Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-07 / 31. szám
1 GYULA ÉS KÖRNYÉKE 1994. február 7., hétfő' | Román egyházi kincsek Az oldalt írta és szerkesztette: Kiss A. János. A fotókat Kovács Erzsébet készítette. Telefon: (66) 450-450 Mentobál a nőknek (is) Gyula. — Jótékonysági bálát rendeznek a gyulai mentősök az Erkel Gyógyszállóban március 5-én, 20 órától. A szervezők elmondása szerint a belépődíj leírható az adóalapból, erről készek igazolást adni. A tavasz közeledtével időszerű lehet a menyasszonyiruha-be- mutató is, mely a programot hivatott színesíteni. A zenét, a műsort a Gyulán „verhetetlen” Hevesi Imre és zenekara szolgáltatja. A bevétel a Gyulai Mentőalapítványt gazdagítja majd. Az egyesület elnöke kérdésünkre elmondta, hogy a nőnapi bálon befolyt összegből számítógépes rendszert kívánnak telepíteni a gyulai mentőállomáson. Zártkörű a bátyus Elek. — Idén is megrendezik a hagyományos — és zártkörű — bátyus sváb bálát. Az eleki művelődési házban február 12-én, 19 órakor kezdődő rendezvényen Zimmermann Ferenc és sramlizenekara játszik majd. Nem toboroztak Gyula. — A Gyulai Idegen- forgalmi Kamara taglétszáma az elmúlt évben 32-ről 37-re nőtt. Petrovszki Pálné, a kamara titkára azt tartja különösen örvendetesnek, hogy az új tagok nem toborzás útján kerültek a szervezetbe, hanem a kamara híre és munkája vonzotta oda őket. Párját ritkító kiállítás nyílt január végén a gyulai Dürer Teremben. A magyarországi románok ortodox művészeti és történeti értékei című kiállítást dr. Szabó Ferencnek, a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága vezetőjének köszöntő szavai után Ardelean Pál gyulai vikárius nyitotta meg. Az évad talán legjelentősebb gyulai kiállítását a gyulai Magyar—Román Baráti TárA napokban indul útnak a sepsiszentgyörgyi asszisztensnők egy csoportja Gyulára, hogy a helyi Pándy Kálmán megyei kórház vendégszeretetét élvezve, két héten át a betegápolás Békés megyei tapasztalataival ismerkedjen. A látogatás a decemberben aláírt, a sepsiszentgyörgyi és a gyulai kórház közötti együttműködési megállapodás nyitómomentumát jelenti... — A kapcsolatfelvételre a két megye — Kovászna és Békés — között kötött testvérmegyei együttműködés alapján került sor — jegyzi meg Sándor József, a sepsiszentgyörgyi kórház igazgató orvosa. — Egymás tapasztalatát megissaság — személy szerint Havasi Istvánná — kezdeményezésére Gyula város önkormányzata, a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, a Magyar Művelődési Intézet, valamint a gyulai Erkel Ferenc Múzeum hozta „tető alá”. A bemutatott anyagot Csobai Lászlóné és Nagyné Martin Emília rendezte a Magyarországi Román Ortodox Egyházak gyűjteményéből. merve és segítve a gyógyító munkát kívánjuk hatékonyabbá tenni. A Békés megyeiek jóindulatáról már az ősz folyamán meggyőződhettünk, hiszen még a megállapodásokat megelőzően hiánygyógyszereket hoztak Sepsiszent- györgyre. Decemberi látogatásunk során is felajánlották, hogy továbbra is segítenek. Tapasztalva, hogy minálunk egyebek között a laboratóriumi felszerelések terén számottevő a hiány, üvegedényeket, mérőhengereket, vizsgáló berendezéseket ajánlottak föl, ágynemű-, lepedő-, sőt a pizsamakészleteink is így gazdagodhatnak. — Az anyagiakban is kifeA rendkívüli látogatottságú megnyitót megtisztelte jelenlétével dr. Pocsay Gábor, Gyula város polgármestere, Timotei Sevici, a román ortodox egyház aradi püspöke, Petrusán György, a Magyarországi Románok Szövetségének elnöke, a budapesti román kulturális központ igazgatója, valamint a budapesti román nagykövetség kulturális attaséja is. jíizhető támogatáson túl a cserekapcsolatok fontos célja a szakmai együttműködés... — Az asszisztensnők látogatását követően, valószínűleg a tavasz folyamán, a gyulai orvosok egy igen népes csoportja érkezik a megyébe. A helyi Szent György Kórházalapítvány szervezésében tudományos összejövetelt szervezünk, amelyen vendégeink ismertetik tudományos dolgozataikat, a későbbiek során mi látogatunk majd Gyulára. Tekintve, hogy nálunk is, Gyulán is dolgoznak román nemzetiségű orvosok is, ez az együttműködés bizalmatlanságokat is feloldhat... Flóra Gábor (A Romániai Magyar Szó 1994. január 26-i számából) Ahol a sramli szívből szól Sevici püspök és Ardelean Pál vikárius egy érdeklődővel a kiállítás megnyitóján. A kisebb képen a kiállított egyházi tárgyak egyike látható Gyulai üzenet Kevesen voltak Elek. — Strifler József képviselő javasolta, hogy a váratlanul nyugállományba vonult polgármestert helyettesítő Ament Gábor alpolgármester részére a testület — az új polgármester hivatalba lépéséig — december 15-éig visszamenőleg szavazzon meg a polgár- mesteri bérrel azonos összegű tiszteletdíjat. A jelenlevők az indítványt egyhangúan támogatták, ám kiderült: kevesen vannak a határozathozatalhoz. Pótszilveszteri hírünk Csak titoktartási kötelezettségünk megsértésével válaszolhatjuk meg azt a Gyulán manapság sokszor feltett kérdést, hogy Gellén Vencel — aki egyéb tisztségei mellett például városmenedzser — valójában micsoda. Városházi információink szerint: a polgármester csodafegyvere... Akik régen ismerik, aligha lepődtek meg azon, hogy az Eleken élő Zimmermann Ferenc nívódíjat kapott A Magyar Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Alapítványtól. Az Országházban megtartott átadási ünnepségre elkísérte őt felesége is, akivel éppen most 50 éve kötött házasságot. A kétféle boldogság ilyen egymásra épülése elegendő ok egy kis beszélgetésre. — A sramlizene osztrák területről származik — avat be bennünket Zimmermann Ferenc. —Fiatal koromban szaxofonoztam, klarinétoztam is, de a tüdőm nem szerette ezt, ezért áttértem a gombos harmonikára. Megalakítottam az eleki sramlizenekart — még 1974- ben —, s azóta kisebb változtatásokkal azonos felállásban játszunk. Május 7-én ünnepeljük majd fennállásunk 20 éves évfordulóját. Akkoriban Nyisztor György hozta össze a német pávakört, én meg a zenekart a Rákóczi téesz zenészeiből. A most 91 éves Braun Feri bácsi adott kottákat. A fiatalok azóta se nagyon jönnek, jobban ér^ dekli őket a gitár. —Közben harminc évig kézbesítő, öt évig főellenőr volt a postánál. Hány gyereket neveltek fel? — Három fiam és három lányom van. Mindannyiuknak van ma is munkahelye. Tíz éve lettem nyugdíjas, a feleségemmel együtt hetven évesek vagyunk. Egész életemben a zenének éltem, persze csak a család és a munka után. A bölcsőben már énekeltem, apámnak is volt egy gombos harmonikája. A muzsikálás hagyománnyá vált a mi családunkban. Zimmermann Ferenc és felesége ötven éve kötött házasságot Zárka záros ideig Vonzó kis cella várja a látogatót Gyulán, a művelődési ház még éppen látható börtönkfállításán. Csábos, mert szellős, hiszen a falakat soványka lécváz jelképezi. Szeretni való, mivel a tárlat falra akasztott képei bűbájosán beúsznak a cella belső terébe. S azért is hálával gondolunk rá, mert innen elhatározás dolga kilépni a Béke sugárút lüktető forgatagába. De még maradjunk a négy fal között! Kétszintes vaságy az egyik oldalon — kissé szépíti a valót: láttunk már háromszintest is. A stokik az ácsolt asztal kölykeiként kucorognak az oltamazó deszkalap alatt, melynek felső felületén sakk-készlet bábui sorakoznak alázatos tisztelettel, igaz, nem porcelánból. Annyit azért sugallnak: gazdáik megengedhetik maguknak a játékra szánandó időt. Hát igen, a vécé. Angol. A küblihez képest európai. Meg itt— mint már esett róla szó — szellős helyen áll. Előtte — a kucorgót feje búbjáig takaró—paraván. Nem csak e helyt, a ,,műintézetben’' is ennyi jut a cellái intimitásból. Nézzünk a paraván mögé! Belső felén—megkönnyebül- ve látjuk — a szabad világ gondolatait tükröző képek. (Nem részei a kiállításnak: a magazinlányokat kivágni szokás, igaz, a fantázia itt is fontos szerephez jut.) Dúsan burjánzó idomok, tárt combok, az oroszlánszagot árasztó levegőt dölyfösen átdöfő cicik között szemérmesen egymásba érő gondolatok. Elet, kép a börtönben, a börtönről, így leginkább a szabadságról. Ha teheti, válassza e kiállíA végső harc előtt? Szombaton Eleken, a művelődési ház nagytermében 350 érdeklődő előtt tartott fórumot a Munkáspárt. A vezérszónok Thürmer Gyula, a párt elnöke volt. (Elkísérte őt az elnökség több tagja, valamint a megyei listavezető, Bánhegyi József, a megyei koordinációs iroda vezetője is.) Bemutatkozott a helyi polgármesterjelöltjük, Kovács János és a választókerület országgyűlési jelöltje, Kesztyűs Lajos. Thürmer Gyula bírálta a kormányt, különösen a parasztság elbizonytalanítását vetette a szemére. A rendezvényen felvételeket készített az újvidéki tévé stábja is. A fórum után 250—260 személyes bálát rendezetek. Az esten a Fidesz, az MSZP és az SZDSZ helyi szervezetének képviselői, valamint az eddig ismertté vált polgármesterjelöltek is megjelentek. Élet és halál órája Fejes Imre ezredes, a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnokságának büntetésvégrehajtási főosztályvezetője a minap Gyula vendége volt. —Ezredes úr! Ismét felizzott a halálbüntetés körüli vita. Mi a véleményük a visszaállítását sürgető vagy elképzelhetőnek tartó álláspontokról? — A parancsnokságnak nincs erről — nem is lehet — hivatalos véleménye — válaszolta kérdésünkre. — Mi a törvények végrehajtói vagyunk. Ha elmondhatom a magánvéleményemet: nem értek egyet a halálbüntetéssel. Értelmetlen és barbár megoldás. A gyilkosok általában nem mérlegelik tettük elkövetése előtt a halálbüntetéssel való fenyegetettségüket. így visszatartó ereje nincs is igazán. —Jónak látná az életfogytig tartó büntetés időtartamának növelését? — Felkészültünk arra, hogy akármilyen veszélyes bűnözőket is úgy őrizzünk, hogy ne szökhessenek meg, ne szabadíthassák ki őket. Voltak, vannak szökések, de nem a veszélyes bűnözők köréből. A biztonság- technika fejlesztése igen sokba kerül. Új börtön építésekor egy elítélti férőhely kialakítása 3 Fejes Imre ezredes: „Az európai normáknak való megfelelés igénye kényszerít bennünket a börtönépítésre” > millió forintot tesz ki. Hosszú távú börtönépítési koncepciónk nincs is. Építeni azért kellene, mert kevés a férőhely, illetve rossz az intézeti rendszerünk. A negyven év alatt száznál több börtönt szüntettünk meg, olyanokat, melyek ma differenciált felhasználásra adhatnának lehetőséget. A törvényeink egyszemélyes elhelyezést írnak elő, s azt, hogy az elítélt a lakóhelyéhez közeli intézetbe kerüljön. Ma mindössze 1500 egyszemélyes zárka van az országban, s 3500-an élnek benne. Kovásznába indulnak Dr. Kovács Józsefnek, a gyulai Pándy Kálmán megyei kórház orvosigazgató-helyettesének vezetésével még februárban egy tehergépkocsinyi adományt magával vivő küldöttség indul a kórházból Romániába, a Kovászna megyei Sep- siszentgyörgyre. A szállítmányban a gyulai kórház által már nem használt eszközök — főként laborüvegek — kapnak helyet. Gyulán az átadandó eszközök technológiai váltás miatt váltak feleslegessé, itt már csak eszmei értékük van, a testvérmegye kórházában viszont még jól szolgálhatják a gyógyítást. Dr. Biri István, a megyei közgyűlés főjegyzője elmondta, hogy a szállításhoz szükséges formaságokat már el is intézték.
