Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-25 / 47. szám

Gyula város címere Az oldalt Kiss A. János írta és szerkesztette. A fotókat Fazekas Ferenc, Kerekes István és Kiss Zoltán készítette. Telefon: (66) 450-450 Se pénz, se... Gyula. — A gyulai általános iskolák a most végzett felada­taiknak megfelelő költségve­tést készítettek az 1994-es év­re. Pénzigényük azonban nem jelenik meg maradéktalanul a város költségvetésében. Az 1. számú általános iskola a szük­ségesnél több, mint 4 millió forinttal, a 2-es közel 4 millió­val, a 3-as közel 5,5 millióval, a 4-es közel három millióval, s az 5-ös 3,7 millióval keveseb­bet kapott, mint amennyi mű­ködéséhez szükséges. Már be­indított pedagógiai progra­mokról van szó. A testület is érezheti ennek visszásságát: márciusban visszatérnek az ügyre, s a takarékossági intéz­kedés fedőnevű öncsonkítás után az iskolák további össze­gekhez juthatnak. Még egy orvos? Gyula. — Bemutatja egyéni országgyűlési képviselőjelölt­jeit az Egyesült Kisgazda és Polgári Párt Békés Megyei Szervezete. Erre ma este hat­kor a gyulai Jókai művelődési házban kerül sor. De bemutat­kozik a február 19-ei választ­mány által egy évre választott vezetőség is. A rendezvény nyilvános. Meg nem erősített híreink szerint e kisgazdák dr. Gyarmati Sándort kívánják Gyulán indítani. / Újítanak a románok Gyula. — Tisztújító közgyű­lést rendez március 5-én 9 órá­tól a Hőforrás Üdülőszövetke­zetben a Magyarországi Ro­mánok Szövetsége. Bár a ma­gyar nyelvű sajtó nem kapott meghívást a tanácskozásra, valamit azért megtudhatunk majd: a közgyűlés után sajtó- tájékoztató lesz. Az ülésen szóban kiegészítik az írásos beszámolót, vitát nyitnak ezek felett, szavazatszedő és szám- vizsgáló bizottságot választa­nak, megkísérlik egy alapsza­bály elfogadását, majd megvá­lasztják a szövetség új testüle­tek és tisztségviselőit. Ha ló nincsen... Gyula. — Hétfőn folytatja fél­behagyott munkáját a képvise­lő-testület. Ezen a Gyula és Környéke Ipartestület egy Jó­kai utcai, üres ingatlan haszná­latát kéri majd, melyben okta­tást végeznének, s idekerülne a Megyei Kézműves Kamara is. Addig használnák az épületet, míg vissza nem kapják az ön- kormányzattól sokszor kért Béke sugárúti ingatlanukat. A vállalkozási bizottság támo­gatja az ipartesület kérelmét.------------------------------------------------------------ GYULA |-----------------------­A Mercedes Gyulát választotta 1994. február 25., péntek Iskolapélda Ha így haladunk, még megérjük, hogy megneheztel rám a gyulai képviselő- testület. Most talán sikerülhet egy jó cselekedetet is végrehajtanom! Hogy ne kelljen időt tölteniük a keresgélés­sel, leírom ide azokat az érveket, melyek bizonyítják: a testület az Erkel gimnázium, valamint a 2-es és a 3-as számú általános iskola szövetségének, valamint az általuk bevezetni tervezett 6+6 osztályos képzésnek nagy barátja. ,,Tájékoztató állásfoglalás Gyula város oktatásügyé­ről” címmel megjelent egy írás a Gyulai Hírlap 1993. december 10-ei számában. Idézzünk belőle! ,,Elvi engedé­lyezésre került az Erkel Gimnázium, valamint a 2. és 3. számú általános iskolák közös, 6 osztályos gimnáziumi kísérlete. A városi beiskolázású, a két általános iskola és az Erkel együttműködésével megvalósuló, ígéretes prog­ram 1994. szeptemberével indul." Eddig a porhintés. Aláírás: ,,Gyula Város Képviselő-testülete”. S a dátum, ahogy némely újságírók állításait helyreigazítandó, a nyilvánosságot megnyugtatni szándékozó hivatalos irat­hoz illik: ,,Gyula, 1996. december 6." Ne dörzsöljék a szemüket, annyi. Fellélegezhetnek: a testület nem csinálta szájából piskótát: dátum szerint ez már az 1996-os képvi­selő-testület álláspontja! Hadd bíráljam őket előre: nem helyes visszamenőleges hatállyal beindítani a 6+6-ot. Még kárpótlás, rehabilitáció címén sem. Hiába mondják, hogy egyszerű nyomdai elírás a dátum! Egy magára valamit is adó testület néhány hónappal azután, hogy ilyesmit állít a nagy nyilvánosság előtt, nem hozna vele tökéletesen ellentétes döntést. Kedves gyulaiak, hol élnek önök?! A- ----7 B eszélhetnek Gyulaváriban Mercedes eladóhelyet és már­kaszervizt kíván létrehozni Gyulán, a repülőmodellező pálya térségében két helybeli fiatalember, a Sörpatika és más szórakozóhelyek üzemel­tetéséről ismert, 30 éves Ba­logh Lajos és a 32 éves taxis, Monori Gyula. — Ismeretségünk katona­korunkból származik — mondja Balogh Lajos. — Kö­zös külföldi utazásainkon merült fel az ötlet. Gyuszi a Mercedes szerelmese volt mindig is, ez az üzlet gyer­mekkori álma. Arról, hogy hi­telhez lehet jutni, én hallot­tam. A harmadik találkozás után az együttműködésre szándéknyilatkozatot adott a Mercedes-Benz Magyaror­szág Kft., a cég magyar vezér- képviselete is. — A műhely és a berende­zés a mi tulajdonunk lenne — teszi hozzá Monori Gyula. — Viszont a Mercedes garancia­feltételei szerint szolgáltat­nánk. A speciális berendezé­sek értéke 15 millió forintnyit tenne ki. Árusítanánk is kocsi­kat, s ez a Mercedesnél csak megfelelő szervizháttérrel te­hető meg. Elmondták, hogy 100 kilo­méteren belül csak az ő egyet­értésükkel létesülhetne újabb márkaszerviz. A vezérképvi­seletnek is tetszik az, hogy Gyulán, a határvárosban kí­vánnak működni. Nem győzi hangsúlyozni a két vállalkozó: főként lokálpatriotizmusuk vezérli őket. S a románokra tekintettel is: a dolog jó üzlet­nek látszik. Azt mondták, hogy saját tőkét is visznek a vállalkozásba, de a főszereplő a német hitel lesz, melynek elnyerésében bizakodnak. A könnyűszekezetes épület egy hónap alatt felállítható, egy másik során végeznének a bel­ső munkákkal. Egy holland— magyar vállalkozás, a Friso- mat készítené. Az MB „elvá­rásai” az épület megjelenítésé­re is kiterjednek. Az első lép­csőben egy 24x12 méteres épület születne meg. A szak­mai irányítás Monori Gyula dolga lenne, őt is, a dolgozókat is az MB képezné ki, itt Ma­gyarországon. Márciusban el­dől a hitel sorsa, május végére telekügyben is lépnek, s legké­sőbb jövő nyárra üzemkész ál­lapotba kerülhet a vállalkozás. Búcsúzáskor végre valami „negatívumot” is feljegyezhe­tek: „A Mercedesnek csak egy hibája van — mondják. — Az, hogy még nincs itt a megyé­ben...”. Remek végszó, fiúk! Merci... Gyulaváriban sokat javult az amúgy áldatlan telefonhelyzet. A sok vitát kavart vállalkozói telefonok hozták a „gyógyírt”: a Matáv minden ilyen igényt tel­jesített, sőt újabb bekötésekre is van lehetőség — tudtuk meg Makovecz Ist\’án képviselő- testületi tagtól. A gyulai költ­ségvetésből kétmillió forint ju­tott a gyulavári telefonfejlesz­tés támogatására. A közterületi telefonálás lehetőségei is javul­nak: még az első negyedévben hatra nő a fülkés telefonok szá­ma, a posta előtt álló egyiket pedig kártyával használhatóvá alakítják át. Balogh Lajos és Monori Gyula a város szeretetét ötvözte a Mercedes csodálatával. Persze az üzleti kilátások sem alábbvalók... A heverűs haver Házat-hazát Gyula. — A képviselő- testület csatlakozott a „Házat- hazát” Alapítványhoz. A sajá­tos feltélelekkel és kedvezmé­nyekkel megvalósuló házak gyulai megépítéséhez 6 lakás kialakítására elegendő, 1 mil­lió 800 ezer forint értékű tel­ket jelöltek ki a képviselők a Pósteleki úton. A rendszerváltást megelőző fel­lazulást használta ki Gyula vá­ros akkori vezetése egy régi közóhaj teljesítésére: létrehozta a város lapját, a Gyulai Hírlapot. A hetilap akkoriban—a színvo- nalas és bátor szerkesztés ered­ményeként — nagyban hozzá­járult a rendszerváltáshoz. Ké­sőbb egyre több „viharfelhő” homályosította el e büszke ha­gyomány fényét, mígnem a gyulai képviselő-testület leg­utóbbi ülésén Kontor Judit kép- viselő — egy másik téma kap­Idézetek a Művelődésügyi és Közoktatási Minisztérium ál­tal kidolgozott Nemzeti Alap­tanterv februárban véglegesí­tett tervezetéből: „...a közok­tatásnak biztosítania kell, hogy minden Magyarországon élő tanköteles gyermek az ál­talános emberi jogok egyez­ményeinek megfelelően a lel­kiismereti szabadság és a tan- szabadság jegyében korszerű tudást nyújtó, sokoldalú és tár­gyilagos iskolai oktatásban, szeretetteljes, gyermekköz­pontú nevelésben részesüljön. A közoktatás rendszerének ez­úton is segítenie kell az Alkot­mányban meghatározott műve­Szépek Gyulán Ismét lesz Miss Universe Hun­gary Gyulán! A ’95-ös világszé­pe címért versenybe szálló Bé­kés, Csongrád és Bács-Kiskun megyei lányok a gyulai műve­lődési házban tartott területi döntőn mérik össze szép­ségüket június 4-én. Ezúttal va­lóban látványos műsor kíséri fellépésüket. csán — nehezményezte, hogy mára 76 forintra szökött fel a lap egyetlen példányának előállí­tási ára. Ezt az információt sen­ki nem cáfolta. (Az olvasók 19.20-ért vásárolhatják meg.) „A testületnek számon kellene kérnie a főszerkesztő asszonyon a pályázatában foglaltak betar­tását” — vetette fel Kontor Ju­dit, aki szerint a város politikai szempontok miatt évente 6 mil­liót fordít költségvetéséből a lap jelenlegi formában történő fenntartására. lődéshez való jog esélyegyenlő­ség alapján lehetséges gyakor­lásának kiteljesedését... Ä köz­oktatásban — a helyi önkor­mányzat és az állam általános iskolafenntartó szerepe mellett — biztosítani kell a nevelési, illetve nevelési-oktatási intéz­mény szabad megválasztásá­nak jogát, és ehhez nevelési­oktatási intézmények alapításá­nak szabadságát.” A gyulai is­kolaszövetség ennél keveseb­bet kért, s nem másért, mint a város adófizetői gyermekeinek biztosabb jövője érdekében. Vajon a kérés teljesítését meg­tagadók szeme előtt ennél fon­tosabb érdekek is lebeghettek? Sodró vízár Gyula. — Március elsejétől a városban magasabb víz- és csatornadíjakat számláznak. A víz ára a vízmérős lakossági fogyasztásnál és az önkor­mányzati intézmények számá­ra 28 forint köbméterenként (áfával), átalánydíjas fogyasz­tóknak 35 forint, a hatósági vízár pedig 41,80. Csatorna­díjként a lakosságnak és az ön- kormányzat intézményeinek köbméterenként 30,80 forin­tot kell fizetniük (áfával), míg a hatósági díj áfástól: 49,50. Az ivóvíz és a csatornadíj együttes összege köbméteren­ként 58,80 forint a vízórával rendelkező lakosoknak (ez 13 százalékos növekedés a múlt évihez képest), míg a hatósági díj 91,30 (76 százalékos növe­kedés) lesz. Mi vár a várra? Gyula. — Bár akadt olyan vé­lemény is, hogy csak alapos szakmai bírálat után szabad véleményt alkotni, a képvise­lő-testület elfogadta és támo­gatja a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszternek a gyulai vár műemlékegyütte­sének hasznosítására és fel- használására vonatkozó javas­latát. A város vezetésé felaján­lotta, hogy ehhez saját teher­vállalással is hozzájárul. A program a várra és a kastélyra terjedne ki, de kétséges, hogy a jelenlegi kormány — a sietség ellenére is — érdemben fog­lalkozik majd vele. A várban a középkor életmódtörténetét feldolgozó kiállítás nyílna, s játszana benne a Várszínház. A kastélyt művészeti, kulturá­lis és gyógyidegenforgalmi célokra hasznosítanák. Ä Lo­vardában működtetett, s nemrégen felújított uszoda más funkciót kapna. A téma olykor szó szerint az utcán hever. A haver éppen jó útra készült térni — saját elha­tározásából hagyta el borozót —, amikor váratlanul 90 fok­ban eltért a beprogramozott testtartásától. De nem esett ám a feje tetejére! Nem ugrabug­rált tovább, hanem kihasználta a póz előnyeit. Nem kellett senkit kerülgetnie — kerül­gessék őt mások... De az em­berek irigyek: nem tudták elvi­selni, hogy amíg ők lótnak- futnak, valaki délelőtt tízkor már heverésszen. Hívták is a mentőket, akike kivételes hely­zetben sem tettek kivételt: fel­markolták, s elvisítottak vele a detoxikálóba. Igaz, nekünk is úgy tűnt, hogy emberünk elesett volt, de toxikus... A mentőszolgálat szomorú napi kötelessége a közterületek „kitakarítása” is. Persze nem csak Gyulán... Más lapra tartozik... Egyetértésben a kulturális kormányzattal

Next

/
Thumbnails
Contents