkárunk, Kárnyáczki Imre odaadó fáradozása. A tag­díjak is jelentősen megemel­kedtek. Míg az MHSZ-es idők­ben kétforintos havi díj mellett járhattak ide a gyerekek, ma már négyszáz forintba kerül a foglalkoztatás. Sajnos, költsé­ges sportág lett a búvárúszás, mélyen zsebbe kell nyúlni! — ömlik a panászáradat Reisz Jó­zsefből. — Mégis, a szőkébb környe­zetükből milyen támogatásra számíthatnak, s mely szponzo­roka segítőik? — Évente mintegy három- százezer forintból gazdálko­dunk, ennek része a tagdíjakból befolyt összeg, az önkormány­zati támogatás, de segít a Körös­vidéki Vízügyi Igazgatóság, s patronál bennünket Faniszló József, a Fani Sportswear révén. A Kövizig minden tőle telhetőt megtett eddig is, annak ellené­re, hogy már korlátozottak a lehetőségeik. Az egykori klub­tagok, klubvezetők, akik idő­közben vállalkozók lettek, ők is hozzájárulnak anyagiakkal a működésünkhöz, mert nagyon szeretik még ma is ezt a sportot. Sajnos, a mostani szövetség nem igazán volt eddig partner, bár megértem, hogy leszűkül­tek a lehetőségeik. Tudom, ha nem lenne élsportolónk, azt méginkább ntegéreznénk a tá­mogatás mértékén. —Az anyagi nehézségek elle­nére folyik az utánpótlásképzés az uszodában? — Igen, már az óvodás kord­ákkal megismertetjük az úszás alapjait, s onnan az ügyesebbe­ket átirányítjuk a kezdő csoport­ba, persze kiegészítve az általá­nos iskolásokkal. Néhány éve Molnár Tiborné Felföldi Anikó foglalkozik az utánpótláskorú- akkal, míg mi ketten, Ambrus Imrével társadalmi edzőként oktatjuk a fiatalokat. Mondhatom, hogy az utóbbi időben szép sikereket értünk el, s megpróbáljuk folytatni a jó hagyományokat. — Mennyire eredményes a klub? — Szerencsére most is van válogatott kerettagunk, mégpe­dig Petróczki Zsombor szemé­lyében, aki országos bajnoki arannyal és egy ezüstéremmel büszkélkedhet. Becsi Sándor is ügyes, szorgalmas gyerek és rajta kívül sok olyan fiatal van, akiktől jó eredmények várha­tók. Jó érzés, hogy az egykori sportolók közül többen újra kezdték, s az országos bajnok­ságon harmincévesen is rajtkő­re álltak. Döntő célunk az ered­mények mellett, hogy egészsé­ges, jó közérzetű és a sportot szerető embereket neveljünk ki. Optimista vagyok a jövőt te­kintve, bízom abban, hogy si­kerül a búvársportot továbbfej­lesztenünk itt a fürdővárosban. —Milyen célok foglalkoztat­ják a klubot, s mely jelentősebb erőpróbákra készülnek az idén? — A legjelentősebb verseny­nek az októberben Kínában ren­dezendő világbajnokság ígér­kezik, amelyen nagyon jó len­ne, ha gyulai versenyző is kép­viselné a magyar színeket, ám ezt nagyon nehéz megvalósíta­ni. Sajnos, mint mondtam, a szövetség gyengén áll anyagi­lag, s az utazószintet is elég nehéz lesz teljesíteni. Búváron 16,9 másodperc a szint ötven méteren, száz méteren pedig 41,2. Petróczki 17,5-tel, illetve 41,8-as idővel nyerte a felnőtt magyar bajnokságot. O hirtelen robbant be a búvárúszó sportba, de spiccen van, s elkép­zelhető, hogy egy nagyon jól sikerült felkészüléssel oda kerülhet. Csak hát a csapatba kerülésért nagy a helyezkedés, de ha teljesíti a szintet, akkor nyert ügye van! Ezen túl pedig az országos és vidékbajnoksá­gon szeretnénk helytállni. —A könnyűbúvár klub ered­ményességét tekintve hová so­rolható jelen pillanatban? — Bár pontos kimutatásom nincs erről, de úgy gondolom, hogy a hatodik helyen vagyunk. Két számban vagyunk ranglis­tavezetők, az 50 méteres férfi búvárúszásban és a 100 méteres uszonyos úszásban, amelyen Petróczkié a ’93-as év legjobb eredménye. Sajnos, az anyagia­kon kívül a helylehetőségeink is behatároltak, ezért hosszú távú számokra nem tudunk fel­készülni, mert nehéz ilyen edzést összeállítani. A kimon­dott palackos úszást például azért nem tudjuk csinálni, mert a medence adottságai nem te­szik lehetővé. A 25 méteres tan­medencét így is megosztva használjuk az úszókkal és a ven­dégekkel, így kevés vízfelüle­ten kevés időt tölthetünk el. Ez van, ezzel kell gazdálkodnunk. — Hányán tagjai a klubnak, illetve hány főt oktatnak az uszodában? — Az az igazság, hogy sok­kal többen szeretnének úszni, mint ahány gyerekkel foglakoz­ni tudunk. A élcsoportnak 15— 20 fő a tagja, míg a kicsiké negyven. Hetente háromszor tartunk edzést, hétfőn, szerdán és pénteki napokon. — Hosszabb távon milyen célt tűznek maguk elé? — A fő koncepciónk min­denképpen az marad, hogy egészséges, sportszerető embe­reket neveljünk, s nem tö­rekszünk mindenáron az ered­ményekre. Csak hát rajta va­gyunk a mókuskeréken, s pénzünk csak akkor lesz, ha eredményeket mutatunk fel. Természetesen szeretnénk jól szerepelni az országos bajnok­ságokon, s egy jó csapatszelle­met kialakítani. Nem mondunk le arról sem, hogy válogatotta­kat képezzünk, s hogy egy kö­vetkező generációban a női szakágban is lehetőségünk le­gyen kinevelnünk tehetségeket — mondta végezetül Reisz Jó­zsef. Gyurkó Mihály Most ugrik a I >várklub a „mélyvízbe”. A háttérben síppal a szájában Reisz József edző Tizennégy rangos sportrendezvényt terveznek az idén Ismét Békés-Kakas sportnapok Az elmúlt évi Békés-Kakas Napok keretében megrendezett május végi Kihívás Napja békéscsabai programja több tízezer embert mozgatott meg. Felvételünk a Kórház utcai megnyitón készült. Az idén is megrendezik a megyében május 25-én, szerdán a kihívás napi programokat a Kakas napok keretében fotó: kovács Erzsébet Az elmúlt évben első alkalommal hirdette meg a Békés Megyei Testnevelési és Sporthivatal, a Békés Megyei Szabadidős Klu­bok Tanácsa a Békés—Kakas Napok rendezvénysorozatát A tizenhárom plusz egy rangos sportesemény sorában többek között szerepelt országos aerobikverseny, szkanderbajnokság, nemzetközi gyaloglóverseny és sporttudományos tanácskozás. Az elmúlt évi sikeres rendezvénysorozat után a szervezők 1994- ben is meghirdetik a Békés—Kakas Napokat. Dr. Petróczy Gábor megyei sportigazgatótól a részletekről érdeklődtünk. — Újdonság, hogy ebben az évben a korábbi két főszervező­höz a Békés Megyei Hírlap is csatlakozott, amely anyagilag is támogatja a Kakas-napokat. Március közepén a Békésen megrendezésre kerülő bajno­kok teremlabdarúgó-tomája lesz a nyitórendezvényünk, amelyre a megye városainak legjobb kispályás csapatait vár­juk. Áprilisban Mezoberény ad otthont a szabadidős klubtanács által szervezett települések téli sportgálájának. Ezen a rendez­vényen asztalitenisz és sakk sportágakban vetélkednek a legjobbak. Hagyomány már, hogy a tizenhárom sportese­mény mellett a ráadás, a plusz egy, tudományos tanácskozás. Április közepén rendezzük meg Békéscsabán az életmód-kon­ferenciát, amelyre rangos előa­dókat hívtunk meg. Ugyancsak áprilisban lesz a Homo Ludens programunk, amelynek kereté­ben népi játék és sportfesztivált szervezünk a megyeszékhe­lyen. Örvendetes, hogy a me­gyében méltán népszerű kézi­labda sportágban április végén a diákolimpia országos döntőit bonyolítjuk le. A fiúk Szarvason, a lányok Békéscsa­bán küzdenek az érmekért. Má­jusban tartjuk az Autós Kakas ügyességi versenyt, amelyet el­térően az előző évitől csak a megyében élőknek rendezünk. —Milyen szabadidős rendez­vények lesznek még a program­ban? — Az elmúlt évihez hasonló több tízezres megmozdulásra számítunk május 25-án, a Kihí­vás Napján a megye települése­in. A Békés megyében élő ci­gány lakosok sportnapját az idén már tizenegyedik alkalom­mal tartjuk meg. Megrendezzük négy megye — Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Jász-Nagy- kun-Szolnok — területi küzdő­napját. Békéscsaba lesz a házi­gazdája a települések sportja nyári gálájának. Az ősszel Bé­késcsabán szervezzük meg a ha­gyományos dr. Bándi Andor asztalitenisz-emlékversenyt, amely egyben országos vete­ránbajnokság is lesz. — Úgy hallottam rangos nemzetközi tornákat is rendez­nek a Békés—Kakas Napok ke­retében. — Valóban. Április 17-én a hagyományos Coca-Cola nem­zetközi gyaloglóversenyen a vi­lág élvonalába tartozó verseny­zők is rajthoz állnak Békéscsa­bán. Remélem, a válogatott ge­rincét alkotó helyiek hazai kö­zönség előtt bizonyítanak majd. Május végén a békéscsabai vá­rosi sportcsarnokban három vagy négy nemzet válogatottjá­nak részvételével nemzetközi női tomaversenyt rendezünk az Akva-Line Kupáért. Ez a ran­gos esemény bemutatkozási le­hetőséget kínál a legjobb csabai tornászoknak a helyi publikum előtt, mivel nem túl gyakoriak az ilyen jellegű tomaverse- nyek. Június közepén a ro­mán, a svájci, a lengyel és a magyar női válogatott részvé­telével a megyeszékhelyen négynapos nemzetközi kézi- labdatomát szervezünk — fe­jezte be tájékoztatóját dr. Pet­róczy Gábor. (VERASZTÓ) Békés megyében járt az asztali labdarúgó szövetség elnöke Orosháza után Békéscsabán is megalakult a szakosztály A napokban Békéscsabán járt Horváth Imre, a Magyar Asz­tali Labdarúgó Szövetség el­nöke. — Mikor alakult meg a szövet­ség ? Hogyan működik a bajnoki rendszer? — Szövetségünk 1989-ben alakult meg, amelynek én let­tem az első elnöke. Később tá­voztam a posztról, ám a múlt év szeptembere óta ismét én állok a szövetség élén. A gombfoci, az asztali labdarúgás elődje, egyébként magyar eredetű népi játék, amely az 1910-es évek­ben terjedt el hazánkban. Nap­jainkban 58 szakosztály műkö­dik az országban 1200 igazolt versenyzővel, de a sportágat kedvtelésből játszók száma el­éri a 15 ezret. Az NB I-ben tíz csapat játszik, az NB Il-ben két csoportban—Keleti és Nyugati — szintén tíz csapat küzd. Az orosháziak az NB II Keleti cso­portjának középmezőnyében tanyáznak. Korábban rövid ide­ig az NB I-ben is szerepeltek, ám szegedi játékosaik távozása után kiestek az első osztályból. A bajnoki mérkőzéseken öt já­tékos alkot egy csapatot, s mel­lettük egy tartalék áll készenlét­ben. Négy területi csoportban folyik még a bajnokság. —Milyen feladatokra készül­nek a jövőben? —Tavaly Budapesten kilenc ország részvételével megala­kult a nemzetközi szövetség, amelynek székhelye Budapest lett. Az EXPO évében, 1996- ban a fővárosban világbajnok­ságot rendezünk, amelyet az OTSH támogat. Ennek főpróbá­ját jelentheti az 1995-ös Vi­lágkupa-viadal szintén Buda­pesten. Erre a versenyre a távol­ba szakadt hazánkfiai által egy­re több országban népszerűvé váló sportág külföldi magyar klubokban szereplő legjobbjait várjuk. A Magyarok Világszö­vetsége is támogatja a rendez­vényt. De már az idén sem ma­rad rangos rendezvény nélkül a magyar főváros, szeptember 22—25 között tartjuk az Euró- pa-bajnokságot. — Mi adta a mostani Békés megyei látogatás apropóját? — Meglátogattam a békés­csabai ifjúsági házban megala­kult klubot. A dolog érdekessé­ge, hogy jelenleg az a Szente Béla a ház igazgatója, aki jó néhány évvel ezelőtt már 120 fős bajnokságot szervezett Bé­késcsabán. Most várják a régi játékosok jelentkezését az ifjú­sági házban. Szeretnénk meg­szervezni 1995-től a megyei bajnokságot és beindítjuk or­szágosan az ifjúsági bajnoksá­got is. Szeretnénk létrehozni a megyei szövetséget, majd meg­szervezzük a megyei bajnoksá­got. Előb azonban a városi baj­nokságokat kívánjuk lebonyolí­tani az első félévben. A sportág iránt érdeklődők kérjük jelent­kezzenek Bertalan Sándornál, a (66) 441—320-as telefonszámon. A városi bajnokságok dobogósai a megyei döntőbe jutnak. A megyei győztes az országos bajnokság in­dulási jogát harcolja ki. Az orszá­gos bajnokság legjobbjai pedig az 1995-ös Világkupán képviselhe­tik hazánk színeit — fejezte be Horváth Imre. V.L.

Next

/
Thumbnails
Contents