Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-04 / 29. szám

«jSREKES MEGYEI HÍRLAP 1 I MEGYEIKÖRKÉP \ 1994. február 4., péntek | o ipi / • •• //• 1 •• ii pi 1 // / •• 1 Europa jovoje kozos telelossegunk Nemzetközi béketábor Szanazugban A holland Bert Bom szerint az emberek gondolkodásának átalakításával szüntethetők meg a háborús feszültségek a világon FOTÓ: FAZEKAS FERENC A Semperit cég abroncsai Kiállítás a tehetségekért Az Esélyegyenlőség Alapít­vány Tehetséges Fiatalokért és a Petőfi Művelődési Központ képzőművészeti kiállítást ren­dez Orosházán a művelődési központ színháztermi előcsar­nokában. A tárlatot — február 4-én 17 órakor—Sápi Lajos, a Hunguard-Float Üveg Kft. ügyvezető igazgatója nyitja meg. Versenyben a számok „tudósai” A sarkadi 1-es Számú Általá­nos Iskola az idén harmadik éve vállalja magára a Zrínyi Ilona Országos Matematika­verseny megyei döntőjének megszervezését. Ebben az év­ben kilenc helyszínen (Békés, Békéscsaba, Gyula, Gyoma- endrőd, Mezőkovácsháza, Orosháza, Sarkad, Szarvas, Szeghalom) folyik majd a szellemi erőpróba, melynek időpontja mindenütt március 4-e lesz. A megyei döntőben harmadiktól nyolcadikig összesen 1490 tanuló méri össze tudását. A legjobbak áp­rilisban részt vehetnek a kecs­keméti országos döntőben. A Helsinki záróokmány része­ként létrehozott holland és svájci alapítvány képviseleté­ben járt a napokban Békéscsa­bán a holland Bert Bom, hogy előkészítő tárgyalásokat foly­tasson egy szanazugi béketá­bor megvalósítása ügyében. A megyei művelődési központ­ban magyar kollégája, Fabu- lya Lászlómé segítségével be­szélgettünk munkájáról, a készülő programról. — Alapítványunk célja, hogy segítsünk a népek közötti konfliktusok megoldásában, ezért mindig azokra a terüle­tekre koncentrálunk, ahol va­lamilyen feszültség megfoszt­ja az embereket a nyugodt élet­től. így már jártunk például Dél-Afrikában is, de sajnos az egykori jugoszláv tagállamok közötti háborúskodás most ide szólít bennünket. A mi esz­közünk a béke helyreállítására nem más, mint a szellemi együttműködés. Az ellenséges gondolatok átalakítására tö­rekszünk, azt kívánjuk elérni, hogy a szembenálló nemzetek ismerjék meg egymást, majd találják meg a közös hangot. —A boszniai háború közel­sége miatt jöttek Magyaror­szágra? — Igen, s annak hírére, hogy a magyarok nagyon so­kat tesznek a menekültekért. Tavaly nyáron már szer­veztünk Gödöllőn és Balaton- lellén egy-egy béketábort, ugyanakkor holland ismerőse­inktől hallottuk, hogy Békés­csabán készséges segítőtár­sakra fogunk találni. — Henk Bekker és Marjan Ramijar tartott megyénkben már három alkalommal dön­tésfejlesztő tréninget, ők aján­lották régiónkat Bért Bőm, va­lamint munkatársai, a svájci Mark Jósét és Urs Bisang fi­gyelmébe — egészítette ki Bőm urat Fabulya Lászlóné. — Hollandiában már több alkalommal is szerveztünk nemzetközi békekonferenciá­kat, találkozókat, ahol nagy egyetértésben dolgoztak vuko- váriak, eszékiek, újvidékiek, s nemcsak ők látták a találkozás hatására másként a háborút, ha­nem Európa többi országának polgárai is. Szanazugba 260 di­ákot várunk tanáraikkal tíz eu­rópai országból: a volt Jugoszlá­via tagállamainak mindegyiké­ből, valamint Romániából, Szlovákiából, Németország­ból, Svájcból, Hollandiából és természetesen Magyarország­ról. A résztvevők kulturális cso­portokban dolgoznak majd együtt, s teljesen őszintén, nyi­tottan megbeszélhetik problé­máikat. Az emberek gondolko­dásának megváltoztatása na­gyon nehéz, de az eddigi tapasz­talataink azt bizonyították, hogy van rá lehetőség. Mun­kánkhoz kérni fogjuk az Európa Tanács támogatását is. Az egyesült Európa ma még csak álom, de a megvalósulá­sához vezető utat erősíti majd az a két hét is, amikor tíz nem­zet zászlóját lengeti a szél a Körös partján a béke jegyében. L. M. Tegnap délelőtt új boltot nyi­tottak Békéscsabán, a Kétegy- házi út 3. sz. alatt, a régi IKV telephelyén. A híres osztrák gumigyár, a Semperit üzletkö­tőkön keresztül bonyolítja a gumiabroncsok magyarorszá­gi terítését. így találkoztunk a csütörtö­ki megnyitón Dömötör Györggyel, aki a Semperit ke­reskedelmi képviselője, akitől megtudtuk: — Az osztrák gumigyár a békéscsabai Reifen Bt.-vel kö­tött szerződést, akik családi vállalkozásban nyitották meg a nagykereskedelmi lerakatot. — Ami azt jelenti, hogy nagykereskedelmi áron jutha­tunk a gumiabroncsokhoz?-— A viszonteladók igen. A magánszemélyeknek adandó kedvezményekről inkább az ügyvezető nyilatkozzon. —Milyen méretben és hány A tavaly márciusban alakult Gabonakereskedőház Kft. a bé­késcsabai Garzon Szállóban tegnap taggyűlést tartott. Csu­kás Gyula, ügyvezető igazgató beszámolójából kitűnt: eredmé­nyes évet zártak. A gabonafor­galom júliusban indult meg, a kft. 230ezer tonna búzára kötött szerződést, ebből 15 ezer tonnát exportált, a többit belföldön ér­tékesítette. Árpából nem adtak külföldre, a kukorica-export is csak nagyon elenyésző volt, mi­vel tavaly az exportár a hazai ár hetven százalékát sem érte el. A továbbiakban elhangzott: idén az exportlehetőségeket meg­próbálják nagyobb mértékben kihasználni, ugyanis a Gabona­kereskedőház Kft. akár húsz­fajtát kínálnak az abroncsok­ból? — A traktoroktól, tehergép­kocsiktól kezdve a kamiono­kon, mezőgazdasági gépeken át a személygépkocsikig min­denféle-fajta minőségi abron­csot megtalálnak itt a vevők. — Az osztrák cég miért ép­pen Békéscsabára szállít? — Az üzletpolitikájuk sze­rint minden megyében szeret­nének kirendeltséget, bár vall­ják, az ideális az lenne, ha 50 kilométeres körzetben találha­tó lenne egy nagykereskedel­mi lerakat. Marik Lászlótól, a bolt egyik üzemeltetőjétől meg­tudtuk, a vásárlók a katalógu­sárból 3 százalék kedvez­ményt kapnak, s a boltban vá­sárolt abroncsokat ingyen fel­szerelik a gépkocsikra, legyen az bár személy-, tehergépko­csi, vagy mezőgazdasági gép. harmincezer tonna gabona ex­portálására is képes lenne. A törzstőkét egy működőképes egy­ségbe (malom vagy keverő, szá­rító, tároló) szeretnék fektetni. Amennyiben egyes gabona­félék külpiaci ára (például az árpa esetében) nagyon ala­csony, az importtevékenységbe is bekapcsolódnak. A felügyelő bizottság észrevételeit Lachata Pál ismertette. Elmondta: a könyvelést a számviteli rend alapján megfelelőnek találták. Az adózott nyereség szétosztá­sára vonatkozóan a bizottság azt javasolja, hogy a kft.-ben havi ötvenezer forint törzstőkével rendelkezőknek havi 2082 fo­rint részesedést fizessenek ki. Magyart Barna Nyereségük csaknem másfél millió A Körösök szabályozásának hőskora 100 éve halt meg Huszár Mátyás, a méltatlanul elfeledett vízépítő mérnök LX^ll HYDROGRAPH ÍA /Y'ifr'f RFGiONiS //(ftw/tÁi C/dS/O/lt M MAGXÍ A LA/. AJ GUI. WELOC/X PAIiVlFZBniETrr&. rr.tw Raníjficatiouibiís Kíii/ó. Aliéit\.Aíi/exerAwA<iay. fjéyepcxfIfo*lkintrÖMt£Lt?VGfeM. Sjrartós. fhöz. 7a srjyr'A. /íirtTvrT;ffii^r/ü \ 'ti/fry: A/áfrofs^Artrógy r Vi-ÄrszÄfsr/sri Aaaffarosrw/gyzAáAiifaAAhAat. Z/fz/- TIBI SCO i-wi/<rs*Ur/ae. ////S'jfrrr/r/ FNTTNDATÍONiS TOPOGBAPHÍA, M/ttm sn*tyí> -.i?i«-«^>ndAwv^u . Huszár Mátyás munkásságáról pontos képet rajzolhatunk a fennmaradt szakirodami anyagok alapján A Körösök és Berettyó völgye az ország egyik kiváló mező- gazdasági területe, amelynek kialakításában azonban az em­ber természetformáló tevé­kenysége döntő szerepet ját­szott. Szinte nincs is Magyar- országon hasonló vidék, ahol az emberi munka eredménye­ként a táj ilyen mértékben megváltozott volna; a folyók új mederbe léptek, környékük­ről eltűnt a széles mocsárvilág és ezzel együtt megváltozott az itt élő lakosság gazdálkodá­sa, életmódja is. A Körös­völgy jelenlegi állapota nem is érthető, teljesítménye nem ér­tékelhető múltjának ismerete nélkül. Nehéz elképzelni, hogy azokon a területeken, amelyeken ma búza-, kukori­catáblák átlagon felüli termést adnak, ott nem is olyan régen, jó száz évvel ezelőtt még vad­vizek hullámoztak. Fontos te­hát, hogy visszatekintve, fo­lyamatában is lássuk e „máso­dik honfoglalás”-nak méltán nevezett, roppant méretű alko­tást. A vízrendezések megkez­désének alapfeltétele a pontos térképek elkészítése volt. A 16 400 négyzetkilométeren el­végzett munka élére Huszár Mátyás személyében olyan ember került, aki képzettségé­nél, széles látókörénél, hallat­lan munkabírásánál, igényes­ségénél fogva alkalmas volt e rendkívüli feladat végrehajtá­sára. Ezen túlmenően nagy fej­lődést indított el a magyaror­szági kartográfia történetében is. A XVIII. század második felétől megnőtt az igény a tér­képrészét munkája iránt. A tö­rök pusztítása utáni újjátelepí- tés befejeződött, és egyre fon­tosabbá vált a birtok- és köz­séghatárok rögzítése. Ezeknek az igényeknek a kielégítése megkövetelte a hazai műszaki gárda létrehozását. Ekkoriban a polgári térképészet csúcsát a vízrajzi térképek jelentették. A módszerek fejlődésével az egy-egy folyóval kapcsolatos konkrét feladatokat báró Vay Miklós vízszabályozási kirá­lyi biztos igyekezett előmoz­dítani a múlt század elején. Mivel saját birtokait is védeni akarta az árvízveszélytől, szorgalmazta a Körös-vidék felmérését is, valamint a sza­bályozás elkészítését. Az ese­ményeket az 1816-os nagy gyulai árvíz gyorsította fel. Döntöttek hát a szabályozásról és 1817-ben elrendelték a szin­tezést a Tiszáig. A nagy mun­kára igazgató-főmérnöknek Huszár Mátyást nevezte ki Vay báró. Ä választás azért esett rá, mert kora legműveltebb mér­nökének tartották. 1778-ban született egy Bars megyei kis- nemesi családban. Humán stúdiumokat folytatott, ám idővel érdeklődése a műszaki tudományok felé fordult. Olaszországban, Franciaor­szágban és a német tartomá­nyokban bővítette ismereteit. 1815-ben Lúgosra került mér­nökként, ott érte Vay báró fel­kérése. A vízrendszer felmé­rése 1818-ban indult meg a Tiszától, első fázisban három­szögelést végeztek. Óriási munka volt, 68 lapos térképé­szeti jelentése 250 háromszö­gelési pont és 28 ezer szinte­zési pont alapján készült el. A Huszár Mátyás által vizsgált vidék olyan területre esett, ahol a megáradt folyók min­denütt nagy károkat okoztak. Például az egyik legvizesebb község Gyoma volt, ahol a Körös nemcsak több ezer hek­tár rétet és legelőt borított el, hanem fenyegette a beltelke- ket is. Nem beszélve a község határában levő 7900 hold ál­landó mocsárról. A Körösök mielőbbi szabályozását első­sorban Békés megye lakói sürgették. Az egyre növekvő népességet nem lehetett csak állattartásból és némi ártéri gyűjtögetésből eltartani, hol­ott a termékeny föld vízszabá­lyozással elegendő jövedel­met biztosított volna. Mint a Körös-szabályozás történeté­ből ismert, Huszár javaslatait túlnyomórészt megvalósítot­ták. Ám ekkorra Huszár egészségi állapota erősen megromlott, miközben folyt a nagyszabású tervek végrehaj­tása, nevét a Körös vidékén, majd lassan az egész ország­ban elfelejtették. Mellőzésé­nek egyik okát a nemzedék- váltásban kereshetjük. A fia­talabb mérnökök, köztük Vá­sárhelyi Pál már új, korsze­rűbb ismeretekre tettek szert, Huszár elveit továbbfejlesz­tették. Huszár Mátyás Körö­sökről szóló vízrajzi értekezé­sét saját kezűleg írta le 1823- ban. 1829-ben visszakerült ré­gebbi állásába Nagyváradra. Betegsége elhatalmasodott, ő maga elszigetelődött, fiatal mémöktanítványai eltávolod­tak tőle. 1843-ban halt meg. Vízrajzi értekezése nem­csak technikatörténeti emlék, hanem kiváló helytörténeti forrás is. Nagy érdeme, hogy megtette az első, legfontosabb lépeseket, hozzájárult a Kö­rös-szabályozás sikeréhez és munkájában az ország e vidé­kének ősi képét is megőrizte. Halálának 100. évforduló­ján centenáriumi emlékülést rendeztek Gyulán. Akkor avatták fel emléktábláját is, mely a KÖVIZIG gyulai szék­házának falán látható. Krlzslitz Ilona Huszár Mátyás térképészeti tevékenysége alapozta meg a Körösök vidékének vízügyi szabályozását. Gyoma(endrőd) is azon települések egy ike, melyek fejlődését e munkálatok alaprozták meg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents