Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-28 / 49. szám
MEGYEIKÖRKÉP 1994. február 28., hétfő Nyitott ablakok zárva Büntetésvégrehajtást töltők kiállítása Gyulán A kiállítás megnyitóján készült ez a felvétel FOTÓ: FAZEKAS FERENC Újjáalakult a cserkészcsapat Szarvason a közelmúltban újjáalakult az 584-es számú Gábor Áron Cserkészcsapat az 1 - es számú iskolában. A kiscserkészek ezt követően döntöttek arról, hogy megjelentetik a Szarvasi Cserkész havi lapjukat. Arany-verseny Geszten A geszti általános iskolában Arany János születésnapján már évek óta megrendezik az úgynevezett dél-bihari Arany szavalóversenyt. Az idén március 2-án 10 órakor „startolhatnak” a versenyzők, akik Sarkadról, Kötegyánból, Méhkerékről, Keresztúrról, Mezőgyánból, Okányból és Körösnagyharsányból érkeznek a szellemi erőpróba helyszínére. A versenyen természetesen a „hazaiak” is szerepelnek, sőt, ahogyan az már hagyomány, a romániai Nagyszalonta általános iskolái is képviseltetik magukat (ezúttal nyolc tanulóval). A dél-bihari szavalóversenyre minden településről az iskolai döntők győzteseit nevezték be. A szervezők (geszti általános iskola, sarkadi ön- kormányzat és a sarkadi városi könyvtár) a zsűribe ezúttal is igyekeztek neves személyiségeket meghívni. így kapott meghívást Gesztre többek között Tomanek Gábor, a békéscsabai Jókai Színház színművésze is. Igazolványkép, helyben Csorváson a Rákóczi utcában nemrégiben nyílt meg egy új videotéka, amely gazdag választékot kínál. A tulajdonos vállalkozó Vandzsó Ildikó. A sokféle új szórakoztató, ifjúsági és történelmi Filmek mellett természetesen megtalálhatók a nagy népszerűségnek örvendő akció- és karatefilmek is. A tulajdonos azonban máris bővítette a választékot, s különböző ajándéktárgyakat is forgalmaz. Itt van a Sooter’s helyi képviselete is, ahol igazolványképeket lehet két-három perc alatt elkészíttetni. Ezek után a csorvásiaknak nem kell máshová eljárni fényképesz- kedni. Az amatőr filmesek beadhatják előhívásra filmjeiket, s aki előre kifizeti az előhívás árát, az egy ajándékfilm birtokosa lehet. Mezőhegyesen is veszélyeztetve A szülők anyagi és szociális helyzetének romlásával Mezőhegyesen is növekszik a veszélyeztetett gyermekek száma. Jelenleg egészségügyi okból 52, szociális okból 109, mindkét okból 20 gyermek tartozik a „veszélyeztetett” kategóriába. Egy rövid történet példázza szemléletesen mondandómat, melyet Ana Blandiana elbeszéléséből idézek e különleges tárlat alkalmából. „Azokban az időkben, ha egy festőművészt letartóztattak, megengedték neki, hogy ecsetjeit és festékeit magával vigye a börtönbe. így aztán, midőn toronybéli sötét cellájába belépett, mesehősünk első gondolata az volt, hogy a zárka falainak egyikére ablakot fessen. Halogatás nélkül nekilátott hát a munkának, és valóban festett is egy kitárt ablakot, melyen át a kápráztatóan kék eget lehetett látni. Zárkájában így mindjárt több lett a világosság. S reggel, amikor a foglár, aki a darab kenyeret és a vizet hozta neki, belépett hozzá, kénytelen volt behunyni szemét, mert különben az odafestett ablakon át beömlő fény megvakította volna. — Kitártam egy ablakot — felelte a festő.—Túl nagy volt a sötétség. — Kitártál egy ablakot? — kérdezte a börtönőr. — Festettél egy ablakot! Hiszen nem valóságos ablak. Csak te képzelted azt, hogy itt ablak van. Aki egyszer ide bekerül, többé soha nem éri meg, hogy napvilágra jusson. A szabadkígyósiak telefonra várnak Már 1990-ben 150 telefonigénylő volt Szabadkígyóson. Valami miatt akkor „elaludt” a dolog. 1994első negyedében — felbuzdulva a szomszédos Újkígyós példáján — 421-en szeretnék, hogy náluk is bekössék a telefont. Egy lelkes kis csapat fogta kézbe az ügyet és vette fel a kapcsolatot a Matávval. —A lelkesedés dicséretes— kerestem meg Filó János polgármestert telefonügyben, hogy megkérdezzem, segíthet- e az önkormányzat? — Nézze, a Matávval igazán szoros a kapcsolatunk — kaptam a választ Filó Jánostól —, azért is hívtam ki az üzemvezetőt egy falugyűlésre, hogy a szabadkígyósiak tőle magától tudják, hogy mikor és milyen feltételekkel várható településünkön a telefonvonal kiépítése. Szép, hogy az emberek lelkesednek. de én úgy találom célszerűnek. ha nem aláírásgyűjtéssel, hanem hivatalos kérelemmel fordulnak a Matáv-hoz. A kérdésére visszatérve, természetesen — bár még testületileg nem döntöttünk — a lehetőségeihez képest az önkormányzat is hozzájárni majd a költségekhez. A festő figyelmesen odapillantott művére, néhány lépést tett a fal felé és kivetette magát az ablakon. — Állj! —— ugrott oda a fog- lár megrémülve, és megpróbálta megállítani, de homlokával ismét csak a falba ütközött.” Azért akartam éppen ezzel a mesével kezdeni akiállítási ismertetőt, mert az abszurd eszközeivel szól a börtönben is létező szabadságról. Egy másik történet is ide kívánkozik. Egyik festőművész ismerősöm korai alkotásai között kutatva olyan művet vettem észre, ami semmiképp sem illett az életműbe. A kép felső negyede eleven, viliódzó színekkel volt tele, míg az alsó felület sötétszürke megfogalmazást kapott. Érdeklődésemre a művész elmondta, amikor a fővárosba került, fél évtizedet töltött egy pincelakásban, akkor született ez a kép. A büntetésvégrehajtás vezetői a gyulai intézet meglátogatását is lehetővé tették e sorok írójának, hogy élő benyomásokat szerezzen a kiállított művek tárgyi, lelki körülményeiről. Nem lehetett azonban a tárlaton annak a nyomasztó érzésnek a gyökereit felfedezni, amit az elbeszélés sugallt, Március 1-jén, kedden testületi ülést tartanak a sarkadi városatyák. Az ülésen többek között szó esik majd a településen működő pénzintézetek tevékenységéről, kiemelve azok közül is az agrárágazathoz kapcsolódó hitelezési formákat, gyakorlatokat. Ezentúl tájékoztató hangzik el a városilletve a festőművész mondott. A kiállított olajképek, akva- rellek és plasztikák (ide sorolom a fából készült bútorocs- kákat, Eiffel-tomyocskákat is) nem ütik meg azt a mércét, ami komoly műalkotássá avatná azokat. Amatőr alkotókról van szó, akik a bezártság körülményeit a képzőművészet lehetőségeivel oldották fel. Terápiaként és a léleknemesítés eszközeként örvendetes, hogy ilyen tevékenységre lehetőség nyílik a kényszerű bezártság okán, sőt az arra érdemes munkák nyilvánosságot is kaphatnak. Á gyulai művelődési központ előcsarnokában látható tárlat rendezői — ötletesen — egy cellát is berendeztek, hogy a publikum láthassa a jelenlegi börtönviszonyokat. Áz igazi persze az lesz, amit 1971-ben Finnországban járva tapasztaltam, Vaasa városában. Büszkén mutogatták vendéglátóim a városi börtönt, amelynek húsz (20) éve nem volt lakója. A kiállított alkotások tematikájukat nézve csupán egykét gondolatkört öleltek fel: tájképek, emberi alakok kerültek a vászonra, papírra, farostra, illetve Krisztus-ábrázolások, portrék adtak föl leckét anatómiából és drámai megfoban működő földkiadó és földrendező bizottságok munkájáról. Ugyanekkor Tóth Imre polgármester előterjesztést nyújt be az 1995-ben indítandó címzett és céltámogatási pályázatokról (szeméttelep, 2-es iskola bővítése, gyermekkönyvtár létesítése). galmazóerőből az alkotóknak. Á művelődési intézmény tulajdonát képező, és a gyulai büntetésvégrehajtási intézmény egykori lakójának képeivel szemben elhelyezkedő fáA helyi általános iskola bővítése céljára kívánt alapítványt létrehozni a dobozi képviselő-testület. A döntést követően megindultak az előkészületi munkálatok, amelyek során kiderült, hogy időközben az alapítványok létrehozásának feltételei tovább szigorodtak. Az alapítványi cél rövid időtartaSívó Tibor, az Idegenforgalmi és Vendéglátó Kamara főtitkára —február 7-i gyulai látogatásával, s az egyik rendezvényen elhangzottakkal kapcsolatban — levélben kereste meg dr. Po- csay Gábort, Gyula város polgármesterét. Beszámol a Gyulai Idegenforgalmi Kamarával folytatott, Gyula idegenforgalmának fellendítését célzó tárgyalásairól, az ágazat országos finanszírozási nehézségeiről. Mint írja, a kormány tavaly — ez sem sok — 500 millió forintot juttatott az országos Idegen- forgalmi Alapba, az idén mindössze 200 millió átutalását tervezi. Közben a vállalkozóknak, vállalatoknak tetemes adónövekedéssel kell megküzdeniük. Ezzel magyarázható, hogy az Idegenforgalmi Alap az e szférából tervezett 470 milliós bevétel helyett kénytelen volt tudomásul venni, hogy a cégeknek csak 179 milliójuk maradt e kötelezettségük teljesítésére. „Ilyen körülmények ismeretében alaposan áttanulmányoztam a »Gyula város idegenforgalmi tevékenységét támogató idegenforgalmi rendszer« anyagát és határozatait — írja. — A rendszernek kétségkívül van elvi alapja, általában a kényszer szül ilyen módszereket külföldön is, meg nálunk is. Ismerve az általános helyzetet, a gyulai körülményeket, kérem, szíveskedjék mérlegelni az alábbiakat: —A bemutatott IFA-példa is ból faragott sas — mely az egykori szovjet delegáció kedvelt ajándékaként kerülhetett oda — magától értetődően simult bele a kiállítási környezetbe. Cs. Tóth János ma, az önkormányzat által biztosítandó saját erő csekély nagysága, illetve az adóügyi szabályok kedvezőtlenné válása azt eredményezte, hogy még csak remény sincs az említett alapítvány bíróságijóváhagyására. A testület ezek után legutóbbi ülésén elállt szándékától. jelzi, hogy a vállalkozások és a vállalkozók túl vannak adóztatva. Egész egyszerűen nem képesek fizetni... — Ilyen helyzetben szándékoznak most Önök további pénzeket elvonni, majd pályázati úton visszaáramoltatni. A módszer, bármennyire is tetszetős és szakszerű, az Idegenforgalmi és Vendéglátó Kamara elnöksége, mint az idegenforgalmi vállalkozások és vállalkozók érdekvédői és érdekérvényesítői (szervezete — a szerk.), nem látja az intézkedést időszerűnek... Felmerülhet Önben, hogy miért ez az »akadékoskodás«, egy már eldöntött ügyben. Kötelességünk szót emelni olyan intézkedés születésénél, amely — feltehetően — többet ront, mint használ. Kérem a polgár- mester urat annak a megítélésére is, hogy — jelen körülmények között — kényszerből a pénzek összpontosítása, majd újraelosztása teljesen piacellenes. ... A közgyűlésen, e levélben foglaltak lényegét Lebenszky Attila alpolgármester és Gellén Vencel városmanager urak jelenlétében elmondtam. Polgármester úr! Eddigi kapcsolatunk során meggyőződtem arról, hogy Gyula város és környéke idegenforgalmának fellendítésében törekvései élenjárók. A kifejtett érvek alapján kérem Önt, vegye revízió alá a tervezett intézkedést.” K. A.J. Egyedül Ön a kétmillió boldog nyertese? Kíváncsi lennék, vajon hány ezer ember kapott hasonló hivatalos értesítést a Bakker Holland Kft.-tői: „Amennyiben Ön XY a főnyeremény nyerőszámát hozám időben visszaküldi, megkapja az Önt illető2 000000 forintot. Egyedül Ön lehet a 2 000 000 forint boldog nyertese a 3 jelölt közül.” Itt leírnak három nevet, természetesen a középső név mindig azé, akit „hivatalosan értesítettek”. Sőt még egymillió bónuszdíjat is ígérnek, ha a főnyereményre esélyes nyertes számot a címzett 10 napon belül visszaküldi. Sehol nem található olyan kitétel, hogy „ha” rendel, vagy „Ön lehet" a nyertes! Tényként közük, hogy csakis a címzett az egyedüli, aki a kétmilliót, illetve a hárommilliót megnyerte! Csak a környezetemben huszonhármán kapták meg ezt az értesítést, és gondolom sok ezren még az országban. Arról is hallottam, volt, aki tényleg „tutira" vette az értesítést és erre az összegre egymilliót kért kölcsön. Becsapott kisemberek tömegei tanácstalanul állnak a jelenség előtt. Érthetetlen számukra, hogy egy olyan cég, mint a Bakker Holland Kft. hogyan engedhet meg magának ilyen „fogást”“? Egyáltalán, ilyen esetben hova fordulhat a „bepalizott” állampolgár? Megegyezés az egyházzal Ingatlanok ügyében született előzetes megállapodás a dobozi önkormányzat és a református egyház között. A tervek szerint a helyi képviselő-testület visszaadja az egyháznak a Kossuth tér 22. számú épületet gondnoki lakáscéljára. A Zsibongó utcai volt iskolaépületet és szolgálati lakást ugyancsak átadják az egyháznak, ahol az elképzelések szerint gondozóházat létesítenek. Mindkettőért kártalanítást kér az önkormányzat. Egyetértés született abban is, hogy a Kossuth tér 18. és 19. számú ingatlanra vonatkozó elidegenítési és terhelési tilalomról az egyház lemond, aminek fejében az önkormányzat 500—500 ezer forintot fizet. Végül: amennyiben a Sámson utcai volt iskolaépületet értékesítik, az ár 50—50 százalékában az egyház és az önkormányzat osztozik. Az egyháznak juttatott pénzből a református templom tetejét kívánják rendbe hozni. Közönségtoborzó Sarkadon A sarkadi Bartók Béla Művelődési és Szervező Központban a szűkös költségvetés miatt létszámleépítést kellett végrehajtani a közelmúltban. Mint a vezetők elmondták, a kevés pénz egyúttal kevés programot is jelent. így pedig félő, hogy elfogy a művelődési házba szokott közönség. Az intézmény munkatársai — mint mondták — mindent megtesznek az ideszokott emberek megtartásáért. Mivel a településen nincsen mozi és színház, ezért elsősorban ilyesmivel próbálnak embereket toborozni a sarkadi közművelődés házába. Február 28-án 19 órakor és március 1-jén 14 órakor például egy híres amerikai filmvígjátékot (Demisz, a komisz) vetítenek a Bartókban, míg március 2- án 15 órára a Nyulambulam gyermekszínházat hívták meg vendégszereplésre, akik a Ludas Matyi című darabot játsszák el a sarkadi kicsinyeknek. Nem lesz alapítvány Lesz-e gyermekkönyvtár Sarkadon? Az Idegenforgalmi és Vendéglátó Kamara főtitkárának levele a gyulai polgármesterhez Vonják vissza a GYIR tervét?
